Vasárnap - családi magazin, 1999. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1999-03-03 / 9. szám
2 1999. március 3. Vélemény Szlovákiai magyar családi magazin Vasárnap 66 sor Kétségek között Szűcs Béla _______________ Elkeseredett, k íméletlen csaták dúlnak a meciarizmus főkolomposai és a demokratikus rendszer stabilizálását szorgalmazó kormány között. Lassan megkezdődik a bűnösök felelősségre vonása. Az ember döbbenten figyeli a parlamenti viták tévéközvetítését, és olykor kétségei támadnak, le lehet-e számolni ezzel a hétfejű sárkánnyal. A legnagyobb bizonytalanságot nem is a felelősségre vonások kétségei keltik az emberben, hanem a súlyos gazdasági helyzet, amelyet örökül kaptunk. A helyzet komoly. A munkanélküliség 16 százalékos, külföldi tőke hiányában a gyárak egymás után jutnak csődbe, miközben a szakszervezetek országos sztrájkkal fenyegetőznek. A kormány megszorító intézkedése jóformán semmit sem oldott meg. További milliárdokra volna szükség. Erre egyik lehetőség a még meglévő állami vállalatok, pénzintézetek külföldre való eladása vagy - a könnyebben járható út - az adóemelés. Sajnos, eddig nem tudtak ki- ötleni olyan megoldást, amely nem a lakosság szegényebb rétegeit sújtaná, hanem a tehetősebbeket. A szegényebbek támogatására ígért juttatások jóváhagyása késik, a nyugdíjakat is csak júliusban emelik. Az üzletekben lassan mindennek felmegy az ára. Erről azonban nem beszélnek a politikusok. A lebegtetett korona értéke is csökken a valutapiacon, ami előrevetíti a devalváció árnyékát. A lakosság most is támogatja Dzurindát (26,4 százalékkal az első helyen áll), és az SZDK a legnépszerűbb párt, azonban egyre többen kételkednek a gyors stabilizációban. Ha a szociális helyzet tovább romlik, és bekövetkeznek a beígért sztrájkok, nehéz helyzetbe kerülhet a kormány, amely közelebb vitte Szlovákiát az európai struktúrákhoz. Reméljük, az idei költségvetés nem gyorsítja az elszegényedést, és talál valamilyen kiutat ebből a bonyolult helyzetből. Vendégkommentár Már Benito Mussolinit is zavarta... Fekete Marian ____________ A szlovák parlamentnek még az alkotmány megvitatása is rövidebb ideig tartott, mint annak eldöntése, hogy Gustáv Krajcit megfosszák-e mentelmi jogától - olyan cselekményekért, amelyeket belügyminiszterként tett és vállalt. Krajci elvtársai minden lehetséges módon megpróbálták megakadályozni, hogy független bíróság dönthesse el, Krajci elkövette-e azt a bűncselekményt, amellyel megalapozottan gyanúsítják, és amelyet belügyminiszterként bátran elvállalt. A DSZM-politikusok unos- untalan ismételgetett megjegyzéseinek kedvenc hivatkozási alapja az ártatlanság vélelme volt, melyet a törvényhozók állítólag megsértenének, ha Krajcit mentesítenék mentelmi jogától. Sajnálom Meciar jogi végzettségű talpnyalóit. Beletévedtek ugyanabba a zsákutcába, amelynek járdáit már hiábavalóan ugyan, de alaposan kitaposta Benito Mussolini. Pályafutását ő is jogi tanulmányokkal kezdte, rövid ideig szociáldemokrataként folytatta, majd fasiszta vezérként akasztották fel, a lábánál fogva. A Duce kiváló jogászoktól tanulta a jogot, de sohasem értette meg, mit is jelent az ártatlanság vélelme. Ő ezt a demokrácia beteges agyrémének tekintette, amely megakadályozhatja azt is, hogy valaki ellen büntető- eljárás induljon, mert - nézete szerint - ha valakit jogerős büntetőbírósági ítélet meghozataláig ártatlannak kell tekinteni, akkor az ártatlanság vélelmének megsértése az is, ha perbe fogják az illetőt. Valljuk be, a Duce érvelésében több logika volt, mint amennyi az elmúlt napokban Meciar fegyvertársaitól kitellett. A szerző független publicista. Megbízott főszerkesztő: Grendel Ágota (582-38-318) Főszerkesztő-helyettes, a Vasárnap vezető szerkesztője: Kövesdi Károly (582-38-316, 582-38-317) Hang-Kép, Tanácsadó: Kovács Ilona (582-38-315) Kommentár, Vélemény: Kövesdi Károly Politika, Háttér: Holop Zsolt (582-38-338) Gazdaság: Sidó H. Zoltán, Kultúra: Szabó G. László (582-38-314) Riport, Modem élet: Klein Melinda Sport: Tomi Vince (582-38-314) Fotó: Dömötör Ede (582-38-261) Tördelők: Szarka Éva, Kovács Mónika Kiadja a Vox Nova Rt. Ügyvezető igazgató: Slezákné Kovács Edit (582-38-322, fax: 582-38-321). Szerkesztőség/Hirdetésfelvétel: 824 88 Bratislava, Prievozská 14/A, 6. emelet, P.O.BOX 49.; Telefax: 582-38-343;Telefon: 582-38-332 582-38-262 Szedés, képfeldolgozás: Vox Nova Rt., Bratislava. Nyomja: Komáromi Nyomda Kft. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat, d, a. Czvedler. Előfizethető minden postán és hírlapterjesztőnél. Külföldi megrendelések: ES PNS Vyvoz tlaée, KoSická 1,813 81 Bratislava. Az újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Poáta 12,1995. június 16-án. Engedélyszám: 591/95. Előfizetési díj: negyed évre 130 korona. Index: 480 201. A VASARNAP az Interneten megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Új fejezet a parlament történetében Bűnhődjön-e? Zalán Levente _______________ Mú lt szerdán, kéthetes maratoni vita után a szlovák parlament szavazással megvonta Gustáv Krajci DSZM-es képviselőnek, a Meciar- kormány belügyminiszterének mentelmijogát. Ezzel lehetőség nyílik rá, hogy független bíróság előtt feleljen a két évvel ezelőtti népszavazás meghiúsításáért. A mentelmi jog megvonása nem bosszú, hanem figyelmeztetés azoknak, akik a hatalomtól megrésze- gülve visszaélnek jogkörükkel, és megsértik a törvényeket, míg a polgároktól elvárják, hogy megtartsák azokat - mondta a mandátumvizsgáló bizottság elnöke. Vajon hasonlóan gondolják ezt a polgárok is? Q Bűnhődnie kell. © Krajci bűntelen. A meny az anyóst, az anyós az apóst, az após a vejét fogja megfigyelni. Stimmt... De ki feji meg a tehenet? Rajz: MS-Rencín ban. Hogy ez Krajcival vagy Lexával kezdődik-e? Szlovákiában legfontosabb teendő a valódi jogállamiság megteremtése. Ha ilyen sarkalatos dolgok nincsenek tisztázva, akkor itt szó sem lehet demokráciáról. Mert nagyon könnyű a kisembereket fülön csípni, de addig teljesen hiteltelen a szlovák jogrend és a törvényhozás, amíg ilyen kaliberű ügyek nincsenek igazságosan lezárva. Krajci és Lexa ügyét a jogállamnak megfelelő formában rendezni kell. Miroslav Blaho vállalkozó, Pozsony: A Egyértelmű, hogy a referendum meghiúsításával vádolt Krajcit el kell ítélni, hiszen rá is ugyanazok a törvények vonatkoznak, mint bármely más polgárra. Krajci a képviselői mentelmi joga mögé próbált bújni, annak ellenére, hogy mindenütt az ártatlanságáról papolt. A májusi népszavazáson minden polgárt megfosztott az alkotmány által garantált véleménynyilvánítási jogtól. Mi ez, ha nem bűn? Török Elemér, az ElóKoncert tulajdonosa, Dunaszerdahely: O Valamikor el kell kezdeni a rendcsinálást SzlovákiáPeter Havránek polgári szolgálatos katona, Fél: A A bíróságnak el kell ítél- v nie Krajcit, de vele együtt Lexát is. Mivel törvénysértést követtek el, meg kell őket fosztani mentelmi joguktól, majd kiadni őket a hatóságoknak, hogy meghozhassák a megfelő ítéletet. Az ilyen súlyos bűn- cselekményeknél - mint a népszavazás meghiúsítása, a köz- társasági elnök fiának elrablása, és még sorolhatnám - nem számít, hogy az elkövető képviselő-e vagy csak egyszerű munkásember, mert a törvények mindenkire vonatkoznak, és ugye, a képviselők is Szlovákia polgárai... Szerintem az említett két honatya és az összes többi »demokratikusan gondolkodó társa« akadályozta a jogállam kialakulását Szlovákiában. Természetesen a népszavazáson én is ki szerettem volna nyilvánítani a véleményemet - hiszen a közvetlen elnök- választás híve vagyok -, ám ebben Krajci megakadályozott. Hihetetlen, hogy egy belügyminiszter a köztársasági elnök által kiírt népszavazást egy tollvonással megváltoztathatja. Szerintem neki előbb végre kellett volna hajtania az elnök »utasítását«, és csak ezután fordulhatott volna észrevételeivel a bírósághoz jogorvoslatért. ■«Str. Pavel Mika nyugdíjas, Pozsonyivánka: A Szeretném, ha a jelenlegi ^ kormány által bűnösnek titulált politikusoknak megbocsátanának, s a kabinet bebizonyítaná, képes Krisztus törvényei szerint cselekedni, hiszen keresztények is vannak a Dzurinda-kabinetben. De mi a Föld törvényei szerint élünk, és ez helytelen... Ha valaki valami bűnt követ el, nem kell őt rögtön megbüntetni, hiszen a Miatyánk is tartalmazza: bocsáss meg az ellenünk vétkezőknek. Függetlenül attól, hogy az érintett képviselő kormánypárti vagy ellenzéki, mindenkinek megbocsátanék, és szeretném, ha az összes képviselő tiszta lappal kezdené négyéves megbízatási idejét. Természetesen ez csak a kisebb bűnökre vonatkozik, mert a súlyos törvénysértések elkövetőit én is büntetném; de Lexát és Krajcit nem sorolom ebbe a csoportba. Pavol Klus mérnök, Pozsony: A A Nehéz ezt megítélni, V “ mert nem figyelem annyira a politikai életet, hogy objektív választ tudjak adni. Úgy érzem, hogy a polgárok most is csak nézőként lehetnek jelen e kényes vitában. Szlovákia jelenlegi jogrendje nem teszi lehetővé Krajci és Lexa felelősségre vonását. Ha bíró volnék, akkor se tudnám egyértelműen megítélni ezt az esetet. Az is eldönthetetlen kérdés, hogy a belügyminiszter a NATO-ról és a közvetlen elnökválasztásról szóló referendumot meghiúsította-e, vagy sem. Az ügy körüli bizonytalanság csak azért fordulhat elő, mert rengeteg a kiskapu mind az alkotmányban, mind a törvényekben. Olvasói levél Ahány nyelven, annyi ember... A napokban olvastam az iskolák felszólítását az iskolaköteles gyermekek szüleihez, milyen iskolába írassák gyermekeiket. Mint felvidéki öregebb magyar ember szeretnék közzétenni egyet gazdag élettapasztalataimból. Valamikor, az úgynevezett felszabadulás után az itteni magyarok több százezres tömege lett idegen a szülőföldjén. Törvényileg megtiltották az anyanyelvűnk használatát a demokratikusnak nevezett republikánkban. A régi magyar iskolákat megszüntették, szlovák iskolába kellett járnunk. A magyarok közül sokan nem is nagyon bánták (úgy, mint most is néhányan), hisz „ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy”- volt a magyarázatuk. Ez a generáció érett korban szerencsésen megérte az annyi szépséggel felruházott szocialista rendszert. Itt már magasabb ideológiai elveket valló társadalomnak képzeltük magunkat, amelyben a nemzetiség már mellékes ténynek számított. Új embereket kovácsoltak. Baráti kapcsolatokat szerveztek felső parancsra a más országokba szakadt nemzetiségek között, így jöttek létre a faluk és városok közti barátságok. Ez sok esetben elég könnyen ment, mert a rokonságot csak néhány határkő választotta el egymástól. Ilyen „baráti találkozóról” veszem példámat a nemzetiségi iskolák szerepéről. A hivatalos találkozás programja szerint mindig volt egy sablonos, süket duma a vezetők részéről, ami senkit nem érdekelt, de kötelező volt, s utána kezdődött a futballmérkőzés. Az efsz-paraszt, akiről meg szeretnék emlékezni, ezt már sokszor átélte. Már a „szentbeszéd” alatt sikerült lelépnie. Meglátogatta a sógorát, az öccsét, a rokonságot. Ez természetesen nem ment, régi magyar szokás szerint, egy kis itóka nélkül. Nem sokat fogyasztott egy-egy rokonnál, de túl sok volt a rokon. Mikor észbe kapott, már megmozdult a föld a lába alatt. Eszébe jutott, hogy jó lesz kimenni a pályára, nehogy lemaradjon a tsz-buszról. A mérkőzés még nem ért véget, leült a falubeliek közé. A zsebében kotorászva észrevette, hogy valahol elvesztette a személyazonossági igazolványát. Látta, hogy a pálya körül sétálgat néhány rendőr, nagy bátran megszólította az egyiket. „Policajt elvtárs, elvesztettem az obcsánszkimat, gyerünk el az emenvére. Kiabálja ki a rozhlaszba, hogy aki megtalálta az obcsánszkimat, hozza be a tajomníknak.” A csodálkozó rendőr ingerülten válaszolt. „Jól van, bácsi, csak keresünk egy tolmácsot, aki magyarra fordítja, amit mondani akar.” Csodálkozva néz reá az izgatott gazda: „De az Isten b... meg, nem tudok én, csak magyarul!” Ahány nyelvet tud, lehet annyi ember valaki, de az első, amit megtanul, csak az anyanyelve lehet. Más sorrend azt eredményezné, hogy egyetlen nyelvet sem fog beszélni. Varga Zoltán Rimaszombat
