Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-15 / 289. szám, szerda

14 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 49. számában feltett kérdésre a héten 479 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Ballók Béla nagykaposi; Nagy Andor gömörhorkai és Riszner Jenő lévai olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Jó estét nyár, jó estét szerelem, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Magyartanároknak az irodalomtanításról Ipolyság. Az ipolysági régió Katedra Klubja és a városi könyvtár ma 17 órakor tartja Mit és hogyan tanítsunk a szlovákiai magyar irodalomból? című rendezvényét. Az előadók, N. Tóth Anikó és Németh Zoltán gyakorló pedagógusok, ismert írók, irodalomkritikusok. Előadásukban vázolják az érintett témával kapcsolatos észrevételeiket, véleményüket és továbbgondolásra érdemes javaslatukat, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Lammermoori Lucia 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Tíz kicsi néger 19 KIS SZÍNPAD: Liliom 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: A csizmáskandúr 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17, 19 Kék villám (am.) 20.45 MLADOSŤ: Meghitt fészkek (cseh) 20 A múmia (am.) 15, 17.30 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30, 18, 20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30,18,20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 19, 20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom (am.) 18 Főállomás (braz.-fr.) 17.30 KASSA DRUŽBA: Tarzan (am.) 15, 16.45 Az átok (am.) 18.15, 20.30 TATRA: Kék villám (am.) 16,18, 20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16,18 Oltári nő (am.) 20 ÚSMEV: Fergeteges forgatás (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Apafej (am.) 17,19 LÉVA-JUNIOR: Tökéletes katona 2. (am.) 16.30, 19.30 GALÁNTA - VMK: Asterix és Obelix (fr.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Ronin (am.) 19 GYÖR CINEMA CITY: Tágra zárt szemek 14.30,17.30,20.30 Hyppolit, a lakáj 14,16,18,20 Életfogytig 15.45,18,20.15 Állj, vagy jövök! 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Amerikai pite 14, 16, 18, 20 James Bond 15.30, 18, 20.30 Háborgó mélység 16, 18.15, 20.15 Oltári nő 20.30 2000. január végéig a Nógrádi Galériában a művészetek királynőjét Winkler Oszkár emlékkiállítása képviseli Gyöngyszemek rajzon, fotón meg és érvényesítette a gyakorlati jelleget a húszas években erőre kapott funkcionalizmus. Ez az irányzat úgy helyezte a hangsúlyt az épületek használhatóságára, célszerűségére, hogy közben nem hanyagolta el az esztétikai szempontokat. A szecesszió alkotóival szemben, akik az épületeiket a sok díszítőelem, hullámvonal, növényi inda felhasználásával tették érdekessé, széppé, a funkcionalista építészet magát az épületet komponálta úgy, hogy tömbje, terei, felületei megnyugtatóan hassanak, a szép, az arányos benyomását keltsék a nézőben. A funkcionalizmus országosan ismertjeles képviselője volt Winkler Oszkár, aki élete nagy részét, alkotó éveit Losoncon töltötte. 1909ben született Zólyomban, de gimnáziumba már Losoncon járt. Építészeti tanulmányait a prágai Német Műszaki Egyetemen végezte. Mint diplomás építész terveivel különböző pályázatokon vett részt. A második világháború alatt nem dolgozhatott, de utána sikerült saját tervezőirodát alapítania Losoncon. A konjunktúra ekkor kedvezett az építészetnek. Csak Losoncon a mai napig sok szép, mai szemmel nézve is korszerű épülete áll, de tervezett épületeket kassai, besztercebányai, zólyomi és prágai megrendelésre is. Az 1948 után bekövetkezett államosítás azonban, sajnos, véget vetett a sikersorozatnak. Állami építészeti vállalat részére dolgozva már nem érvényesíthette szabadon építészeti elgondolásait, igényes megoldásait. A tömegízlés, a nivellálás kiszolgálása oly nehezére esett, hogy ezt egészsége is megsínylette. Hiába sportolt fiatal kora óta - valamikor Szabó Gyulával vett részt futóversenyeken -, a sok csalódás, jogtalan rágalom és más nehézségek kikezdték az egészségét: 1970-ben, 61 éves korában a második szívinfarktus könyörtelenül elragadta őt. A nehéz életkörülmények, a sok újrakezdés ellenére gazdag életműA funkcionalista építészet magát az épületet komponálta úgy, hogy tömbje, terei, felületei megnyugtatóan hassanak, a szép, az arányos benyomását keltsék a nézőben. (Archív felvételek) vet hozott létre, melynek dokumentációja a Szlovák Nemzeti Galéria építészeti gyűjteményét gazdagítja. Ezt vette kölcsön a Zsidó Kultúra Múzeuma egy kiállításra, mellyel Winkler Oszkár születésének kilencvenedik évfordulójára emlékezünk. A kiállítás, melynek szakmai öszszeállítója Kubička Kucsera Klára művészettörténész, először Losoncon, a Nógrádi Galériában kapott otthont. Az anyagot jövőre Pozsonyban és Besztercebányán is bemutatják. A látogatók megismerkedhetnek Winkler Oszkár különböző épületterveivel, alkalmuk nyílik összehasonlítani a tervet a megvalósult épület fényképével. Láthatnak néhány Winkler tervezte bútordarabot, és videofelvételen megcsodálhatják egyik legszebb műve, saját háza részleteit. Losoncon a kiállítás 2000. január 30-ig tekinthető meg. A jövőre 20. születésnapját ünneplő Nógrádi Galéria először rendez építészeti kiállítást. Losonc. Az architektúra - építőművészet - egyesek szerint a művészetek királynője. Ha csak arra gondolunk, hogy a festmények, szobrok, falikárpitok mindig egy-egy épületet díszítenek - kívülről vagy belülről -, már ez is alátámasztja a fenti állítást. SZ. HALTENBERGER KINGA S tovább játszva a gondolattal: mennyi formai tökély van egy-egy épületben! Akár a Szent Péter-bazilikára gondolunk vagy Firenze palotáira, az esztergomi bazilikára vagy a budapesti Parlamentre, akár a modern építészet csodáira, ötletes megoldásaira, fel kell fedeznünk az arányokat, a ritmust, a díszítőelemeket, s nem utolsósorban azt is, vajon az adott épület valóban jól szolgálja-e azt a célt, amiért épült. A huszadik század építészete egyre tudatosabban tört a célszerűség felé. Már a századforduló szecessziós épületei és belső terei .is egyfajta célszerű megoldásra törekedtek. Ennél kiforrottabbá n fogalmazta Winkler Oszkár, a funkcionalizmus jeles képviselője Hetvenhat éves korában elhunyt Joseph Heller. Számos műve magyarul is megjelent Örkény Macskajátéka előtt a Sirállyal és az Ivanovval alkotott maradandó értéket Az abszurd humor mestere volt A halálát is „megrendezte" szélyes légi bevetések alól, annak be kell bizonyítania, hogy őrült, de aki ilyet kérelmez, annak nyilvánvalóan helyén az esze, tehát nem kaphatja meg a felmentést. Heller saját élményeit dolgozta fel a műben: a második világháború alatt bombázó pilótaként Olaszország fölött hatvan bevetést teljesített. A „22-es csapdahelyzet" - általánosított értelemben - az angol nyelv állandósult kifejezéseként bekerült az Oxford English Dictionary értelmező szótárba is. Heller a brooklyni Coney Island szülötte volt. Miként erről a gyermek- és ifjúkora meghatározó élményeit adó közegről utóbb írta, Coney Islanden nem lehetett átélni „a zsidó lét élményét" - ott ugyanis mindenki zsidó volt. A Valami történt, a Gold a mennybe megy című regénye aztán nem kis részt ezt a témát, mármint a rohanó New York-i életben a „hallgató Istennel" pörölő zsidó értelmiségi identitáskeresését járta körül - sokat felcsillantva abból a stílusbravúrból, abszurd humorból és az ezzel párosuló gondolati gazdagságból, ami a sok műkritikus által „Mark Twain és Franz Kafka között" elhelyezett Heller első könyvét, a „22-est" jellemezte, bár annak könyvpiaci sikere soha többé nem ismétlődött. Utolsó nagy művében, a Zárórában Heller visszahozta a „22-es" főhősét, Yossariant, aki időközben jómódúvá és elégedetté vált, de akire a szerző - mint maga fogalmazott - immár nem mint anarchiában, hanem inkább mint légüres térben élő emberre tekintett. SZABÓ G. LÁSZLÓ Önkezével vetett véget életének egy fiatal prágai rendező. Ennyi a hír, de ami mögötte van, az legalább ennyire döbbenetes. Színházában, a prágai Zábradlí zsinórpadlásán fejezte be életét. Előtte írt néhány levelet, annak rendje és módja szerint mindenkitől elbúcsúzott. Mindenkitől, akit fontosnak tartott. Voltak páran. A múlt héten a Rendi Színház igazgatói irodájában még arról tárgyalt, mit rendez majd náluk. Semmi furcsát nem láttak rajta. Olyannak tűnt, mint mindig. Halknak, visszafogottnak, „feelingesnek". Aztán visszament a saját társulatához. Rendezni. William Mastrosimon darabján dolgozott, bemutató januárban. Az utolsó délután óta minden kérdőjeles. Megírta a leveleket. A többi késő éjjel, az esti előadás után derült ki. Ha az Elnöknőket játszó három színésznő közül valamelyik egy pillanatra felnéz, azonnal látja, mi történt. A rendező már onnan, fentről „nézte" az előadást. A dráma ott lógott a levegőben. Fenomenális rendező volt. Nyugodtan nevezhetjük zseninek is. Nem egy esetben a díszlet és a jelmez is az ő tudását dicsérte. Örkény Macskajátékát a tavalyi évadban állította színpadra Iva Janžurová, Eva Holubová és Zuzana Bydžovská főszereplésével. Remek előadás, párját ritkítóan remek. Radnóti Zsuzsa, az író özvegye is ott volt a bemutatón. Sikerdarab, játsszák is szerte a világon. Csak nem így, mondta R. Zs. Nem ilyen eredeti felfogásban. Szeptemberben, amikor Eszenyi Enikő a Rendi Színházban próbálta Shakespeare Sok hűhó...-ját, benéŐ volt a Színház a korláton művészeti igazgatója zett párszor magyar kolléganőjéhez. Áztán a kész eíőadást is látta. El volt ragadtatva. Levelekben köszönte az élményt. Mintha „rokonra" talált volna. Meg is hívta E. E.-t a következő évadra, vendégrendezzen a Korláton is. írt egy sort a róla szóló könyvbe: „Csak tolmácsoljon kitartóan, nehogy úgy jáijon, mint én." Hónapokig törtem a fejem, mit takar a mondat. Nem értettem. Halálhíre azonnal világossá tett mindent. (ČTK-felvétel) A válasszal azonban adósa maradtam. Meghalt egy rendező. Harmincnégy évesen, alig túl a krisztusi koron. Kivételes tehetségű, nagy kaliberű alkotó volt. Nem voltak illúziói önmagát illetően. „Önimádó szörnyeteg vagyok" - állítja a könyvben. Földi életében Petr Lébl volt a neve. A kilencvenes évek legjelesebb cseh színházi rendezőjeként tartotta számon a szakma. MTI-JELENTÉS Washington. Vasárnap éjjel szívrohamban, 76 éves korában elhunyt Joseph Heller amerikai író, akinek számos sikeres műve látott napvilágot magyarul is, de akinek legismertebb könyve kétségkívül élete első regénye, az 1953-ban megkezdett és 1961-ben megjelent, később megfilmesített, A 22es csapdája című alkotás volt. A „22-es" címe szállóige lett világszerte - eredetileg arra a feloldhatatlan dilemmára utal, hogy aki felmentést akar nyerni az életveUtolsó nagy művében, a Zárórában visszahozta a „22-es" főhősét, Yossariant. (TA SR/AP-felvétel)