Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-04 / 254. szám, csütörtök

6 Gazdaság és fOgyaszTóK ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 8. Orbán Viktor pontosított Budapest. Orbán Viktor ma­gyar miniszterelnök szerint a magyar sajtóban pontatlanul jelent meg az a kijelentése, amit egy kanadai lapnak adott interjújában tett atomfegyve­rek esetleges magyarországi telepítéséről. „Arra a kérdésre, hogy mit tenne a magyar kor­mány, ha újabb nemzetközi válság esetén ilyen felkérés ér­kezne a NATO-tól, azt vála­szoltam, hogy nem örülnénk neki, de alaposan megfontol­nánk, tehát lényegében elhárí­tottam a kérdést" - fejtette ki a kormányfő a Magyar Rádió­nak adott szokásos szerda reg­geli interjújában. (MTI) Jelentős tamil fegyvertény Colombo. Tamil felkelők sú­lyos vereséget mértek a Sri Lankai hadseregre, elfoglal­va egy várost a sziget észak­keleti végében. Tegnapi nem hivatalos jelentések szerint eddig kétszáz katona esett el, és hétszáznál több sebesült meg a Colombótól háromszáz kilométernyire északkeletre vívott harcokban. (MTI) Új litván miniszterelnök Vilnius. A litván parlament tegnap nagy többséggel meg­erősítette tisztében a balti or­szág új miniszterelnökét, Andrius Kubiliust. A 42 éves kormányfő eddig a parlament elnökhelyettese volt. Elődje, Rolandas Paksas a múlt héten mondott le, mert nem volt hajlandó aláírásával hozzájá­rulni egy állami tulajdonú lit­ván olajtársaság amerikai pri­vatizálásához. (MTI) Kubilius közölte, nem hajt végre személycseréket a kor­mányban. (TA SR/AP) James Rubin menni készül Washington. James Rubin, amerikai külügyi szóvivő fe­lesége terhessége miatt visz­szavonulna hivatalából - kö­zölte stegnap a The New York Times. Értesülése szerint a 39 éves szóvivő még nem közöl­te távozásának pontos dátu­mát Madeleine Albright kül­ügyminiszterrel, de kormány­tisztségviselők és Rubin bará­tai úgy tudják, hogy ezt még a tavasz folyamán megteszi. Rubin felesége, Christiane Amanpour, a CNN amerikai hírtelevízió londoni tudósító­ja, a házaspár májusra várja gyermekét. Rubin viszont egyelőre cáfolja a hírt. (MTI) Albertai bocsánatkérés Toronto. A kanadai Alberta tartomány kormánya nyilvá­nosan bocsánatot kért a lakos­ságtól azért a programért, amelynek alapján Albertában szellemi fogyatékosokat, illet­ve rokkantakat sterilizáltak. 1928 és 1970 között összesen 2800 emberre terjedt ki a program megvalósítása. (MTI) Mitchell tájékoztatta Blairt ulsteri tárgyalásairól Fordulat nem történt Tehetetlenség, kétségbeesés, könnyek. A kelet-indiai Urisa államon pénteken végigsöpört ciklon következmé­nyeinek még a felmérése sem halad, a hajléktalan szézezrek ellátása pedig szinte reménytelen, mert a terület gyakorlatilag megközelíthetetlen. Nincs víz, élelem, orvosi ellátás, az oszlásnak indult hullák járványokkal fenye­getnek. Becslések szerint a 20 ezret is elérheti, sőt meg is haladhatja az áldozatok száma. (ČTK/AP) A csecsen menekültek csak Ingusföldre hajlandók menni, helyzetük egyre keservesebb Zabrálnak az oroszok Moszkva. Az orosz elnök tegnap szabadságát megsza­kítva Szocsiból visszatért Moszkvába. Borisz Jelcin a nap folyamán Vlagyimir Putyin kormányfővel kon­zultált az észak-kaukázusi helyzetről és az oslói csúcs tapasztalatairól. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Az orosz hadsereg Csecsenföld egész területét ellenőrzése alá ter­vezi vonni, vagyis nem elégszik meg Groznij felszabadításával - je­lentette ki tegnap Igor Szergejev orosz védelmi miniszter. A marsall azt hangoztatta, hogy ezt a felada­tot Borisz Jelcin elnök szabta meg a szövetségi erőknek. Az orosz védelmi tárca tegnap ismét veszteségmérleget közölt. Eszerint a Kaukázusban augusztus óta több mint 220 orosz katona vesztette éle­tét - felerészben Csecsenföldön -, s 600-an sebesültek meg. A belügy­minisztérium adatai szerint ez idő alatt 175 orosz rendőr és belügyi ka­tona halt meg Dagesztánban és Cse­csenföldön. Moszkvába immár óva­tosabban becsülték meg a csecsenek veszteségeit, csak másfél ezer fegy­veres haláláról tettek említést. Az orosz hadsereg által a csecsen menekülteknek megnyitott öt fo­lyosón keresztül tegnap is csak hosszú tortúrák után tudnak átha­A rablás mellett nem rit­ka a nemi erőszak sem. ladní az emberek. Csecsenföldről szinte senki sem akar a sztavropoli területre, Észak-Oszétiába és Da­gesztánba menni, viszont az ingus határon csaknem 50 ezren várnak belépésre (az ingus és a csecsen nép rokonságban van egymással). Az ingus elnök ismét hevesen bí­rálta az orosz hatóságok „kegyet­len" eljárását, amiért csak „kiska­nállal adagolva" engedik át a sze­rencsétlen embereket. Az Izvesztyija című orosz napilap tegnapi riportjában arról számolt be, hogy a csecsen településekre bevonuló orosz katonák és belügyi alakulatok nem éppen kesztyűs kézzel bánnak a helyi lakossággal, mint azt a menekültek beszámolói is bizonyítják. Elszedik az arany­ékszereket és a pénzt, s a rablás mellett nem ritka a nemi erőszak sem. Alpatovban pedig csaknem ölre mentek az orosz katonák és a rendőrök, hogy kik is „fésüljék át" a települést, itt ugyanis egy szesz­gyár is található. Az Iszvesztyija ál­tal közölt felvételen jól látható, hogy konyakkal pakoltak meg egy páncélozott harcjárművet, amely­ből állítólag még a lőszert is kipa­kolták, hogy több „üzemanyag" férhessen bele. Az olasz elhárítás az egykori csehszlovák titkosszolgálattól szerezte értesüléseit KGB-akciótervelc a pápa ellen MTI-TUDÓSÍTÁS Róma. Az olasz sajtó nagy teret szentelt tegnap azoknak az akták­nak, amelyet az olasz kormány az elmúlt évtizedek politikai merény­leteit vizsgáló parlamenti bizott­ságnak juttatott el a napokban. Az olasz elhárításnak az egykori cseh­szlovák titkosszolgálattól és más ottani informátoroktól származó értesüléseiről van szó, amelyeknek az eredetijét titkosították. A sajtó csak az ezekhez fűzött, az olasz szervek által összeállított függelék­nek a tartalmát ismertethette. Eb­ből kiderül, hogy az egykori szovjet titkosszolgálat, a KGB két tervet is kidolgozott („Pagoda", illetve „Fer­tőzés" fedőnéven), amelynek az volt a célja, hogy II. János Pált meg­választásának pillanatától fogva megpróbálják lejáratni, és ha ez nem járna eredménnyel, akkor nem zárták ki a pápa meggyilkolá­sának lehetőségét sem. Elsősorban a Szentatya szavainak hitelét akar­ták rontani különféle félretájékoz­tatási kampányokkal és provokáci­ós cselekményekkel. A KGB számá­ra elsőrendű célpont volt a Vati­kán, ahová minden eszközzel be akart épülni. Nem újdonság, hogy a szovjetek a Varsói Szerződés töb­bi tagállamának különféle titkos­szolgálati szerveit is felhasználták, főleg a csehszlovákokét. Nem tudni azonban, miként illesz­kedett mindebbe a pápa ellen 1981-ben elkövetett merénylet. A korábbi olaszországi ügyészi vizs­gálatok nem tudták a bíróság előtt bizonyítani a „bolgár nyom" elmé­letét, mint ahogy azt - a lengyel tit­kosszolgálatok által kidolgozott ­állítólagos tervet sem, amely arról szólt, hogy az egyházfő ételébe fo­kozatosan mérget keverjenek. Az Európai Bizottság számára nem volt könnyű a szükséges összeg fellelése 500 millió euró Koszovónak MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Az Európai Unió jövőre 500 millió eurót (540 millió dollárt) szán Koszovó újjáépítésére - jelen­tette be tegnap az Európai Bizottság. Az EU brüsszeli végrehajtó testülete tegnap döntött arról, mely költség­vetési fejezetekből javasolja előte­remteni az összeget. 180 millió euró a külpolitikai célzatú keretből szár­mazna, 10 millió a külpolitikai tarta­lékalapból jön, 60 millió az úgyneve­zett rugalmassági tartalékból kerül ki, 60 millióval már az előzetes bi­zottsági előterjesztésben is számol­tak, 110 milliót a vidékfejlesztési pluszkeretből vesznek el, 50 millió a MTI-TUDÓSÍTÁS London. Az északír békemeg­állapodás felülvizsgálatában az ulsteri pártok között közvetítő Ge­orge Mitchell volt amerikai szená­tor tegnap Londonban tájékoztatta közvetírtési erőfeszítéseinek ered­ményeiről Tony Blair brit minisz­terelnököt. A Downing Street-i ta­lálkozót követő rögtönzött sajtóér­tekezletén Mitchell bejelentette, hogy a jövő hét közepén az északír nemzetgyűlés pártjaival befejezi a kilenc hete tartó tárgyalásokat és utána közzéteszi jelentését arról, miként valósítható meg a másfél éve megkötött nagypénteki egyez­mény, az északír kormány megala­kítása, a tartományi félkatonai cso­portok leszerelése. Mitchell, aki kedden este Bertie Ahern ír kormányfővel is találko­zott, közölte: visszautazik az Egye­sült Államokba, hogy még a héten Bili Clinton amerikai elnököt is tájé­koztassa az északír békefolyamat előmozdításra teendő erőfeszíté­sekről. Mitchell és a belfasti nemzegyűlés pártjai egy korábbi megállapodásuk alapján érdemben nem nyilatkoznak arról, milyen úton haladnak a békefolyamat újra­indítása érdekében folyó erőfeszíté­seik, megfigyelők szerint azonban az elmúlt kilenc hétben semmilyen fordulat nem történt a pártok állás­pontjában. Rendkívül nehéz az egyiptomi gép roncsainak kiemelése Csalc találgatni lehet HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Washington/Kairó/Bécs. Különle­ges nehézségeket kell leküzdeniük azoknak az amerikai haditengeré­szeti búvároknak, akikre az a fel­adat vár, hogy közreműködjenek a szerencsétlenül járt egyiptomi gép roncsainak - és a „fekete doboznak" - a kiemelésében az Atlanti-óceán nyolcvan-kilencven méter mély patti vizeiből. A helyszínt már sike­rült azonosítani, de a munkálatok­kal ideiglenesen le kellett állni a vi­haros időjárás miatt. A munka oroszlánrésze a Grapple kutató-mentő hajóra vár. Érről olyan különleges berendezést tud­nak a tenger fenekére juttatni, amely - dacolva a víztömeg nyomá­sával - képes távirányítással a ten­gerfenéken mozogni és a kiemelhe­tő tárgyak helyét pontosan megha­tározni. A mélytengeri búvárok al­kalmazása is elkerülhetetlen, de ilyen mélységben a búvárok csak néhány percig végezhetnek érdemi munkát. Közben kiderült, hogy az egyiptomi utasszállítón még a kairói felszállás előtt üzemen kívül helyezték az egyik hajtómű fékezésre szolgáló áramlásfordítóját. Mohammed Sahin, az EgyptAir alelnöke min­denesetre hozzátette, hogy olyan „műszaki intézkedésről" van szó, amely nem jelent veszélyt. Közlése szerint a Boeing cég és az amerikai Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) engedélyezi a két berendezés közül az egyiknek az üzemen kívül helye­zését. Teljesen kizártnak, sőt képte­lenségnek nevezte Niki Lauda, a Lauda Air elnöke azt a feltételezést, hogy az áramlásfordító berendezés hibája miatt járhatott szerencséde­nül a Boeing a felszállás után. Az áramlásfordító olyan berende­zés, amely a gép sugárhajtóművé­ben megfordítja a kilövellt levegő áramlásának irányát, tehát a gép fé­kezését segíti elő. Ha az áramlásfor­dító az egyik oldalon véletlenül be­kapcsol, miközben a másik oldali hajtómű előre mozgatja a gépet, ez pillanatok alatt megpördüléshez és csaknem biztosan elháríthatatlan szerencsétlenséghez vezethet. Határozott válasz Washingtonnak: orosz rakétakísérlet Hatévi szünet után MTI-HIR Moszkva. Oroszország - hatévi szünet után először - kísérletet haj­tott végre egy rövid hatótávolságú rakétaelhárító rakétájával - jelen­tette tegnap az Interfax hírügynök­ség. A kilövésnek egy kazahsztáni katonai bázis szolgált terepéül. Az Interfax által megszólaltatott Vlagyimir Jakovlev tábornok, az úgynevezett stratégiai rakétaerők parancsnoka azt mondta, hogy a a próba a moszkvai védelmi rendszer részeként a katonai készültségi szint ellenőrzését szolgálta. Megfigyelők magyarázata szerint az orosz lépés válasznak tekinthető azokra a washingtoni tervekre, USA-Közel-Kelet amelyek szerint az Egyesült Álla­mok módosítaná a rakétaelhárító védelmi rendszerek kölcsönös kor­látozásáról szóló 1972-es úgyneve­zett ABM-szerződést. Washington olyan értelemben kívánja módosí­tani az ABM-szerződést, hogy ki­építhesse saját rakétavédelmi rendszerét. A Reuters -emlékeztetett a Borisz Jelcin orosz elnök által Bili Clinton amerikai elnöknek küldött keddi üzenetre, amelyben az orosz elnök arra figyelmeztetett: Moszkva „kü­lönösen veszélyes következmé­nyekkel járó" lépésként értékelné, ha az Egyesült Államok tovább sző­né saját rakétaelhárító védelmi rendszerével kapcsolatos terveit. Amerikai ENSZ-tagdíj Kétmilliárdos Holbrooke támogatás már aggódik humanitárius segélyek keretében ta­lálható, míg 30 milliót az idei jóvá­hagyásból visznek át. A koszovói és más akciók miatt az EU jövő évi költ­ségvetése mintegy 0,7 milliárd euróval megemelkedik. Az Európai Parlamentben decemberben jóváha­gyandó költségvetés végösszege így meghaladhatja a 94 millió eurót. Washington. Trent Lott, az ameri­kai szenátus republikánus többsé­gének vezetője elmondta, hogy a 2000. év költségvetési tételeiről szó­ló pártközi egyeztetéseken egy kér­désben, a közel-keleti békefolyamat elismeréseként folyósítandó támo­gatás ügyében közeljutottak a meg­állapodáshoz. A költségvetés egé­szét illetően viszont továbbra is megosztottság uralkodik a demok­raták és a republikánusok között. A tavaly októberben, Wye Planta­tionben megkötött izraeli-palesztin megállapodást honoráló, Izraelnek és a palesztinoknak fizetendő, ösz­szesen kétmilliárd dolláros kor­mányzati előterjesztés ügyében azonban a republikánusok feladni látszanak vonakodásukat. (MTI) Washington. Richard Holbrooke, az Egyesült Államok ENSZ-nagykö­vete arról beszélt, hogy kritikus ponthoz érkezett az amerikai ENSZ­tagdíjhátralék ügye. Az ENSZ Alap­okmánya kimondja, hogy az a tagál­lam, amely két évi tagdíjfizetési el­maradásba kerül, elveszíti szavazati jogát a világszervezet alapvető szer­vében, a Közgyűlésben. Az ENSZ legfontosabb szerve persze nem a Közgyűlés, hiszen az nem hozhat kötelező erejű határozatokat - ez a jogköre csak a Biztonsági Tanács­nak van meg -, de ez sem változtat azon, hogy hatalmas presztízsvesz­teség lenne az Egyesült Államok számára, ha megfosztanák, akár csak ideiglenesen is, a Közgyűlésen belüli szavazati jogától. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents