Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-30 / 276. szám, kedd

10 Gazdaság és fogyaszTók ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 30. FELHÍVÁS A Fórum Társadalomtudományi Intézet értesíti a Komárom környéki civil szervezeteket, alapítványokat, kulturális egyesületeket, hogy 2000 januárjában Komáromban is elindítja a Civil szervezetek felkészítése a hatékony működésre című szemináriumsorozatát. A képzés nyolc, egésznapos szemináriumból áll, havi egy alkalommal, melyen a non-profit szervezetek működésének legfontosabb területeivel ismerkedhetnek meg a résztvevők. Akik részt vesznek a képzésen, sokrétű ismeretanyag birtokába jutnak, mely munkájuk minden területén segítséget nyújt. Kérjük az érdeklődőket, legkésőbb december végéig írásban vagy telefonon jelentkezzenek az alábbi címen: Fórum Intézet, Z. Kodálya 769/29, P. O. Box 49,924 01 Galanta, tel./fax: 0707/7806883, e-mail: forum@ga.internet.sk Az érdeklődőket a részletekről személyre szóló meghívóban értesítjük. Részletes információkkal Nagy Myrtil programkoordinátor szolgál a 07/5249-5322-es számon. Magyar Kálmán és Gömöri János régészek szenzációs leletre bukkantak Bodrog-Alsóbűn A székely írás legrégibb emléke TRUGLY SÁNDOR Szenzációs régészeti lelet került elő a közelmúltban a Somogy megyei Bodrog-Alsóbűn a Temetődűlőben. Egy kora középkori vasolvasztóműhely feltárása közben Magyar Kálmán és Gömöri János régészek 1999. március 24-én egy agyag fújtatócső töredékén rovásfeliratot fedeztek fel. A 6,9-5,5 cmes töredéken 21 mm hosszan 4 betű olvasható jobbról-balra írva, magasságuk 9-13 mm között váltakozik. Ajeleket szárítás előtt karcolták rá az agyagfúvókára. A feliratot Vékony Gábor régész, a budapesti Régészettudományi Intézet docense tanulmányozta és fejtette meg. Véleménye szerint a felirat a székely írás (rovásírás) legrégibb emléke, magyar nyelven íródott és egy „fúnak, funák, fújnék, fujtatnék" jelentésű „varázsmondat". Amint Vékony Gábor íija (tanulmánya a Hagyományok és újítások a kora középkori vaskohászatban. Sopron-Soogyfajsz 1999. című kötetben jelent meg) „a felirat nyelve a XI. század második felére vall, de elképzelhető ennél korábbi - X-XI. század fordulója keltezés is. A bűi lelőhely kerámialeletei között a X. század jól képviselt, de a peremes bogrács jóval későbbre utal (inkább XI. század 2. fele-XII. század), így tehát több keltezési lehetőségünk is van". E rendkívül fontos lelet tehát nem a Székelyföldön került elő, hanem Somogyországban. Vékony Gábor szerint tehát a székelyek nevükben a finnugor nyelvű magyarság X. század előtti nevét őrizték meg a Dunántúlon (ők lennének azok a finnugor nyelvű magyarok, akik László Gyula professzor „kettős honfoglalás" elmélete alapján már a későavar korban - a VII-VIII. században - a Kárpát-medence lakói voltak). Később „mint a karolingok határvédő népe kerültek kapcsolatba a 890-es évektől a török etnikumú és nyelvű magyarokkal (madzsgir-baskir), s a velük való kapcsolatrendszer kialakítása vezetett el különleges helyzetükhöz a középkori magyar királyságban" - vélekedik tanulmányában Vékony Gábor. A bodrogbűi rovásfelirat megfejtése és értelmezése valószínűleg egy sok évig tartó tudományos vita kezdetét jelenti, hiszen László Gyula hipotézise manapság még sokak számára elfogadhatatlan teória. Aranysávos a Concordia vegyes kar Nagytapolcsány. Másodszor rendezte meg a város az elmúlt hét végén, szombaton a „B" kategóriájú amatőr énekkarok nyugatszlovákiai fesztiválját, amelyen tizenhárom kórus vett részt, ezek közül öt énekkar kérte minősítését. A komáromi Concordia vegyes kar másodszor vett részt a nagytapolcsányi megmérettetésen, és sikeresen szerepelt: aranysávos besorolást kapott a zsűri dicséretével. (M. GY.) Mesekönyv-bemutató: Tökfilkó és Picinke Dunaszerdahely. Kozsár Zsuzsanna legújabb, Tökfilkó és Picinke című mesekönyvének bemutatójára várja a közönséget a Lilium Aurum Kiadó december 2-án 18 órakor a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A fiatal írónő meseregényét Szkukálek Lajos illusztrálta, a könyvet N. Tóth Anikó író, tanár mutatja be. (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Szöktetés a szerájból 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Chioggiai csetepaté 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd 19 NYITRA ANDREJ BAGAR SZÍNHÁZ: Hegedűs a háztetőn 18.30 •HHHHHHB MOZI'HH POZSONY HVIEZDA: Apafej (am.) 16, 18 Pikáns kísértés (am.) 20.30 MLADOSŤ: A nagy Lebowski (am.) 15 Szeressük egymást, gyerekek (magy.) 18 Schutz úr pálmái (fr.) 20 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30, 18, 20.30 ISTROPOLIS: Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivál 901-ES FILMKLUB: Amerikai história X (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 20.30 Deep Blue Sea (am.) 17, 20.45 Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16 Az uradalom (cseh) 17.30 Go (am.) 18.30 Dilisek vacsorája (fra.) 17,18.30 A Í3. harcos (am.) 18.45 A bádogdob (ném.) 20 Elemi iskola (cseh) 19.30 KASSA TATRA: Apafej (am.) 16, 18, 20 CAPITOL: A 13. harcos (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Apafej (am.) 16, 18, 20 DRUŽBA: Meghitt fészkek (cseh) 15.45, 18, 20.15 IMPULZ: Kárna Szútra (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Dilisek vacsorája (fr.) 17,19 LÉVAJUNIOR: Oltári nó (am.) 16.30, 19.30 GÚTA - VMK: Sztárom a pá rom (am.) 18.30 CYÖR CINEMA CITY: Fergeteges forgatás (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, James Bond - A világ nem elég (am.) 14.45, 17.15, 18.30, 19.45, 21 A 13. harcos (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Apafej (am.) 14.15, 16.15 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30, Tarzan (am.) 13.30, 15.30, 17.30, 19.30 Oltári nő (am.) 13.30,16,19.45 Tágra zárt szemek (am.) 14.20, 17.10, 20 Deák Renáta: „Amikor a fordítás vége felé jártam, már a regény minden szavát külön értékeltem..." Rejtély maradt Jadviga titka Tavaly májustól ez év augusztusáig apró megszakításokkal fordította Závada Pál Jadviga párnája című vaskos könyvét Deák Renáta. Ez az első magyar irodalmi alkotás, amelyet ő ültetett át szlovákra. Szenzációs regény, szenzációs fordítás? SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha igaz a mondás, mely szerint minden kezdet nehéz, akkor a Jadviga párnája után - legalábbis papírforma szerint - könnyebb szövegek várnak Deák Renátára. ,.Amikor a fordítás vége felé jártam, és már csak az utolsó oldalak voltak hátra, a regény minden szavát külön értékeltem. Pedig az elején, amikor Szigeti László, a Kalligram igazgatója felajánlotta a lehetőséget, az öröm mellett félelem is volt bennem, hogy egyáltalán képes leszek-e megbirkózni a munkával. 1997-ben, az első kiadás évében a saját anyaságommal voltam elfoglalva. Egy éwel később jutott el hozzám a regény híre; akkor már Pesten éltem, hiszen oda mentem férjhez. Édesanyámnak köszönhetően, azzal, hogy ott volt a közelemben, mindennap öt oldalt fordíthattam a regényből. Ez volt a maximum. És akkor egész nap, reggeltől estig dolgoztam. Mást nem is csináltam. Azt mondták, minél előbbre leszek a munkában, annál könnyebb lesz. Nem így volt. A nehézségi fok nem változott. Mindenesetre hagytam, hogy vigyen, sodorjon a szöveg. Az volt a jó, amikor ráéreztem Ondris stílusára. Vagy amikor rájöttem, hogy Jadviga soha nem használ nyelvjárást, nem is archaizál, inkább értelmiségi nyelve van. Ondris szövegébe belekevertem a nyelvjárást, de csak ott, ahol gazdasági dolgokról beszél. Egyeden példa: mašinu etetovať. Tótkomlóson ezt ma is így mondják. Ott ilyen a nyelv. Az eredeti szlovák nyelvet kevert helyesírással jegyzi a Jadvigin vankúšik, hogy elkülönítse az irodalmi szlováktól, a kettő közti különbség ugyanis nem olyan markáns. Igen, voltak nehéz időszakok, amikor még nem tudtam, hogyan oldok meg bizonyos dolgokat. Előbb ki kellett alakítani a stratégiát, hogy mi hogyan hangzik majd szlovákul, hogyan áll öszsze a kép. Ezt külön meg kellett komponálni. Hogy azok a hangok, amelyek magyarul jól hangzanak, szlovákul is ugyanúgy hangozzanak, és a hatás hasonló legyen. Ez iszonyú nagy teher volt. Egy ilyen sikeres, gyönyörű regényt persze sokkal kellemesebb fordítani, mint egy gyengébbet. Ennek minden mondatát élvezni lehet. Tökéletes „Závada Pál végig bízott bennem." kompozíció, és éppen ez nehezítette a munkámat, mert én ezt akartam visszadni - szlovákul. Azt az archaizáló nyelvet, amelyet Závada Pál a regényben használ, a szlovák olvasó egy az egyben nem fogadná el. Olyan stilizációra volt tehát szükség, amely csak bizonyos fokig tartja meg az archaizációt. A szlovák olvasó számára ez a rontott nyelv felesleges teher lett volna, ehhez ő nincs hozzászokva. A szlovák irodalomban ennek nincs hagyománya. A magyar„Nekem a szlovák nyelv az erősségem." ban Parti Nagy Lajos és Kukorelly Endre képviseli ezt a vonalat." Egyetemi évei alatt Deák Renáta a Revue slovenskej literatúry és a Romboid lapjain publikálta írásait a kortárs magyar irodalomról. Hungarológia és szlovák irodalom szakon végzett 1995-ben a pozsonyi Komenský Egyetemen. Előtte három évig az eperjesi színház társulatában játszott. „Újságírói szakra jelentkeztem az érettségi után, de nem vettek fel. A titkárnői állás nem vonzott, ezért mentem el Eperjesre, segédszínésznek. A célom persze ott sem az volt, hogy színésznő legyek. Inkább a dramaturgia vagy a rendezés érdekelt. Ami viszont nagyon fontos lett számomra: megtanultam hallani a szöveget. Hogy annak, ami le van írva, hangzása kell, hogy legyen. Nincs szörnyűbb, mint amikor a színész számára mondhatatlan a szöveg. Fordítás közben is erre figyelek. A szöveg akusztikájára. Arra, hogy folyékony, mondható és hallgatható legyen. Eperjesen kerültem kapcsolatba a fordítással is. Spiró György Csirkefejét tűzték műsorra elég rossz fordításban, és akkor határoztam el, hogy én ezt nem hagyom annyiban. Azokat a részeket, amelyek nem voltak érthetőek, kijavítottam vagy lefordítottam. 1990-ben aztán, amikor minden olyan optimistának tűnt, és beindították az egyetemen a hungarológiát, hogy a szlovák és a magyar kultúra irodalomtudósok és fordítók közreműködésével közelebb kerüljön egymáshoz, azt mondtam, ez az a szak, amelyet nekem nyitnak. Somorján élnek a szüleim; már ők is szlovák-magyar családból jöttek, a kétnyelvűség tehát nálunk is természetes volt. De mert szlovák iskolába jártam, nekem a szlovák nyelv az erősségem." Ján Chlebnický személyében nyelvjárás-konzultánssal dolgozott Deák Renáta. A Tótkomlóson használatos szavakat azonban kevésnek érezte a szlovák fordításban, így Misu szövegébe magyar szavakat ékelt. Az eredeti szövegben ez fordítva van. Ott szlovák szavak színesítik a magyar szöve(Somogyi Tibor felvétele) get. Miso ugyanis nem az irodalmi nyelvet használja. „Élőfordult az is, hogy tótkomlósi búvárkodásom napjaiban rábukkantam egy szép szóra, ami illett Misu szájába. Akkor én azt beírtam a szövegbe. Betoldottam. Závada Pál végig bízott bennem. Megengedte, hogy a neutrális kifejezéseket odaillő szavakra cseréljem. Mindig segítőkész volt, ami végtelenül jólesett. Azokat a fordításokat például, amelyek a szlovák szövegben feleslegesek lettek volna, kihagytuk. Helyettük írt új szöveget. Bizonyos dolgokat pluszként kellett megmagyarázni, főleg a nyelvjárásból és a helyesírásból eredően. Hogy mi segített a fordításban? Kukučínt, Tajovskýt, Kraskót, Mikulát olvastam, és olvasok ma is. Ez inspirál. Formában tart. Most Parti Nagy Lajossal kokettálok. Ez sem lenne könnyű munka, egyelőre csak szívom magamba a stílusát, aztán majd meglátjuk, mi lesz. A következő munkám mindenesetre Talamon Alfonzhoz köt. Ugyanabba az irodalmi közegbe tartozik, mint Grendel Lajos. A Sámuel Borkopf: Barátaimnak, egy Trianon előtti kocsmából című könyvét, úgy érzem, le kell fordítanom. Ami pedig Jadviga titkát illeti, az előttem is rejtély maradt. Akármilyen közel kerültem is hozzá a fordítás során, mindent én sem tudok róla. Azzal, amit a Naplóban ír, csupán egy részt ad magából. A többit csak sejteni lehet." December 12-ig látható Pozsonyban a Szlovák Nemzeti Múzeumban Afredo Garcia Andrés spanyol képzőművész Expanzív idő 2000 című kiállítása, amelyen rajzaival, grafikáival, festményeivel és szobraival mutatkozik be a hazai közönségnek. (Reprofotó)