Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1999-03-17 / 11. szám

2 1999. március 17. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Furfangos számvetés Szűcs Béla _______________ Má r a könyökünkön jönnek ki a naponta eláradó hírek, nyilatkozatok, amelyek azt ismételgetik, hogy nincs pénz semmire. Az iskolaügy­től az orvosi ellátásig, a la­kásépítéstől a hadseregig, a valorizációtól a béremelésig mindenre hiányzik az anyagi fedezet. A kormány ilyen kö­rülmények közt tákolta ösz- sze az idei költségvetést, mindent megnyirbálva. Sen­ki sem elégedett, csupán a meciarista ellenzék örvende­zik, és abban reménykedik, hogy öröksége zsákutcába juttatja a kormánykoalíciót. Persze egyelőre a Dzurinda- kormány stabil, népszerűsé­ge nem csökken, noha újabb belső feszültséggócok bo­nyolítják a munkáját. Egyik vitatott téma a kisebbségi kultúrák támogatására szánt összegek nagysága. Mint is­meretes, a tervezett 50 milli­ós összeget az MKP kevesli, és már olyan kétségbeesett nyilatkozat is elhangzott, hogy ha nem találnak pót­megoldást, esetleg nem sza­vazza meg a költségvetést. A kultuszminisztérium agy­trösztje furfangos számtani módszereket alkalmazva azt bizonygatja, hogy a megvál­tozott költségvetési struktúra következtében a kerületi hi­vataloktól is kapnak támoga­tást a nemzetiségek. Hogy ez a zsonglőrködés hová veze­tett, az kiderül Knazko kul­tuszminiszter magyarázkodá­sából, aki szerint a szlovák in­tézményeket (képtárakat, hangversenytermeket) ma­gyarok is látogatják, ezért a nekik juttatott támogatás a magyarokat is szolgálja. A szlovák könyvtárakba magya­rok is járhatnak, olvashatnak szlovák könyveket is, vagyis részesülnek az említett intézményeknek nyújtott tá­mogatásból. A miniszter úr szerint így a magyarokra eső juttatás még túl is szárnyalja a 140 milliót. Tudjuk, hogy a kormány súlyos anyagi gon­dok között nem szórhatja a pénzt. A nemzetiségi kultúra támogatása mégsem lehet századrendű, hiszen kulturá­lis intézményeink létük hatá­rán tengődnek. Jegyzet Márciusi tartozásom GörfölZsuzsa ___________ Ki lenc éve van egy tartozá­som, amely ilyentájt különö­sen nyomaszt. Tartozom egy köszönettel, s nem tudom, kinek. 1990 márciusában írtam pár sort arról, hogy pi­ros, fehér meg zöld szalagot egymásra tűzve készítettem kokárdát a lányomnak, mert nemzetiszínű szalagot venni itt lehetetlenség. Néhány nappal később csomagot kaptam a szerkesztőségbe. Borzalmas állapotban volt, mintha a postás kutyája tép­te volna cafatokra. Lett is volna rá oka, mivel a cso­magban nemcsak egy ma­gyar címerrel díszített kokár­da volt egy piros-fehér-zöld gyertyával, hanem jófajta hazai is. A kóstolónak kö­szönhetően a mellékelt levél jelentős része is olvashatat­lan volt. Annyit tudtam meg belőle, hogy a csomag küldő­je ezt a kokárdát viselte már­cius 15-én Pesten a Múze­um-kertben, azon a csodála­tos (akkor még) össznemzeti ünnepen, de szívesen meg­válik tőle a lányom javára. A feladó nevét nem tudtam megállapítani, ám szakértők szerint az a szalonna garan­táltan gömöri volt. Én meg tanácstalan. Mégsem hasz­nálhatom a lapot arra, hogy magánjellegű küldeménye­kért mondjak köszönetét a hasábjain. Kilenc éve van lelkiismeret-furdalásom, ahányszor megakad a sze­mem az üveg mögött őrzött, évente egyszer büszkén vi­selt kokárdán. A gyertyának egy mécses formájú, szép er­délyi gyertyatartóban talál­tunk helyet, s bár már meg­fakult, nincs az a hosszú áramszünet, nincs az a sáto­ros ünnep, amely miatt meg­gyújtanánk. Mert biztosan tudnánk venni „odaát” egy hasonlót, de az már nem a mi márciusi gyertyánk lenne. Abban a csomagban ugyanis nagy kincs volt. Bizonyítéka, hogy figyelünk egymásra, hogy készek vagyunk odaad­ni, ami számunkra is becses, ha arról van szó, hogy gyere­keink is megmaradjanak ma­gyarnak. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316,582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modern élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapter­jesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlace, Kosická 1, 813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Posta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Azt mondta a kisunokám, hogy ha képviselő lesz, akkor mindenkit megverhet... Rajz: MS-Rencín A mentelmi jog senkit sem jogosíthat fel a bűnözésre Egyenlők és „egyenlőbbek”? Zalán Levente A képviselők mentelmi jogának problémája Gustáv Krajci volt belügyminiszter ügyével kezdő­dött, akit a parlament csak hosszú cirkusz után volt képes kiadni az igazságszolgáltatás­nak. Azóta szaporodnak az ese­tek, amelyek valószínűleg szin­tén a bíróságon nyernek méltó folytatást. Krajci, Lexa, Duracka és Ján Slota esetével több de­mokratikus országban nem volna semmi gond, hiszen ott a képviselőket csak a parlament Q Túlságosan védettek. Q Ne vonatkozzon rájuk a törvény. területén védi a mentelmi jog. Szlovákiában ez is másként van. Legyen-e mindenható a képvi­selő, avagy rá is vonatkozza­nak ugyanazok a törvények, amelyek az egyszerű halandó­nak, az ország többi polgárá­nak társadalmi életét igyekez­nek szabályozni? Bűnözhet-e valaki a képviselői immunitás takarásában, abban a tudat­ban, hogy neki mindent sza­bad, holott feladata éppen a jogalkotás? Túlságosan védi-e a képviselőket a mentelmi jog? „Martin”, építész, Miava: A A A parlamentben védeni v ^ kell őket, hogy elmond­hassák nézeteiket, még ha ez durva vagy sértő szavak kísére­tében történik is, de a törvényho­zás épületén kívül elkövetett bű­nökért nekik is viselniük kell a fe­lelősséget. Egyértelmű, hogy Durackának távoznia kell a par­lamentből, Krajcinak igazat adok, ám Lexa ügyében határo- zadan vagyok. Slotának sem kel­lett volna így viselkednie, egyéb­ként is részeg volt. Ami viszont a magyarokat illeti, ők nagyon so­kat képzelnek magukról, és sok mindent megengednek maguk­nak. Megfeledkeznek róla, hogy ők szlovákiai magyarok, azt hi­szik, hogy Magyarországon él­nek. Amerikában például azt mondja egy kisebbségi, hogy ő amerikai szlovák, amerikai ma­gyar, és így tovább, de amerikai. Tehát a szlovákiai magyar a mi­énk, de a „magyar magyar” nem kell nekünk. Duraynak, Bugár- nak és Csákynak is a Duna túlol­dalán a helye, mert ott van az ő paradicsomuk. nak a törvények, mint bármely más polgárra. Egyetértek azzal a felfogással, hogy a képviselői im­munitás csak a parlamentre vo­natkozzék. Minden egyes képvi­selőt - ha bűncselekményt vagy kihágást követ el - felelősségre vonnék, mert elsősorban ők azok, akiknek példát kell mutat­niuk a polgárok számára. Ladies Imre vasutas, Tardoskedd: A Tény, hogy a képviselők v óriási védelmet élveznek. Duracka tettének tárgyalása egyértelmű, mivel ilyen képvise­lőnek nincs helye a parlament­ben. Rá is ugyanúgy vonatkoz­Katarína Buzgovicová diák, Cseklész: A A mentelmi jognak csak a v parlamentre kellene vonat­koznia, ezért meg kell változtat­ni az ide vonatkozó jogszabályt. Durackát meg kell fosztani men­telmijogától, hogy bíróság dönt­hessen az ügyében. Slota uszító beszédét sem szabad büntetle­nül hagyni, mert ilyen képviselő nem való a parlamentbe. Jogál­lamban megengedhetetlen, hogy olyan honatya határozzon a törvényekről, aki maga is hadi­lábon áll velük. Mária Mikusová diák Pozsony: A Szükség van a mentelmi v jogra, de az immunitás csak a parlamentben védje a képvise­lőket, hiszen a parlamenten kí­vüli tetteikért nekik is vállalniuk kell a felelősséget. Slotának bűnhődnie kell, és Duracka sem úszhatja meg büntetés nélkül. Ha valamelyik képviselő bűn- cselekményt vagy kihágást kö­vet el, akkor neki is felelnie kell az igazságszolgáltatás előtt, füg­getlenül attól hogy kormány- párti vagy ellenzéki. Schniererné Wurster Ilona nyugalmazott pedagógus, Pozsony: © Szerintem nagyon is védi. Ján Slota 1991-ben már képviselő volt a szövetségi gyű­lésben, és akkor is azt mondta, hogy az összes magyart, zsidót és csehet ki kell űzni Szlovákiá­ból. Ekkor az ügyész feljelentet­te, ám nem történt semmi, mert védte a mentelmi jog. De külö­nösen védte a múltban az ural­kodó párt képviselőit. Az immu­nitás intézményét teljes mérték­ben el kellene törölni, hiszen mindenki egyenrangú. A képvi­selők is legyenek olyan állam­polgárai az országnak, mint mi vagyunk. Bízom benne, hogy szigorodik legalább a mentelmi jogról szóló törvény, és a képvi­selők soha többé nem élhetnek vissza vele. Olvasói levél A villamosművek „jó tanácsai” Érdeklődéssel olvastam nemrég a fenti címmel közölt „vendég­kommentárt”, s benne a villamosművek ötleteit, hogyan takarékoskodjunk az árammal. A 31 ötlethez hozzáadnék még egyet. Mivel városunkban a gáz bevezetése bizonytalan volt, örömmel vettük a villamos­művek ajánlatát, hogy vezettes­sük be a villanyfűtést, amely sok munkától megkímél. Saj­nos, a költségek felől nem ér­deklődtünk. Ki kellett cserélni az egész vezetékrendszert, az oszloptól a villanykazánig, új óratáblát beszerelni egy 8200 koronás pléhládába, azt bentről ki kellett hozni a ház külső falá­ra. Az egész bevezetés 45 000 koronába került. Amikor évek után eljutott a gáz a mi utcánk­ba is, a csekély nyugdíjból már nem tudtuk bevezettetni. így kénytelenek vagyunk továbbra is villannyal fűteni. Előlegként 1000 koronát fizetünk havon­ta, s ezért 20 órát fűthetünk kedvezményes áron (0.37, majd 0.44 Sk-ért) és 4 órát fel­emelt áron (1.64 majd 1.94 Sk 1 kWh-ért). És azonfelül még 126 koronát havonta, úgy gon­dolom, az óráért. A 4 óra alatt teljesen ki van kapcsolva a fű­tés, valamint a bojler. Ez a ki­kapcsolás inkább télen érint bennünket, amikor például 8- tól 10 óráig és 16.30-tól 18.30 óráig a fűtés és a vízmelegítő nem működik. Ilyenkor a radi­átorokban és a vízmelegítőben lehűl a víz, kihűl a lakás, a fel- melegítése nagyon sok áramba kerül. Ez alatt az idő alatt nem használhatjuk a többi, villany­árammal működő készüléket sem, csak akkor, ha vállaljuk a többletkiadást, az 1.94 koronát 1 kilowattóránként. (A nyári időszámítás idején ez 8 és 11, valamint 17.30 és 19.30 óra között van.) Ezért tartanám he­lyesnek, ha nem kapcsolnák ki az áramot, hisz fölöslegesen nem fogyaszt áramot senki, fő­leg nem akarja túllépni az évi határértéket, nehogy meglepe­tés érje, úgy, mint egy szom­szédomat, aki 8-12 ezer koro­nát fizetett rá. Családi házun­kat nem hasonlíthatjuk a bérla­kásokhoz, mert méreteiben el­tér azoktól, a helyiségek 3-3,25 méter magasak, a régi házak hőszigetelése is nagyon sok pénzbe kerülne, hisz egy kőműves naponta 850-1000 koronát, a segédmunkás 500-600 koronát elkér a mun­kájáért, s hol van még az anyag, ami mostanában szin­tén méregdrága.De mit tehe­tünk mi, 72-76 évesek, akik rá­adásul mozgássérültek is vagyunk? Csak úgy segíthetnek rajtunk, hogy ha már emelik az árakat, törlik ezeket a korláto­zásokat. Ezt javasolnám a 32. pontnak! Előre is köszönöm tü­relmüket, és jó lenne, ha javas­latunkat tudomásukra adnák az illetékeseknek is. Egy nyugdíjas család Tornaijáról

Next

/
Thumbnails
Contents