Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-15 / 289. szám, szerda

14 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 49. számában feltett kérdésre a héten 479 helyes meg­fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Ballók Béla nagykaposi; Nagy Andor gömörhorkai és Riszner Jenő lévai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Jó estét nyár, jó estét szerelem, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Magyartanároknak az irodalomtanításról Ipolyság. Az ipolysági régió Katedra Klubja és a városi könyvtár ma 17 órakor tartja Mit és hogyan tanítsunk a szlovákiai magyar iroda­lomból? című rendezvényét. Az előadók, N. Tóth Anikó és Németh Zoltán gyakorló pedagógusok, ismert írók, irodalomkritikusok. Elő­adásukban vázolják az érintett témával kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket és továbbgondolásra érdemes javaslatukat, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Lammermoori Lucia 19 HVIEZ­DOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A csizmáskandúr 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17, 19 Kék villám (am.) 20.45 MLADOSŤ: Meghitt fészkek (cseh) 20 A múmia (am.) 15, 17.30 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30,18,20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 19, 20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom (am.) 18 Főállomás (braz.-fr.) 17.30 KASSA DRUŽBA: Tarzan (am.) 15, 16.45 Az átok (am.) 18.15, 20.30 TAT­RA: Kék villám (am.) 16,18, 20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16,18 Ol­tári nő (am.) 20 ÚSMEV: Fergeteges forgatás (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Apafej (am.) 17,19 LÉVA-JUNIOR: Tö­kéletes katona 2. (am.) 16.30, 19.30 GALÁNTA - VMK: Asterix és Obelix (fr.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ronin (am.) 19 GYÖR CINEMA CITY: Tágra zárt szemek 14.30,17.30,20.30 Hyppolit, a la­káj 14,16,18,20 Életfogytig 15.45,18,20.15 Állj, vagy jövök! 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Amerikai pite 14, 16, 18, 20 James Bond 15.30, 18, 20.30 Háborgó mélység 16, 18.15, 20.15 Oltári nő 20.30 2000. január végéig a Nógrádi Galériában a művészetek királynőjét Winkler Oszkár emlékkiállítása képviseli Gyöngyszemek rajzon, fotón meg és érvényesítette a gyakorlati jelleget a húszas években erőre ka­pott funkcionalizmus. Ez az irány­zat úgy helyezte a hangsúlyt az épületek használhatóságára, cél­szerűségére, hogy közben nem ha­nyagolta el az esztétikai szempon­tokat. A szecesszió alkotóival szemben, akik az épületeiket a sok díszítőelem, hullámvonal, növényi inda felhasználásával tették érde­kessé, széppé, a funkcionalista épí­tészet magát az épületet kompo­nálta úgy, hogy tömbje, terei, felü­letei megnyugtatóan hassanak, a szép, az arányos benyomását kelt­sék a nézőben. A funkcionalizmus országosan is­mertjeles képviselője volt Winkler Oszkár, aki élete nagy részét, alko­tó éveit Losoncon töltötte. 1909­ben született Zólyomban, de gim­náziumba már Losoncon járt. Épí­tészeti tanulmányait a prágai Né­met Műszaki Egyetemen végezte. Mint diplomás építész terveivel kü­lönböző pályázatokon vett részt. A második világháború alatt nem dolgozhatott, de utána sikerült sa­ját tervezőirodát alapítania Loson­con. A konjunktúra ekkor kedve­zett az építészetnek. Csak Loson­con a mai napig sok szép, mai szemmel nézve is korszerű épülete áll, de tervezett épületeket kassai, besztercebányai, zólyomi és prágai megrendelésre is. Az 1948 után be­következett államosítás azonban, sajnos, véget vetett a sikersorozat­nak. Állami építészeti vállalat ré­szére dolgozva már nem érvénye­síthette szabadon építészeti elgon­dolásait, igényes megoldásait. A tömegízlés, a nivellálás kiszolgálá­sa oly nehezére esett, hogy ezt egészsége is megsínylette. Hiába sportolt fiatal kora óta - valamikor Szabó Gyulával vett részt futóver­senyeken -, a sok csalódás, jogta­lan rágalom és más nehézségek ki­kezdték az egészségét: 1970-ben, 61 éves korában a második szívin­farktus könyörtelenül elragadta őt. A nehéz életkörülmények, a sok új­rakezdés ellenére gazdag életmű­A funkcionalista építészet magát az épületet komponálta úgy, hogy tömbje, terei, felületei megnyugtatóan hassanak, a szép, az arányos be­nyomását keltsék a nézőben. (Archív felvételek) vet hozott létre, melynek doku­mentációja a Szlovák Nemzeti Ga­léria építészeti gyűjteményét gaz­dagítja. Ezt vette kölcsön a Zsidó Kultúra Múzeuma egy kiállításra, mellyel Winkler Oszkár születésé­nek kilencvenedik évfordulójára emlékezünk. A kiállítás, melynek szakmai ösz­szeállítója Kubička Kucsera Klára művészettörténész, először Loson­con, a Nógrádi Galériában kapott otthont. Az anyagot jövőre Po­zsonyban és Besztercebányán is bemutatják. A látogatók megis­merkedhetnek Winkler Oszkár kü­lönböző épületterveivel, alkalmuk nyílik összehasonlítani a tervet a megvalósult épület fényképével. Láthatnak néhány Winkler ter­vezte bútordarabot, és videofelvé­telen megcsodálhatják egyik leg­szebb műve, saját háza részleteit. Losoncon a kiállítás 2000. január 30-ig tekinthető meg. A jövőre 20. születésnapját ünnep­lő Nógrádi Galéria először rendez építészeti kiállítást. Losonc. Az architektúra - épí­tőművészet - egyesek szerint a művészetek királynője. Ha csak arra gondolunk, hogy a festmények, szobrok, falikár­pitok mindig egy-egy épüle­tet díszítenek - kívülről vagy belülről -, már ez is alátá­masztja a fenti állítást. SZ. HALTENBERGER KINGA S tovább játszva a gondolattal: mennyi formai tökély van egy-egy épületben! Akár a Szent Péter-ba­zilikára gondolunk vagy Firenze palotáira, az esztergomi bazilikára vagy a budapesti Parlamentre, akár a modern építészet csodáira, ötletes megoldásaira, fel kell fe­deznünk az arányokat, a ritmust, a díszítőelemeket, s nem utolsósor­ban azt is, vajon az adott épület va­lóban jól szolgálja-e azt a célt, ami­ért épült. A huszadik század építészete egyre tudatosabban tört a célszerűség fe­lé. Már a századforduló szecessziós épületei és belső terei .is egyfajta célszerű megoldásra törekedtek. Ennél kiforrottabbá n fogalmazta Winkler Oszkár, a funkcionalizmus jeles képviselője Hetvenhat éves korában elhunyt Joseph Heller. Számos műve magyarul is megjelent Örkény Macskajátéka előtt a Sirállyal és az Ivanovval alkotott maradandó értéket Az abszurd humor mestere volt A halálát is „megrendezte" szélyes légi bevetések alól, annak be kell bizonyítania, hogy őrült, de aki ilyet kérelmez, annak nyil­vánvalóan helyén az esze, tehát nem kaphatja meg a felmentést. Heller saját élményeit dolgozta fel a műben: a második világhá­ború alatt bombázó pilótaként Olaszország fölött hatvan beve­tést teljesített. A „22-es csapdahelyzet" - általá­nosított értelemben - az angol nyelv állandósult kifejezéseként bekerült az Oxford English Dictionary értelmező szótárba is. Heller a brooklyni Coney Island szülötte volt. Miként erről a gyer­mek- és ifjúkora meghatározó él­ményeit adó közegről utóbb írta, Coney Islanden nem lehetett átél­ni „a zsidó lét élményét" - ott ugyanis mindenki zsidó volt. A Va­lami történt, a Gold a mennybe megy című regénye aztán nem kis részt ezt a témát, mármint a roha­nó New York-i életben a „hallgató Istennel" pörölő zsidó értelmiségi identitáskeresését járta körül - so­kat felcsillantva abból a stílusbra­vúrból, abszurd humorból és az ezzel párosuló gondolati gazdag­ságból, ami a sok műkritikus által „Mark Twain és Franz Kafka kö­zött" elhelyezett Heller első köny­vét, a „22-est" jellemezte, bár an­nak könyvpiaci sikere soha többé nem ismétlődött. Utolsó nagy művében, a Zárórá­ban Heller visszahozta a „22-es" főhősét, Yossariant, aki időközben jómódúvá és elégedetté vált, de akire a szerző - mint maga fogal­mazott - immár nem mint anar­chiában, hanem inkább mint lég­üres térben élő emberre tekintett. SZABÓ G. LÁSZLÓ Önkezével vetett véget életének egy fiatal prágai rendező. Ennyi a hír, de ami mögötte van, az legalább ennyi­re döbbenetes. Színházában, a prágai Zábradlí zsi­nórpadlásán fejezte be életét. Előtte írt néhány levelet, annak rendje és módja szerint mindenkitől elbúcsú­zott. Mindenkitől, akit fontosnak tartott. Voltak páran. A múlt héten a Rendi Színház igazgatói irodájában még arról tárgyalt, mit rendez majd náluk. Semmi furcsát nem láttak rajta. Olyannak tűnt, mint mindig. Halknak, visszafogottnak, „feeling­esnek". Aztán visszament a saját tár­sulatához. Rendezni. William Mastrosimon darabján dolgozott, bemutató januárban. Az utolsó dél­után óta minden kérdőjeles. Megír­ta a leveleket. A többi késő éjjel, az esti előadás után derült ki. Ha az El­nöknőket játszó három színésznő közül valamelyik egy pillanatra fel­néz, azonnal látja, mi történt. A ren­dező már onnan, fentről „nézte" az előadást. A dráma ott lógott a leve­gőben. Fenomenális rendező volt. Nyugodtan nevezhetjük zseninek is. Nem egy esetben a díszlet és a jel­mez is az ő tudását dicsérte. Örkény Macskajátékát a tavalyi évadban ál­lította színpadra Iva Janžurová, Eva Holubová és Zuzana Bydžovská fő­szereplésével. Remek előadás, pár­ját ritkítóan remek. Radnóti Zsuzsa, az író özvegye is ott volt a bemuta­tón. Sikerdarab, játsszák is szerte a világon. Csak nem így, mondta R. Zs. Nem ilyen eredeti felfogásban. Szeptemberben, amikor Eszenyi Enikő a Rendi Színházban próbálta Shakespeare Sok hűhó...-ját, bené­Ő volt a Színház a korláton művészeti igazgatója zett párszor magyar kolléganőjé­hez. Áztán a kész eíőadást is látta. El volt ragadtatva. Levelekben köszön­te az élményt. Mintha „rokonra" ta­lált volna. Meg is hívta E. E.-t a kö­vetkező évadra, vendégrendezzen a Korláton is. írt egy sort a róla szóló könyvbe: „Csak tolmácsoljon kitar­tóan, nehogy úgy jáijon, mint én." Hónapokig törtem a fejem, mit ta­kar a mondat. Nem értettem. Halál­híre azonnal világossá tett mindent. (ČTK-felvétel) A válasszal azonban adósa marad­tam. Meghalt egy rendező. Har­mincnégy évesen, alig túl a krisztusi koron. Kivételes tehetségű, nagy ka­liberű alkotó volt. Nem voltak illúzi­ói önmagát illetően. „Önimádó szörnyeteg vagyok" - állítja a könyvben. Földi életében Petr Lébl volt a neve. A kilencvenes évek legjelesebb cseh színházi rendezőjeként tartotta szá­mon a szakma. MTI-JELENTÉS Washington. Vasárnap éjjel szív­rohamban, 76 éves korában el­hunyt Joseph Heller amerikai író, akinek számos sikeres műve látott napvilágot magyarul is, de akinek legismertebb könyve kétségkívül élete első regénye, az 1953-ban megkezdett és 1961-ben megje­lent, később megfilmesített, A 22­es csapdája című alkotás volt. A „22-es" címe szállóige lett világ­szerte - eredetileg arra a felold­hatatlan dilemmára utal, hogy aki felmentést akar nyerni az életve­Utolsó nagy művében, a Zárórában visszahozta a „22-es" főhősét, Yossariant. (TA SR/AP-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents