Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-14 / 288. szám, kedd

10 Tévé és Rádió ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 13. Tíz éve jelent meg a NAP Dunaszerdahely. Ma kerül sor arra az ünnepi összejövetelre, amelyet 1989 első szabad magyar nyelvű csehszlovákiai sajtóter­méke, a NAP megjelenésének 10. évfordulója alkalmából rendez a NAP Kiadó a Perfects Rt. konferenciatermében. A rendszerváltás­ról és a folyóiratról Fedor Gál, Gál Eugen Gindl, Hunčík Péter, Fa­zekas József, Tóth Károly, Szigeti László, Sándor Eleonóra és Barak László beszél, a délutáni programban pedig a Regiona­lizmus a sajtóban című párbeszéd szerepel, (ú) Peter Roller szobrász kiállítása Dunaszerdahely. Ma 17 órakor nyílik meg a Vermes-villában Peter Roller szlovák szobrászművész ORIENTáció című kiállítása. Alkotásaiban Roller a szobrot, az objektet, a domborművet és a rajzot „olvasztja eggyé". A kiállítást, melyet Katarína Bajcurová ál­lított össze, 2000. február 20-ig láthatják az érdeklődók. (ú) FELHÍVÁS A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége felhívja az alap- és középiskolák vezetőinek és tantestületeinek figyelmét, hogy az SOS Pedagógiai Alap felvállalja a „Škola, manažment, ekonomika, legislatíva" című, az iskolavezetés jogi, gazdasági, irányítási fela­datainak ellátását segítő szaklap 2000. évi előfizetését. Az érdeklő­dők igényüket írásban nyújtsák be a következő adatok feltüntetésé­vel: az iskola megnevezése, pontos címe (amelyre a lap kézbesíté­sét kérik), az iskolaigazgató neve és telefonszáma. Határidő: 1999. december 20. CÍm: SZMPSZ, P. O. BOX 49, 945 01 Komárno 1. SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Diótörő 11, 17 KIS SZÍNPAD: Szentivánéji szexkomédia 19 KASS A ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Hófehérke 10 KOMÁRO M JÓKAI SZÍNHÁZ: A csizmáskandúr 10 TATABÁNY A JÁSZAI MARI SZÍNHÁZ: Mesemalac 9,10.10 Haramiák 19 NYITR A ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Gyilkosságok és gyengédségek 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17, 19 Kék villám (am.) 20.45 OBZOR: Meghitt fészkek (cseh) 20.30 Kék villám (am.) 15.30, 18 MLADOSŤ: Meghitt fészkek (cseh) 20 A múmia (am.) 15, 17.30 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30,18,20.30 TATRA: Taxi (fr.) 15.30,18,20.30 ISTROPOLIS: Az átok (am.) 18,20.30 Tarzan (am.) 14, 15.30 Visszavágó (am.) 18 A múmia (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Mindenki, akit szeretek (cseh) 17, 19, 20.45 Háborgó mélység (am.) 18.45 Sztárom a párom (am.) 18 Oltári nő (am.) 17, 20.30 Főállomás (braz.-fr.) 17.30 KASS A DRUŽBA: Tarzan (am.) 15, 16.45 Az átok (am.) 18.15, 20.30 TATRA: Kék villám (am.) 16,18,20 CAPITOL: Tarzan (am.) 16,18 Oltári nő (am.) 20 ÚSMEV: Fergeteges forgatás (am.) 16,18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: Apafej (am.) 17, 19 LÉVA - JUNIOR: Tökéletes katona 2. (am.) 16.30, 19.30 GÚTA - VMK: Vadiúj vadnyugat (am.) 18.30 GYÖ R CINEMA CITY: Tágra zárt szemek (am.) 14.30, 17.30, 20.30 Hyppolit, a lakáj (magy.) 14,16,18,20 Életfogytig (am.) 15.45,18, 20.15 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Amerikai pite (am.) 14,16,18,20 James Bond (am.) 15.30,18,20.30 Hábor­gó mélység (am.) 16, 18.15, 20.15 Oltári nő (am.) 20.30 Szent­ivánéji álom (am.) 14.30,17.30 Tarzan (am.) 15.30, 17.30, 20.30 Kicsiknek, nagyobbacskáknak és felnőtt gyerekeknek Mesemaraton kikeletig A komáromi gimnázium GIMISZ Színpadának legújabb bemutatója a Valahol Európában musical változata Hontalan kis vándorok dalai ÚJ SZÓ-HÍR ­Kassa. Érdekes ötlettel állt elő a kassai magyar főiskolások Kikelet klubja. Mesemaraton címmel hu­szonnégy órán át meséket vetíte­nek az érdeklődőknek, kicsiknek, nagyobbacskáknak és felnőtt gye­rekeknek. A rendezvény ma reg­geltől folyik a Mészáros utcai Ma­gyar Házban, ahová délelőtt az óvodásokat, délután a kisiskoláso­kat, este pedig a közép- és főisko­lás diákságot váiják. Á kínálatban főleg magyar rajz- és bábfilmek szerepelnek, de színvonalasabb Hetedik éve tart a komáromi Selye János Gimnázium GIMISZ Színpadának együtt­működése Kiss Péntek Jó­zsef rendezővel. A végzősök minden évben egy-egy nagy sikerű musicalt állítanak színpadra. LAKATOS KRISZTINA A komáromi diákok a Képzelt ri­port egy amerikai popfesztiválról, a Grease (Pomádé), az Ezek a fia­talok, a Hair, a Néró és A dzsungel könyve után idén a Valahol Euró­pában musicalváltozatát mutatták be. Ahogy azt Kiss Péntek József elmondta, a darabválasztásnál ar­ra törekednek, hogy egyszer köny­nyebb, máskor súlyosabb monda­nivalójú művet válasszanak, ter­mészetesen a diákok elképzeléseit, adottságait figyelembe véve. „A z évfolyamok között is óriási kü­lönbségek vannak - meséli a ren­dező némelyik agresszívabb, né­melyik szétszórtabb, a gyerekek olykor magabiztosabbak, olykor szerényebbek. Az ideiek nagyon fegyelmezenek, alázatosak. Elfo­gadták azt, hogy ez nem buli ab­ban az értelemben, ahogy az A dzsungel könyve volt. A Valahol Európában egy tragikus, nem csak a világháború alatt, de ma is érvé­nyes világjelenségről szól: a hazát­lanságról, az utcára vetett árvák céltalan csavargásáról és kiszolgál­tatottságáról." A GIMISZ Színpad annak idején szalagavatói műsorként indult elő­adásai az évek alatt ennél jóval töb­bé váltak. A produkciólaa sokan voltak kíváncsiak, s nem csak Ko­máromban, ami a siker jóleső érzé­sén kívül gondokkal is járt: a ne­gyedévesek március-április után az érettségik, a felvételik miatt már csak nagy nehézségek árán tudtak fellépni. A problémát megoldandó tavaiy A dzsungel könyvét már ket­tős szereposztásban próbálták, a Gyermekhalál, valahol Európában. Jelenet a GIMISZ Színpad előadásából. (Štefankovics József felvétele) negyedévesek szalagavatói előadá­sán kívül a B-szereposztásban a másod- és harmadévesek mutat­koztak be, s ugyanez a helyzet a Az előadásban a „névte­len hősök" is kitettek magukért. Valahol Európában esetében is. A folyamatos játszhatóságon kívül a módszer másik előnye, hogy a fia­talabbak így már bizonyos színpad­ismerettel vágnak neki a következő előadásnak. A Valahol Európában főszereplői közül többen már a tavalyi előadás­ban bemutatkoztak: a most Ficsúrt alakító Horváth Sándor Ká, a kígyó szerepében aratott nagy sikert A dzsungel könyvében, Sír Kánként A végtelen szöveguniverzum egyik epizódja Bravúros Kozmosz amerikai meséket is láthat a kö­zönség, méghozzá egy kiváló mi­nőségű projektor segítségével, me­lyet a Magyar Köztársaság Kultu­rális Intézetétől kaptak kölcsön a kassai szervezők. Ha az akció jól si­kerül, a gyermeknapon is számít­hatunk hasonlóra. Félreértés ne es­sék, a szervezők nem azt kívánják tesztelni, hány órán át képes egy gyerek rajzfilmeket nézni (bár az eredmény valószínűleg a tévés szakembereket is meglepné), ha­nem meg akarják ismertetni a kicsi­ket a méltán elismert magyar me­sefilmesek munkásságával, (juk) POLGÁR ANIKÓ A Kozmosz, a világhírű lengyel író utolsó regénye elsősorban a részle­tek aprólékos megfigyeléséből épít­kezik. Az emberi testrészek (első­sorban a kezek és a szájak) a jelként funkcionáló tárgyak mikrovilágá­ból Gombrowicz alig észrevehető­en és bravúrosan építi fel sajátos makrokozmoszát. A regény főhőse és a történet elme­sélóje egy az íróhoz hasonlóan Witold keresztnevet viselő diák, aki hivatalnok ismerősével, Fuksszal megszáll egy zakopanei panzióban. Útban a panzió felé egy felakasztott verebet találnak a bokrok között. Ez az élmény, elsősorban az akasztás ténye meghatározza az események további folyását. A kezdetben bűn­ügyi regényre emlékeztető tiyomo­zást előbb a bűnügyek körébe ko­rántsem utalható apróságok (egy felakasztott fadarab, egy kocsirúd, az asztal lapjába szúrt tű, egy kar­tondobozkába fúródott körömre­szeló) teszik nevetségessé, majd Witold belekeveredése az akasztási folyamatba egyértelműen kizáija, hogy egy ember által szervezett „bűncselekmény-sorozatról" van szó (amennyiben bűncselekmény­nek nevezzük az állatok meggyilko­lását is). Az akasztás, vagyis a bru­talitás motívuma mellett a másik meghatározó tényező a szexualitás. Witoldra a panzióban két női test­rész hat elemi erővel: Katasiának, a szolgálónónek autóbalesetben el­torzult szája, és Lénának, a háziasz szony lányának csábos ajkai. A két száj között Witold összefüggést te­remt, s vacsora közben csillagász­ként figyeli „konstellációjukat'. Erotikus telítettségűek a kezek is, Witold a maszturbáció „disznósá­Witold Gombrowicz KOZMOSZ gát" látja bennük: Leon, a házigaz­da vacsora közben galacsinokat gyúrt a kezével, a kirándulás köz­ben a szekérre felvett pap a térde közt öntudatlanul szétrakta és ösz­szefonta az ujjait... E két erotikus szál az utolsó fejezetben találkozik, mikor Witold egy hulla majd egy élő ember szájába dugja az ujját. A regény szerkezete tehát nagyon átgondolt, annak ellenére, hogy a kezdő, illetve záró mondatok egy nagyobb műből való kiragadás ér­zetét keltik. Az első mondat ugyan­is („Mesélek egy másik, egy még furcsább kalandot...") egy végtelen szöveguniverzum egyik epizódjává teszi ezt a Gombrowicz-művet. A regényt Korner Gábor fordította, s Pályi Ándrás írt hozzá két lengyel Gombrowicz-kutató nézeteit is fel­vázoló és a mű nyitottságát hangsú­lyozó előszót. (Witold Gombrowicz: Kozmosz, Kalligram, 1998) pedig azt a Héder Zoltánt láthat­tuk, aki idén Simon Pétert, a kar­mestert alakítja, s remek ének­hangja mellett komolyságával, hig­gadtságával jelezni tudja a csavar­gó gyerekek és a felnőtt férfi közöt­ti élettapasztalatbeli és korkülönb­séget. (A második szereposztás egyik érdekessége, hogy ott Simon Péter - Zsákovics Gergő alakítja ­az előadás koncepciója szerint fia­tal.) Hosszú szerepében Hegedűs Gábor (énekhangja Alföldi Ta­más), Suhanc/Éva szerepében pe­dig Tóth Luca látható. A Valahol Európában is azt bizonyítja: kis­gyerek a színpadon - biztos siker. Komáromban kettőt láthatunk, Kuksit Zsákovics Mátyás, Szeplőst Gönczöl Péter alakítja, s láthatóan otthon érzik magukat a színpadon. Az előadásban a „névtelen hősök" is kitettek magukért, összesen mintegy 80-an mozdulnak, játsza­nak - összeszokottan, pontosan, fi­gyelemmel, tehetséggel. Nem vé­letlenül, hiszen a próbák már a múlt évben elkezdődtek, előbb a zenei alapokat, a dalokat vették át, szeptembertől pedig minden hét­főn énekpróbára, kedden, szerdán koreográfiára, csütörtökön prózai beállító próbákra jártak a diákok. A dalok meggyőzően szólnak, hiszen a GIMISZ megvette azt az ereden zenei alapot, amellyel a budapesti Operettszínházban fut az előadás, erre énekelték fel a szólókat. A negyedikesek előadása után a második szereposztás bemutatójá­ra előreláthatóan január végén ­február elején kerül sor, ma este pedig az Ajándékszóró gálaműso­ron lépnek fel a GIMISZ tagjai A dzsungel könyve és a Valahol Euró­pában dalaival. A Pegazus-antológiától az első önálló kötetig Hétköznapi Vetületek VAS GYULA Csütörtöki László elsó versesköteté­ből érezni, hogy nem elmélyült verstani előtanulmányok után író­dott. Ez azonban nem elmaraszta­lás, sót tulajdonképpen dicséretnek szántuk. A költészetben ugyanis a kísérletező kedv, az eredeti ötletek kavalkádja igenis képviselhet u­gyanolyan értéket, mint a szabá­lyokból építkező, mívesen kimun­kált líra. Arról nem is beszélve, hogy szinte mindig az előbbi az iz­galmasabb. A Komárombán élő, 26 éves „Csütí" egyelőre az elsó kate­góriába tartozik, ám annyira azért mégsem, hogy kötetét bárki önel­lenőrzés nélkül fogant ösztönlírá­nak nevezhetné. Ennek elkerülésé­ben mindenképpen elegendő költői tapasztalat segíthette ót, hiszen idestova hét éve írogat verseket; kö­zülük jó néhány megjelent az Ifiben és a Krónikus keringő című Pega­zus-antológiában. Egy verseskötet tartalmát nem iga­zán szokás csoportosítani, de most tegyünk kivételt. Csináljunk három kategóriát. Az elsőbe tartozzanak az ömlesztési technikával írt, a máso­dikba a (nem mindig összeillő) sza­vakból mozaikként mégis összeálló, a harmadikba pedig az alighanem legtudatosabban komponált, szug­gesztív képekkel operáló versek. Jvladehátazértittne / nademégisin­kábbitt / nane / nadeigen" - egy példa az első kategóriából. Tudjuk, miről van szó? Persze hogy tudjuk. „Mikortán / a történés átmenő / szindróma (színfoltba) / akkor / ér­demes / megfogni" - ez a második kategória. Értjük, miről szól? Nem, de jó olvasni? Akkor rendben van. És végül itt a harmadik kosár, amelynek tartalmára már jobban oda kell figyelni. Olykor érzelmi vé­dőruhát is ajánlatos ölteni, mert Csütörtöki László képei helyenként nagyon komor színekben vibrálnak. „Katonát látok teste romlott vigyo­rát / még halálakor lopta" (Hét­Vége); „Friss virágot hoznak a sí­romra / pedig rémes a / százszor­szépek halálvigasza" (Élek). Van azért kevésbé hideglelős is közöt­tük: „Mosolyszirom és / napajkak mélységnek / hálózata / az öröm­fény amely / hajnalt éltet" (Meg­ment az égi táj). A kötetet a szintén komáromi és szintén fiatal Téglás Attila illusztrálta. A két egybenyíló oldalon egy rajz (kollázs)/egy vers szerkesztés eredménye sokszor ma­gasabb rendű, műfajok közötti kom­munikáció. És körülbelül ugyanany­nyiszor játékos kis fricska vagy már­már obszcén sokkterápia. (KT Kiadó, Komárom, 1999) (Reprofotó: a szerző)

Next

/
Thumbnails
Contents