Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-27 / 274. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 27. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK Szlovákia érdeke, hogy az Európai Unióba - szomszédaival egyidőben - konszolidált mezőgazdasággal lépjen be Falu: látlelet és gyógymód Pozsony. A mezőgazdaság tavalyi vesztesége közel 1 milliárd koronával volt több, mint 1997-ben. A parlament által november elején tudo­másul vett jelentés szerint az értékelt időszakban csök­kentek a mezőgazdasági be­ruházások, az élelmiszeripar vesztesége pedig mint egy félmilliárd koronával volt nagyobb, mint 1997-ben. PÁKOZDI GERTRÚD Számítások szerint az idén to­vább növekszik a mezőgazdasági termelés vesztesége, lényegében minden harmadik mezőgazdasá­gi vállalat számolhat csak nyere­séggel. Történik ez akkor, amikor az ország EU-taggá válása már re­ális közelségbe került, és amikor mind nyilvánvalóbbá válik: az or­szág érdeke, hogy az Unióba egy konszolidált, nem pedig egy tel­jesen lerongyolódott mezőgazda­sággal lépjen be. És történik ez akkor, amikor az is nyilvánvaló: az Unió eddig soha nem tapasz­talt arányú bővítése során a leg­nagyobb gondot minden valószí­nűség szerint az jelenti majd, mi­ként hangolják össze az új tagor­szágok mezőgazdasági politiká­ját az Unió agrárpolitikájával. Előreláthatólag minden leendő tagország megvívja majd e tekin­tetben a maga kemény csatáját, amit az a tény is megerősíteni lát­szik, hogy a már „összerázódott" tagországok között rendszerint agrárkérdésekben robban ki pa­rázs vita. EU-értékelések alapján eddig egyetlen tagjelölt ország, így Szlovákia sem ért el számottevő haladást a mezőgazdasági refor­mok megvalósításában. E megál­lapítás ismeretében, illetve a ha­zai mezőgazdaság viszonyai alapján ugyanakkor szinte hihe­tetlennek tűnhet az az EU-s, ÓECD-s, illetve világbanki som­mázás, mely szerint a szlovákiai mezőgazdaság uniós csatlakozá­sával kapcsolatban kevesebb lesz a gond, mint a többi közép-euró­pai ország agrárszférájának csat­lakoztatásával. Mária Kadlečí­ková, a parlament mezőgazdasá­gi bizottságának elnöke szerint Uniós értékelések alapján eddig egyetlen tagjelölt ország - így Szlovákia sem - ért el számottevő haladást a mezőgazdasági reformok megvalósításában. (Archívumi felvétel) Szlovákiát főleg környezetvédel­mi, pénzügyi-ellenőrzési és regi­onális fejlesztési teendők kap­csán szorongathatja majd meg az EU. A csatlakozási teendők szak­avatott ismerői szerint Szlovákiá­nak elsősorban a növénytermesz­tésben, a szarvasmarha-, juh- és baromfitenyésztésben vannak összehasonlítható előnyei, ame­lyekkel mindenképpen élnie kel­lene a taggá válási folyamatban is; adottak a feltételei, hogy a jö­vőben jelentős gabona- és húsex­portőrré váljék. Az uniós taggá válás előnyeinek és hátrányainak mérlegelésekor gyakran kerül szóba a kvótarend­szertől való félelem. Számos ter­melő tart ugyanis attól, hogy en­nek következtében a már egyéb­ként is alacsony szintű mezőgaz­dasági termelés tovább csökken Szlovákiában. Az e nézetet vallók elsősorban a mezőgazdasági ter­melés közismerten alacsony fokű intenzitására hivatkozva borúlá­tók. Félelmüket arra alapozzák, hogy nincs pénz fejlesztésre, megfelelő növényvédelemre, korszerű mezőgazdasági gépek­re, technológiákra; mindennek következtében vészesen csökken­nek a hektárhozamok. Gaboná­ból épp úgy, mint burgonyából, de például almából is. Ez utóbbi­Szlovákia nem ért el szá­mottevő haladást a refor­mok megvalósításában. ból az ország szükségletének csu­pán a fele kerül ki hazai ültetvé­nyekből, mivel hiányoznak az anyagiak az elöregedett gyümöl­csösök felfrissítésére, újak telepí­tésére. Óriási hátrányt jelent az uniós tagországokban megszo­kottá vált színvonallal való össze­hasonlításban, hogy nincs ele­gendő tárolókapacitásunk. Pedig lenne fantázia az alma és egyébb hazai termésű gyümölcs, zöldség színvonalas raktározásában. Szlovákia agrárkülkereskedelmének alakulása Év 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1. -8. 1998 1-8. 1999 Behozatal 18 410 19 739 23 298 27 320 28 077 31 344 19 940 21 203 Kivitel 10 488 12 760 16 207 13 496 14 887 16 116 10 504 10 447 Hiány 7 922 6 979 7 091 13 824 13 190 15 228 9 436 10 756 Forgalom 28 898 32 499 39 505 40 816 42 964 47 460 30 444 31 650 (Forrás: Földművelésügyi Minisztérium) A mezőgazdaság gondjainak eny­hítésére sokan kínálnak sokféle receptet. Vannak, akik a támoga­tási rendszer teljes leépítése mel­lett szállnak síkra. Az ilyen javas­lat már csak azért is meghökken­tő, mert ellenkezik a világ fejlett mezőgazdaságú országaiban, így az EU-tagországokban is érvé­nyesített támogatási gyakorlat­tal. Közelebb áll a valósághoz és a megvalósíthatósághoz az a két leggyakoribb ajánlás, hogy te­gyék hatékonyabbá a honi támo­gatási rendszert, illetve hogy védjék jobban a hazai termelőt. A magas termelési költségek és az áruért kapott alacsony árak kö­vetkeztében ugyanis képtelen áll­ni a versenyt a külföldön komoly exporttámogatásban részesülő, így a miénknél jóval olcsóbb áru­val. A tárca feladataival, megre­formálásával kapcsolatos nézetek ütköztetése nagyvalószínűséggel hozzájárul ahhoz, hogy az adófi­zetők pénze a jövőben lehetőleg csak olyan termelőkhöz kerüljön, akik azt nem veszteségeik csök­kentésére, hanem termelésük in­tenzívebbé, színvonalasabbá té­telére használják fel. Ahogy azt az általunk megcélzott uniós tag­országokban is teszik. Mert ahol a honi mezőgazdaságot eredmé­nyesen támogatják, ott az Unió­tól is nagyobb pénzcsomagokra számíthatnak, és ennek köszön­hetően ott általában a termelő­nek sem kell attól tartania, hogy a bank elutasítja a hitelkérelmét. ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc Kassa november 25-én november 25-én november 25-én november 25-én november 25-én november 25-én sárgarépa 10 Sk/kg 9-10 Sk/kg 12 Sk/kg 18 Sk/kg 8-16 Sk/kg 10 Sk/kg petrezselyem 18-20 Sk/kg 20 Sk/kg 18 Sk/kg 22 Sk/kg 19-27 Sk/kg 16 Sk/kg burgonya 10 Sk/kg 10 Sk/kg 12 Sk/kg 10 Sk/kg 9-12 Sk/kg 8-10 Sk/kg mák 60-70 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/I 70 Sk/kg paprika 55-60 Sk/kg 40 Sk/kg X 55 Sk/kg 59-89 Sk/kg 25-35 Sk/kg karalábé 16-18 Sk/kg 4-8 Sk/db 10 Sk/db 20 Sk/kg 5 Sk/db 12-15 Sk/kg zeller 20-22 Sk/kg 6-10 Sk/db X 20 Sk/db 18-22 Sk/kg 18 Sk/db káposzta 7 Sk/kg 6-8 Sk/kg 10" Sk/kg 10 Sk/kg 6-10 Sk/kg 7 Sk/kg karfiol 20-30 Sk/db X X 35 Sk/db X 20 Sk/db méz X 75-80 Sk/kg 80 Sk/kg 70 Sk/kg X ' 80 Sk/kg hagyma 8-10 Sk/kg 10-12 Sk/kg 13 Sk/kg 10-14 Sk/kg 11-12 Sk/kg 10 Sk/kg paradicsom 35-44 Sk/kg 46-50 Sk/kg X 60 Sk/kg 35-50 Sk/kg 50-60 Sk/kg fokhagyma 48-60 Sk/kg 65 Sk/kg 70 Sk/kg 65 Sk/kg 55-60 Sk/kg 60 Sk/kg szőlő 55-60 Sk/ kg 55 Sk/kg X 55 Sk/kg 55-60 Sk/kg 50-55 Sk/kg dióbél 130-140 Sk/kg 130 Sk/kg 100 Sk/kg 120 Sk/kg 100-120 Sk/kg 120 Sk/kg kel 18 Sk/kg 10-14 Sk/fej X 18 Sk/kg 12 Sk/kg 14-16 Sk/kg alma 14-28 Sk/kg 20-26 Sk/kg X 10-30 Sk/kg 8-47 Sk/kg 20-30 Sk/kg savanyúkáposzta 22 Sk/kg 15 Sk/kg X 18 Sk/kg 15 Sk/kg 18 Sk/kg cékla 10 Sk/kg 10 Sk/kg 10 Sk/kg 20 Sk/kg 10 Sk/kg X uborka ' 50-55 Sk/kg X X 45 Sk/kg 38-50 Sk/kg 45 Sk/kg tojás 2,60 Sk/db 2,70-3,00 Sk/db 2,80 Sk/db 2,20 Sk/db 2,40-2,50 Sk/db 2,40-2,60 Sk/db torma 60 Sk/kg X X X 5 Sk/köteg X TANÁCSADÓ A holttest védelme K. M. Azt szeretném megtud­ni, milyen módon, milyen tör­vényekre hivatkozva érvénye­sítheti az ember azt az akara­tát, hogy a halála után a holt­testét ne vessék alá kórbonc­tani vizsgálatnak, és hogy a holttestéből ne vegyenek ki szervet, szövetet. FEKETE MARIAN Ezt a kérdést főként az egész­ségügyi gondoskodásról szóló 277/1994. Tt. számú törvény, és a Büntető Törvénykönyv szabályozza. Előre kell bocsájtanom, hogy ez főként külföldön egy nagyon sokat vi­tatott téma. Vitatott, mert eze­ket a kérdéseket nem lehet ki­zárólag csak jogi szempontból megközelíteni. Nagyon eltérő­en tekintenek ezekre a kérdé­sekre az egyes egyházak, vallá­sok, szekták, nagyon különbö­zik az egyes régiók lakosságá­nak véleménye is. A szervátül­tetés és a szövetátültetés eseté­ben alapvető jogerkölcsi prob­léma az, hogy a jogalkotó mit részesít előnyben: az életmen­tést (mert a szervátültetés rendszerint ezt a célt szolgál­ja), vagy más szempontokat (így például a kegyeleti szem­pontokat vagy az elhunyt sze­mély szándékát, kívánságát stb.) A hazai jogi szabályozás inkább az életmentésre helyezi a hangsúlyt. Ennek megfelelő­en az egészségügyi gondosko­dásról szóló 277/1994 Tt. szá­mú törvény 47. §-a szinte felté­telezi, hogy az elhunytnak nem lenne kifogása az ellen, hogy egyes szerveit, szöveteit átülte­tésre vagy kutatási célokra fel­használják. Másként fogalmaz­va, ha a halott még az életében olyan írásbeli vagy más, bizo­nyítható nyilatkozatot tesz ar­ról, hogy nem ért egyet a szer­vei és a szövetei felhasználásá­val, akkor ezt az akaratát tisz­teletben kell tartani. Az emlí­tett törvény 53. §-a hasonló módon szabályozza a boncolás kérdését is. A holttest boncolá­sa megengedhetetlen, ha az el­hunyt még az életében kinyil­vánította kívánságát, hogy ha­lála után ne boncolják. A tör­vény itt a „boncolás elutasítá­sa" kifejezést használja azzal, hogy ez az elutasítás a személy egészségügyi dokumentációjá­nak a része. Ugyanakkor a tör­vény az ilyen elutasítás elle­nére is lehetővé teszi a bonco­lást ha például fennáll a gyanú, hogy az elhunyt ragályos be­tegség vagy bűncselekmény kö­vetkeztében halt meg. GAZDASÁGI HÍRMORZSA 1,5 millió tonnás cukorfelesleg Moszkva. Az idén az orosz cukorfölösleg 1,5 millió tonna körül alakul - írja a Reuters hírügynökség a cukortermelők egyesületére (SPU) hivat­kozva. A szervezet szerint Oroszország importált nyerscukorból 5 millió tonna, cukorrépából pedig 1,4 millió tonna fehércukrot gyárt idén, miközben a fogyasztást mindössze 5 millió tonnára becsülik. Oroszországban tavaly összesen 4,73 millió tonna cukrot gyártottak, 3,46 millió tonnát nyerscukorból, 1,27 millió tonnát cukor­répából. Idén a répacukor­termelés már november 16-ra elérte a 1,21 millió tonnát. A gyárak november közepéig összesen 13,8 millió tonna cukorrépát vettek át, ami 40 százalékkal meghaladja az egy évvel ezelőtti szintet. (NG) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. november 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam EMU - euró 43,048 Angol font Cseh korona Francia frank Magyar forint (100) 16,956 Német márk a 22,010 1,193 Olasz lira (1000) 22,232 68,535 6,563 Osztrák schilling 3,128 Japán jen (100) 40,742 Kanadai dollár 28,927 Spanyol peseta (100) 25,872 Svájci fran k 26,876 Lengyel zloty 10,025 USA-dollár 42,439 Az étkezési burgonya felvásárlási árának alakulása Sk/t (46. hét) Termék Ár Nyugat Közép Kelet Országos Szlov. Szlov. Szlov. összesítés Rosara/25 kg Min. 7,00 8,00 7,00 7,00 Max. 8,50 8,10 8,00 8,50 Átlag 7,50 8,00 7,50 7,67 Koruna/25 kg Min. 7,20 8,00 7,00 7,00 Max 7,50 8,00 7,00 8,00 Átlag 7,33 8,00 7,00 7,44 Eta/25 kg Min. 7,00 8,00 HNN 7,00 Max 7,50 8,00 8,00 Átlag 7,15 8,00 ­7,57 lmpala/25 kg Min 7,00 8,00 8,00 7,00 Max. 7,50 8,10 8,00 8,10 Átlag 7,19 8,00 8,00 7,73 Desiré/25 kg Min. 7,00 HMMi 7,00 7,00 Max. 8,50 7,00 8,50 Átlag 7,44 7,00 7,22 Jelmagyarázat: - nincs adat Az árak HÉA és a szállítási költségektől mentesek. Forrás: VÚEPP-ATIS A két héttel korábbi árakhoz hasonlóan az étkezési burgonya felvásárlá­si árai a 46. héten is 7-8,50 korona/kg között ingadoztak. Az átlagár el­érte a 7,57 Sk/kg-ot. A 44. héthez viszonyítva azonban az értékesítési árak 4,06 százalékkal csökkentek, a tavalyi év azonos időszakához viszo­nyítva az áremelkedés elérte a 27,8 százalékot. Az étkezési burgonya ma­gyarországi behozatala következtében csökkentek a hazai termelői árak. Az átlagos felvásárlási ár - a két héttel korábbiakhoz viszonyítva - a leg­nagyobb mértékben (0,71 Sk/kg) a Désirée fajtánál emelkedett. A felmé­rések szerint a korai étkezési burgonya értékesítése jól halad, a megnövekedett kereslet a téli időszakra való felkészülésnek köszönhető. (Az ATIS jelentése alapján)

Next

/
Thumbnails
Contents