Új Szó, 1999. december (52. évfolyam, 277-301. szám)

1999-12-08 / 283. szám, szerda

10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. DECEMBER 8. Závada Pál Jadviga párnája című műve szlovák fordításban. Ünnepélyes bemutató a Magyar Intézetben A közép-európaiság könyve A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 48. számában feltett kérdésre a héten 504 helyes meg fejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Mogyorósi Kálmán dunamocsi, Mačali Ilona diószegi és Nagy Endréné vásárúti olva­sónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: 20 éves. (A 286/ 1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények össze­géből 15% jövedelemadót vonunk le.) A Mária Valéria híd - könyvbemutató Esztergom. Ma 17 órai kezdettel mutatják be a Városháza (Szé­chenyi tér 1.) nagytermében a Lilium Aurum Könyvkiadó gondo­zásában megjelent A Mária Valéria híd története című kötetet, me­lyet dr. Tóth Emó okleveles szakmérnök ismertet, (ú) Magyarországi szlovákok műsora Pozsony. A Kisebbségek Napja alkalmából a Magyar Köztársaság pozsonyi Kulturális Intézete ma este 16.30-tól rendezi meg a ma­gyarországi szlovákok kulturális műsorát, melyen jelen lesz az Or­szágos Szlovák Önkormányzat küldöttsége, Fűzik János elnök ve­zetésével. A kulturális műsorban fellép a salgótarjáni Tücsök Zene­kar, valamint Papucsek Márta és Cserni Annamária (Pilisszentke­reszt) énekesek. Magyarországi szlovák költők és írók műveiből Dér Denisa és Tomáš Novotný olvas fel. (ú) HHHHHHft flHHHHHH POZSON Y HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha asszony kezében a gyeplő 19 KIS SZÍNPAD: Vigyázzatok Leonnal! 19 KOMÁROM MOZI POZSONY HVIEZDA: Tarzan (am.) 15.15, 17, 19 Az átok (am.) 20.45 OBZOR: Apafej (am.) 16 Az átok (am.) 18 Mátrix (am.) 20.30 MLADOSŤ: Hi-Lo Country (am.) 15, 17 Wittstock, Wittstock (ném.) 19 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30,18, 20.30 TAT­RA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30,20.30 Mindenki, akit szeretek (cseh) 18 ISTROPOLIS: Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17 Mindenki, akit szeretek (cseh) 19, 20.45 Deep Blue Sea (am.) 18.45 Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16 Oltári nő (am.) 20.30 Főállomás (braz.-fŕ.) 17.30 A 13. harcos (am.) 18.45 Szárnyas fejvadász (am.) 20 KASSA DRUŽBA: Tarzan (am.) 15,16.45,18.30 TATRA: Tarzan (am.) 15, 16.45 Az átok (am.) 18.30, 20.30 CAPITOL: Tarzan (am.) 16, 18 Pókerarcok (am.) 20 ÚSMEV: Fergeteges forgatás (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Elizabeth (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: 200 cigaretta (am.) 17, 19 LÉVA - JU­NIOR: Álmaid nője (am.) 16.30,19.30 GALÁNTA-VMK: Szükség­állapot (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: A Thomas Crown ügy (am.) 19 CYÖR CINEMA CITY: Apafej (am.) 14.30,16.30 Fergeteges forgatás (am.) 18.30, 20.30 Amerikai pite (am.) 14, 16, 18, 20 A 13. harcos (am.) 14.30,16.30,18.30 Szentivánéji álom (am.) 14,17.30,20 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Oltári nő (am.) 13.30, 16, 19.45 James Bond - A világ nem elég (am.) 14.15, 17.15, 18.30, 19.45, 21 Tarzan (am.) 13.30, 15.30, 17.30, 20.30 Tágra zárt sze­mek (am.) 14,17, 20 Csillagok háborúja (am.) 14.30, 17,19.45 Nemzeti kisebbségi est a Művészetek Házában Barátság és tolerancia A kötetnek, amely a Kalligram Ki-' adó gondozásában látott napvilá­got, hétfőn a Magyar Intézetben tar­tották az ünnepélyes bemutatóját. Závada Pál és a fordító Deák Renáta jelenlétében Grendel Lajos, vala­mint szlovák írók, irodalomtörténé­szek méltatták a művet, amelyből részleteket is hallhattak a jelenlé­vők: a szerzőtől magyarul, Peter Šimún színművész előadásában pe­dig szlovákul. Bevezetőjében Gren­del Lajos érdekes párhuzamot vont: „Závada Pál regényét úgy nevez­ném, hogy ez a közép-európai már­quezi Száz év magány. Nincs azzal a mitológiai közeggel körülvéve, de megvan benne a közép-európai em­ber sorsa, egy világ, amelynek a ré­szei vagyunk: szlovákok, magyarok, románok, szerbek, horvátok. Nagy kérdés, hogy ebből a világból lehet­e nagy regényt, egy márquezi mito­lógiát alkotni, de a Jadviga párnája jelenleg az egyeden, amely a dél­magyarországi szlovákok sorsán ke­resztül ezt megkísérelte." Peter Pišťanek író - saját magát be­mutatva a nagy számban megjelent közönségnek - a könyv kapcsán az irodalom sorsával, a modern kor „olvasási analfabetizmusával" kap­csolatos gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel. „Manapság nemegy­szer találkozhatunk füzet vastagsá­gú könyvekkel, melyek a regény névvel kérkednek. Éppen ezért ha­tott rám üdítően a hír, hogy akad va­laki, aki értelmét látja annak, hogy valódi, vaskos regényeket újon. Á valódi nagy regények ugyanis teije­delmesek, mint Grass Bádogdobja vagy Tolsztoj Háború és békéje. Závada Pál műve is ezek közé tarto­zik" - hangsúlyozta Peter Pišťanek. Pavel Vilikovský „meghatódott ana­litikusként" elemezte a Jadviga pár­náját. Deák Renáta munkáját érté­kelve kiemelte a különösen jól sike­rült, remek fordítást, amelyet olvas­Vilikovský, Deák, Závada, Grendel, Bžoch és Pišťanek a bemutatón va „az ember nem hajlandó elhinni, hogy nem eredeti művel van dolga, s a könyv mintája egy más kultúrá­ban és nyelvben gyökerezik; olyan érzésünk van, hogy csakis ebben a formában születhetett meg". Pavel Vilikovský a két kultúra közötti, ob­jektív és szubjektív okokra egyaránt visszavezethető gyér kommunikáci­óra is kitért, hogy a korábbi élénk kapcsolatokkal ellentétben a mai szlovák írók és irodalomkritikusok alig tudnak valamit a magyar iroda­lomról - és viszont. Ez a csend sze­rencsére az utóbbi pár évben meg­törni látszik, a Kalligram Kiadónak köszönhetően, amely nem csupán a szlovák (és cseh) irodalom fontos, „Olyan ez a könyv, hogy nehéz eldönteni, regény­e vagy valóság." érdeklődésre számot tartható alko­tásait jelenteti meg magyarul, ha­nem a magyar irodalom jelentós képviselőinek műveit is - szlovákul. Závada Pál regényéről szólva Pavel Vilikovský nem fukarkodott a dicsé­rettel: „Közel áll hozzám a Jadviga párnája. De nem azért, mert egy olyan családról szól, amelynek szlo­vák gyökerei vannak. Az identitás homályos és többszörösen komp­likált problémája ugyan elválaszt­hatatlan része a prózának, és megje­lenik annak nyelvezetében is. De meggyőződésem, hogy ugyanúgy hatott volna rám, ha egy romániai német, egy szlovákiai magyar vagy mondjuk egy ausztriai szlovén csa­lád életéről mesélt volna. Egyszóval bármilyen nemzetiségről, hiszen mi valamennyien kölcsönösen kisebb­ségek vagyunk ebben a térségben. E titkos, majd később felfedett bejegy­zések vezérmotívuma a viszonzat­lan szerelem. Závada Pál kitűnő írói stratégiája volt, hogy regényének formájául a naplót választotta, amely fenntartások nélkül leplezhe­ti le az ember bensőjét, s emellett nagyon sok kérdést nyitva hagy, hi­szen a naplóíró nem mindentudó szerző, sok dologról sejtelme sincs, vagy csak halvány elképzelése. A könyv hősei így a maguk választotta szerepben, bejegyzéseik stílusával közvetíthetik gondolataikat, érzése­iket. Ennek köszönhetően olvasás közben azt is tudatosítjuk, hogy a legautentikusabb hang az, amellyel saját magunkat vezetjük félre. A vi­szonzadan szerelem vezérmotívu­ma azonban csupán csalétek. A hő­sök életébe ugyanis menthetedenül beszivárog a környező világ, a kor, s egy olyan nyomasztó réteget alkot, amely a tiszta érzelmi viszonyok történetét egy menthetedenül bekö­(Somogyi Tibor felvétele) vetkező hanyatlás krónikájává vál­toztatja. A gazdasági, a társadalmi hanyatíást, a stílus és a benső világ hanyadását, amely megállíthatat­lan. S bár a regény hősei az intim és a társadalmi szférában egyaránt el­buknak, nem adják föl, és elkesere­detten harcolnak saját méltóságu­kért, s azért, hogy tisztában legye­nek önmagukkal. S a naplóbejegy­zések e harc bizonyítékai. És itt már megérinthetjük azt, ami közel áll hozzánk, ami annyira ismerős és megható: a bukásban is megőrizni a méltóságot, ami valódi ősi közép­európai motívum, a Jadviga párnája pedig térségünk 20. századi törté­netének tömör elbeszélése." Adam Bžoch úgy véli, Závada Pál könyvébe mélyedve az a veszélyes érzés keríti az olvasót hatalmába, hogy a hősökkel együtt azok meg nem valósult vágyainak ördögi kö­rébe került. Ezek az emberek nem tudnak együtt élni, azt sem tudják, akarnak-e egyáltalán, mégis együtt élnek. S akkor csapnak össze, ami­kor az a legkevésbé válik hasznukra. Bžoch értelmezésében a regény a mai közép-európai társadalmak kórképe is egyben. „Olyan ez a könyv, hogy nehéz eldönteni, re­gény-e vagy valóság. Nagyon sok könyv született már a közép-euró­paiságról. Závada Pálé az egyik leg­fontosabb." Magyarországon lesz az uniós színházak fesztiválja Megjelent a Szőrös Kő idei harmadik száma A teátrum szép ünnepe CD-recenziókat is közöl JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi 11 ÚJ SZÓTUDÓSÍTÁS Kassa. Immár harmadik alkalom­mal kerül sor Kassán arra a hazánk­ban egyedülálló rendezvényre, melynek már a ríme is sokatmon­dó: Nemzeti kisebbségi est. A város­ban nem kevesebb, mint tíz kisebb­ség él, melyek tavaly májusban tár­sulást alapítottak, a Márai-házat nevezték ki klubjuknak, és szerte­ágazó tevékenységet folytatnak kü­lön-külön, illetve együttesen. Nagy sikert aratott például az a sportnap, melyet idén nyáron rendeztek a ki­sebbségi fiatalok részére. A kará­csonyváró főtéri műsorból is aktí­van kiveszik részüket, ám legna­gyobb szabású rendezvényükre ma este kerül sor. Az ügy fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy Csáky Pál kormányfő­helyettes és Milan Kňažko kulturá­lis miniszter vállaltak védnökséget felette. Ki-ki bemutathatja tehát, mit tud a tánc, a zene és az ének te­rén, mivel tudja elkápráztatni a töb­bi kultúrák képviselőit. A tavalyi rendezvény legnagyobb sikerét a Romathan színház művészei arat­ták, idén pedig, legalábbis mi, ma­gyarok, kíváncsian vátjuk az újjáa­lakult Csámborgó népi zenekar mű­sorát, amelynek tagjai egyébként már a Művészetek Házának bejára­tánál elkezdik húzni a talpalávalót. Az est szervezője a már említett nemzetiségi klubon kívül a városi önkormányzat mellett működő Nemzeti Kisebbségek Bizottsága, amely a maga nemében egyedülál­ló hazánkban, mivel Kassán kívül sehol nem dolgozik hasonló bizott­ság. Tizenegy együttes lép fel, azaz összesen mintegy 250 fő. Legmesz­szebbről a mezőlaborci ruszin kó­rus érkezett. A rendezvény költség­vetése, sajnos, hűen tükrözi a hazai kultúra ínséges helyzetét: a szerve­zők 150 ezer koronával számoltak, ehelyett csupán ötvenezret sikerült összekaparniuk. A kormány, első­sorban Csáky Pál közbenjárásának köszönhetően, negyvenezer koro­návaljárult hozzá a nemzeti kisebb­ségek estjéhez, (juk) Pozsony. Az ötödik kiadásnál tart Závada Pál irodalmi szen­zációt kiváltott remek regé­nye, a Jadviga párnája. A könyvből film is készült, s a közelmúltban Jadvigin van­kúšik címmel megjelent a szlovák változat, Deák Renáta tolmácsolásában. MISLAY EDIT MTI-TUDÓSÍTÁS Budapest. A Katona József Szín­ház - az Európai Színházak Unió­jának alapító tagjaként - immár másodszor rendezheti meg a kon­tinens legrangosabb teátrumi szö­vetségének találkozóját, ezúttal 2000 késő őszén. A jövő évi fesztivál megrendezésé­nek jogát eredetileg a Helsinki Nemzeti Színház kapta. A finn te­átrum azonban visszalépett, így lett lehetséges, hogy másodmagá­val a Katona József Színház vállal­kozhasson a 2000. november 10. és december 10. közötti, 9. uniós fesztivál házigazdájának szerepé­re. A jelentkezést az a meggyőző­dés is motiválta, miszerint méltó lenne a magyar millennium ünne­pének évében Budapesten vendé­gül látni olyan kiváló külföldi szín­házak előadásait, amelyeket a ma­gyar közönség egyébként nem lát­hat. LAPAJÁNLÓ A Szőrös Kő idei harmadik számá­ban többek között Németh Zoltán, Juhász Katalin, Polgár Anikó, Z. Németh István, Váci Sz. Gyöngyi, Vankó Attila és Rencés Róbert ver­seivel, Szűcs Enikő novellájával ta­lálkozhatnak az olvasók. A „Min dolgozol most?" kérdésre Győry Attila válaszol, s részletet olvashat­nak a szerző Hotovo című, készülő regényéből is. Pénzes Tímea készü­lő prózakötetéből, Hajdú István pe­dig készülő regényéből tár a nyilvá­nosság elé néhány részletet. A Figyelő középpontjában Csütör­töki László közelmúltban megje­lent kötete, a Hétköznapi vetületek áll, a szerző versein kívül Juhász Katalin és Z. Németh István mélta­tását is közli a Szőrös Kő. A képző­művészet területén Ardamica Zo­rán interjúját olvashatják Isaac Carlosszal, a Losoncon élő, angolai származású festőművésszel. Az Ájult Grófnő kritikai rovat egyik figyelmet felkeltő írásában Németh Zoltán a kilencvenes évek magyar irodalomkritikájának helyzetéről elmélkedik a XIII. Berzsenyi Heli­kon Napok kapcsán. Varga Emese Z. Németh István Hócompóc bohó­cai című kötetének „színműveit" közelíti meg a gyermekszínjátszás igényeit figyelembe véve. Kozsár Zsuzsanna Soóky László Gergő vi­téz Lápországban című mesefüzé­SZŐRÖS KŐ rét értékeli. A Csupafül rovat újdon­sága, hogy mostantól CD-recenzi­óknak is helyet ad, indulásként Mísia, Béla Fleck, valamint a Stone Temple Pilots albumairól olvashat­nak. A Vád és a Védelem című írásá­ban Juhász Katalin a Pepsi Sziget­hez tér vissza, s a „multicégek nyo­mulásáról", az árak emelkedéséről és a Szigeten tapasztalható (nem csak) zenei ízlés- és trendváltozás­ról fejti ki véleményét. A szerkesz­tőség mindezek mellett novellapá­lyázatot hirdet, amelyen részt vehet minden hazai és külföldi szerző leg­feljebb három, eddig még nem pub­likált művével. A legjobb pályamű­veket a Szőrös Kő közli, (as) A Mátyás király által alapított Academia Istropolitana történetébe nyújt betekintést az a kiállítás, amely december 22-ig látható a pozsonyi Szín­ház- és Filmművészeti Főiskola épületében. A kiállítást a Fórum Társada­lomtudományi Intézet szervezte. (Gyökeres György felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents