Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-16 / 290. szám, csütörtök

14 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. Ma délután mesekarácsony Pozsony. Ma 18 órától mese­karácsony lesz a Pozsonyi Casi­nóban. A délutánon mese­könyv- és rajzkiállítás, vala­mint meglepetés is várja a nagyszülőket, szülőket és gye­rekeket. A rendezvény vendége N. Tóth Anikó író és Tallósi Béla újságíró. A műsort Harasz­ti Mária vezeti, (ú) Karácsonyi zenei napok Galánta. Ünnepi hangverseny­sorozattal teszi meghittebbé a közelgő karácsonyt a Csemadok Galántai Területi Választmánya és városi szervezete. A rendez­vény ma 14.30-kor kezdődik Ko­dály Zoltán emlékművének megkoszorúzásával a városi parkban. December 17-én Nagykéren, 18-án Deákin és Pe­reden, 19-én Taksonyon és Nagymácsédon koncerteznek kórusok a Galántai Karácsonyi Zenei Napok keretében. A ren­dezvény záróhangversenye de­cember 19-én 15 órakor kezdő­dik a galántai Városi Művelődési Központban, ahol a balatonal­mádi magyar- angol gimnázium kórusa, a dunaújvárosi Viadana Kamarakórus, a peredi női kar, a Peredi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola gyermekkara, a Cse­madok nagymácsédi alapszerve­zetének női kara, a Galántai Ma­gyar Tanítási Nyelvű Alapiskola, továbbá a gimnázium gyermek­kara és a Galántai Kodály Zoltán Daloskör lép közönség elé. (ú) Decemberi népzenei találkozó Dunaszerdahely. Holnap 18.30-kor kezdődik a Kortárs Magyar Galéria épületében a Bi­hari Kör népzenei előadássoro­zatának harmadik estje, mely­nek részeként Nagy Iván bemu­tatja a Csallóközi cigányzene­kart, majd fellép a budapesti Já­nosi Együttes. Útána táncház lesz. Szombaton 9 órától hang­szeres oktatás, majd 14.30-tól gyermekjátszóház kezdődik. 15.30-kor pedig gyermektánc­ház lesz. (tb) A Kalligram irodalmi estje Budapest. A Szlovák Intézet vendége volt tegnap a Kalligram Kiadó. A Kalligram irodalmi est­jén egyebek között a szlovák nyelvre lefordított, és a kiadó ál­tal megjelentetett könyvújdon­ságokról volt szó. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Carmina Burana, Rekviem 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stuart Mária 19 KIS SZÍNPAD: Székek 19 ASTORKA SZÍNHÁZ: Tartuffe 19 KOMAROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Jó estét nyár, jó estét szerelem 14 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan 15.15, 17 Kék villám (am.) 18.45, 20.45 MLADOSŤ: Tic-tac (svéd) 15.15, 17.30, 20 YMCA: Blair Witch Pro­jekt 15.30, 18, 20.30 TATRA: Meghitt fészkek (cseh) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Az átok 18, 20.30 Tarzan (am.) Sztárom a pá­rom (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17,19,20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom (am.) 18 A bűvös kard (am.) 16.30 Rómeó és Júlia (am.) 20.30 Há­rom szín: kék (lengy.-fr.) 20 A királyi szerelem fényében (cseh) 19.30 KASSA DRUŽBA: Lola az életéért fut (ném.) 16, 18, 20 TATRA: Tarzan (am.) 16 A nagy Lebowski (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16, 18 Mátrix (am.) 20 ÚSMEV: Blair Witch Project 16,18, 20 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Apafej (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Tökéletes katona 2. (am.) 16.30, 19.30 ZSELÍZ - VÁROSI MOZI: Oltári nő (am.) 18 GYOR CINEMA CITY: Tágra zárt szemek (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Hyppolit, a lakáj (magy.) 14,16,18,20 Életfogytig (am.) 15.45,18, 20.15 Amerikai pite (am.) 14,16,18, 20 James Bond - A világ nem elég (am.) 15.30, 18, 20.30 Háborgó mélység (am.) 16, 18.15, 20.15 Oltári nő (am.) 20.30 Szentivánéji álom (am.) 14.30, 17.30 Tarzan 15.30,17.30, 20.30 Csillagok háborúja 14.30, 17,19.45 Ritkán vendégeskednek tájainkon svájci művészek. Jelenleg Mai svájci művészet címmel a Budavári Palota A épületében lévő Ludwig Múzeumban (Kortárs Művészeti Múzeum) látható kiállítás kortárs svájci művészek munkáiból. (Reprofotó) Háromszáz éve született Torkos Justus János ásványvízelemző orvos, aki gyógyszerjegyzéket állított össze Még ibolyalével kísérletezett A 18. századi magyar tudo­mányos élet fellendüléséhez vitathatatlanul az is hozzájá­rult, hogy a Rákóczi-féle sza­badságharcot követően kö­zel 100 éven át egyetlen ko­molyabb katonai cselek­ményre sem került sor Ma­gyarországon. LACZA TIHAMÉR Az persze érthető, hogy elsősorban a török által megkímélt felsőma­gyarországi megyékben volt erőtel­jes a szellemi pezsgés, s Pozsony mellett Trencsénben, Besztercebá­nyán, Kassán vagy Késmárkon is rangos közép- és felső fokú iskolák működtek, amelyek az ország távo­labbi vidékeiről is vonzották a diá­kokat, kivált az evangélikus hiten lévőket. így került Besztercebányá­ra Torkos Ándrás győri evangélikus pap 1699. december 17-én szüle­tett Justus János fia is, akit az ottani líceum rektora, Bél Mátyás vett pártfogásába. Kapcsolatuk oly szo­ros volt, hogy amikor Bélt 1714-ben áthelyezték Pozsonyba, magával vitte a 15 esztendős legénykét is. A következő esztendőben Torkos Justus János a hallei egyetem hall­gatója lett, de három év múlva Besztercebányára rendelték, ahol Moller Károly Ottó (a magyar Hippokratésznek is nevezett orvos­tudor) iskolájában gyógyszerésze­tet tanult. Két esztendőt töltött Moller patikájában, majd visszatért Haliéba, ahol 1724 júniusában or­vosdoktorrá avatták. Hazatérve rö­vid ideig nevelősködött, aztán Po­zsonyban és Győrben praktizált. 1726-ban Komárom, majd pedig Esztergom megye tiszti orvosa (vagy ahogy akkoriban mondták: fizikusa) lett. 1731-ben elszegődött PHARMACEUTIC* 5. XL)], ülírthimti SiicMtm rtri 3<ltln / SatÍMíľ atdmiHn > fteu4.*trgthvJtag<lil,3W<tlt. rStmlti < eufttt. iní... StMMW te... f Stu Ql.»m> fiMx* Cíí^ftHttjejI •Xm.Í) íqüi Xl.HI. 6alt»rn. XUI. SwŕifJTi) nfb yu^rfij ®uifp 4 giui Sfl«0. •Srt.fcí. »» ftTM . : •Bttsr : EF*? műmhh EÄ, Hír®; . XI.IIL OTaíi gróf Pálffy Miklós nádor házi orvo­sának, és végérvényesen letelepe­dett Pozsonyban. 1740-ben nevez­ték ki az akkori magyar főváros tisz­ti orvosává, s ezt a tisztséget egé­szen 1770. április 7-én bekövetke­zett haláláig betöltötte. Torkos Justus János sokrétű tudo­mányos munkásságának részletes ismertetésére e helyütt nem vállal­kozhatom, inkább csak a legfonto­sabb tények felsorolására szorítkoz­nék. Pozsonyi működésének első éveiben - a városi magisztrátus megbízásából - összeállította az ak­koriban használatos gyógyszerek pontos leírását és árjegyzékét, még­pedig négy nyelven: latinul, magya­rul, németül és csehül. A könyv a patikusok, a felcserek és a bábák számára is tartalmazott számos hasznos útmutatást. Ezt az úttörő vállalkozást mindenütt nagy elis­meréssel fogadták, és hamarosan az egész országban kötelezővé tet­ték a kiadvány használatát. Tiszti orvosként Pozsony közegészség­ügyére is nagy gondot fordított. Torkos munkásságának másik fő te­rülete a magyarországi ásvány- és gyógyvizek elemzése volt. Az már a 16. század első felében ismert tény volt, hogy Magyarországon sok he­lyütt találhatók gyógyforrások, amelyek vize különböző nyavalyák kezelésére alkalmas. Az első ma­gyarországi vízelemző tudós Wemher György volt, aki 1549-ben Bázelben jelentetett meg egy latin nyelven írt munkát Magyarország csodálatos vizeiről. Ez, ha tudomá­nyos szempontból sok kívánnivalót hagyott is maga után, reklámnak nem volt rossz, mert a hazánkba lá­togató külföldiek az elkövetkező év­tizedekben különös érdeklődést mutattak e gyógyforrások iránt. A korszerűnek mondható vegyelem­zésekre persze még várni kellett egy ideig. Csak a 18. század első harma­dában jutott olyan szintre a kémia, hogy valami lényegeset is tudjon mondani a vizek összetételéről. Az első figyelmet érdemlő könyvet e té­mában Stoker Lőrinc írta, aki rész­letesen ecseteli a budai gyógyvizek hatását, külső és belső használatuk módját, hasznos étkezési tanácso­kat ad a fürdőzőknek, és hosszan el­időzik a gyógyvizek elemzésénél is. Vele szinte egy időben a már emle­getett Moller Károly Ottó is végzett vízvizsgálatokat Besztercebányán, s nyilván a tőle kapott útmutatásokat hasznosította később Torkos Justus János is, aki persze már alaposabb kémiai ismeretekkel rendelkezett, ezért az ő vízelemzései a kor színvo­nalán álltak. Sorozatban jelentette meg kis füzetek formájában a í TAXA J PHARMACEUTICS PÖSONIENSIS, . Cwi Infcu&otubus Pharmacopctorura, Chirvrgorum & Obftetrkum SPECIAL!' MANDA TO EXCÉLSI CONSILII REGIl LOCÜMTENENTIALIS HUNGARICI ASSU.MTA, »VÍ l>«* REGIAM SANITATIS COMMISSIONED* HE VISA , RELATA. 4c ft* rtrtti4WM EXC CONS. REG. LOCUMTBNENT. SUPtJWSíVtlA t AífÉCMMTf A | OPERA ď STUDIO * * JUST! JOANNIS TORKOS, 1 Mcdkwx Doöorn, f jbcrac Gvii»» Pofookiď® PHľSICi OIDľNAtU ILUOtAT*. ÍJJ P««*w» L'ftwti K L'nhtita* TYP* <*«*. >».. »»>»• I«... -ŤŤt 1 11 Ť t T ft tTŤ ' 11 1 M Mteai, ÍmÍmi Cfcrtfk U. UCCJtV. U pöstyéni (1745), a dunaalmási (1746) és más gyógyfürdők vizének elemzését. Sajnos a Zólyom megyé­ben található források elemzéséről készült részletes feljegyzések ere­detije elveszett, csak közvetett be­számolókból tudunk róluk. Torkos elődeitől eltérően meglehetősen nagy számú reagenssel dolgozott, ami arra utal, hogy jól felszerelt la­boratóriuma lehetett. Csak az érde­kesség kedvéért említek meg né­hány vegyszert, amelyet akkoriban az elemzéseknél alkalmaztak: ha­muzsír, kénsav, sósav, ecet, cukor, tej, ibolyáié, gubacskivonat stb. Elemzései során a vizet hidegen és felforralva is megvizsgálta, s bár né­melyeknél a pezsgés és a buborék­képződés nem kerülte el a figyel­mét, a szén-dioxid jelenlétére sajná­latos módon nem sikerült rájönnie. Felismerte viszont a sziksó és a ha­muzsír közti különbséget. Az előbbi tulajdonképpen nátrium-karbonát, míg az utóbbi kálium-karbonát. A kémiatörténészek szinte kivétel nél­kül a német Margraf nevével kap­csolják össze ezt a felfedezést, pedig a magyar tudós tőle függetlenül és valamivel előbb már rájött erre. Tor­kos vízelemzései nyomán 1763-ban a Helytartótanács elrendelte, hogy minden magyarországi megye fizi­kusa köteles elvégezni megyéje vi­zemek vizsgálatát és arról részletes jelentést készíteni. Az elemzések meglehetősen vegyesek voltak. Azok a főorvosok, akik megfelelő vegyészeti ismeretekkel is rendel­keztek, általában jó munkát végez­tek, de számos esetben igen felüle­tes dolgozatok születtek. Torkos Justus Jánosról szólva még egy fontos dolgot meg kell említe­nünk. Valamikor az 1760-as évek­ben arra tett kísérletet, hogy szerve­zetbe tömörítse a pozsonyi orvoso­kat. A Collegium medicum afféle orvosi kamara lett volna, amely le­hetőséget teremtett volna a véle­ménycserére és szakmai tovább­képzésre is. A társaság elnökévé Bél Mátyás sógorát, Hermann Andrást szemelte ki, akihez már több évtize­de szívélyes baráti kapcsolatok fűz­ték. Ismeretlen okok miatt sajnos a terv dugába dőlt, csupán egy 1764­ben keletkezett rövid alapsza­bálytervezet maradt fenn. VAS GYULA Figyelemre méltó kiadvány jelent meg nemrég. Címéből ítélve bárki joggal hihetné, hogy „csupán" az egészséges lokálpatriotizmus újabb megnyilvánulásával állunk szem­ben - de már az első sorok elolvasá­sa után rájön, hogy sokkal többről van szó. A Mácza Mihály történész által összeállított kötet ugyanis 300 éves hagyományt elevenít fel. Pon­tos adataink nincsenek róla, de va­lószínűleg még a XVII. és a XVIII. század fordulóján jelent meg az első Komáromi Kalendárium, amely egyben az első ilyen kiadvány volt Magyarországon. Megjelenésének utolsó éveiben már annyira népsze­rű volt, hogy több budapesti nyom­da is hamisította. Utoljára 1918-ban jelent meg, a mostani próbálkozás tehát valóban űj korszakot nyithat a kiadvány történetében. A millenniumi évszámot viselő kö­tet naptári része egyben a város je­les szülötteinek évfordulónaptára. Ezt a részt Leszenszky László han­gulatos, a történelmi Komárom at­moszféráját felidéző olajfestménye­KOMÁROMI KALENDi A Mácza Mihály által összeállított kalendárium háromszáz éves hagyományt elevenít fel Millenniumi arcképcsarnok Múzsák és jeles szülöttek Szá z, P° r tj" é egy kötetben Budapest. Az Aquila és a Rubicon Kiadó közös gondozásában jelent meg a Nagy képes millenniumi arcképcsarnok című kötet. A ma­gyar történelemből Szent Istvántól Antall Józsefig mindössze száz portrét felvonultató kiadvány ösz­szeállításánál a kötet szerkesz­tőjének legfőbb törekvése az volt, hogy a nagyok mellett a legkülön­bözőbb szellemi irányzatok képvi­selői, mértékadó személyiségei, valamint minden taglalt korszak ún. jellegzetes típusai egyaránt szerepeljenek. A 75 történész szer­ző által írt arcképcsarnokban ilyen módon tehát helyet kaptak olya­nok is, akik elsők voltak valami­lyen területen. A XX. század utolsó évtizedeinek közszereplői közül helyet kapott a kötetben Veres Pé­ter, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kéthly Anna, Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Nagy Imre, Kádár János, Bibó István és Donáth Ferenc is. Az albumhoz válogatott illusztrációk között számos mind ez ideig publi­kálatlan, illetve alig ismert kép is megtalálható. (MTI) ivei illusztrálták. A következő olda­lakon szemelvényeket olvashatunk a kalendárium 1884 és 1917 közötti kiadásaiból. Komáromi múzsa - ez a következő fejezet címe, amelyet a városban élő kortárs írók és költők alkotásaiból válogatott össze a szer­kesztő. A jubiláló komáromiakról szóló negyedik fejezet lényegében adalék a korábban már említett év­fordulónaptárhoz: a város „kerek évfordulós" szülötteit mutatja be részletesebben, V. Lászlótól egészen Jókai Mórig. Ugyanitt olvashatunk azonban egy harmadikos gimnazis­táról is, aki számos hazai és magyar­országi matematikai versenyen ért el kiváló eredményeket. A kötet leg­tetjedelmesebb fejezete a Múlt és je­len címet viseli: röviden összefoglal­ja a város történelmét és jelenkori nevezetességeit, bemutatja a képvi­selő-testületet, szól a nehéz helyzet­ben lévő hajógyárról, és még egy ki­váló szakácsnő finom ételreceptjei is belefértek. Komáromról lévén szó természetesen nem maradhatott ki a kalendáriumból a sport: a kötet végén a világbajnokokat nevelt Soós Tibor kajakedzővel olvasható interjú. Már ennyiből is nyilvánvaló, hogy a városi önkormányzat gondo­zásában megjelent könyv nemcsak a komáromiak számára jelenthet ér­dekes olvasmányt. Túl azon, hogy teljes értékű családi naptár, haszon­nal forgathatják műkedvelő törté­nészek, könyvtárosok, de tulajdon­képpen mindenki, akit bármilyen vonatkozásban érdekel szülőföl­dünk gazdag történelme.

Next

/
Thumbnails
Contents