Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-06 / 256. szám, szombat

8 GazDasÁg ÉS fogyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 8. Német antibiotikum a rettegett malária kezelésére Az egereken már sikerült Ha esetleg hibásnak bizonyul a gravitáció ma ismert elmélete, akkor alaposan át kellene írni a modern fizikát Váratlanul lassuló űrszondák HÍRÖSSZEFOGLALÓ A malária ma is 1,5-2,5 millió áldozatot szed a trópusi országokban. Halálos formájának kórokozója a Plasmodium falciparum nevű, a vörösvérsejtekben élősködő egysejtű parazita, sajnos, gyorsan ellenállóvá válik a szokásos gyógyszerekkel szemben, ezért világszerte folyik a kutatás új, hatásos anyagok után. Német kutatók most meglepő megfigyelésről számoltak be: rágcsálókra halálos maláriaparazitákkal fertőzött egereket sikerült a Fosmidomycin nevű antibotikummal nyolcnapos kezeléssel meggyóHÍRÖSSZEFOGLALÓ Az okosabb kislányoknál felnőttkorukban később jelentkezik a klimax (menopauza), azaz a menstruáció elmaradása. Vagyis azok, akik jobban teljesítenek az iskolában, tovább maradnak termékenyek - állapította meg egy angol felmérés. A megfigyelések még az ötvenes években kezdődtek. Olyan önként jelentkező lányokat kerestek, akik 1946 márciusában születtek. Az első felmérés idején nyolcévesek voltak, s olyan intelligenciatesztet töltöttek ki, amelyben elsősorban nyelvtani kérdések voltak. Tizenegy és tizenöt éves koruk között a matematikai teljesítményüket mérték, huszonhat évesen olvasási tesztet készítettek velük, majd negyvenhárom éves korukban az emlékezetüket és a koncentrálóképességüket tették próbára. Negyvenhét éves koruktól évente küldtek kérdőíveket a résztvevőknek, a kérdések az egészségi állapotukra vonatkoztak - belértve a menopauzát is. Ezerötszáz assszony adatait elemezve a legszorosabb összefüggést az önkéntesek első két tesztjének eredménye és a klimax között találták. HÍRÖSSZEFOGLALÓ A német Bad Oeynhausen szívklinikán - az eddigi műszívekkel ellentétben, amelyek többnyire csak a végleges (emberi) donorszív beültetéséig, legföljebb azonban egy évig látták el feladatukat - olyan új szerkezetet fejlesztettek ki, amely gyítani. Az ugyanezzel fertőzött, antibiotikumot nem kapó kontrollcsoport egerei átlagosan hét nap után elpusztultak. Az antibiotikumos kezelés akkor is hatásos volt, ha a különböző maláriaellenes gyógyszerekkel szemben rezisztens törzset használtak. A kutatók megállapították, hogy ez az antibiotikum a P. falciparum egyik, az anyagcseréhez létfontosságú enzimének gátlásával hat. Ha további kísérletek után az embergyógyászatban is alkalmaznák, előnye lenne, hogy szájon át beadható, és tárolásához nem kell hűtés, ami fontos szempont a trópuson. (NZZ) Minél jobb volt a 8 és 11 éves korukban kitöltött teszt, annál később érkeztek a klimax időszakába. Sem a foglalkozás, sem a tanulmányok, sem a szociális háttér, de még a dohányzás (amely köztudomásúan sietteti a klimaxot) sem mutatott olyan határozott egybeesést, mint a korai évek teljesítménye. Ma még nem tudjuk, mi a klimax közvetlen kiváltója. Egyes elképzelések szerint a petesejtek fogynak el ekkorra, mások úgy vélik, más erőforrások hiánya hat az agy „órájára", az úgynevezett szuprakiazmatikus magra. A vizsgálat eredménye a hormonok szerepének fontosságára utal. Állatkísérletekből tudjuk, hogy az ösztrogén szintje befolyásolja az agy fejlődését: elsősorban a megismerésért, a felismerésért felelős agyterületekre hat. Az asszonyok egész életét befolyásolja az ösztrogén szintje. A 43 éves korban készített tesztben azok teljesítettek legjobban, akik még messze voltak a klimaxtól, vagyis akiknek még magas volt a hormonszintjük. Egyetlen vigasszal szolgálhatunk a „korai klimaxosoknak": valamenynyi nő jobban teljesített, mint a férfiak. (New Scientist) végleg a páciens mellkasában maradhat. A titánból és műanyagból készült műszív alig 900 grammot nyom, s elég kicsi ahhoz, hogy telepével együtt elférjen a páciens mellkasában. Az áramforrás vezeték beiktatása nélkül, indukciós úton tölthető fel. Ezáltal is csökken a fertőzés veszélye. (É. T.) Az előre számítottnál jobban lassulnak a Naprendszerből kifelé tartó Pioneer bolygószondák. Többen is kutatják a jelenség okát, de nem találtak eddig megoldást. Akad, aki a gravitáció elméletében keresi a hibát. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ha valóban a gravitáció elméletében keresendő a hiba, akkor szinte az egész fizikát át kellene írni. Az űrkutatás aktuális eredményei iránt érdeklődők már alig emlékeznek az 1972-ben felbocsátott Pioneer-10 szondára, amely annak idején az első közelképeket készítette a Naprendszer óriásbolygójáról, a Jupiterről, valamint az 1973-ban útjára indított testvérére, a Pioneer-1 l-re, amely a Jupiter után a Szaturnusz mellett is elhaladt, és képeivel „földközelbe hozta" a gyűrűs bolygót. Az elmúlt negyedszázad alatt a két űrszonda tovább folytatta útját, pályájuk mentén kifelé repülve a Naprendszerből. Már mindkettő elhagyta a legkülső ismert bolygó távolságát, de fedélzeti műszereik még most is hasznos jeleket küldenek. A kutatóknak fontos lehet minden információ, ezért nem veszítik szem elől az egykor szebb napokat látott szondákat. Amerikai tudósok ezeket a jeleket felfogva, most furcsa következtetésre jutottak. Az egykor a figyelem középpontjában levő bolygószondák pillanatnyi HÍRÖSSZEFOGLALÓ Régészek a Nyugat-Ausztráliához tartozó Beacon-szigeten olyan holttestekre bukkantak, amelyekről azt feltételezik, hogy a XVII. században a közelben elsüllyedt holland Batavia hajó utasai voltak. A három felnőttet és egy gyermeket szemmel láthatólag belelökték egy nem túl mély gödörbe, amelyet a ritkán lakott szigeten egy halász háza mögött találtak meg. A kutatók szerint a halottak annak az eszeveszett terrornak lehettek az áldozatai, amely a távoli szigeteknél zátonyra futott hajó holland utasai között tört ki 1629-ben. A Holland Kelet-indiai Társaság vitorlása eredetileg KeletIndiába (a mai Indonéziába) tartott 316 utassal a fedélzetén. Ezenkívül helyzetét és mozgását ugyanis még ilyen hatalmas távolságból is meg lehet állapítani. Az égi mechanika törvényei szerint, a Naptól mint vonzásközponttól távolodó test egyre lassul, ami pontosan mérhető. Kiderült, hogy a lassulás mértéke nem egyezik a mozgástörvényekből számítottal. Igaz, hogy a mért és az elméleti érték eltérése csekélyebb még az egymilliárdod résznél is, de napjainkban ekkora különbséget sem hagyhat figyelmen kívül a tudomány. A fokozott lassulást ugyan megpróhatalmas értéket, 250 ezer ezüstguldent, ékszereket, ezüstneműt, szövetet, ólmot és textilfestéket szállított. 1629júniusában azonban a hajó zátonynak ütközött, de mivel csak napok múlva süllyedt el, a többség biztonságosan partot ért. A kopár és lakadan, ivóvízben szegény szigeten azonban egy pszichopata őrültnek, bizonyos Comelisnek sikerült megszereznie a hatalmat a túlélők fölött. Nőket erőszakolt meg, a hajón talált szövetből készült bíborköpenybe öltözött, s embereivel együtt 125 utast, köztük gyerekeket és nőket ölt meg, mire két hónappal később végre megtalálták a szerencsédenül jártakat. Cornelist és társait végül felakasztották. Juliette Pasveer régész szerint a négy halott csak a .jéghegy csúcsa", bálták az űrszonda berendezéseit működtető radioaktív sugárforrás irányfüggő energialeadásával magyarázni, de ez a hőmérsékleti effektus ahhoz kicsiny, hogy előidézze a megfigyelt lassulást. Hasonló anomáliát figyeltek meg a Nap poláris vidékeit vizsgáló - jelenleg is aktív - Ulysses szonda mozgásában, ami arra utal, hogy általánosabb effektusról lehet szó. Itt megáll egyelőre a tudomány. Ami általánosan jelen van és a testek mozgására hat, az a gravitáció. Hibás lenne a gravitáció eddig használt a többiek is a közelben lehetnek elföldelve. A halottak biztosan erőszabevált, elfogadott elmélete? A fizikusok - korántsem maradiságból kétkedve fogadják e feltételezést. Már rég tudomást szereztünk volna arról, ha a tömegvonzás másképpen hatna a nagy tömegű testekre, mint a kicsinyekre - vallják a tudósok. A túlzott lassulás rejtélye tehát továbbra is megoldásra vár. Lehet, hogy még évtizedekig, amíg újabb, ember alkotta űreszközök jutnak a Naprendszer peremvidékére, hogy onnan sugározzák vissza értékes jeleiket. (VG) kos halált haltak, mivel több vágott seb van a csontokon. (Discovery) Elektromos ellenállást mér a mellráknyomozó műszer Vetélkedő nyomkeresők HÍRÖSSZEFOGLALÓ Új eszköz iratkozott fel a rák korai, megbízható, fájdalommentes kimutatását ígérő nyomkeresők listájára. Az USA illetékes egészségügyi hatósága a minap engedélyezte a rejtőzködő emlőrák leleplezésére kifejlesztett detektort, amely a rákos daganatnak az egészséges környezetétől különböző elektromos ellenállását regisztrálja. A berendezés egy számítógéppel összekapcsolt műszer, amely a páciens kezében tartott és a mellén mozgatott elektródák közötti kis feszültségű áramkör elektromos ellenállását méri. A roszindulatú daganatszövet vezetőképessége az előzetes vizsgálatok szerint legalább negyvenszerese a normál állományénak. A számítógép feldolgozza és képi látványra „fordítja át" a mérési adatokat. Fejlesztés alatt áll az USA Nemzeti Egészségügyi Intézetében egy hasonló elven működő másik készülék is, amely a rákos szövet által kibocsátott ultrahangjeleket regisztrálná. Ezek erős mágneses térben olyankor keletkeznek, ha a csökkent elektromos ellenállású daganaton nagy frekvenciájú rezgő áram halad keresztül. A rákstatisztikáknak világszerte éllovasa a mellrák. A gyógyítására irányuló erőfeszítések nyomán világossá vált, hogy a kilátások annál kedvezőbbek, minél koraibb stádiumban sikerül felfedezni és megkezdeni a kezelését. A szakszerűen végzett tapintásos vizsgálatét legalább egy nagyságrenddel haladja meg a korszerű képalkotó eljárások érzékenysége, ami azt jelenti, hogy általuk már néhány milliméteres elváltozások is felfedezhetők. Ott - például a skandináv országokban - ahol évente egyszer minden 40 évesnél idősebb nőnél elvégezték az emlő mammográfiás vizsgálatát, tíz év elteltével látványosan csökkent a mellrák miatti halálozás. Gondot jelent azonban, hogy drága vizsgálatról lévén szó, nem egyszerű feladat a költséghatékonyság bizonyítása, márpedig az anyagiakban szűkölködő egészségügyi rendszerek e nélkül nem mindig jutnak hozzá a szükséges pénzforrásokhoz. (N-g) Az okos nőknél jóval később köszönt be a klimax Az okok ismeretlenek A Neander-völgyi ember a korábbi negatív képpel ellentétben nem volt sem satnya, sem lassú észjárású A közvetlen ősünket tisztelhetjük benne HÍRÖSSZEFOGLALÓ Egy új vizsgálat szerint szemben azzal a képpel, amelyet a korábbi antropológiai vizsgálatok nyomán a Neander-völgyi emberről kialakítottak, a modern ember előtt a földön élt homo nem volt sem lassú észjárású, sem satnya. Sőt, jóval robusztusabb volt, mint gondolták. Eddig úgy vélték, hogy a Neandervölgyit vagy a mai ember pusztította ki, vagy egyszerűen életképtelenebbvolt, mint a Homo sapiens: hiányosan táplálkozott, és beteges is volt. Morrie Kricun, a Pennsylvania egyetem radiológiai professzora több mint hetvenöt egyed összesen 874 csonttöredékét röntgenezte meg. A leletek többsége Szlovéniából, a Krapina-barlangból került elő száz évvel ezelőtt. A professzor szerint a Neander-völgyinek hátproblémái lehettek, és érett korban osteoarthritisben, súlyos izületi gyulladásban szenvedhetett, egyébként fiatalon ugyanolyan egészséges volt, mint a mai ember. A megvizsgált csontokon nem találtak az átlagosnál több izületi gyulladásra, gerincproblémára, rosszindulatú daganatra vagy anyagcserezavarra utaló jeleket. Találtak viszont olyan csontot, amelyen szépen begyógyult törés helye látszott, elvétve volt begyulladt ízület is, és az egyik egyed bordacsontján jóindulatú daganat volt. De a betegségre utaló jelek aránya nem volt feltűnően számottevő. A kutatók egyébként eddig egyetlen tünet miatt vélték úgy, hogy a Neander-völgyi alkalmatlan volt a túlélésre: a fogai valóban rosszak voltak. A Neander-völgyi körülbelül 130 ezer évvel ezelőtt jelent meg és 30 ezer évvel ezelőtt tűnt el. A legújabb kutatások arra is fényt derítettek, hogy feltehetően a korai mai ember nem pusztította ki őket, hanem keveredett velük, és a Homo sapiens sapiens a Homo sapiens és a Neander-völgyi keverékéből alakult ki. (É. T.) Nyugat-európai régészek a XVII. században elsüllyedt Batavia holland hajó túlélőinek áldozataira bukkantak Egy elfeledett terror feltárt bizonyítékai A titán alapanyagú műszert többé nem kell cserélni Műszív egy életen át A Pioneer űrszondák valóban pioníroknak bizonyultak Naprendszerünk távoli vidékeinek feltérképezésében (Illusztrációs felvétel) Korábban a Neander-völgyi ember értelmi képességét megkérdőjeleztük, szinte a Rudapithecus ősember szintjére helyeztük. (É. T.-kép)