Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-15 / 289. szám, szerda

14 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 6. Sikeres orosz rakétakísérlet Moszkva. Az orosz hadászati rakétacsapatok tegnap sikeres indítási kísérletet hajtottak végre egy Topol-M típusú hadászati rakétával. Az Arhangelszktől délre fekvő pleszecki űrbázisról indított Topol-M (RSz-12M2) sikeresen leküzdötte a nyolcezer kilométerrel távolabb, a kamcsatkai Kura lőtéren lévő gyakorlócélt. A sorrendben kilencedik kísérleti indítását a helyszínen szemlélte meg Vlagyimir Putyin orosz kormányfő és Igor Szergejev orosz védelmi miniszter. (MTI) Megszűnhet a tilalom Ankara. A török külügyminiszterjelezte, hogy kormánya fontolóra veszi a kurd nyelvű műsorszórás tilalmának feloldását. Ismail Cem pártolta, hogy „minden egyes török állampolgár, mindenfajta tévéműsorban a saját anyanyelvén szólalhasson meg. Ezt valljuk, és ezt az Európai Unió fontosnak tartja" toldotta meg. (MTI) Lambsdorff bizakodó Berlin. A náci korszak egykori kényszermunkásainak kártalanításáról folyó tárgyalásokon igen hamar megegyezés születhet - vélekedett tegnapi tv-inteijúban a német kormány különmegbízottja. Ottó Lambsdorff arra számít, hogy még ezen a héten lezárulhatnak a tavaly ősz óta folyó többoldalú tárgyalások. (MTI) Lambsdorff szerint a megegyezés után is lesz még bőven tennivaló. (Archívum) Vizsgálat az USA hadseregében Washington. William Cohen amerikai védelmi miniszter vizsgálatot indított annak felmérése érdekében, mennyire kiterjedt körben érik sérelmek, illetve zaklatások az amerikai haderőben a homoszexuálisokat. Múlt héten a hadbíróság bűnösnek talált és életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt egy közlegényt, aki baseballütővel agyonverte egy homoszexuális katonatársát. A tanúvallomások szerint az áldozatot már korábban többször zaklatta későbbi gyilkosa, és a támaszpont parancsnokai ez ellen nem tettek semmit. (MTI) Ramadáni mészárlások Algír. Iszlám szélsőségesek tegnap éjszaka tizenegy embert mészároltak le az Algéria északnyugati részén. Polgári személyek ellen ez volt a második támadás azóta, hogy kezdetét vette a muzulmán böjthónap, a ramadán. Az első eset szombaton történt Algírtól délre, ahol kormánykatonának öltözött szélsőségesek úttorlaszt emeltek és 15 arra járóval végeztek. (MTI) Putyin és minisztere reggel még a biztonsági folyosó hosszabb nyitva tartását ígérte Az europarlamenti székházavatás brit bojkottja Az oroszok állítólag benyomultak Groznijba Moszkva/Genf. Az orosz csapatok tegnap behatoltak Groznijba, és állásokat foglaltak el Csecsenföld fővárosában -jelentette az Interfax katonai forrásokra hivatkozva. Napközben korábban a csecsenek az interneten már közölték, hogy megkezdődött a város ostroma, de ezt az orosz védelmi minisztérium cáfolta. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A mozdoki orosz parancsnokság tegnapi hivatalos sajtóközleménye szerint harcok folynak Groznij keleti határában, Hankalától nyugatra, továbbá Sztaraja Szunzsa körzetében is. Emellett a hadsereg és a belügyi alakulatok tegnap megkezdték a Groznijtól délre fekvő Sali átfésülését, amelyet már a múlt héten csaknem teljesen kiürítettek a csecsen fegyveresek. A déli hegyvidék kapujának számító Sálit két szakaszban vonják ellenőrzésük alá a szövetségi erők: előbb a keleti városrész öt szektorát fésülik át, majd a nyugati városrész következik. Moszkva kész együttműködni a nemzetközi szervezetekkel, így az EBESZ-szel is a csecsenföldi menekültprobléma megoldásában - jelentette ki tegnap Vlagyimir Putyin azzal összefüggésben, hogy Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke látogatást kezdett tegnap reggel az Észak-Kaukázusban. Putyin hangoztatta, hogy Oroszország képes maga is ellátni a „kényszerű áttelepülőket", de nem zárkózik el nemzetközi segítségtől. Knut Vollebaek Bakuból érkezett Mahacskalába, s rögtön a botlihi járásba repült helikopterrel. Találkozott a dagesztáni köztársasági vezetőkkel, s megvitatta velük a menekültekkel kapcsolatos problémákat. Szergej Sojgu, a rendkívüli helyzetek és a polgári védelem tárcájának vezetője tegnap bejelentette, hogy az orosz hatóságok meghosszabítják a grozniji biztonsági folyosók nyitvatartását: reggel 8-tól délután 16 óráig, vagyis alkonyatig hagyhatják el a csecsen fővárost a polgári lakosok, s ebben az időszakban szünetelnek a tüzérségi és légicsapások is. Sojgu szerint jelenleg még 8-35 ezer civil lehet Groznijban, Nyikolaj Kosman miniszterelnök-helyettes, csecsenföldi kormánymegbízott viszont 45-50 ezerre becsülte a Groznijban rekedt lakosok számát. Az ENSZ emberi jogi főbiztosa, Mary Robinson is elfogadhatadanMegmenekült az orosz pilóta Moszkva. Orosz kommandósoknak sikerült kimenteniük azt a pilótát, akinek Szu-25-ös vadászbombázóját hétfőn lőtték le Groznijtól 70 kilométerre délre. A mozdoki orosz parancsnokság nem közölt részleteket az akcióról, viszont változatlanul azt állítja, hogy nem a csecsen légvédelem lőtte le a gépet, hanem műszaki hiba miatt zuhant le. Orosz részről mindamellett elismerték, hogy a katapultált pilóta felkutatására küldött egyik helikoptert hétfőn baleset érte, de személyzetét kiementették. Egy másik helikoptert viszont a csecsenek lelőttek, de a halott pilótákat sikerült elszállítani a körzetből. (MTI) Jurij Luzskov moszkvai polgármester a Nyugat támogatását kéri Jelcinnel szemben Pénzügyi piramisok épülnek MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Jurij Luzskov moszkvai polgármester a Nyugat támogatását kérte a centrista politikai erők és a maga számára a közelgő parlamenti-, majd elnökválasztásokon, mert szerinte csak ők tudják megvalósítani az igazi piacgazdaságot Oroszországban. Luzskov a The Wall Street Journal Europe számára írt cikkében azt fejtette ki, hogy a Bank of New York-nál elkövetett orosz manipulációk és a csecsenföldi hadjárat félrevezetik a Nyugatot Oroszországot illetően: Jelcin elnök és a mögötte álló erők nem igazi magángazdaságot, csak egy virtuális gazdaságot építettek ki és az oroszok többségének elege van ebből. Oroszország azért nem vált a világgazdaság részévé, mert az állam nem a termeléssel törődik, csak pénzügyi piramisai építgetésével, amiből egy szűk rétegnek van haszna. Luzskov arra hívta fel a Nyugat figyelmét, hogy Jelcin és hívei az ő centristái ellen folytatják választási hadjáratukat, holott a kommunisták nagyobb veszélyt jelentenek a jövőre nézve. Ezért arra kérte a Nyugatot, hogy vonja szigorú nemzetközi ellenőrzés alá a következő orosz választásokat és segítsen nekik megcsinálni a szükséges gazdasági reformot a hatalmas országban. Negyvenöt hónap után Washingtonban ma felújítják a szíriai-izraeli tárgyalásokat A vártnál kisebb tamogatás HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Tel Aviv/Jerizsálem. Ehud Barak izraeli miniszterelnök tegnap reggel elindult Washingtonba, a Szíriával felújítandó béketárgyalásokra. Tárgyalópartnerével, Faruk as-Saraa külügyminiszterrel ma és holnap találkozik. Indulása előtt a Ben Gurion repülőtéren mondott rövid beszédében - amelyet a rádió élőben közvetített - Barak kijelentette: „Történelmi felelősségünk, hogy a konliktus lezárásáért, a biztonságos és békés Izrael megteremtéséért dolgozzunk. Senki nem tudja, mikor és hogyan végződik ez a nehéz küldetés, de tudatában vagyok az izraeliek minden reményének és aggodalmának". Egyelőre úgy tűnik, több az aggodalom, mint a veszély: a kneszet csak hét órás heves vita után, a reméltnél kisebb arányban adott támogatást Baraknak a Szíriával folytatandó tárgyalások újrafelvételéhez. A 120 tagú törvényhozásban a képviselők 47:31 arányban, 24 tartózkodás mellett támogatták a béketárgyalások megkezdését. Megfigyelők szerint ez jelzi, hogy milyen mélyen megosztott az izraeli társadalom a Szíriával kötendő béke, azaz az 1967-ben elfoglalt és betelepített Golán-fennsík kiürítését illetően. Ráadásul miközben Barak a kneszetben a Szíriával kötendő béke fontossága mellett érvelt, a Golánfennsík telepesei és híveik ezrei tüntettek a parlament előtt, ana figyelmeztetve a kormányt, hogy nem adják fel otthonaikat harc nélkül. Helsinkit méltatták MTI-HIREK Brüsszel. Strasbourgban tegnap felavatták az Európai Parlament új épületét. Jacques Chirac francia államfő megnyitó beszédét azonban bojkottálták az Európai Parlament brit képviselői, tiltakozásul azért, hogy Franciaország fenntartja a beviteli tilalmat a brit marhahúsra. Az Európai Parlament plenáris ülése előtt elmondott beszédükben Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke és Paavo Lipponen finn kormányfő tegnap egybehangzóan hangoztatták: az Európai Unió intézményrendszerének átalakításáról februárban kezdődő és legkésőbb decemberben befejeződő kormányközi tanácskozássorozat garantáltan, további reformok igénye nélkül működőképessé teszi az intézményeket a hamarosan kibővülő EU számára is. Az Európai Unió végrehajtó, illetőleg döntéshozó szervének soros elnöke a múlt heti helsinki EUcsúcsértekezlet eredményeiről számolt be a képviselőknek Strasbourgban. Mindketten történelminek minősítették a találkozót, amelynek nyomán - Lipponen szavai szerint - immár tizenhárom ország előtt áll nyitva az út az EUtagság felé. A finn kormányfő azt is hangsúlyozta, hogy a tagjelöltek saját képességeik és teljesítményük függvényében csatlakoznak majd. Horvátországban megkezdődött a választási kampány Négy magyar jelölt MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Horvátországban négy jelölt indul a január 3-i parlamenti választáson a magyar kisebbségnek biztosított egy mandátum megszerzésééit. Tegnap nulla órakor kezdődött meg Horvátország történetének eddigi legrövidebb választási kampánya, amely mindössze 16 napig tart. A központi választási bizottság 54 párt jelöltjeinek listáit fogadta el, amelyek alapján több mint 4 ezren indulnak a képviselőház közel 160 mandátumának a megszerzéséért. A magyar kisebbségi mandátum megszerzéséért a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége (HMDK) jelöltjeként Szántó Tibor, a zágrábi Ady Endre Kultúrkör jelöltjeként Szekeres Péter, a jobboldali Horvát Jogpárt (HSP) színeiben Seres József, míg független jelöltként Sója Dénes indul a választáson. „Orosz mészárosok, hagyjátok békén Csecsenföldet!" A muzulmán országok folyamatosan tiltakoznak a háború ellen, tegnap Malajzia fővárosában tüntettek egy ifjúsági mozgalom tagjai. (TA SR/AP) nak minősítette azt a helyzetet, amelybe a csecsenföldi polgári lakosságot kényszerítették. Kijelentette: „Teljességgel elfogadhatatlan, hogy olyan kiszolgáltatott embereket, mint a betegek és az öregek, menedékhelyeik elhagyására kényszerítsenek" - mondta Robinson. Kormányalakítási tárgyalások kezdődnek Ausztriában Túlzott követelések MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Ausztriában pénteken megkezdődnek a kormányalakítási tárgyalások az eddigi koalíciós partnerek, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) között - jelentette be tegnap Viktor Klima kancellár a szokásos keddi minisztertanácsi ülés után tartott sajtóértekezleten, bár az ÖVP követelései körül máris vita robbant ki a pártok között. A tegnapi lapok arra mutattak rá, hogy az ÖVP nyitva tart a maga számára minden lehetőséget, s hogy ha egyáltalán sikerül koalíciós megállapodást kötni, nagy árat szab együttműködéséért. A Kurier című lap egyenesen úgy vélte: az ÖVP hat pontjában - amelyekben nem szándékozik engedni - eleve akadályokat építettek. Ami az együttműködésért szabott nagy árat illeti, a semlegesség mellett kardot törő SPÖ számára különösen nehezen elfogadhatóak az ÖVP Európa-politikai követelései, amelyek egyebek között az EU biztonságpolitikai struktúráiban való részvételt - ezen belül a katonai segítségnyújtás vállalását és „adott időpontban" a NATO-hoz való csatlakozást irányozza elő. Az ukrán parlament nem támogatta Pusztovojtenkót Kucsma komoly kudarca MTI-HIR Kijev. Az ukrán parlament tegnap elutasította Valerij Pusztovojtenko eddigi miniszterelnök jelölését az új kormány élére. A kormányfőjelöltet a szükséges 226 szavazat helyett csupán 206 képviselő támogatta. A kormányfőjelölt negyven perces programbeszéde után Leonyid Kucsma elnök a jelölt támogatására kérte fel a parlamentet, és a törvényhozás felelősségére emlékeztette a honatyákat. Pusztovojtenko kormányfői kinevezését a kommunista párt, a munkapárt és a haladó szocialisták frakciója ellenezte. Petro Szimonenko, a kommunista párt vezetője egyebek között kijelentette: Valerij Pusztovojtenko nem lehet kormányfő, mivel már bebizonyította alkalmatlanságát erre a posztra. Kucsma elnök ma vagy holnap nyújtja be a parlamentnek az újabb javaslatot a kormányfő személyére, a parlament pedig jövő kedden szavaz a jelöltről. Izraeli katonák agyonlőtték a Hamasz két vezetőjét Rég kiszemelték őket MTI-HIR Beit Avia (Ciszjordánia). Egy izraeli kommandó katonái hétfő éjjel Ciszjordániában agyonlőttek két keresett Hamasz-vezetőt, akiket Efraim Sneh védelmi miniszterhelyettes szerint erre már rég kiszemeltek. Mint a hadsereg szóvivője közölte, a halottak egyike Íjad al-Batat, a szélsőséges ellenállási mozgalom egyik vezetője. Őt Izrael-ellenes támadások miatt üldözték, miután januárban egy ciszjordániai izraeli telep közelében részt vett egy fegyveres összecsapásban, melyben egy izraeli rendőrtiszt életét vesztette. Az izraeli elitegység a Ilebronhoz közeli Beit Avia településen - amely a palesztin hatóságok polgári, s Izrael biztonsági ellenőrzése alatti zónában található - hétfő este, a ramadáni böjtöt követő esti vacsoraidőben támadt a házra, ahol öt Hamasz-aktiyista tartózkodott. A szomszédok lövöldözést hallottak, s a kommandó legalább egy rakétát is kilőtt az épületre. Két palesztin meghalt, három társuk megadta magát. Utóbb az izraeli katonák átfogó razziát tartottak a településen, és közel kéttucatnyi, a Hamasszal való együttműködéssel vádolt palesztint letartóztattak, köztük a megtámadott ház tulajdonosát.