Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-15 / 289. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 15. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS Q Ha valakinek jelzáloghitele van 13,5% kamattal, ebből hat százalékot az állam fizet majd őt éven át Fellendíthetik a lakásépítést Érsekújvár. Az elmúlt hetek­ben talán nem volt olyan na­pilap, amely nem foglalko­zott volna a jelzáloghitelek­kel. Ez a téma a banktörvény módosítása után vált atraktíwá. A jóváhagyott ja­vaslat célja az volt, hogy a jelzáloghitel a lakosság na­gyobb része számára hozzá­férhetőbb legyen mint eddig. KÜRTI ISTVÁN A jelzálogkölcsönöket jelenleg 2 bank kínálja - az Általános Hitel­bank (VUB), már több mint egy éve, és a Szlovák Takarékpénztár (SLSP), július 1-től. Az ügyfelek csábítására mindkét pénzintézet október elejétől hatalmas kam­pányt indított. A jelenlegi szerény lehetőségek mellett ugyanis az építkezőnek nincs sok lehetősége a lakásépítés finanszírozására. Az Ál­Az új törvénymódosítás­nak köszönhetően ol­csóbb lett ajelzáloghitel. lami Lakásfejlesztési Alap (ÁLA) már több mint egy éve visszautasít­ja az új kérvényeket a kedvezmé­nyes kölcsönökre, az építkezési ta­karékpénztáraknál pedig hosszútá­von kell félrerakni a pénzt, így a jel­mondat a leggyorsabb lakáslehető­ségről kiválthatja az érdeklődést. De ha komolyan elkezdenek foglal­kozni ezzel a gondolattal, valószí­nűleg csalódottak lesznek. Az új jogszabály változást hozott abban, hogy az állam hozzájárul a jelzáloghitel visszafizetéséhez. Az úgynevezett bonifikáció - az állam által nyújtott kamattámogatás ­valójában a kamatláb csökkentését jelenti. Tehát,, ha valakinek jelzá­loghitele van 13,5% kamattal, eb­ből 6%-ot az állam fizet majd öt éven át. Utána változhat a támoga­tás aránya, amit évente az állami költségvetésről szóló törvény hatá­roz majd meg. Az új törvénymódo­sításnak köszönhetően olcsóbb lett tehát a jelzáloghitel. De hozzá kell fűzni azt is, hogy csak a közép és a magas jövedelemmel rendelke­zőknek volt idáig hozzáférhető ez a finanszírozási módszer és ezután is csak ezek a rétegek tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Az építkező a törvénymódosítás után is a Szlovák Takarékpénztár­ban a 13,25%-os kamattal fizeti vissza a felvett kölcsönét, és csak utólagosan, ha kérvényezi a bank­nál a kamattámogatást, a bank visszautalja a számlájára a 6% kü­lönbséget. Az Általános Hitelbank esetében pedig az úgyfélnek a hitel kérvényezésekor igazolnia kell, hogy van olyan jövedelme, amiből képes fedezni a havi törlesztés ösz­szegét. Az előírás megadja, hogy ennek olyan összegnek kell lenni, mintha 4%-kal magasabb kamattal lenne a kölcsöne. Az állami támo­gatásnak köszönhetően a kamatláb csökkent 7,5%-ra, de a kérvénye­zőnek akkor is olyan jövedelemmel kell rendelkeznie, mintha a hitel 10,5% kamatozású lenne. Magas kamatláb, rövid visszafize­tési idő, szükséges ingatlan a jelzá­logra - ezeknek a feltételeknek csak nagyon kevesen tudtak meg­felelni. Az egyéves működés alatt a VÚB összesen 300 hitelt folyósított. Az ÁLA ennyi idő alatt több mint 5000 hitelt tudna biztosítani, per­sze ha rendelkezne elegendő pénz­zel. Ezen a példán látható az egyes lehetőségek hozzáférhetősége. Eb­ből a szempontból a jóváhagyott banktörvény nem jelent nagy elő­rehaladást. A lakosság szemszögé­ből nézve azok jutnak előnybe, akik valójában nincsenek is rászo­rulva, az állam szempontjából ez csak az állami kassza hosszútávú A lakosság olyan törvénymódosításokra vár, amelyek lehetővé teszik a lakásépítés támogatását azoknak, akik nem jutnak hozzá a jelzálogköl­csönökhöz. (Illusztrációs felvétel) terhelését jelenti, és azt csak a jövő igazolhatja, vajon a lakásépítés fel­lendítésére hasznos volt-e ez a mó­dosítás. A lakosság olyan törvénymódosítá­sokra vár, amelyek lehetővé teszik a lakásépítés támogatását azoknak, akik nem jutnak hozzá a jelzálog­kölcsönökhöz. A jelenlegi gazdasági Azok jutnak előnybe, akik valójában nincse­nek is rászorulva. helyzetben sajnos a magánszektor képtelen olyan lakásokat építeni, amelyeket az alacsony jövedelmű családok is meg tudnának vásárolni. A bérlakások pedig a mai törvények­nek köszönhetően a befektetőnek csak veszteséget jelentenek. így a kormányra hárul a feladat, hogy vállalja a felelősséget és reálisan tá­mogassa a lakásfejlesztést. Mikor lesznek hozzáférhetőek a jel­záloghitelek a lakosság alsóbb réte­geinek? Csakis akkor, ha a lakosság­nak olyan fizetése lesz, amiből pl. 40% elegendő a megélhetéshez. Amikor az érdeklődő nem csak két bank kínálatából választhat, hanem ellenkezőleg, egy-két bank kivételé­vel az összes többi kínálja majd eze­ket a hiteleket. Amikor ezt a szolgál­tatást a többi pénzintézet is kínálja majd - pl. a biztosító intézetek vagy a nyugdíjalapok, esetleg ha majd le­számolható lesz a jelzálogkölcsön kifizetett kamatösszege az adóalap­ból. Mindez csak akkor lesz reális, ha a kínálat és a kereslet válik a meghatározóvá politikai beleszólá­sok nélkül. Ilyen feltételek mellett működik a lakásfejlesztés fő pillére a fejlett országokban. Mielőtt azon­ban ez bekövetkezne Szlovákiában is, marad még elég idő az álmodo­zásra, hogyan is szeretnénk majd egyszer lakni. A szerző az Érsekújvári Járási Hi­vatal munkatársa Több mint 25 milliárdos bevételre számíthatunk Brigita Schmögnerová karcsúsítást kezdeményez Privatizálják az SPP-t Az alapok költségei ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Jövőre részben a legnye­reségesebb szlovákiai céget a Szlo­vák Gázipari Vállalatot (SPP) és a Transpetrol Rt.-t is privatizálják. Mindezt Mária Machová privatizá­ciós miniszter tette közzé, további részleteket azonban egyelőre nem volt hajlandó elárulni. A nagypriva­tizációról szóló törvénymódosítás szerint az államnak mindkét társa­ságnál meg kell őriznie 51 %-os többségi tulajdonrészét. A két cég részvényeinek egy részét a vagyon­alapi kötvények cseréjére használ­nák fel, az alapnak ugyanis 2001 elején több mint 30 milliárd korona értékű kötvényt kéne kifizetnie. A privatizácós koncepció szerint a Szlovák Távközlési Vállalat részvé­nyeinek 15 százalékát cserélnék ki vagyonalapi kötvényekre. Az állami költségvetés jövő évi kormányterve­zete 25 milliárd koronás bevételre számít a privatizációból. Machová szerint azonban a valós bevételek nagyobbak lesznek. A privatizációs tárca vezetője fontos célnak nevezte a vagyonalapi kötvényekkel folyta­tott kereskedés felszabadítását, hogy a kötvénytulajdonosok a tarto­zásaik visszafizetésére is felhasznál­hassák kötvényeiket, (ú) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A társadalombiztosítási alapok közül az egészségbiztosítók alkalmazottjai a legköltségesebbek ­derült ki Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter sajtóértekezle­tén. Az ezekben dolgozó 3153 alkal­mazottra fejenként 32 180 korona havi kiadás jutott. A Szociális Bizto­sítóban ez az arány 27 609 korona, a Nemzeti Munkahivatalban pedig 18 000 korona volt. Nem bizonyult túl eredményesnek a díjbeszedési hatékonyság sem, az egészségbiztosítók 4 %-kal szedtek be kevesebbet a tervezettnél, a Szo­A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövidlejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Priemyselná banka 20,00 21,00 22,00 ČSOB 20,75 20,75 20,75 Postabank 20,50 ind. ind. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ľudová banka 20,50 20,50­20,50­Szlovák Takarékpénztár ind. ind. ind. Általános Hitelbank (VUB) 20,90-22,50 22,00-23,00 23,00-tól IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-26,00 20,00-26,50 ­Bank Austria Creditanstalt 18,00 18,00-20,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 21,50-25,00 ­Istrobanka 21,00-től 21,50-től 21,50-től Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac, ind. - individuális. (Forrás: SITA) ciális Biztosító pedig 2,1 %-kal ma­radt el saját tervétől. A legrosszab­bul a Nemzeti Munkahivatal járt, ez csak 71,9 %-ot tudott felmutatni. A z egészségbiztosítók új finanszíro­zási rendszere lényegében központi elosztást vezetett be és így felesle­gessé tette az önálló biztosítók léte­zését. Brigita Schmögnerová sze­rint annak idején korai lépés volt az egészségbiztosítás leválasztása az állami költségvetésről. Azt is megje­gyezte, hogy míg a tb alapoknál dol­gozó 14 689 alkalmazott 87,3 milli­árd korona díjat szedett be, addig az adóhivatalok 11 ezer alkalmazottja 167 milliárdot. (Ú) Komerční Banka Csalással vádolják Prága. A legnagyobb cseh pénzinté­zetet a Komerční Bankát (KB) csa­lással vádolják, amibe, a cseh napi­lapok szerint, egy eddig meg nem nevezett osztrák társaság is beleke­veredett. A bankok által kiszivárog­tatott információk szerint a KB akár 7 milliárd koronát is veszthet az üggyel. A bank egyelőre nem haj­landó semmilyen részletet nyilvá­nosságra hozni, képviselői azonban már feljelentést tettek ismeretlen tettes ellen. Az esetről tájékoztatták a cseh jegybankot, egyben a Deloitte & Touche könyvvizsgáló társaságot bízták meg az ügy kivizsgálásával. A hírlapok szerint a KB rendkívüli akreditívot nyújtott egy osztrák tár­saságnak árufelvásárlásra, amit áru­val fedeztek, a fedezet azonban ké­sőbb problémásnak bizonyult. A bank adózás előtti vesztesége eléri a 7,1 milliárd koronát. (SITA) Már tudja, mii kínálunk? Csúcsminőségű telefont kitűnő áron, az aktiválás csak 100 korona, hozzá ajándékutalványokat tizenegyféle árkedvezménnyel és egy elegáns órát. A meglepetésekkel teli ajándék örömet szerez Önnek és családjának. 3499 S k adôvul Nokia 3210 adóval Motorola TIMEPORT Trl A Globtel ^^ GSM Az ajánlat a készletek kimerítéséig •érvényes. § S >

Next

/
Thumbnails
Contents