Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-10 / 285. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. POLITIKA 5 Beszélgetés Kötő József román államtitkárral a kisebbségi oktatási rendszerről és nyolcvankilencről Forradalom vagy államcsíny? Kassa vendége volt a közel­múltban Kötő József román oktatási államtitkár, aki író­ként, egyetemi tanárként is elismert személyisége az er­délyi közéletnek. 1990 után művelődési alelnökként te­vékenykedett az RMDSZ­ben, majd 1996-ban az okta­tási kérdések koordinálásá­val is megbízták. ZSEBIK ILDIKÓ Kötő József közreműködésével született meg az önkormányzati szellemben kialakított, teljes verti­kumában kiépített kisebbségi ok­tatási rendszer tervezete, amely most, a kormányzati szerep idején vár megvalósításra. Oktatási államtitkárként milyen emlékezetes csatákat kellett vív­nia az elmúlt másfél évben? Miután az asszimilációmentes lé­tet csak egy, az óvodától az egyete­mig kiépített oktatási szerkezet biztosíthatja, ennek jegyében kezdtem el 1998 májusában ál­lamtitkári tevékenységemet. Ro­mániában a reform keretében megindult az oktatás átstrukturá­lása, ebből kisebbségi vonatkozás­ban mi kimaradtunk, ugyanakkor igyekeztünk naprakésszé tenni a kisebbségi programokat, bekap­csolódni az alternatív tankönyv­rendszerbe, felemelni és az orszá­gos reformfolyamatba illeszteni a kisebbségi oktatást. Mindez renge­Esélyeink kétsége­sek, az sem lehe­tetlen, hogy a harc so­rán mi húzzuk . . majd a rövidebbet. \\ teg tennivalóval járt, hiszen nagy volt a lemaradás, sok törvény adta lehetőség maradt kihasználatlan. A szórványvidékeken mindeköz­ben beindítottunk néhány óvodás csoportot, létrehoztunk egy-két magyar iskolát, intézményesítet­tük az önálló magyar iskolarend­„A pedagógusképzés az állami egyetemi képzésen belül nálunk alapvető­en megoldottnak tekinthető." (A szerző felvétele) szert. Amit mindebből „csataként" éltem meg, az a nemzeti történe­lem oktatásának kiharcolása. Gyermekeink sajátos identitástu­datának alakításához nálunk ugyanis ez még hiányzott. Miután a törvények lehetővé teszik az ún. kisebbségi hagyományok tanítá­sát, pályázat útján elkészítettük ennek iskolai tantervét, majd a történelemkönyvet. Örömmel mondhatom, hogy az egyetemes magyar nemzet részeként ma már mi is taníthatjuk a magyar törté­nelmet, és Trianon óta először ne­künk sikerült állami költségen egy magyar történelemkönyvet kiad­ni. Másik nagy csatámat az önálló magyar egyetem létrehoza érdeké­ben vívtam, előbb a Petőfi-Schiller Egyetemről, majd egy kéttagoza­tos egyetemről volt szó, miközben a magánegyetemi változatot is ki­dolgoztuk. Bár e téren folyamatos küzdelmet vívunk, a nagy áttörés egyelőre elmaradt. Továbbra is óriási harcra van kilátás, esélyeink pedig kétségesek, az sem lehetet­len, hogy a harc során mi húzzuk majd a rövidebbet. Milyen mértékben biztosított önöknél a magyar pedagógus­képzés? Bár nekünk is vannak gondjaink, a pedagógusképzés az állami egyete­mi képzésen belül nálunk alapvető­en megoldottnak tekinthető. A ko­lozsvári tudományegyetem kihe­lyezett karaiként csak az idén öt új tanárképző főiskola kezdte meg működését. Ha mennyiségileg ki­elégítőnek tűnik is a tanárképzés, a nyelvszakosok körében sok a pálya­elhagyó, hiszen a vállalkozóknál pedagógusi bérük többszörösét ke­reshetik meg. A forradalom 10. évfordulójának előestéjén milyen a hangulat Ro­mániában? Egy, a Soros Alapítvány által meg­rendelt felmérés alapján kiderült, hogy ma az ország lakosságának na­gyobb része 1989-et nem forrada­lomnak tekinti, hanem államcsíny­nek, és csak kevesen érzik az egy év­tizeddel ezelőtt bekövetkezett vál­tozásokat olyan forradalomnak, amely újat, demokratikusabb élet­formát hozott számukra. Nincs hát örömünnep, hiszen a bűnösség kér­dése máig sem tisztázódott, mint ahogyan az sem, hogy az ország sor­sa miért vezethetett ide. Teljes zűr­zavar uralkodik mindenütt, és az évforduló sem a tisztázás, hanem a túlélés jegyében zajlik. Mindeköz­ben a gazdasági rendszerváltás nem működik, a privatizáció lassú. Talán az adhatna erőt az újrakezdéshez, ha végre végiggondolnánk, miért is vetélt el a forradalom lehetősége. Az RMDSZ-en belül uralkodó hangulat szerint érdemes volt-e az erdélyi magyarságnak kor­mánytényezővé válnia? A válasz az RMDSZ-en belül sem egyértelmű. Mindkét álláspontnak népes a tábora. Én személy szerint annak idején támogattam kormány­ba lépésünket, és ezt tenném ma is. Egyrészt azért, mert sok olyan ered­ményt hozott, amely legalábbis egyénenként több mindent lehető­vé tett, s aminek hosszú távon lehet­Teljes zűrzavar uralkodik min­denütt, és az évfor­duló sem a tisztázás, hanem a túlélés je- . . gyében zajlik. V\ nek jelentős értékei. Ilyen a tanügyi törvény, a föld és az erdők vissza­adásáról szóló törvény, s valószínű­leg a közigazgatási törvény is ebbe a kosárba kerül majd elfogadása után. F.zek által olyan alapvető jo­gok kapnak törvényes keretet, ame­lyeknek hosszú távon feltétlenül eredményeseknek kell lenniük. Ugyanakkor olyan dolgok is való­sággá váltak, amelyek kormányzati jelenlétünk nélkül nem realizálód­hattak volna, másrészt olyan egye­dülálló történelmi lehetőség volt a kormányba lépés számunkra, amelynek elutasítása esetében örökké kísértett volna a kétely: Mi lett volna, ha... RÖVIDEN Magvaši „jelentése" az OECD-nek Pozsony. OECD-delegációt fogadott tegnap Pozsonyban a szlovák kormány szociális minisztere. Peter Magvaši vázolta a munkanél­küliség okait, illetve következményeit, s kitért az esetleges megol­dásokra is. A feketemunkát vállalókkal kapcsolatban elmondta: tárcája szigorú ellenőrzéseket kezdeményezett egyes munkaadók­nál a helyi adóhivatalok segítségével. A probléma átfogó rendezé­sét az elfogadás előtt álló új jogszabálytól várja. (TA SR) Farkasházy kocsija kiégett Budapest. Csütörtökre virradóra teljesen kiégett Farkasházy Tiva­dar ismert magyarországi közéleti személyiségnek, a Hócipő c. lap főszerkesztőjének Suzuki típusú autója. A tűz miatt a Hegedűs Gyula utcában parkoló kocsi környezetében is jelentős károk kelet­keztek. A rendőrségi szóvivő elmondta: a tűz okának vizsgálata, il­letve a kárérték megállapítása folyamatban van. (MTI) Pánik a Postabanknál Besztercebánya. Csak néhány nap telt el az AG Bank összeomlásá­tól, s tegnap már a Postabank besztercebányai fiókja előtt is hosszú sorok alakultak ki. A pénzintézet gondjairól szóló híresztelések pá­nikot keltettek a lakosság körében - állítólag postabankos hitelkár­tyát egyes bankautomaták már el sem fogadnak. Az illetékesek az automaták működését normálisnak ítélték. A bankfiók elől a Twist rádió szerint még zárás után sem távoztak az ügyfelek, (ú) Karácsonykor olcsóbban hívhatunk Pozsony. Különleges ajándékkal kedveskedik előfizetőinek a Szlo­vák Távközlési Vállalat: karácsonykor, pontosabban december 24. és 26. között a helyközi hívásokára (adó nélkül) hatpercenként mindössze 2,50 korona csakúgy, mint a helyi hívások díja. (TA SR) Clinton a Mars-kutatás folytatása mellett Washington. Az USA-nak folytatnia kell a világűr, ezen belül a Mars kutatását, s a Mars Polar Lander (MPL) űrszonda kudarca el­lenére nem szabad abbahagynia űrprogramját - jelentette ki Bili Clinton amerikai elnök. (MTI) Dzurindát tegnap Mikloš helyettesítette a parlamentben Slobodník vádaskodása Székely László Pozsonyban átadta a magyar javaslatot Dunai Térség Konferenciát rendeztek Bécsben Kivitelezhető csomag Ausztriának előnyös ÚJ SZÓ-ÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony. Székely László, az Orbán­kabinet dunai kormánybiztosa teg­nap Pozsonyban átadta szlovák partnerének, Dominik Kocingernek a hágai bírósági ítélet végrehajtásá­val kapcsolatos magyar javaslatot. A terjedelmes budapesti indítvány­csomag 630 oldalas, csaknem 500 oldalnyi mellékletekkel kiegészít­ve. A dokumentum átadására a Ma­gyar Köztársaság nagykövetségén került sor. Székely László szerint a magyar fél „korrekt, méltányos és kivitelezhető" ajánlatot tett le a szlovák fél asztalára. A magyar tervezet kulcseleme az, hogy Budapest elzárkózik az alsó vízlépcső megépítésétől, amellyel A szlovák álláspont kidolgozására hónapokat kell várni. az eredeti 1977-es szerződés szá­molt, viszont a magyar érvelés sze­rint a nemzetközi bíróság tavaly­előtt szeptemberben hozott ítélete senkit sem kötelez új létesítmé­nyek megépítésére. Magyarország ugyanakkor nem tart igényt a bősi erőműben megtermelt energia őt megillető hányadára. Ellensúlyo­zásként elvárja, hogy a Magyaror­szágnakjáró bősi energia előállítá­sához szükséges vízmennyiséget Pozsony Dunacsúnnál juttassa vissza a Szigetközbe. A magyar ja­vaslat részletesen kitér a Duna Po­zsony és Budapest közti szakaszá­nak rendezésére, ismerteti a kör­nyezet- és természetvédelemre, valamint a hajózásra vonatkozó el­várásokkal kapcsolatos elképzelé­seket. A javaslatból kitetszik, hogy a magyar fél a hajózási viszonyo­kat hagyományos eszközökkel, duzzasztóművek nélkül kívánja ja­vítani. Székely László nem bocsátkozott jóslatokba a tekintetben, hogy a szlovák fél miként fogadja majd a magyar javaslatokat. Megjegyezte azonban, hogy „a szlovák fél közre­működése, a két ország egyetértése nélkül egyeden kapavágást sem le­het tenni". A kormánybiztos utalt arra, hogy a javaslatok maradékta­lanul megfelelnek a hágai ítélet be­tűjének, hiszen az ő mandátuma egyébként is a hágai ítélet megvaló­sítására szól. Székely szeretné, ha a szlovák fél mielőbb véleményt nyil­vánítana a magyar előterjesztésről. A szlovák fél reagálása valószínű­leg nem lesz gyors, hiszen a csak­nem ezeroldalas dokumentumot előbb szlovákra kell fordítani, majd a tanulmányozás vélhetően hóna­pokat vesz igénybe. Dominik Kocinger a SITA hírügynökségnek nyilatkozva megerősítette, hogy a tanulmányozás, a szlovák kormány álláspontjának kialakításához alap­anyagként szolgáló beterjesztés ki­dolgozása várhatóan több hónapot vesz igénybe. MTI-HIR Bécs. A közép- és keleti-európai or­szágok közeledése az Európai Unió­hoz mindkét fél számára előnyös, és ezen belül különösen Ausztriának ­hangsúlyozták az előadók a Dunai Térség Konferencia című bécsi ta­nácskozáson. Günter Verheugen, az EB bővítésért felelős tagja egy videóbejátszáson megismételte: a bizottságnak 2002-ben kellene meghoznia az első határozatokat a tagfelvételről, mert ebben az idő­pontban egyfelől már befejeződtek az EU belső reformjai, ratifikálták is azokat, másfelől a csatlakozó orszá­gok számára rendelkezésre állnak a megfelelő pénzeszközök. Verheu­gen a keleti bővítést az EU legna­gyobb stratégiai folyamatának ne­vezte, de utalt rá, hogy ez a folya­mat távolról sem mentes a kockáza­toktól. Wolfgang Ruttenstorfer osztrák pénzügyi államtitkár arra mutatott rá: eddig Németország és Ausztria profitálta a legtöbbet gaz­dasági téren. Az EU Kelet- és Közép­Európával folytatott külkereskedel­me összességében 13 százalékkal nőtt, s ezen belül Ausztria jó kapcso­latai és a földrajzi közelség követ­keztében nagyobb mértékben tudta növelni külkereskedelmét a térség­gel. S ez a folyamat még nem zárult le, hanem dinamikusan folytatódik. ÚJ SZÓ-TU DÓSlTÁS Pozsony. A tegnapi kérdések órájá­nak rendhagyó kezdete után, a Hel­sinkiben tartózkodó kormányfőt helyettesítő Ivan Mikloš miniszter­elnök-helyettes vette át a szót. Azt a jól bevált módszert alkalmazta, hogy az első kérdésre kimerítő vá­laszt próbált adni, amivel eltelt a válaszadásra rendelkezésére álló idő. Jozef Zlocha kérdésére adott válaszának lényege, hogy az inf­rastruktúra fejlesztésére szánt ősz­szeg csökkentése nem lesz hatással az ország európai integrációjára. Harna István építésügyi miniszter Marián Andelnek adott válaszában egyetértett a parlament alelnök­ének azzal a megállapításával, hogy az építőanyagok hozzáadottérték­adójának emelésével nőttek a lakás­építés költségei. Harna szerint vi­szont még mindig a jelzálog hitel fo­lyósítása a lakásépítés finanszírozá­sának legelőnyösebb módja. Dušan Slobodník Csáky Pálhoz intézett kérdésében arra volt kíváncsi, ra­gaszkodik-e ahhoz a rasszista és tör­ténelmileg értelmetlen kijelentésé­hez, hogy a szlovák nép csak most vált nemzetté, ezért kiszámíthatat­lan. A kormány alelnöke kijelentet­te, mivel sosem állított történelmi értelmetlenségeket, nincs mihez ra­gaszkodnia. Ezután Slobodník hosszabb eszmefuttatásban azzal vádolta Csákyt, hogy kijelentéseivel sértegeti a szlovák nemzetet. A mi­niszterelnök-helyettes erre csak annyit mondott, nem biztos, hogy a hasonló kérdéseket a parlament­ben kellene megbeszélni, mint ahogy az sem, hogy a lakosságot is e kérdés gyötri. Csáky Pál ismét egy idézettel vetett véget a vitának. Ez alkalommal egy brit író idősebb hölgyekkel és urakkal folytatott gyakori vitáival kapcsolatban tett megjegyzését idézte: „Nagyon szí­vesen beszélgetek semmiről. Ez ugyanis az egyetlen téma, melyhez partnerem is ért", (szamó) Parlamenti intermezzo Pozsony. A kérdések órájára érkező kormánytagokat az el­lenzék „kedves" fogadtatás­ban részesítette. Az első pad­sor elé egy transzparenst füg­gesztett ki, melyen a „Kor­mány (vláda) megsérti az em­berijogokat!" felirat szere­pelt. Bugár Béla, a parlament alelnöke azonban ezt nem hagyta annyiban, két betűt át­ragasztott, amivel a mondat „Vlado megsérti az emberi jogokat"-ra változott. Katarí­na Tóthová képviselő asszony sem volt rest, és a módosítást azonnal leszaggatta, (szm) Mindent sérelmeznek, amit csak lehet HZDS, a jogvédő Čarnogurskýtól és Ficótól kér jogi segítséget Agócs perli az MKP-t ÚJ SZÓ-HlR Pozsony. A lakosság egyre gyakrab­ban kénytelen tudomásul venni, hogy Szlovákiában az emberi jogok mellett a politikai jogokat is megsér­tik - figyelmeztetett az emberi jo­gok napjának előestéjén Jozef Kalman, a HZDS alelnöke. Kalman döbbenetesnek nevezte, hogy már a polgárok munkához való jogát is megsértik, sőt a kormány az ország legnagyobb kisebbségének számító romák jogait sem tartja tiszteletben. Annak ellenére, hogy a kabinet el­kötelezte magát a roma kisebbség helyzetének javítása mellett, a költ­ségvetés mindössze 30 millió koro­nát szán erre a célra. Roman Hofbauer a Szlovákiával szemben bevezetett vízumkényszer kapcsán kifejtette, azon túl, hogy ez nem vet jó fényt a koalíció külpolitikájára, még a szlovák polgárok mozgássza­badságát is korlátozza. Ján Cuper képviselő pedig megerősítette, a HZDS kész a Hágai Nemzetközi Bí­rósághoz fordulni a legfelsőbb bíró­ság alelnöke, Jozef Štefanko jogai­nak megsértése ügyében, (szm) SITA-JELENTES Pozsony. Az MKP ellen is feljelen­tést kíván tenni Agócs Béla, mert szerinte éppen ez a párt szólította fel - a Mečiar-kormány idején tör­vényellenesen - a magyar nyelvű iskolák tanítóit kétnyelvű bizo­nyítványok kiosztására. Agócs emiatt akkor el is veszítette állá­sát. Most azonban az emberi jogok napja (december 10.) alkalmával szeretné felhívni a figyelmet az ál­tala elszenvedett „diszkrimináció­ra": Ma délelőtt tíz órakor az igaz­ságügyi minisztérium épülete elé telepszik, maga köré mindössze néhány transzparenst kíván elhe­lyezni, pl. „Mikor leszünk a tör­vény előtt egyenlőek?", vagy „Bu­gár úr, elfelejtette, hogy az alkot­mány tiltja a cenzúrát?" felirattal. Leszögezte: igazságtalannak érzi helyzetét, ezért továbbra is ragasz­kodik ahhoz, hogy Bugár Béla elfo­gadja nyilvános vitára való felké­rését. Jelenleg már második felje­lentése fekszik a galántai bírósá­gon: a kormányváltás után sem helyezték vissza állásába. „Taníta­ni szeretnék, de csakis Nádszegen" - szögezte le Agócs, hangsúlyozva: Ján Carnogurskýhoz, illetve Ro­bert Ficóhoz fordul.

Next

/
Thumbnails
Contents