Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-10 / 285. szám, péntek

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 10. Öcalan a török EU-tagságról Isztambul. Abdullah Öcalan, a Törökországban halálra ítélt kurd vezető felszólította az Európai Uniót, hogy a helsinki csúcstalálkozóján nyilvánítsa tagjelöltnek Törökországot. A Márvány-tengerben fekvő Imrali-szigeten bebörtönzött Öcalan szavait egy kurd újság idézte. (MTI) Matics megvádolta Kouchnert Belgrád. Goran Matics jugo­szláv tájékoztatási miniszter azzal vádolta meg Bemard Kouchner koszovói ENSZ­megbízottat, hogy a francia titkosszolgálat azon szervei­hez tartozott, amelyek meg­szervezték a korábban Koszo­vóban is tevékenykedő, Pók fedőnevű állítólagos csopor­tot. Matics szerint a Pók-ügy lényege: a francia titkosszol­gálat - úgymond - szerb nem­zetiségű személyeket bérelt fel az egykori Zaire-ban, Bosz­niában, majd idén Koszovó­ban végrehajtandó feladatok­ra, és merényletet tervezett Slobodan Milosevics jugo­szláv elnök ellen is. (MTI) Martonyi János Prágában Prága. Csehország és Ma­gyarország EU-csatlakozásá­ról, a visegrádi négyek együttműködéséről, illetve a cseh-magyar kapcsolatokról tárgyalt tegnap Prágában a cseh és a magyar diplomácia vezetője, Jan Kavan és Martonyi János. (MTI) Martonyit tegnap Havel ál­lamfő is fogadta. (Archívum) Koszovói útlevél, ENSZ-tiltakozás Pristina. Az önjelölt koszovói „ideiglenes kormány", ame­lyet Hashim Thaqi vezet, „tör­vényerejű rendeletet" foga­dott el a koszovói útlevelekről, és az okmányok kiadását már meg is kezdték. Ezt határozot­tan ellenzi az ENSZ koszovói missziója, hangoztatva: az ok­mány érvénytelen, egyetlen állam sem ismeri el. Mint az AFP jelentette, a néhány napja hozott intézkedés nyomán már meg is jelentek az első he­lyi útlevelek, mégpedig úgy, hogy borítójukon a kétfejű sas, vagyis az albán állami jel­kép szerepel. (MTI) A Fehér Ház perelni akar Washington. Joe Lockhart fe­hér házi szóvivő szerdán meg­erősítette, hogy a kormányzat csoportos per megindítását akarja kezdeményezni a fegy­vergyártó cégek ellen, igye­kezvén rászorítani őket a „gyermekzárral" ellátott lő­fegyverek előállítására. A re­publikánus többségű törvény­hozás ugyanis a „lőfegyver­lobbi" nyomására mindeddig ellenállt a lőfegyver-hozzáfé­rés szigorítását célzó törekvé­seknek. (MTI) A hosszú repülőút halálos veszélyt jelenthet Jelcin egészségére, aki orvosai határozott tiltására vállalta a kockázatot Adams Blairhez fordul Peking nagyon megértő MTI HIR Peking. Jelcin orosz elnök tegnap Pekingben megkapta kínai kollégá­ja, Csiang Cö-min teljes támogatá­sát a csecsen konfliktus ügyében. Csiang „teljes mértékben támogatja Oroszország akcióját a terrorizmus és a szélsőségesség leküzdésére Csecsenföldön és a Kaukázus északi részén" - közölte Ivanov külügymi­niszter, miután a két elnök megtar­totta első eszmecseréjét. Csiang és Jelcin egyetértett abban, hogy közö­sen kell föllépni „a vallási szélsősé­gesség, a szeparatizmus és a határo­kon átívelő bűnözés ellen" - tette hozzá Ivanov. A félórás megbeszé­lés után a két államfő is megjelent, amikor külügyminisztereik aláírtak három határmegállapodást. Két megállapodási jegyzőkönyv a négy­ezer kilométer hosszú közös határ keleti, illetve nyugati szakaszának elhatárolásáról szól. A harmadik megállapodás az Amur folyó és több, régóta vitatott hovatartozású sziget közös gazdasági kiaknázását irányozza elő. Az orosz elnök teg­nap Csu Zsung-csi kormányfővel és Li Peng parlamenti elnökkel is tár­gyalt. Mára újabb Jelcin-Csiang ta­lálkozót terveztek. Jelcin útjával tegnap több orosz lap is foglalkozott. A Kommerszant Daily azt írta, az elnök orvosai hatá­rozott tiltakozására ellenére repült Kínába - a hosszú repülőút halálos veszélyt jelenthet Jelcin egészségé­re -, mert „a nagyhatalmi érdekek mindennél fontosabbak". A gazda­sági napilap szerint Jelcin maga erőltette kínai vizitjét, annak ellené­re, hogy tudta: a két, egyenként hét­órás repülőút, az időzónák változá­sa komolyan megviseli egészségét. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy az isztambuli EBESZ-csűcs teljesen fel­emésztette Jelcin szervezetének még mozgósítható tartalékait. Az orosz és a kínai elnök. Kettejük közül Jelcin szorul nagyobb támogatásra. (TA SR/EPA) Lehallgatási botrány London. Gerry Adams északír re­publikánus vezető, a katolikus Sinn Fein párt elnöke csütörtökön azt mondta, hogy Tony Blair brit kor­mányfővel szeretné tisztázni a le­hallgatási ügyet. A botrány azután robbant ki, hogy a Sinn Fein vezetői által használt gépkocsik egyikében lehallgató-követő készüléket talál­tak. Adams azzal a feltételezéssel állt elő, hogy az északír békefolya­mat megtorpedózására alkalmas poloskatelepítő akciót vagy a brit katonai hírszerzés, vagy pedig az Ulsteri Kü ályi Rendőrség, a döntően protestáns északír rendőri erő em­berei hajtották végre. Adams a BBC­nek úgy nyilatkozott, hogy az ügy csak magas szinten oldható meg, ezért akar találkozni a brit minisz­terelnökkel. Tony Blair kormányfő hivatala nem reagált Adams kijelen­téseire. (MTI) Az amerikai elnök szerint Moszkva elidegeníti magától a nemzetközi közösséget Jelcin goromba válasza A néppártiak hétfőn döntenek véglegesen Klima alakít kormányt Washington/Peking. Bili Clin­ton amerikai elnök szerdai sajtóértekezletén bírálta Moszkvát a Csecsenföld elleni háború miatt. Erre válaszolt tegnap szokatlanul kemény, kioktató hangnemben, már­már gorombán a Pekingben tartózkodó orosz elnök. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az amerikai-orosz viszonyt illetően Clúiton azt mondta, nem szolgálná az USA érdekeit, ha a csecsen kér­dés miatt felfüggesztenék az Oro­szországba áramló közvetlen ameri­kai segélyt. E támogatás kétharma­da azt célozza, hogy hatékonyabban számolják fel a fölös orosz nukleáris kapacitást, illetve biztonságosan őrizzék a nukleáris anyagokat. A fennmaradó egyharmad a demok­rácia oroszországi megerősítését szolgálja. Az IMF-kölcsönök ügyé­ben Clinton nem zárta ki teljesség­gel az ilyen korlátozó lépés eshető­ségét, de azt mondta, hogy most az sem időszerű. Csecsenföld ügyében ettől függetlenül Clinton úgy véle­kedik, hogy Oroszország máris nagy árat fizet magatartásáért. „Nem érzek rokonszenvet a csecsen lázadók, a Dagesztán elleni invázió, a moszkvai terrorcselekmények iránt. De Csecsenföld népét nem lenne szabad büntetni azért, amit a lázadók cselekedtek" - mondta az amerikai elnök. Kitért arra, hogy már tízmillió dollárt félretettek a várható menekült-százezrek meg­segítésére. Ez a menekülthullám még inkább el fogja idegeníteni a nemzetközi közösséget Oroszor­szágtól - vélekedett. A pekingi látogatáson tartózkodó Jelcin viszont figyelmeztette az amerikai elnököt: ne próbáljon nyo­mást gyakorolni Moszkvára. „Teg­nap Bili Clinton vette magának a bá­torságot, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra. Úgy látszik, elfelej­tette egy másodpercre, egy percre, egy fél percre, milyen is Oroszor­szág, hogy Oroszország az atom­fegyverek teljes arzenálját birtokol­ja. Ezért döntött az erőfitogtatás mellett" - idézett Jelcin nyilatkoza­tából az orosz ITAR-TASZSZ hír­ügynökség. „Szó sem lehet róla, hogy Clinton egymaga diktáljon az egész világnak, hogy ő szabja meg, ki miként éljen, hogyan dolgozzon, hogyan pihenjen" - mondta az orosz államfő. Egy hónap leforgása alatt már a harmadik eset mérgezi a két ország viszonyát Orosz-amerilcai kémháború MTI-JELENTÉS Washington. Szerdán Washing­tonban őrizetbe vettek egy orosz diplomatát, aki az amerikai kül­ügyminisztériumban elhelyezett lehallgató berendezés által kibo­csátott jeleket figyelte - közölték amerikai illetékesek. A diplomata kilétét nem árulták el. A lehallgató készülék az egyik olyan tárgyaló­teremben volt, amelyet rendsze­rint magas rangú külügyi tisztség­viselők használnak. Egyelőre nem tudni pontosan, hogyan került oda a készülék, és azt sem, hogy az orosz hírszerzés milyen megbeszé­léseket tudott lehallgatni. A szó­ban forgó orosz diplomata a készü­lék által kibocsátott jeleket a kül­ügyminisztérium épületén kívül kísérte figyelemmel, amikor őri­zetbe vették. A diplomatát hama­rosan kiutasítják az USA-ból. Ez már a harmadik kirobbant kémke­dési eset egy hónap leforgása alatt az amerikai-orosz viszonyban. Legutóbb a múlt héten a moszkvai amerikai nagykövetség egyik dip­lomatanőjét, Cheri Leberknight-ot szólították fel az Oroszországból tíz napon belül történő távozásra. Egyébként a két ország viszonyá­ban a szovjet rendszer megszűnte óta nem volt példa ilyen gyors egy­másutánban történt kölcsönös kémleleplezésekre. Megfigyelők óvatosságra intenek azzal a feltételezéssel kapcsolat­ban, hogy ezek az ügyek automati­Budapest az EU-csatlakozásig nem vezet be vízumkötelezettséget szomszédaival szemben A határon túli magyarságról MTI-JELENTES Budapest. Magyarország az Euró­pai Unióhoz való csatlakozásáig nem vezet be vízumkötelezettséget szomszédaival szemben - mondta Németh Zsolt államtitkár szerdán este, a parlament külügyi bizottsá­gának ülése után. A bizottság tájé­koztatást hallgatott meg a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Magya­rok Világszövetsége és az Illyés Közalapítvány működéséről, meg­vitatta a határon túli magyarok helyzetével és a magyar külpoliti­kával összefüggő kérdéseket. Né­meth Zsolt elmondta: új minőségű kapcsolat alakult ki Szlovákiával. Ennek alátámasztására példaként említette a párkányi híd megépíté­séről szóló megállapodást. A Ma­gyar Állandó Értekezlet külföldi fo­gadtatásáról szólva elmondta, hogy annak jó visszhangja volt. Kö­zölte: a magyar kormány reményei szerint szinkront lehet teremteni Magyarország és Szlovákia integ­rációs felvételében. Ugyanakkor a magyar kormány kemény lobbizás­ba kezd azért, hogy Románia kerül­jön le a vízumra kötelezett orszá­gok listájáról. Németh Zsolt ismertette a hazai közalapítványok határon túli ma­gyarokat segítő tevékenységét. El­mondta: a kétmilliárd forint ma­MTI-HIR Bécs. Thomas Klestil osztrák elnök tegnap kormányalakítási megbízást adott Viktor Klímának, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) elnö­kének. A megbízásához hozzáfűzte: a feladat az, hogy Klima világos, biz­tos többségű kormányt hozzon létre és ezzel biztosítsa a stabilitást, a kor­mány pedig biztosítsa az ország kül­földi tekintélyét is. Klestil megismé­telte azokat a tartalmi súlypontokat, amelyeket már az eddigi puhatoló­zó megbeszélésekhez is szabott: a költségvetés konszolidálását szolgá­ló konkrét intézkedések, Ausztria biztonságpolitikai beilleszkedése az európai struktúrákba, uj kormány­zati stílus, különös tekintettel a tisztségek párttagkönyv alapján va­ló osztogatásának felszámolására, a bürokrácia leépítésére, a strukturá­lis reformokra és a minisztériumok illetékességi köreinek világosabb felosztására. Az október 3-i választások óta közel tíz hét telt el. A huzavona fő oka, hogy a három, nagyjából egyforma súlyú párt közül az SPÖ nem hajlan­dó Jörg Haider Osztrák Szabadság­pártjával koalíciót alkotni, míg az eddigi kisebb koalíciós partner, az Osztrák Néppárt (ÖVP) eddig tar­totta magát a választások előtti ígé­retéhez, amely szerint ellenzékbe vonul, ha a harmadik helyre szorul. Wolfgang Schüssel, az ÖVP elnöke (egyben alkancellár és külügymi­niszter) csak a múlt vasárnap közöl­te, hogy kesz részt venni a kormány­alakítási tárgyalásokon, bár ezt a párt elnökségének - amely hétfőn ül össze - még meg kell erősítenie. Nem szorul háttérbe a palesztinok ügye sem Előfeltételek nélkül kusan tükröznék a nyilvánosság számára is nyomon követhető amerikai-orosz viszony feszültsé­geit (például a csecsen helyzet mi­atti, egyre élesebb ellentéteket), netán tovább rontanák a kétoldalú kapcsolatok légkörét. Moszkva szerint csak „sajnálkozás­ra adhat okot", ha Washington va­lamiféle „válaszlépést" tett az orosz nagykövetség másodtitkára, Sztanyiszlav Guszev kémkedés mi­atti kiutasításával. Borisz Labu­szov, az orosz felderítés szóvivője csütörtökön „valószerűtlennek, egyszerű hallucinációnak" minősí­tette azt a feltételezést, hogy az amerikai külügyminisztérium zárt helyiségeiben lehallgató készülé­keket lehetne elhelyezni. MTI-JELENTES Kairó/Washington. Albright amerikai külügyminiszter, aki teg­nap Egyiptomban tárgyalt, törté­nelmi jelentőségűnek mondta az izraeli-szír béketárgyalások felújí­tását. Az erről szóló hírt Clinton el­nök szerdán este jelentette be Wa­shingtonban. Albright a CNN-nek adott nyilatkozatában úgy vélte, a megbeszéléseknek négy témakör­re kell összpontosulniuk: a Golán­fennsíkról való izraeli visszavonu­lás témája, a béke konkrét tartal­ma, a biztonsági garanciák és az egész kérdés menetrendje. Alb­right egyébként biztosította a pa­lesztin vezetést, hogy az izra­eli-szír tárgyalások nem fogják háttérbe szorítani a palesztinok és az izraeliek közötti békefolyama­tot. „Teljes mértékben tisztában vagyunk azzal, hogy a békeegyez­mény központjában a palesztin kérdés áll" - mondta Jasszer Arafattal folytatott szerda esti megbeszélése után. Arafat is üdvö­zölte a bejelentést, mondván: ez a hír az egész palesztin népnek és az arab világnak örömet okoz. A Fehér Ház egyik szóvivője sze­rint az izraeli-szír tárgyalások a jövő hét közepén kezdődnek majd Washingtonban, vagy az amerikai főváros közelében. Clinton szer­dán telefonon beszélt Háfez Asz­szad szír államfővel, s Asszad is elégedetten kommentálta a meg­beszélések felújítását. Az izraeli kormányfő, Ehud Barak egyik kö­zeli munkatársa szerint Szíria elő­feltételek nélkül egyezett bele a megbeszélések felújításába. A zsi­dó vezetés egyébként azt reméli, hogy ez a fejlemény megnyitja az utat az izraeli-libanoni békemeg­állapodáshoz is: Bejrút ugyanis nagyon szoros kapcsolatokat tart fenn Damaszkusszal, s a libanoni államfő többször is leszögezte, hogy a békefolyamat szíriai és li­banoni ága elválaszthatatlan egy­mástól. gyar költségvetési támogatás az er­délyi történelmi egyházak által kez­deményezett alapítványi magyar magánegyetemet támogatja. Szabó Tibor, a HTMH ejnöke arról szá­molt be, hogy az Új Kézfogás Köz­alapítványjelentős összeggel támo­gatta idén a határon túli magyar vállalkozókat, és ismertette a szom­szédos országok kisebbségi vegyes bizottságai által elért eredménye­ket. Az Illyés Közalapítvány több mint 800 millió forinttal gazdálko­dott, nőtt a pályázók száma és létre­hozták a stratégiai keretet. A szoci­alista és szabaddemokrata képvise­lők az Illyés Közalapítvány pénzel­osztási gyakorlatát kifogásolták. A volt kancellár mindent magára vállal Eljárás Kohl ellen? MTI-HIR Berlin. A bonni ügyészség előrelát­hatóan csak a jövő hét elején dönt arról, vizsgálatot indít-e Helmut Kohl korábbi CDU-elnök és kancel lár ellen hűtlen kezelés gyanúja mi­att - közölte tegnap az illetékes fő­ügyész. Bernd König szerint már mintegy tíz bűnvádi följelentés fek­szik a hatóság asztalán; beterjesztő­ik sikkasztást vetnek az uniópárt je­lenlegi tiszteletbeli elnökének sze­mére. Kohl 25 éves CDU-elnöksége alatt a párt titkos bankszámlákat tartott fenn, s az azokra érkező (mind a Bundestag elnöksége, mind a párt igazgatósága elől eltitkolt) milliós adományokkal támogatta az egyes tartományi és városi pártszer­vezeteket, megszegve a pártok fi­nanszírozását szabályozó törvényt. Kohl még november 30-án kijelen­tette, hogy ő rendelkezett a párt tit­kos számlái fölött, tegnap pedig kö­zölte: még karácsony előtt kész vá­laszolni a CDU által a titkos számlák és adományok hátterének földeríté­sével megbízott könyvvizsgáló cég, az Ernst+ Young kérdéseire.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents