Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-27 / 274. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 27. A Hosszú Menetelés 2F jelzésű rakéta éppen egy hete sikeresen, fennakadás nélkül teljesítette küldetését Kína embert küldhet az űrbe HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ha egy személy- és egy teherautó ütközik, az többnyire tragikus következményekkel jár a személygépkocsi utasaira nézve. Statisztikai adatok szerint napközben inkább a teherautók mennek neki a személyautóknak, éjjel, vagy rossz látási viszonyok között viszont fordítva: minden harmadik balesetben a személykocsi rohan neki olykor fékezés nélkül - a teherautónak. A teherautók láthatóságát nagymértékbenjavítja (s ezzel csökkenti a balesetveszélyt), ha a teherautó körvonalait öntapadó, fényvisszaverő fóliacsíkkal emelik ki. Németországban széles körű kísérletbe kezdtek: 980 cég több mint négyezer teherkocsiját látták el a körvonalakat láthatóvá tevő fényvisszaverő fóliacsíkkal. Az eredmény meggyőző: 41 százalékkal csökkentek a teher- és személyautók ütközéséből származó balesetek, s 37 százalékkal az oldalról való ütközések. A fényvisszaverő fólia alkalmazásának további lendületet ad, hogy reklámra is használható. Gyártanak már olyan öntapadó fóliát, amely a teherautókon szokásos reklámot (például a szállítócég nevét és lógóját) ábrázolja, így az ezzel borított teherautók, utánfutók és autóbuszok éjjel is reklámhordozókká válnak. (É. T.) Újabb civilizációs betegség: túl kevés a könnyünk Ha száraz a szemünk... HÍRÖSSZEFOGLALÓ Van egy betegség, amelyet az orvosok a civilizáció újabb ártalmaként emlegetnek - ez a száraz szem tünetcsoport. A jelenség közvetlen kiváltó oka a könny mennyiségének csökkenése, esetleg összetételének megváltozása. A könnynek számos élettani feladata közül például a szemgolyó nedvesen tartását és táplálását, a fertőző és a mechanikai sérüléseket okozó anyagok kimosását, antibakteriális és antivirális összetételét, nem utolsósorban pedig optikai szerepét kell megemlíteni, ha erről a kellemetlen és egyre többeket érintő tünetről beszélünk. Amikor ezeket a funkciókat a könny valamilyen okból nem tudja ellátni, szemünket kezdetben csak zavaróan, később azonban egyre ártalmasabban száraznak érezzük. A kiváltó okokat mint a civilizációs betegségek esetén általában - mai életformánkban kell keresnünk. A számítógép monitorjának vagy a televízió képernyőjének huzamos nézése és a hosszas autóvezetés egyaránt olyan élethelyzet, amikor a kelleténél kevesebbet pislogunk. Mivel a könnytermelés összhangban van az elhasznált testnedv mennyiségével, ezért ezek a tevékenységek végső soron csökkentik a könny termelődésének mértékét. A környezetünkben levő por, az UVsugárzás és a légkondicionálás mind-mind erősíti ezt a folyamatot. Azok is veszélyeztetettek, akik keveset alszanak, antidepresszáns vagy vizhajtó gyógyszereket szednek, általános A-vitamin-hiányban vagy valamilyen autoimmun betegségben szenvednek. A 45 évesnél idősebb korosztály a hormonális változások miatt érintett. Eleinte nem is tudatosul bennünk, hogy baj van. Arra panaszkodunk, hogy bevörösödik, esedeg fáj is a szemünk, de valójában szinte senki sincs tisztában azzal, hogy a csökkent mértékű könnytermelés áll ezeknek a tüneteknek a hátterében. Márpedig ha nem kezeljük ki a bajt, tartós szembetegségek kialakulásával fizethetünk érte. A megoldás ideális esetben az életformaváltásban rejlik. Alkalmat kell teremteni szemünknek a regenerálódásra, lehetőség szerint kerülni kell a kiváltó okokat. Ha ez nem oldható meg vagy nem segít, műkönnyel kell pótolni szervezetünk hiányos könnytermelését. (É. T.) A veszettséget szinte mindig kutyák viszik át az emberre Új fegyver a kór ellen HÍRÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban a veszettség okozta halálesetek 90%-a a fejlődő országokban következik be. A világ elmaradott vidékein a betegségek elleni küzdelem egyetlen hatékony módjának a megelőzés látszik. Igaz ez a veszettségre is, hiába van mód a gyógyítására. A veszettséget majdnem kizárólag kutyák viszik át az emberre - az adatok szerint az esetek 94 százalékában. Ennek ismeretében ijesztően hangzik, hogy becslések szerint a Földön élő 500 millió kutyának mindössze 7 százaléka védett a veszettség ellen, azaz ilyen elenyésző hányaduk kap védőoltást. Az immunizálást legelterjedtebben a fertőzött állatok agyvelőjéből vett, többékevésbé legyengített kórokozókkal végzik. Létezik biztosabb módszer is, például a sejtkultúrákból kivont tisztított oltóanyag, de az jóval költségesebb. Más esetekben mód van arra, hogy a táplálékkal juttassák az állatokba a vakcinát, ez a gyakorlat például a rókák esetében jól bevált. A párizsi Pasteur Intézet virológusai egy olyan oltóanyag tökéletesítésén dolgoznak, amely reményeik szerint mindenki számára elérhető, egyszerű és hatékony lesz, így talán a fejlődő országokban kialakult helyzetet is nagymértékben javíthatja. Az intézet munkatársai a vírus egyik jellegzetes felszíni molekuláját, egy glükoproteint kódoló DNS-szakaszt igyekeznek felhasználni e célra. (E. T.) Fiatalodást és örök létet egyelőre még nem ígérnek Hosszabb lehet az élet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Olasz kutatók génbeavatkozással jócskán meghosszabbították kísérleti egerük életét - munkájuk az életkor-meghosszabbító tabletta irányába mutat. Az eredmény előzménye, hogy texasi kutatók két éve leállították az emberi sejtek öregedését, hangsúlyozva, hogy fiatalítást és örök életet nem ígérnek. Texasi kutatók kifejlesztettek egy eljárást, amely az egészséges élettartamot megnöveli, a teljes élethosszt viszont nem. A természetes öregedés megakadályozásával és a sejtek osztódásra késztetésével megelőzhetők azok az öregedésre visszavezethető elváltozások, mint például a ráncosodás, az érrendszeri betegségek és a vakság néhány fajtája. Ólasz kutatók nagyot léptek előre: a normálisnál 35%-kal hosszabb életet juttattak egy egérnek génkezeléssel. Ezzel bebizonyították, az emlősök öregedése genetikus kapcsolóval szabályozható. A beavatkozás nyomán az egérnél nem mutatkoztak mellékhatások. Az élettartam genetikus szabályozását férgeknél és legyeknél már bebizonyították, emlősöknél csak most. (VG) Az egykori Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok után Kína lesz a harmadik ország, amely képes embert szállítani a világűrbe a maga alkotta jármű fedélzetén. A távolkeleti ország éppen egy hete pilóta nélküli űrhajót lőtt fel - sikeresen. MH-ÖSSZEFOGLALÓ Pekingben bejelentették: a Csiucsüan űrállomásról a Hosszú Menetelés 2F jelzésű hordozórakétát, rajta egy ember nélküli űrkabinnal sikeresen felbocsátották, amely 14-szer megkerülte a Földet és 21 órát töltött a világűrben. A kínai űrhajót Sencsounak, azaz Istenhajónak nevezték el. „Kína megérdemli a helyet azon országok között, amelyek a legfejlettebb technika csúcsait ostromolják" - idézte az Új Kína hírügynökség annak a programnak a vezetőjét, aki az ember irányította űrutazás kínai kísérleteit vezeti. A sikeres kísérlet bizonyítja, hogy a kínai űrhajó, illetve a hordozórakéta teljesítménye tökéletes - mondta a nyilatkozó. A kínai állami televízió néhány képet sugárzott arról, hogy a Hosszú Menetelés nevű hordozórakéta új modellje útnak indul a Kína északnyugati tartományában lévő rakétabázisról. Az indításra közép-európai idő szerint november 19-én éjjel fél tizenkettőkor került sor. Az űrhajó Belső-Mongólia tartományban landolt 20-án este fél nyolckor. Ugyanakkor a tévé csak szimulált képeket sugárzott a földet érésről. A hírügynökség szerint Kína még több, utas nélküli kísérleti repülést végez, mielőtt a világűrbe küldené űrhajósát. A jelentés menetrendet nem tartalmazott. A hivatalos pekingi vélemény szerint Kína most látványosan bizonyította, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is képes uralni a legfejlettebb technológiát. A szándék világos: Kína az űrsikereket arra akarja felhasználni, hogy a lassuló gazdasági növekedés és a növekvő munkanélküliség közepette fokozza a lakosság „harci morálját". Kínai lapok korábban beharangozták, hogy az első kínai 1999. október elsején, a kommunista hatalomátvétel 50. évfordulóján már „fentről" a világűrből integet majd; a lapok most nem tértek ki a késedelem okaira. A sanghaji Wen Hui Bao című lap nemrég jelentette, hogy Kína a legjobb katonai pilótáit képezi ki űrrepülésre. A Flight International című lap pedig azt közölte, a kínai Kína felbocsátotta első ember nélküli űrhajóját és ilymódon csatlakozott a világ exkluzív űrklubjához. A Reuters a következőkben idézi fel a kínai űrprogram legfőbb állomásait: 1958: Mao Ce-tung kínai vezető kijelenti, hogy Kína ki fogja fejleszteni saját rakétáit, atombombáit és mesterséges holdjait. 1959: Kína felbocsátja első rakétáját 1970: Kína pályára állítja első mesterséges holdját 1992: Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt vezetője emberi utasú űrhajó felbocsátására vonatkozó programot hidet meg 1995 január: egy távközlési mesterséges hold felbocsátása közben felrobban a Szecsuan tartományi Hszicsang űrrepülőteréről indított Hosszú Menetelés 2E rakéta és megöl egy hatszemélyes családot. 1996 február: Egy Intelsat 708-as távközlési holdat szállító rakéta nem sokkal a felbocsátás után felrobban a hszicsangi startot követően. 1996 augusztus: Egy Hosszú Menetelés rakéta hibás pályára állít egy 120 millió dollár értékű kínai mesterséges holdat. 1999 november 20: 42 éwel azt követően, hogy a volt Szovjetunió először bocsátott fel mesterséges holdat az űrbe, Kína felbocsátja első ember nélküli űrhajóját. Az űrhajónak a Sencsou nevet adták. 1999 november 21. A Sencsou, miután 21 órát töltött az űrben és 14szer megkerülte a Földet, leszállt Belső-Mongóliában. (MTI) A Hosszú Menetelés hordozórakéta a kilövés pillanataiban. Még hosszú utat kell megtenni a kínai űrkutatásnak ahhoz, hogy elérje az USA jelenlegi szintjét. (A Reuters felvétele) űrhajó voltaképpen a Szojuz orosz űrhajó tervei alapján készül, de kiegészül két pár napelemmodullal és a gömb alakú orosz változat helyett egy henger alakú modul alkotja majd az űrhajó frontális részét. Tudni vélik, hogy a kínai űrhajó tömege 8,4 tonna, és négy űrhajós szállítására alkalmas. Két kínai űrhajósjelölt 1996-ban az orosz Csillagvárosban már részt vett űrhajóskiképzésen, miután Peking és Moszkva aláírta az együttműködési megállapodást ezen a területen. A kísérleti kínai űrhajó felbocsátása növeli a nemzet erejét, az ország tekintélyét, fokozza a nemzeti öntudatot és büszkeséget - írta az Új Kína hírügynökség. Erre az alkalomra Kína egy teljesen új szárazföldi és tengeri űrfigyelő és ellenőrző központot épített ki, és tökéletesen tudatában van az „űrhatalommá" válás hatásainak. A technológiai, asztronómiai, fizikai-tudományos előnyökön kívül a hadsereg is érdekelt az űrkísérletekben. Kínai katonatisztek korábban már arról írtak, hogy javítani kell a mesterséges holdas összeköttetést és űrbe telepíthető fegyvereket kell kifejleszteni. A jövő űrhajója napvitorlásként is száguldhat, felhasználva a Napból áradó fotonok és ionizált részecskék áramlását Új űrjárműötletek körvonalazódnak Már készülődnek azok az űrjárműtípusok, amelyek a kozmoszba vágyakozók szerint felválthatják a drága és üzemanyagfaló ősváltozatokat. Az eddig alkalmazott rakétameghajtás óriási hátránya, hogy magán az űrhajó tömegén kívül az utazás során később felhasználásra kerülő üzemanyagot és annak a tartályát is gyorsítani kell. így alakult kí a közismert elrendezés; egy óriási szivar, hegyén a „mákszemnyi" hasznos teherrel. A szakemberek elméletben már több újfajta meghajtást is kidolgoztak, a gyakorlatban azonban csak az utóbbi időben kezdték el kipróbálni az új megoldásokat. A közös törekvés a rakétameghajtás kiváltása az űrutazás kezdeti szakaszában, amikor is az űrjárműnek olyan sebességre kell felgyorsulnia, hogy a jármű - legyőzve a Föld vonzását - feljuthasson a megfelelő magasságba. Az egyik legötletesebb megoldás a Roton Vehicle nevű kaliforniai cég Rotary Rocketje. Az űreszköz hagyományos módon, egy könnyű rakétamotor segítségével, függőlegesen startol, a visszatéréskor pedig egy, az orr-részben kinyitott propeller segítségével azt rotorként működtetve, annak felhajtóerejét használja fékezésre, így a szerkezet mintegy visszahátrálva a „talpára" érkezik, s legfeljebb a leszálláskor szükséges stabilizálást biztosítják kis oldalfúvókák. Mások azon törik a fejüket, hogyan lehetne csökkenteni a kiindulótömeget. Például akként - mondják -, hogy ha az űrhajó külső tolóerőt vehetne igénybe. Itt, a Naprendszerben esedeg úgy, hogy a Nap által óriási mennyiségben kibocsátott energiát és anyagot közkeletű nevén a napszelet - lehetne „üzemanyagként" hasznosítani. A napvitorlást a tervezőasztalon már évtizedekkel ezelőtt megálmodták, de csak az utóbbi években kezdtek hozzá egy működő konstrukció összeállításához. A napvitorlás - ahogyan a tengeri vitorlás a levegő molekuláinak mozgási energiáját hasznosítja - a Napból áradó fotonok és ionizált részecskék áramlását fogja „vitorláiba", ez esetben egy hatalmas tükröző felületre. Ezzel az eljárással a számítások szerint (természetesen megfelelő fotonsűrűség mellett) rendkívül nagy sebességre lehetne felgyorsulni még a Naprendszer belső tartományaiban. Olyannyira, hogy egy így felgyorsított űrjármű néhány éven belül akár képes lehetne utolérni a Naprendszerből kifelé tartó Pioneer űrszondákat. Annak ellenére is, hogy az említett szondasorozat 10. és 11. sorszámú elemei már több mint 10 milliárd kilométerre távolodtak el a Földtől. Érdekes elképzelés alakult ki a Föld-Hold utazás megkönnyítésére is. A holdrakétát előbb Föld körüli pályára juttatnák, ahol az űrhajóból egy akár több kilométer hoszszúságú kötélen súlyt bocsátanának ki. A két, egymással ily módon kapcsolatban maradó, eltérő tömeAz egyik legötletesebb megoldás a Rotary Rocket. Hagyományos módon rajtol, ám az orr-részében elhelyezett propeller révén már simán landol. (HVG-kép) gű test a Föld mágneses terének hatására közös tömegközpontjuk körül gyorsuló pörgésbe kezd. így már csak megfelelő pillanatban „el kell engedni" az űrjárművet, ami ily módon végül is a Földről felvitt üzemanyag nélkül éri el a Holdutazáshoz szükséges sebességet. Az elképzelések szerint ugyanezen az elven lehetne lelassítani a Holdhoz érkező űrhajót, így kevesebb üzemanyag szükséges a fékezéshez is. Visszafelé ugyanennek a fordítottját kellene „eljátszani", vagyis a Hold körüli „űrparittya" gyorsítana, a Föld körüli pedig lassítana az űrhajón. Ilyen kísérletet már kétszer is végeztek az amerikai űrsikló űrhajósai, s bár a kötél a nagy megterhelés miatt mindkétszer elszakadt, az optimista mérnökök váltig állítják, ez is ígéretes megoldás. A vitorlázás egyik alapszabálya, hogy minél erősebb szél fúj, annál nagyobb végsebességet lehet elérni. A rakétahajtásnál ezt a szelet a fúvókákon kiáramló anyag „helyettesíti", amelynek sebessége folyékony hajtóanyag esetén másodpercenként néhányszor tíz küométeres is lehet. Nyilvánvaló, hogy az elérhető legnagyobb tolóerőt a fénysebességgel mozgó hajtóanyag lenne képes kifejteni - ezért álmodoznak sokan a fény alkotóelemeit hasznosító fotonrakétáról. Hasonló elvet követ a viszont már kipróbált ionrakéta, amely az üzemanyag kiáramlási sebességét elektromos úton növeli. Egy ilyen hajtómű kísérleti példányát helyezte el a NASA a Deep Space 1 szondán, amely a xenon gázionjaival működik. Elvben a napelemek által biztosított elektromos erőtérben nagy sebességre gyorsítják, majd semlegesítik az ionokat. A Deep Space 1 rakétája egy kis bizonytalankodás után nemrégiben mindenesetre beindult, és most lassan új pályára tereli a szondát. (HVG) A teherautó körvonalait fényvisszaverő fóliacsík jelzi Biztonságfokozó reklám