Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-06 / 256. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 5. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS G J A gyártók az egészséges életmód fokozottabb figyelembevételével újabb vásárlókat akarnak meghódítani Bővül a globális édességpiac? Budapest. A következő évek­ben előreláthatóan dinami­kusan fejlődik az édességek világpiaca - írja a Napi Gaz­daság című szaklap. ÖSSZEFOGLALÓ Az édességek globális piaca az el­múlt három évben lényegében stagnált: az értékesítés 67 milliárd dollárról 1 milliárd dollárral csök­kent. A következő öt évben azon­ban várhatóan számottevően, csaknem 10 milliárd dollárral nő a kereslet. Ez elsősorban azzal ma­gyarázható, hogy a gyárak az egészséges életmód fokozottabb figyelembevételével új termékek­kel újabb vásárlóréteget kívánnak meghódítani. Leginkább a gyógy­szeripar termékeihez hasonló, ma­gas vitamin- és ásványianyag-tar­talmú, cukormentes és kevéssé adalékolt termékcsoporttól várnak sikereket. A leggyorsabb növeke­dés a fejlett térségekben, az új tí­pusú édességek fogyasztásában re­mélhető. Jelenleg két domináns trend uralja a világpiacot: egyik részről az élve­zeti célú édességek, másrészt a funkcionálisak. Az egyikből a má­sikba való átmenetet a hagyomá­nyos édesipari termékek „kalória­mentes" változatainak feltűnése mutatja. A10 millió tonnás édesség­piac legnagyobb részét a csokoládé­készítmények teszik ki, amelyek esetében a minél nagyobb élvezeti érték elérése a cél, és főleg a maga­sabb minőségi kategóriákra össz­pontosítanak a gyártók. A „funkcio­nális", például légzéskönnyítő édes­ségek elsősorban a cukorkák és rá­gógumik piacán jelennek meg. Ezek egyébként kezdik elmosni a határo­Az európai gyártók is növelték cukormentes és vitaminnal dúsított termékeik arányát. (Illusztrációs felvétel) kat az édességek és a gyógyszerek között, s így az sem véleden, hogy egyre több gyógyszergyártó tör be erre a piacra. A világpiaci tendenciák Európában is érvényesülnek. Az egészséges életmód térhódítása a nagy zsír- és cukortartalmú élelmiszerek kerülé­séhez vezet. így a gyárak növelték cukormentes és vitaminnal dúsított termékeik arányát. Ez természete­sen nem jelenti azt, hogy a hagyo­mányos édességek piaca szűkülne. Ellenkezőleg: Belgiumban, Finnor­szágban, Franciaországban, Görö­gországban, Lengyelországban is növekszik az édességfogyasztás. Közép-Kelet-Európában 1993-ban még csupán 5,0 milliárd dollárra becsülték az édességek iránti keres­letet, ami 1997-ben már 7,8 milli­árdra emelkedett. A legnagyobb felvevőpiac e térségben Oroszor­szág, 47 százalékos részesedéssel, A szlovákiai lakosság napi energiabevitelének alakulása (egy főre számítva) Mutató 1970 1975 1980 1985 1989 1994 1997 Az ajánlott mennyiséghez viszonyítva (%-ban) Energia kJ 12 284 12 255 12 033 12 556 13 540 13 412 13 308 ­Fehérje (g) 93.6 92.2 95.1 99.1 99.1 104.1 91.9 136.0 - állati eredetű (g) 47.1 50.9 52.4 54.9 59.3 44.5 44.8 Zsírok (g) 96.3 104.9 108.3 120.1 126.1 118.8 118.1 141.8 - állati eredetűek (g) 72.3 79.6 82.7 88.3 92.4 71.7 69.3 Cukrok (g) 431.2 410.6 389.8 394.1 430.8 454.6 449.1 101.2 Kalcium mg 918 923 868 912 980 822 833 83.4 Vas (mg) 13.5 13.6 13.4 13.8 15.2 19.6 19.9 133.6 -B1 (mg) 1.591 1.597 1.566 1.555 1.656 1.6 1.6 103.2 -B2 (mg) 1.525 1.517 1.377 1.448 1.612 1.6 1.6 82.9 -C (mg) 84 4 88.8 68.2 79.2 90.9 116.1 113.9 71.1 Vitaminok A (egység) 5 165 5 379 4 953 5 626 6 635 HU ­Jisit sšiŕt •(mg) 881.6 105.1 Jelmagyarázat: - nincs adat Forrás: VÚV, Pozsony. Az Élelmezéskutató Intézet felmérése szerint a felnőtt lakosság - a férfiak 10, a nők 7%-a - esetében az energiabevitel volumene nagyobb az ajánlottnál. Veszélyesen sok zsírt, kritikusan kevés kalciumot fogyasztunk. A vas, cink és rézbevitel elegendő, A vitaminból sokat, ugyanakkor C és B2 vitaminból keveset fogyasztunk. majd Lengyelország és Ukrajna kö­vetkezik a rangsorban, 21, illetve 11 százalékkal. Az édességek iránti kereslet növekedése Nyugat-Euró­pában lelassult, de az élelmiszerpi­acon belüli 5 százalékos részesedé­se nem csökkent. A nyugat-európai édességpiac jel­lemzője a telítettség és a hatalmas piaci szereplők versenye, valamint az, hogy egyes édességfélék fo­gyasztása a hagyományok függvé­nyében nagy eltéréseket mutat. Csokoládéból például a dél-euró­pai országokban fogyasztanak a legkevesebbet, a legtöbbet pedig Svájcban, Németországban, Belgi­umban és az Egyesült Királyság­ban. Jól mutatja az eltérő kultúrák fogyasztási szokásainak különbö­zőségét, hogy kekszből például Hollandiában, Belgiumban és az Egyesült Királyságban esznek a legtöbbet. A nagy édesipari cégek egyre na­gyobb figyelmet fordítanak a na­gyobb népességű fejlődő orszá­gokra, ahol a következő években ugyancsak dinamikus keresletnö­vekedés várható. A fogyasztás je­lenlegi, igen alacsony szintje elle­nére ezek közül is kiemelkedik Brazília, Kína és Oroszország. A kí­nai édességpiac robbanásszerűen bővült az elmúlt években, különö­sen a csokoládéfélék iránt nőtt meg az érdeklődés. A növekedés üteme várhatóan a következő években is meghaladja a 10-12 százalékot, ami tízszerese az USA vagy az Egyesült Királyság hasonló mutatóinak. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSETA sárgarépa Pozsony november 4-én 10 Sk/kg Komárom november 4-én 10-12 Sk/kg Zseliz november 4-én 10 Sk/kg Rimaszombat november 4-én 15 Sk/kg Losonc november 4-én 8-12 Sk/kg Kassa november 4-én 10 Sk/kg petrezselyem 18-20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 18-27 Sk/kg 20 Sk/kg burgonya 8 Sk/kg 9-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 10-11 Sk/kg 10 Sk/kg mák 70 Sk/kg 80 Sk/kg 60 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/I 70-80 Sk/kg paprika 18-28 Sk/kg 12-20 Sk/kg 16-25 Sk/kg 45-50 Sk/kg 10-24 Sk/kg 20-30 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 4-8 Sk/db 8 Sk/db 20 Sk/kg 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg zeller 20 Sk/kg 3-10 Sk/db X 20 Sk/db 10 Sk/db 8 Sk/db káposzta 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 5 Sk/kg 7 Sk/kg 8 Sk/kg 8 Sk/kg karfiol 10-40 Sk/db 20 Sk/db * 25-30 Sk/db 20 Sk/db 20-25 Sk/db méz 80-90 Sk/kg X 70 Sk/kg 70 Sk/kg X 70-80 Sk/kg hagyma 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10-13 Sk/kg 10-13 Sk/kg 10 Sk/kg paradicsom 40-50 Sk/kg 35-40 Sk/kg X 50-60 Sk/kg 45-55 Sk/kg 45-60 Sk/kg fokhagyma 45-60 Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 55 Sk/kg 60-65 Sk/kg 60 Sk/kg szölö 45-50 Sk/ kg X X 50 Sk/kg 55-79 Sk/kg 50 Sk/kg dióbél 150-160 Sk/kg 130-140 Sk/kg 100 Sk/kg 100 Sk/kg 120-130 Sk/kg 130-140 Sk/kg kel 14 Sk/kg 8 Sk/fej 12 Sk/kg 15 Sk/kg 12 Sk/kg 13-15 Sk/kg alma 18-28 Sk/kg 12-22 Sk/kg 15-18 Sk/kg 20-30 Sk/kg 10-29 Sk/kg 15-25 Sk/kg gesztenye 48-70 Sk/kg X X X X X körte 36 Sk/kg X X 50 Sk/kg 46 Sk/kg X uborka 42-45 Sk/kg 16 Sk/kg HMMMMHH 40 Sk/kg 35-49 Sk/kg 25 Sk/kg tojás 2,60-2,80 Sk/db 2,40-2,60 Sk/db 2,80 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,30-2,50 Sk/db tök 6-8 Sk/kg X X X 10 Sk/db 8 Sk/kg NYERSANYAGPIACOK Mélyen a kakaóárak London. Hétéves mélypontra süllyedt a kakaóbab világpiaci ára. A negatív ártrend még folytatódhat, és egyes kereskedők nem zárják ki az 500 font sterlinges alsó küszöb elérését sem. A londoni tőzs­dén kedden 560 font közelében landolt a decemberi szállítású ka­kaó tonnánkénti ára. Ilyen mélyre 1992. június vége óta nem esett a közeli jegyzések árfolyama. Az egy év alatt mintegy százszázalé­kos áresés okai között elsősorban a bővülő kínálatot említik. A wa­shingtoni agrártárca legújabb becslése szerint az idei világtermelés is 1%-kal emelkedik, elérve a 2,89 millió tonnát. Ez minden idők második legnagyobb kakaótermése lenne - írja a Handelsblatt. Az időjárás mindenekelőtt Elefántcsontpart exportalapját bővítheti, amelyből a világkínálat 40%-át fedezik. A nyugat-afrikai ország termelését hivatalosan 1,05 millió tonnára prognosztizálják. Ma­gánbecslések szerint jóval meghaladhatja az 1998/99. évi 1,165 millió tonnás mennyiséget. De az ázsiai és a latin-amerikai kakaó­ültetvények is kiheverték már az El Nino okozta károkat. Rövid tá­von a kínálatot serkenti az is, hogy a múlt hónapban csökkent az elefántcsontparti exportadó. A helyi termelők most az eddig - a kedvezőbb tarifák reményében - visszatartott készleteiket is ex­portra bocsátják. A kínálat erősödésével nem tart lépést a világke­reslet. A keresleti kilátásokat rontotta az EU csokoládépiaci re­formjáról szóló hír is. Az EU miniszterei a múlt héten áldásukat ad­ták arra a brüsszeli törvénytervezetre, mely 5%-os súlyhatárig álta­lánosan engedélyezni kívánja a kakaóvajpótlók csokoládéban való felhasználását. Ez becslések szerint 40 ezer tonnával (60 ezer ton­nára) csökkenti a gyártók éves kakaóvajigényét, ami összességé­ben 96 ezer tonnával kevesebb kakaóbab importját jelenti. A világ­piaci árakat az szilárdítaná meg, ha a termelő országok egységesen visszafognák kínálatukat. Ennek a megoldásnak azonban kevés esélyt jósolnak az elemzők. (VG) AGRÁRHÍREK Miniszteri értekezlet Pozsony. A szlovák fővárosban kerül sor az EU-tagjelölt orszá­gok földművelésügyi miniszte­reinek megbeszélésére Franz Fischlerrel, az EB mezőgazdasá­gi bizottságának elnökével. Az Agenda 2000-rel és a WTO kö­zelgő tanácskozásával foglal­kozó nemzetközi konferenciára november 12-én kerül sor. (ú) Prága derogációt kaphat Prága. Az EU hajlandónak mu­tatkozik arra, hogy Csehország­nak átmeneti időt biztosítson a külföldiek földvásárlásának li­beralizálására. Azonban a cse­heknek bizonyítaniuk kell, hogy a haladékra valóban szükség van. Prága szerint a belépéssel a földárak - ha nem zárolnák a külföldiek vásárlását - egyszeri­ben az ötszörösükre emelkedné­nek. Csehországban jelenleg törvény tiltja, hogy külföldiek termőföldet, erdőt vagy üdü­lőtelket vásároljanak. Ennek el­lenére a föld mintegy 10%-a külföldiek kezén van - állítja a Cseh-Morva Mezőgazdasági Vállalkozók Szövetségének el­nöke. Jaroslav Brom szerint a külföldiek közvetlenül a cseh tu­lajdonosoktól vásárolták az in­gatlanokat. Értesülések szerint a határtérségekben és Prága köze­lében a legnagyobb a külföldiek érdeklődése a föld iránt. Ke­lendőek lehetnének a szőlőgaz­daságok és a nyaralók. (VG) Növekszik a bolgár baromfihúsimport Szófia. A baromfihús világpiaci árának csökkenése következté­ben a bolgár termelők az import erősödő versenyével szembesül­nek. A baromfihús-bevitel 1998-ban a megelőző évinek a duplájára, 24 ezer tonnára emelkedett, és ez a tendencia az USA mezőgazdasági minisz­tériumának prognózisa szerint a következő években is folytató­dik. Az import közel 40%-át az amerikai szállítások tették ki. Hollandia 4 ezer tonnával a má­sodik volt a rangsorban, majd Görögország és Nagy-Britannia következett 2600, illetve 1900 tonnával. A bolgár baromfihús­bevitel 54%-ban brojlercsir­kéből, 46%-ban pedig pulyká­ból áll. Az egy főre eső tavalyi 14,4 kilogrammos átíagos éves fogyasztás 2000-re előrelátha­tóan 14,8 kilogrammra emelke­dik. (AGRA EUROPE, NG) Gyommentesítési kampány Budapest. Magyarországon mintegy 200 ezer hektárra te­hető a teljesen elhanyagolt, gyo­mos területek aránya. A földmű­velésügyi tárca a minap elrendel­te a területek feltérképezését, tu­lajdonosaik kilétének kiderítését. A földtulajdonosokat felszólítják a gyommentesítés záros hatá­ridón belüli elvégzésére. Ameny­nyiben a felszólításnak nem ten­nének eleget, úgy a gyomtalaní­tást költségeikre elvégeztetik. Ha a gazda nem tudná fizetni a munkák költségeit, melyeket hektáronként 6-7 ezer forintra becsülik, akkor azt a tulajdonára, azaz a földjére terhelik. (MTI) Gabonatermelési előrejelzés London. A Nemzetközi Gabo­natanács (IGC) becslése szerint a 2000. június 30-ával záruló gabonatermesztési idényben 577 millió tonnára nő a világ búzatermése. Az ősz elején az IGC szakértői még mindössze 573 millió tonnás termést prog­nosztizáltak. A világ múlt évi búzatermése 586 millió tonnát tett ki. A fogyasztás változatlan, 585 millió tonnára rúg. Sza­kértői vélemények szerint a bú­za világpiaci ára a következő években emelkedni fog. (AW) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. november 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,591 Magyar forint (100) 17,089 Angol font 68,072 Német márka 22,288 Cseh korona 1,190 Olasz líra (1000) 22,513 Francia frank 6,645 Osztrák schilling 3,168 Japán jen (100) 39,811 Spanyol peseta (100) 26,199 Kanadai dollár 2Í,,677 Svájci frank 27,013 Lengyel zloty 9,655 USA-dollár 41,929

Next

/
Thumbnails
Contents