Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-15 / 289. szám, szerda

14 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 8. NYERSANYAGPIACOK Rekordfogyasztás Hamburg. Csökken a világ olívaolaj-termelése. Az októberben kezdődött 1999-2000. évi piaci szezonban 14 százalékkal, 2,2 millió tonnára csökken a világ olivaolaj-termelése -jósolja a hamburgi Oil World. Ez a prognózis valamivel meghaladja a korábbi várakozásokat. Spanyolországban és Olaszországban ugyanis javultak a terméskilátások, bár az Európai Unió (EU) egészét tekintve 1,69 millió tonnára várt termés 105 ezer tonnával kevesebbnek ígérkezik, mint az előző szezonbeli volt. A Közel-Keleten, Törökországban és ÉszakAfrikában viszont változatlanul nagymértékűnek ítélik a termelés csökkenését. Végül is a globális kínálat 3,36 millió tonnára zsugorodik az előző évi 3,60 millió tonnáról, de a nagy volumenű áthúzódó készleteknek köszönhetően még mindig kielégítőnek tekinthető. (Szeptember végén az EU olívaolajtartalékai rekordszintet értek el, 968 ezer tonnával.) A kereslet az Európai Unióban és néhány nagy importőr országban várható fogyasztásnövekedés eredményeként előreláthatóan szintén rekordot dönt 2,48 millió tonnával. (NG) Emelkedő készletek További 3,92 millió tonnával gyarapodik 2000-ben a világ már közel 30 millió tonnányi cukorfeleslege - állítja a Prudential Securities elemzője. A folyó piaci szezon cukortermését 133,77 millió tonnára várja, a fogyasztást 129,85 millió tonnára. Ha a prognózis igazolódik, akkor a globális zárókészlet soha nem látott szintre, 33,7 millió tonnára emelkedik. A feleslegek duzzadása nem a fogyasztás alacsony szintjének, hanem a termelés indokolatlan növekedésének a terhére írható. A készletnövekedés hosszabb távon árgyengítő fejlemény a nemzetközi cukorpiacon, az árak azonban még viszonylag jól tartják magukat. A világ 12 legnagyobb cukorexportőr országában növekszik a termelés: Brazíliában 18,3 millióról 19,2 millió tonnára, az EU-ban 17,8 millióról 18,7 millióra, de Indiában, Kínában és Thaiföldön is több lesz a cukor, mint az előző szezonban. A keresleti oldalon Oroszország a legfontosabb szereplő: az ország importja az 1998/99. évi 5,6 millió tonnához közeli lesz, annak ellenére, hogy decemberben emelték a nyerscukorimportot terhelő időszaki vámot. (NG) Az élelmiszeripari rozs átlagos felvásárlási ára 2. 6. 10. 14. 18. 22. 26 30 . 34. 38. 42 . 46 . 50. Hét Forrás: ATIS/VUEPP AGRÁRMORZSÁK Tiltakozó Agrárkamara Pozsony. Nem érthetünk egyet a kormány rendeletével, amely megváltoztatta a mezőgazdászok által használt gázolaj adóvisszatérítésének feltételeit nyilatkozta Emil Dúfala, az Agrárkamara elnöke. Szerinte elhibázott volt a pénzügy döntése, amely szerint az adó-visszatérítéseket épp a tehergépkocsik esetében szüntetik meg. A mezőgazdászok a kiadások csökkentése érdekében a tehergépkocsikra tértek át, a drágább üzemeltetésű traktorok helyett. (SITA) Fenyegetnek a WTO-val Tallin. A WTO két újdonsült tagja most próbálja ki, hogyan kezelhetik egymás közti_problémáikat a szervezeten keresztül. Észtország figyelmeztette Lettországot, hogy a világszervezethez fordul, ha Riga két héten belül nem oldja fel a disznóhús importra kivetett korlátozásokat. A lett parlament a múlt héten két évre meghosszabította az eddig érvényes intézkedését, amellyel 1,8 dolláros vámpótlékot vetett ki a 35%-os vám mellé. (AN) Növekvő belvízkárok Budapest. Magyarországon a belvízzel borított terület nagysága már elérte a 80 ezer hektárt, amiből 23 ezer hektár vetés, 28 ezer hektár szántó és 15 ezer hektár rét. Amennyiben 2000 első két hónapja az átlagosnál csapadékosabb lesz, akkor az Alföld déli részén további komoly elöntésekre kell számítani. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. december 15-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,203 Magyar forint (100) 16,626 Angol font 67,968 Német márka 21,578 Cseh korona 1,177 Olasz líra (1000) 21,796 Francia frank 6,434 Osztrák schilling 3,067 Japán jen (100) 40,627 Spanyol peseta (100) 25,365 Kanadai dollár 28,338 Svájci frank 26,354 Lengyel zloty 10,004 USA-dollár 41,901 Pöstyéni Malmok és Tésztagyárak Kft. - Szőrmentén privatizálták, most suba alatt felszámolnák A csődeljárás homályában Galánta. A szlovákiai agrártermelők még ki sem evickéltek a transzformáció kátyújából, máris egy újabb kényszer, a csődeljárások réme fenyegeti őket. Az utóbbi időben egyre szaporodnak azok az esetek, amikor jól megszervezett folyamat eredményeként működőképes gazdaságok is kalapács alá kerülnek. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Amint arról már beszámoltunk, a Pöstyéni Malmok és Tésztagyárak Kft., amelynek a diószegi malom is része, ez év október 5-től a pozsonyi kerületi bíróság döntése értelmében csődeljárás alatt áll. - Tavasszal a minisztérium illetékesei és a járási agrárvezetők még azzal bíztattak bennünket, hogy a gabonánkat az eddig szolidan fizető diószegi malomba adjuk el. Sőt, kifejezetten ajánlották. Lesz rá támogatás, azt ígérték, hogy megkapjuk az érte járó pénzt. Most pedig... Ha véletlenül nem szerzek róla tudomást, még a csődeljárásba sem jelentkezhettem volna be, s ott veszett volna a pénzem, sőt, nemcsak az enyém, hanem jónéhány gazdatársamé és szövetkezeté, akik hittek az ígéreteknek fakadt ki a nagymácsédi Miklós Lajos, aki számtalan sorstársával együtt szintén a diószegi malomA diószegi malom ez év október 5-től csődeljárás alatt áll. nak adta el gabonáját, s most a vagyonkezelőtől várja, hogy megkapja követelését. Manapság már nem újdonság, ha egy agrárvállalat tönkremegy. Információink szerint azonban ennek a csődeljárási folyamatnak van néhány olyan sajátossága, amely arra enged következtetni: egy vélhetően megtervezett és irányított leépítési folyamattal a termelőket újra sikerült becsalogatni abba az alagútba, amelynek a végét vélhetően csak azok látják, akik a csődöt elindították. A Pöstyéni Malmok és Tésztagyárak Kft. 1992 óta működik s még a privatizáció első hullámában került magánkézbe. Pőstyénben, Nagyszombatban, Diószegen és Rimaszombatban vannak malmai. Eredeti tulajdonosai között ott volt az idősebb Lexa is. Információink szerint azonban tavaly egy másik tulajdonostársával együt kilépett a cégből. Egyes vélemények szerint az ő kilépésükkel kezdődött el a cég hanyatlása. A megmaradt négytagú tulajdonosi csoportnak, állítólag már az év elején gondjai akadtak, ekkor a hitelező bank nem akarta felújítani a cég számára folyósított hitelkeretet. Állítólag azért kerültek kilátástalan anyagi helyzetbe, mert az előző tulajdonosokat zsebből fizették ki, a pénzt pedig milliós személyi jutalmak révén szippantották ki a vállalat kasszájából. A szlovákiai viszonyok között nem meglepő, inkább jellemző, hogy noha várható volt, bankhitel híján az új termés felvásárlását nem fogják tudni finanszírozni, a termelőkkel mégis különösebb huzavona nélkül megkötötték a szerződéseket a gabona átvételére. Általában 60 napos fizetési határidőre, sőt, meglepően elfogadható árakon. Fizetni azonban állítólag már csak „egyeseknek" fizettek. A felháborodott gazdák szerint csak azoknak, akik „közel voltak a tűzhöz", a többi üzleti partnerükre a csődeljárás csendes lefolyása és a feledés .jótékony" homálya várt volna. Vélhetően arra is számítva, hogy a gazdák dologidőben általában nem a bírósági hirdetmények szemléjével múlatják perceiket. Feltételezhető, hogy a Pöstyéni Malmok és Tésztagyárak Kft. ellen indított csődeljárás jogilag rendben, az előírások betartásával történt. Az ügy körüli csend, az, hogy a hitelezőket különféle kifogásokkal tanácsolják el, amikor azok tartozásaik megfizetését vagy a beszállított gabona visszaadását követelik óhatatlanul felveti a kérdést, vajon kinek lehetett érdeke, hogy a hírek szerint állami gabonatartalékokkal is gazdálkodó malom (legalábbis ezzel utasítják el a gabona visszaadását igénylőket) csak úgy tönkremenjen? A csődeljárást miért nem a legnagyobb hitelező, az Altalános Hitelbank indította el, hanem egy rimaszombati agrártársaság és egy vetőmagnemesítő rt.? Kellett-e egyáltalán csődeljárást indítani, hiszen az időn túli követelések összege csupán egyötöde a cég vagyonának? A hitelezők azt is szeretnék tudni, hogy a vagyonkezelő egyik napról a másikra kinek adta bérbe a csődbe vitt társaságot. A hírek szerint egy korponai kft. kapta bérbe, annak ellenére, hogy például a galántai járásbeli hitelezők saját maguk is létrehoztak volna egy társaságot a malom bérlésére. A termelőkkel ugyanis egyelőre nem hajlandó senki tárgyalni a felhalmozott adósságok törlesztéséről.A jólértesültek úgy tudják, a csődeljárás csak porhintés. A bank már régen megegyezett a kft.-vei, sőt, újabb hitelt is adott, hogy a nagyszombati és pöstyéni részleg tovább üzemelhessen, ennek fejében megkapta a rimaszombati malmot, a diószegit pedig prédának odadobják a hiteleVajon kinek lehetett érdeke, hogy az állami gabonatartalékokkal is gazdálkodó malom csak úgy tönkremenjen? Sajnos, a termelőknek kevés esélyük van arra, hogy a pénzüket meg- vagy a gabonájukat visszakapják. (Illusztrációs felvétel) zőknek. Ennek a feltételezésnek van némi alapja, hiszen a legnagyobb követeléseket a Galántai és a Nagyszombati járás termelőitől tartják nyilván. A galántai termelők 64 milliós követelése a Pöstyéni Malmok és Tésztagyárak Kft.-vei szemben a csődbiztos által kimutaVajon kinek lehetett érdeke, hogy a malom csak úgy tönkremenjen? tott tartozásoknak csaknem a fele. Sajnos, úgy tűnik, hogy a termelőknek kevés esélyük van arra, hogy a pénzüket meg- vagy a gabonájukat visszakapják. A csődtörvény szerint követeléseik alapján csupán a negyedik csoportba rangsorolják őket, az eddigi tapasztalatok alapján jó lesz, ha átlagosan 10 százalékot sikerül belőle visszaszerezniük. A gazdák egyelőre nem nagyon tudják kihez forduljanak segítségért és egyre elkeseredettebbek: - Nekem talán sikerül átvészelnem ezt az időszakot is, de ismerek néhány kollégát, aki teljesen tönkremegy. Ha a tárca vezetése nem tesz hatékony intézkedéseket, hogy megkapjuk a pénzünket, magunk leszünk kénytelenek viszszasszerezni. Vagy adják vissza a gabonánkat, vagy fizessék ki. Úgy vélem, hogy a magyar politikusok is többet foglalkozhatnának az ügyünkkel, jobban odafigyelhetnének, mi történik vidéken - fogalmazott élesen Miklós Lajos, aki elsőként hívta fel szerkesztőségünk figyelmét a diószegi malom körüli helyzetre, s másokkal ellentétben vállalta, hogy névvel szerepeljen az írásban. A rászedett termelőkkel együtt bízunk benne, hogy, az ehhez hasonló egyre szaporodó eseteket az agrár- és az igazságügyi tárcák illetékesei is fokozottab figyelemmel kísérik majd, annál is inkább, mert hírek szerint ebben a régióban már egy másik agrárvállalattal szemben is hasonló csődeljárás van készülőben... (tszl) SAPARD-program - Magyarország már felkészült az előcsatlakozási alap forrásainak merítésére Már készülnek a konkrét projektek GÁGYOR ALlZ Pozsony. Többször foglalkoztunk már az Európai Unió előcsatlakozási forrásaival, a társult országoknak nyújtandó SAPARD és az 1SPA pénzek felhasználásának lehetőségeivel. Az előbbiből a mezőgazdasági és vidékfejlesztési, az utóbbibői környezetvédelmi és infrastrukturális programokra lehet pénzt kérni. A SAPARD sajátossága, hogy Brüsszel szigorúan ellenőrizni kívánja, milyen projektek részesülnek támogatásban. Ha ezek „nem ütik" meg az uniós szintet, akkor az adott ország nem tudja kimeríteni keretét és a pénz a többi társult ország között kerül elosztásra, mert a keretet nem lehet a következő évre átütemezni. A szlovák földművelésügyi tárca illetékesei a közelmúltban úgy értékelték: megközelítőleg 15 regionális szakosztály vonzáskörében a vállalkozók már tudják, mi az a SAPARD, milyen feltételekkel lehet azt kérni Budapest már április óta készül a SAPARDpénzek merítésére. és mire. A többi járásban a felkészülés még gyermekcipőben jár. Magyarország e téren is legalább egy fejhosszal megelőzi a régió országait. Vajda László, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) Európai Integrációs Főosztályának főosztályvezetője lapunknak nyilatkozva megerősítette, hogy Budapest már április óta készíti a magyar mezőgazdasági vállalkozókat, önkormányzatokat és nonprofit szervezeteket a jövőre esedékes SAPARD-pénzek merítésére. Megtudtuk: a FVM által meghirdetett SAPARD felkészülési tréning pályázatára mikrorégiós szinten - 204 egység jelentkezett, amelyek gyakorlatilag egész Magyarország területét lefedik. Minden régióban kijelöltek 3-3 főt, akiknek képzés keretében elmagyarázták a SAPARD program lényegét. A mikrorégiók pénzt is kaptak - egységenként 3 millió forintot hogy kidolgozzák saját mikroregionális programjukat. Vajda szavai szerint ezek januárra elkészülnek. „A legjobb mikroregionális programok további pénzt kapnak - egységenként 3-4 millió forintot -, hogy a programok alapján elkészítsék a konkrét projekteket." - mondta Vajda, s megerősítette, hogy a felkészülés a FVM keretéből történik. (Magyarország 400 millió forintot fordított e célra.) Készek már a megyei, valamint a regionális mezőgazdasági és vidékfejlesztési tervek is, ezekre a FVM egy évvel ezelőtt 150 millió forintot fordított. Mint azt a főosztályvezető megerősítette, a következő lépcsőben összevetik a mikroregionális programokat a megyei és a regionális fejlesztési tervekkel és A legjobb mikroregionális programok további pénzt kapnak. a legjobbak megkapják a második támogatást a konkrét projektek kidolgozására. Úgy tűnik tehát, hogy mire Brüsszel jövőre jóváhagyja az országos tervet, Magyarország kész lesz a SAPARD források hasznosítására.