Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-04 / 254. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 5. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HI RD ET ÉS G J A Kassai kerületből minden fizikai és jogi személy tagja lehet a Kárpátok Eurorégiónak Keret az együttműködéshez Az 1992-ben létrehozott Kárpátok Eurorégió szlová­kiai részét a Kassai és Eper­jesi kerület képezi. Ennek el­lenére a Kassai kerületbe tartozó Rozsnyói járás még­sem tagja a Kárpátok Eurorégiónak. Zachariás Ist­vánt, Szepsi polgármesterét, a Kárpátok Régió Társulás elnökét kérdeztük. KMOTRIK PÉTER Miként állhat fenn ez a felemás helyzet, hogy a kerület tagja az eurorégiónak, de a kerülethez tartozó egyik járás mégsem tar­tozik bele? A Kárpátok Eurorégiót öt ország ­Lengyelország, Ukrajna, Románia, Magyarország és Szlovákia - határ menti régiói hozták létre. Sajnos, mivel Szlovákiában, a többi or­szággal ellentétben, még mindig nem léteznek regionális önkor­mányzatok, ezért az egy járásnál nagyobb területet csak a kerületi államigazgatási hivatalok tudják a határ menti együttműködésben képviselni. Ezenkívül működik a Kárpátok Régió Társulás, amely­nek a Kárpátok Eurorégióban együttműködni kívánó fizikai és jogi személyek a tagjai. Ezek lehet­nek a járási hivatalok és az önkor­mányzatok, de más intézmények, iskolák, kutatóközpontok, keres­kedelmi kamarák, civil szerveze­tekjelentkezését is várjuk. A Rozs­nyói járásból azonban ez ideig Mindenkinek kizárólagos joga eldönteni, hogy kivel akar együtt- > > működni. >> nem érkezett ilyen irányú kére­lem, sem a járási hivatal, sem az önkormányzat részéről. Tehát, ha valamelyik Rozsnyó vidéki önkormányzat vagy civil szervezet csatlakozási kérelem­mel fordul a Kárpátok Régió Társuláshoz, altkor felvételt nyerhet a szervezetbe? Természetesen, a Kassai és Eperjesi kerületen belül bármelyik intéz­mény - önkormányzat és állami hi­vatal is - jelentkezhet a társulásba. Az elmúlt hónapok során tárgya­lásokba kezdett a Rozsnyói, a Nagyrőcei és a Rimaszombati Járási Hivatal, több helyi önkor­mányzat és civil szervezet a ha­tár túloldalán levő magyar tele­pülések önkormányzataival egy hasonló eurorégió létrehozásá­ról, mint a Kárpátok Eurorégió. Ez sem zárja ki annak lehetősé­gét, hogy a Rozsnyói járás és an­nak települési önkormányzatai belépjenek a Kárpátok Régió Társulásba? Ez nem kizáró ok, mert egyrészt mindenkinek kizárólagos joga el­dönteni, hogy kivel akar együttmű­ködni, másrészt pedig a Kárpátok Eurorégión belül is úgy tartjuk, hogy a kétoldalú - eseüeg háromoldalú ­együttműködés a leghatékonyabb. Ezért arra biztatjuk a tagországokat, hogy az ilyen jellegű együttműkö­dést próbálják érvényre juttatni. Et­től függetlenül azonban mindenki­nekjoga van részt venni a nemzet­közi ötoldalú bizottságok munkájá­ban, tehát a Kárpátok Eurorégió sorsának közös alakításában. Van a társulásba való felvétel­nek valamilyen határideje vagy egyéb feltétele? Nincs. Arról volt ugyan vita, hogy további területek felvételére mora­tóriumot hirdetünk, de ez a Kassai és az Eperjesi kerületekre nem vo­natkozhat, mivel azok már benne foglaltatnak az eurorégióban. Je­lenleg 70 tagja van a társulásnak. Feltételezem, hogy november 18-a után, amikor már a szlovákiai rész is teljes jogú taggá válik, a jelentke­zések száma is gyarapodni fog. Miként hidalták át az eurorégió szlovákiai képviselői a felvétel­nél a regionális önkormányzat­ok hiánya által okozott problé­mát? Az Eurorégió Nemzetközi Taná­csának utolsó ülésén - az említett okból - hárman kértük a szlovákiai rész teljes jogú tagként való felvé­telét - a Kassai Kerületi Hivatal elöljárója a Kassai kerület nevé­ben, az Eperjesi Kerületi Hivatal elöljárója az eperjesi nevében, jó­magam pedig a Kárpátok Régió Társulás nevében. A szlovákiai rész teljes jogú tagsága felől 1999. november 18-án születik döntés a Nemzetközi Tanács eperjesi ülé­sén. Az előzetes megbeszélések alapján elmondhatom, hogy ezen a tanácskozáson a szlovák kor­mány tagjai is megtisztelnek ben­nünket részvételükkel, mintegy bi­zonyítandó, hogy a tavalyi kor­mányváltással alapvetően megvál­tozott Szlovákia politikája a határ menti együttműködés területén. Milyen előnyökkel jár a Kárpá­tok Eurorégióban való tagság? Egyrészt tagjaink részesülhetnek a Kárpátok Eurorégió Fejlesztéséért Alapítvány támogatásaiban, és részt vehetnek a szervezet által irányított nemzetközi együttmű­ködési programjankban. A Kárpá­tok Eurorégió tevékenyen részt kí­ván venni a PHARE-programban, amelyet eddig főleg a lengyel és a magyar partnerek tudtak kihasz­nálni. A jelek arra mutatnak, hogy a következő években ez nagyon fontos és reményteljes módja lesz régiónk fejlesztésének, mivel egy euroregionális együttműködés mindig nagyobb eséllyel pályázik az Európai Unió intézményeihez. Az eurorégió komoly tevékenysé­Alapvetően meg­változott Szlová­kia politikája a határ menti együttmű- >> ködés területén. ^ get folytat az idegenforgalom fej­lesztésében, a természeti kataszt­rófák elhárítására irányuló együttműködésben, a kereskedel­mi kamarák és vállalkozói klubok együttműködésében, a régió terü­letén élő népcsoportok problémá­inak megoldásában - kultúrájuk terjesztésében, nyelvük ápolásá­ban és több más területen. Egyéb­ként az eurorégió elsősorban ke­retet akar biztosítani a két- vagy többoldalú határ menti együtt­működésnek. Ezért nagyon fon­tos a helyi kisrégiós kezdeménye­zések, az önkormányzatok és főleg az állami hivatalok bevoná­sa, mert nem szabad szem elől té­veszteni azt a tényt, hogy Szlová­kiában a jelenlegi közigazgatási felosztás szerint a régiók fejlesz­téséért elsősorban az állami hiva­talok felelősek. RÖVIDEN A KEK 2. gazdasági fóruma Prága. A cseh fővárosban tegnap nyílt meg a Közép-európai Kezde­ményezés (KEK) 2. gazdasági fóruma, amelyen a régió országai­nak gazdasági miniszterei, a kereskedelmi kamarák, valamint a nemzetközi gazdasági szervezetek és pénzintézetek képiselői vesz­nek részt. A fórumhoz a hét végén a KEK kormányfői csúcstalálko­zója kapcsolódik, amelynek fő témája a tagországok részvétele a balkáni stabilizációs egyezmény megvalósításában. (MTI) Két jelentős törvénymódosítás Pozsony. A parlament tegnap módosította a bűnügyi nyilvántartó­ról szóló jogszabályt. A bíróságok, illetve ügyészségek ezentúl több információhoz juthatnak a személyekről, akikkel szemben feltéte­lesen szüneteltetik a büntetőjogi eljárást. Változott az ügyvédtör­vény is, elsősorban az ügyvédek érdekvédelmi szervezetéhez való csatlakozás módját illetően, (korp) A tálibok nem adják ki bin Ladent Kabul. A tálibok tegnap ismételten kizárták annak lehetőségét, hogy kiadják a feltételezett milliárdos-terroristát, Oszama bin Ladent. „Nem utasítjuk ki őt Afganisztánból, amíg maga el nem akar távozni" - közölte az új tálib külügyminiszter. (MTI) Ehud Barak fogadta Helmut Kohlt Tel-Aviv. Helmut Kohl volt német szövetségi kancellárt tegnap ki­tüntető szívélyességgel fogadta Ehud Barak izraeli miniszterelnök. Felidézte azt az értékes segítséget, amelyet Kohl kancellárként nyújtott országának az Öböl háború idején. (MTI) Pozsonyban találkoznak a társult országok képviselői Csatlakozásra készülve TA SR-HlR Pozsony. Ján Figeľ külügyi állam­titkár meghívására ma Pozsonyba érkeznek az Európai Unió társult országainak európai integrációért felelős vezető tisztségviselői. A ta­nácskozáson részt vesz az Európai Bizottság bővítésért felelős osztá­lyának igazgatója, Nikolaus van der Pas, és Finnország szlovákiai nagykövete, Risto Ránnáli. A két­napos találkozón - egy hónappal az EU helsinki csúcsértekezlete előtt - a 12 állam képviselői az Eu­rópai Bizottság éves jelentései fé­nyében áttekintik a bővítési folya­mat és a csatlakozási tárgyalások helyzetét, az Unió belső felkészülé­sével összefüggő kérdéseket, és megvitatják a tamparei rendkívüli értekezlet eredményeit. A tárgya­lásokat követően a résztvevőket fo­gadja Rudolf Schuster államfő is. Szlovákia készül a schengeni határ kiépítésére Elkülönített milliók Minden egyes deportációban eltöltött, megkezdett hónapért is 3000 korona kártérítés jár Az elhurcoltak utódai is jogosultak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia már az EU-hoz való csatlakozás előtt teljesíteni akatja a schengeni szerződés köve­telményeit, s olyan határrendszert akar kidolgozni, mely megfelel az Unió elvárásainak. A pénzügymi­nisztérium ezért 2000-ben 75 mil­lió, a következő évben pedig 101 millió koronát különít el a határvé­delem korszerűsítésére. Ladislav Pittner belügyminiszter emellett ar­ra számít, hogy már idén technikai segítséget kapunk a PHARE-prog­ramtól. A schengeni határrendszer kidolgozásánál Szlovákia együtt­működik Csehországgal. Pittner szerint a sietség oka az, hogy a hel­sinki EU-csúcs után valószínűleg megkezdődnek a csatlakozási tár­gyalások Szlovákiával, s az ország időben kész akar lenni a határok ha­tékony ellenőrzésére, (sóti) KORPÁS ARPAD Pozsony. A parlament tegnap jó­váhagyta a náci koncentrációs és fogolytáborokba elhurcoltak sérel­meinek mérsékléséről szóló tör­vényt. A kárpótlás azoknak jár, akiket 1939 és 1945 között Szlová­kia területéről vagy a német meg­szállás alatt álló Cseh-Morva Pro­tektorátusból németországi vagy más állam területén levő koncent­rációs vagy fogolytáborba depor­táltak, illetve akartak elhurcolni. Az MKP Köteles László előterjesz­tésében indítványozta, hogy ma­radjon ki a törvény szövegéből a korlátozó „Szlovákia területéről" megfogalmazás. Javaslatát azzal indokolta, hogy a 40-es évek ele­jén az elhurcolástól vagy össze­gyűjtéstől való félelmében sok szlovák állampolgár hagyta el az ország területét, és később más­honnan hurcolták el őket. A frak­ció azzal is érvelt, hogy a szlovák nemzeti felkelés idején deportált zsidók és romák fogva tartásának helye sokszor nehezen állapítható meg. Ismertek olyan esetek is, hogy a szlovákiai ellenállókat Ma­gyarországon vagy lengyel terüle­ten ejtették foglyul. „A törvénynek nem lenne megbékítő jellege, és nem tekinthetnénk történelmi elégtételnek, ha Szlovákia az ál­lampolgárait, akiket nem az or­szág területéről deportáltak, kiik­tatná a kártalanítási folyamatból" -szögezte le az MKP-frakció. Köte­les javaslatát a magyar képviselő­kön kívül a SÓP és az SDK néhány honatyája, valamint Július Binder (HZDS) is támogatta. A kárpótlás csak a szlovák állam­polgársággal és itteni állandó lak­hellyel rendelkezőknek jár. Ha a közvetlenül érintett már elhunyt, a szlovák állampolgárságú és illető­ségű rokonai közül a házastárs és a gyermekek egyformán jogosultak a kárpótlásra, ha nincsenek, akkor más olyan személy, akit az elhunyt szintén köteles volt eltartani. Ezek a személyek együtt összesen 100 ezer korona egyszeri kárpótlásban részesülnek. František Mikloško (SDK) javaslatára a ház úgy dön­tött, hogy a fogolytáborokba hur­coltak jogutódai nem kérvényez­hetnek ilyen juttatást. A még élő közvetlenül érintettek a depor­táció minden egyes megkezdett hónapjáért az eredetileg javasolt 2500 helyett, 3000 koronát kap­nak. A kárpótlást az érintettek az igazságügyi tárcánál írásban kér­vényezhetik. Erre a törvény ha­tályba lépését (1999. december 1.) követő három éven belül van lehetőség, azután elévül. A jogo­sultságot dokumentumokkal kell igazolni, a tárca döntése bírósági úton támadható. Ha a közvetlenül érintett elhunyt, jogutódja a kár­pótlást 30 ezer koronáig készpénz­ben, azon felül államkötvények formájában veheti át. A közvetle­nül érintettek nyugdíjukhoz havi 30 koronás juttatást is kapnak, minden egyes deportációs hóna­pért. A jogutódoknál ugyanez elv szerint a nyugdíj formájától függő­en 9-18 korona jár. A törvényt 102 szavazattal (100 igennel, 2 nem­zeti tartózkodással) fogadták el. MKP-képviselőket holland szakemberek oktattak Minden megtanulható ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az MKP apparátusában dolgozóknak tartottak előadásokat a múlt hét végén Kovácspatakon a holland CDA-hoz közeli Edmundo Frei Alapítvány szakemberei. A munkajellegű találkozó a keresz­ténydemokrata Mécs László Alapít­vány korábbi kapcsolatai révén va­lósult meg. Hóka László (MKP) kép­viselő tájékoztatása szerint a párt­nak az alapszervezetekkel és a vá­lasztókkal mindennapos kapcsolat­ban álló képviselői elsősorban azzal ismerkedtek meg, hogyan köthető kompromisszum a párton belül, és milyen magatartásformák előnyö­sek a kormánypártok politikájának elfogadtatásához, népszerűsítésé­hez. A találkozónak a szervezők re­ménye szerint lesz folytatása, (kár) Véleménycsere a hírszerzés parlamenti felügyeletéről Jó az amerikai gyakorlat A parlamenti vezérkar (Pavol Hrušovský, Jozef Migaš, Bugár Béla) a fel­vételből ítélve tűzszünetet kötött az ellenzékkel. Akivel ily kedélyesen csevegnek, nem más, mint a HZDS örökös vezérszónoka, Tibor Cabaj. (TA SR-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tegnap a parlament ka­tonai hírszerzési különbizottsága tárgyalt a magyar Katonai Hírszer­zési Hivatal Botz László tábornok, igazgató vezette küldöttségével. Kvarda József (MKP) képviselő, bi­zottsági alelnök tájékoztatása sze­rint elsősorban az EU- és a NATO­csatlakozásról volt szó. Lapunk kérdésére Kvarda közölte, hogy míg nálunk a titkosszolgálatnak, il­letve a katonai hírszerzésnek is van egy-egy parlamenti különbizottsá­ga, a magyar Katonai Hírszerzési Hivatalt két parlamenti bizottság, a honvédelmi, illetve a nemzetbiz­tonsági is felügyeli. Kérdésünkre, melyik az előnyösebb megoldás, Kvarda Botz vélekedését idézte. A delegáció vezetője az USA példáját említette, ahol a különféle hírszer­zési szervezeteket a parlament irá­nyába a CIA elnöke képviseli. Kvar­da szerint is „olyan megoldást kel­lene találni, hogy egy szerv, illetve személy számoljon be a parlament­nek, men a balkáni válság idején sem az egyes hírszerzési szervek, hanem az ország álláspontjára vol­tak kíváncsiak", (kor) „A Kárpátok Eurorégión belül is úgy tartjuk, hogy a kétoldalú - esetleg há­romoldalú - együttműködés a leghatékonyabb." (Caál László felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents