Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-10 / 10. szám
Politika 1999. március 10. 3 Jó két hónap múlva ismét az urnákhoz járulunk, hogy köztársasági elnököt válasszunk Kétesélyes második menet Madi Géza __________ Ha minden jól megy, akkor hat- vanegynéhány napon belül az ország lakossága ismét az urnákhoz járul, hogy az új parlament által jóváhagyott alkotmánymódosítással összhangban megválassza az államfőt. Március másodikén volt egy éve annak, hogy lejárt az önállósult Szlovákia első elnökének megbízatása. Az előző kormány idején számtalan államfő-választási kísérletnek lehettünk tanúi, de - mint köztudott - az akkori kormánykoalíció jelöltjei azért nem kapták meg a parlamentben a szükséges 90 szavazatot, mert a kormánypártok indították őket, a volt ellenzék emberei pedig azért, mert az ellenzéki erőkjelölték őket. Az alaptörvény módosításával megszűnt annak a lehetősége, hogy folytatódjon az elnökválasztási cirkusz a parlamentben. Még ha figyelembe vesz- szük is azt, hogy az országot november óta irányító négyes koalícióban állítólag megállapodás született Rudolf Schuster támogatásáról, akkor sem mondhatjuk, hogy az új elnököt nem az állampolgárok választjákmeg. Ők döntik el, hogy az új hatalom „favoritja” vagy valaki más kerül be kora nyáron a pozsonyi Grassalkovich-palotába. Ezt gondolhatta Frantisek Miklosko is, amikor közölte, hogy néhány kereszténydemokrata honatya nem tekinti kötelezőnek a Schuster indításáról kötött egyezséget. Juraj Svec, az SZDK képviselője szintén komoGondban lesznek az úgynevezett esélytelenek támogatói. lyan vette a dolgot: jelöltette magát, ha már egyszer a polgárok mondják meg, ki lesz az új államfő. Választék van, jelölt akad elég. Bár az említett Rudolf Schusteren kívül csak Magda Va- sáryová, Michal Kovác és talán Juraj Svec szerezhet jelentősebb mennyiségű szavazatot. Legalábbis az eddigi közvélemény-kutatások eredményei erre engednek következtetni. Az pedig még a jövő titka, hogy a DSZM mikor fogja elárulni saját jelöltjének nevét. Ami az utóbbi időben végzett felméréseket illeti, érdekesen módosultak az arányok. Korábban Rudolf Schuster még mintegy 45 százalékkal állt az élen, viszont február végén már csak a megkérdezettek 26 százaléka szerint lett volna jó államfőnek. Nem az lényeges, hogy a második helyre feljött Magda Vasáryovának csupán 10 százalékos, a harmadik Michal Kováénak pedig 7 százalékos volt a támogatottsága, hanem az, hogy túl magas (20 százalék) volt azoknak az aránya, akik az „esélytelenekre” voksolnának, valamint azoké is, akik még nem döntötték el, hogy kire szavaznak (23 százalék). Utóbbiak a választóhelyiségek megnyitásáig valószínűleg elhatározzák, melyik jelölt mellé állnak. Persze a második fordulóban (a közvélemény-kutatás eredményei azt mutatják, hogy meg kell tartani) gondban lesznek az úgynevezett esélytelenek támogatói, mert „valaki másra” kell szavazniuk. De akkor már csak a két továbbjutó közül kell kiválasztaniuk a számukra megfelelőbbet. Ha az urnákhoz járulnak. Még akkor sem biztos Rudolf Schuster győzelme, ha a felmérésbelihez hasonló sorrend és aránykülönbség alakul ki a közvetlen államfőválasztás első fordulójában. Azaz a második menet kétesélyes lesz. Vagy Rudolf Schuster lép előbbre, vagy Magda Va- sáryová. Meg kell hagyni, a kassai főpolgármester jelenleg közelebb áll a célhoz, mint az egykori színművésznő. Talán azért, mert jóval korábban vágott bele. Am a kétesélyesség ezzel nem szűnt meg. A részleges kormánykoalíciós támogatást élvező Schuster mellett szól, hogy gyakorló politikus. Viszont a Szlovák Külpolitikai Társaságot megalapító Vasáryováról sem mondható, hogy mérföldekre állna az úgynevezett nagypolitikától. Sőt. Eddig 1:1. Rudolf Schuster férfi, ezért lehetne köztársasági elnök úr. Magda Vasáryová nő, ezért választhatnák meg köztársasági elnök asszonynak. Férfi már irányította az országot, nő még nem. 2:2... Hogy aztán ki lesz a rokonszenvesebb, azt az állampolgárok döntik el. Mert erre találták ki a közvetlen elnökválasztást. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a múlt héten Kínában tárgyalt. Sajtóértekezletén azt állította: bár jelentősek a nézeteltérések az emberi jogi kérdésekben, tovább növekszik a Kínával szembeni amerikai kereskedelmi hiány, a Kereskedelmi Világszervezethez való kínai csatlakozás feltételeiben nem értettek egyet, s nem értek véget a Tajvannal kapcsolatos súrlódások, az amerikai-kínai kapcsolatok mégis sínen vannak. CTK/AP Magyar érettségi Újabb vita Kárpátalján Dömötör Ede felvételei Berényi József: országos szinten kell rendezni a nemzetiségi kultúrák finanszírozásának kérdését Közelebb vinni a központot a régiókhoz Kósik Andrea ______________ Má rcius hatodikán ünnepelte a Csemadok megalakulásának ötvenedik évfordulóját. Ebből az alkalomból beszélgettünk Berényi József főtitkárral a Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség jelenéről és jövőjéről. Az ötvenedik születésnap kapcsán nem illik ünneprontónak lenni, de az egyik legégetőbb problémát, a pénzhiányt nem lehet megkerülni. A Csemadok 1996-tól nem kapott egy fillér állami támogatást sem. A kilátások most sem rózsásak. Bizony mások voltak az elvárásaink. Azt hittük, ha megváltozik a kormányzat, alapvetően megváltozik a nemzetiségi kultúra anyagi háttere is. Sajnos, ez a jelen pillanatban még nem így van. A költségvetési provizórium, amelyből az ország az év első negyedében meríthet, nagyon mostohán bánik a nemzetiségi kultúrával, s a következő háromnegyed év is szűkös lesz. A kisebbségi kultúrák támogatására száznegyvenmillió korona állami támogatást szerettünk volna, mint 1994-ben, de csak valamivel lesz több ötvenmilliónál, ez pedig rendkívül kevés. Amikor megszűnt a Csemadok állami támogatása, csökkenteni kellett a központi apparátust. Ez mivel járt? Egyrészt nagyon meggyengült az amatőr művészeti ágazatok- színjátszás, néptánc, ének, zene - módszertani része, másrészt nehezebbé vált a kommunikáció az egyes területi titkárságok és a központ között. Az apparátus leépítése mellett a központ azt is feladatul kapta, hogy teremtse elő a működéséhez szükséges anyagiakat. Az állami támogatás megszűnésével a hatásköröket levitték a területi választmányok szintjére. Mi a helyzet az egyes régiókban? Különbséget kell tenni a régiók között. Egy-két nyugat-szlovákiai régióra érvényes, hogy a kultúra szabad, és mindenki olyan szervezetet működtet, amilyet akar, mert vannak források. Dél-Szlovákia túlnyomó részén viszont ennek megvannak az objektív korlátái. Úgy vélem, ilyen szempontból a magyarlakta járásokban a Csemadok nélkül, a Csemadokot megkerülve szinte nem is lehet jelenleg kulturális rendezvényt szervezni. Más polgári szervezetekkel, társulásokkal milyen viszonyt akar kialakítani a Csemadok? A harmonikus együttműködésre kell törekedni velük. Ugyanakkor jó lenne, ha azok a társaságok, amelyek most léteznek, nem esnének abba a hibába, hogy azt hiszik, ha Komáromban egy-egy fesztivál, nagy rendezvény alkalmával megtelik a sportcsarnok, akkor megtették a lehető legjobb dolgot a szlovákiai magyar kultúráért. A fesztivál csupán egyik eleme a nemzetiségi kultúrának. A Cse- madoknak még mindig jobb a szervezettsége, és hatékonyabban tud működni, mint bárki más. Viszont az is tény, hogy a Csemadoknak partnerként kell elfogadnia a létező és működő társaságokat, hogy egymást kiegészítve tudjunk dolgozni. Ön a Csemadok új főtitkáraként, mit tart a legfontosabb feladatnak, melyek a Csemadok jelenlegi prioritásai? A hagyományos feladatok közül, amelyeket a Csemadok eddig is ellátott, a szervezetnek meg kell tartania közösségteremtő, közösségszervező szerepét, elsősorban azokon a helyeken, ahol a legfenyegetőbb az asszimiláció veszélye. Másik fontos feladat a kapcsolattartás az amatőr mozgalmakkal, ezeket motiválni kell, biztosítani számukra a lehetőségeket a megmérettetésre. Harmadikként a felelősségvállalást említeném. Ha összehangolt közösségi kiállásra, véleményformálásra van szükség, akkor a Csemadoknak pótolhatatlan szerepe van, mert a legkisebb településre is eljuthat az üzenete. A szervezési kérdéseket illetően pedig az első helyen említeném: a Csemadoknak el kell érnie, hogy országos szinten rendeződjön a nemzetiségi kultúrák finanszírozásának kérdése, mert elfogadhatatlan, hogy a nemzetiségi kultúra pusztán pályázatokból tartsa fenn magát. Fontosnak tartom továbbá a kommunikáció javítását a Csemadokon belül. Rendezésre szorul a Csemadok és az Új Szó kapcsolata is. Engedtessék itt megjegyeznem, hogy politikusként sokkal egyszerűbb volt a közvéleményt saját elképzeléseim szerint formálni, mint csemadokosként. Visszakanyarodva a feladatokhoz: javítani kell a régiók közötti egyensúlyállapoton, tovább kell folytatni a Csemadok tevékenységének professzionali- zációját. Inkább kevesebb ember működjön egy bizonyos területen, de ők hatékonyan dolgozzanak. Ennek megfelelően közelebb kell hozni a központi irodát a területi választmányokhoz, hogy a területi titkárok a központi végrehajtásban is felelősséget vállalhassanak. Kárpátalján az elmúlt három év gyakorlatához hasonlóan idén ismét kötélhúzás kezdődött az ukrán közoktatási hatóság és a magyar érdekvédelmi szervezetek között abban a kérdésben, hogy vizsgázhatnak-e magyar nyelvből és irodalomból a magyar tannyelvű iskolák érettségizői. Hercog György, a kárpátaljai közoktatási főosztály helyettes vezetője a Kárpáti Igaz Szónak elmondta, az oktatási minisztérium több szigorítást ír elő a magyar iskolák számára. Tavaly ugyanis külön engedéllyel ukrán nyelv és irodalom helyett még magyar nyelvből és irodalomból lehetett érettségizni, az idén viszont csupán annyi az engedmény, hogy a magyar érettségizők az ukrán nyelv- és irodalomvizsga helyett ukrán nyelvű tollbamondást írhatnak, és ukrán irodalom helyett szóbeli vizsgát tehernek magyarból. Hercog nem vitatta a lap megjegyzését, hogy ez a korlátozás ellentétes az ukrán-magyar kormányközi vegyes bizottság legutóbbi ülésén elfogadott okmányok szellemével. Mindazonáltal rámutatott: a kárpátaljai közoktatás számára a kijevi minisztérium levele a kötelező érvényű, a vegyes bizottság csupán javaslatokat tett a kérdésben. Valentin Zajcsuk oktatási miniszter a napokban Kijevben, egy országos kisebbségi tanácskozáson kijelentette: az ukrajnai kisebbségek oktatási rendszere sokkal fejlettebb, mint más országokban, s - a résztvevők nemtetszését kiváltva - aláhúzta, hogy be kell végre vezetni az ukrán nyelvű érettségit a nemzetiségi iskolákban. A KMKSZ múlt heti közgyűlése a magyar nyelvű érettségi vizsgák és az anyanyelven történő felvételizés jogának biztosítása ügyében nyílt levélben fordult Kucsma államfőhöz. Ha nem történik érdemi előrelépés, a KMKSZ tiltakozó aláírások gyűjtésébe kezd.
