Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-27 / 274. szám, szombat

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 27. A Hosszú Menetelés 2F jelzésű rakéta éppen egy hete sikeresen, fennakadás nélkül teljesítette küldetését Kína embert küldhet az űrbe HÍRÖSSZEFOGLALÓ Ha egy személy- és egy teherautó ütközik, az többnyire tragikus kö­vetkezményekkel jár a személy­gépkocsi utasaira nézve. Statiszti­kai adatok szerint napközben in­kább a teherautók mennek neki a személyautóknak, éjjel, vagy rossz látási viszonyok között viszont for­dítva: minden harmadik baleset­ben a személykocsi rohan neki ­olykor fékezés nélkül - a teherau­tónak. A teherautók láthatóságát nagy­mértékbenjavítja (s ezzel csökken­ti a balesetveszélyt), ha a teherautó körvonalait öntapadó, fényvissza­verő fóliacsíkkal emelik ki. Német­országban széles körű kísérletbe kezdtek: 980 cég több mint négy­ezer teherkocsiját látták el a körvo­nalakat láthatóvá tevő fényvissza­verő fóliacsíkkal. Az eredmény meggyőző: 41 százalékkal csök­kentek a teher- és személyautók üt­közéséből származó balesetek, s 37 százalékkal az oldalról való ütkö­zések. A fényvisszaverő fólia alkal­mazásának további lendületet ad, hogy reklámra is használható. Gyártanak már olyan öntapadó fó­liát, amely a teherautókon szoká­sos reklámot (például a szállítócég nevét és lógóját) ábrázolja, így az ezzel borított teherautók, utánfu­tók és autóbuszok éjjel is reklám­hordozókká válnak. (É. T.) Újabb civilizációs betegség: túl kevés a könnyünk Ha száraz a szemünk... HÍRÖSSZEFOGLALÓ Van egy betegség, amelyet az orvo­sok a civilizáció újabb ártalmaként emlegetnek - ez a száraz szem tü­netcsoport. A jelenség közvetlen kiváltó oka a könny mennyiségé­nek csökkenése, esetleg összetétel­ének megváltozása. A könnynek számos élettani feladata közül pél­dául a szemgolyó nedvesen tartá­sát és táplálását, a fertőző és a me­chanikai sérüléseket okozó anya­gok kimosását, antibakteriális és antivirális összetételét, nem utol­sósorban pedig optikai szerepét kell megemlíteni, ha erről a kelle­metlen és egyre többeket érintő tü­netről beszélünk. Amikor ezeket a funkciókat a könny valamilyen ok­ból nem tudja ellátni, szemünket kezdetben csak zavaróan, később azonban egyre ártalmasabban szá­raznak érezzük. A kiváltó okokat ­mint a civilizációs betegségek ese­tén általában - mai életformánk­ban kell keresnünk. A számítógép monitorjának vagy a televízió kép­ernyőjének huzamos nézése és a hosszas autóvezetés egyaránt olyan élethelyzet, amikor a kelleté­nél kevesebbet pislogunk. Mivel a könnytermelés összhangban van az elhasznált testnedv mennyisé­gével, ezért ezek a tevékenységek végső soron csökkentik a könny termelődésének mértékét. A kör­nyezetünkben levő por, az UV­sugárzás és a légkondicionálás mind-mind erősíti ezt a folyama­tot. Azok is veszélyeztetettek, akik keveset alszanak, antidepresszáns vagy vizhajtó gyógyszereket szed­nek, általános A-vitamin-hiányban vagy valamilyen autoimmun be­tegségben szenvednek. A 45 éves­nél idősebb korosztály a hormoná­lis változások miatt érintett. Elein­te nem is tudatosul bennünk, hogy baj van. Arra panaszkodunk, hogy bevörösödik, esedeg fáj is a sze­münk, de valójában szinte senki sincs tisztában azzal, hogy a csök­kent mértékű könnytermelés áll ezeknek a tüneteknek a hátteré­ben. Márpedig ha nem kezeljük ki a bajt, tartós szembetegségek kiala­kulásával fizethetünk érte. A meg­oldás ideális esetben az életforma­váltásban rejlik. Alkalmat kell te­remteni szemünknek a regeneráló­dásra, lehetőség szerint kerülni kell a kiváltó okokat. Ha ez nem oldható meg vagy nem segít, mű­könnyel kell pótolni szervezetünk hiányos könnytermelését. (É. T.) A veszettséget szinte mindig kutyák viszik át az emberre Új fegyver a kór ellen HÍRÖSSZEFOGLALÓ Napjainkban a veszettség okozta halálesetek 90%-a a fejlődő orszá­gokban következik be. A világ el­maradott vidékein a betegségek el­leni küzdelem egyetlen hatékony módjának a megelőzés látszik. Igaz ez a veszettségre is, hiába van mód a gyógyítására. A veszettséget majdnem kizárólag kutyák viszik át az emberre - az adatok szerint az esetek 94 százalékában. Ennek ismeretében ijesztően hangzik, hogy becslések szerint a Földön élő 500 millió kutyának mindössze 7 százaléka védett a veszettség el­len, azaz ilyen elenyésző hánya­duk kap védőoltást. Az immunizá­lást legelterjedtebben a fertőzött állatok agyvelőjéből vett, többé­kevésbé legyengített kórokozókkal végzik. Létezik biztosabb módszer is, például a sejtkultúrákból kivont tisztított oltóanyag, de az jóval költségesebb. Más esetekben mód van arra, hogy a táplálékkal juttas­sák az állatokba a vakcinát, ez a gyakorlat például a rókák esetében jól bevált. A párizsi Pasteur Intézet virológusai egy olyan oltóanyag tökéletesítésén dolgoznak, amely reményeik szerint mindenki szá­mára elérhető, egyszerű és haté­kony lesz, így talán a fejlődő orszá­gokban kialakult helyzetet is nagy­mértékben javíthatja. Az intézet munkatársai a vírus egyik jellegze­tes felszíni molekuláját, egy glükoproteint kódoló DNS-sza­kaszt igyekeznek felhasználni e célra. (E. T.) Fiatalodást és örök létet egyelőre még nem ígérnek Hosszabb lehet az élet HÍRÖSSZEFOGLALÓ Olasz kutatók génbeavatkozással jócskán meghosszabbították kísér­leti egerük életét - munkájuk az életkor-meghosszabbító tabletta i­rányába mutat. Az eredmény előz­ménye, hogy texasi kutatók két éve leállították az emberi sejtek örege­dését, hangsúlyozva, hogy fiatalí­tást és örök életet nem ígérnek. Te­xasi kutatók kifejlesztettek egy eljá­rást, amely az egészséges élettarta­mot megnöveli, a teljes élethosszt viszont nem. A természetes örege­dés megakadályozásával és a sejtek osztódásra késztetésével megelőz­hetők azok az öregedésre visszave­zethető elváltozások, mint például a ráncosodás, az érrendszeri betegsé­gek és a vakság néhány fajtája. Ólasz kutatók nagyot léptek előre: a normálisnál 35%-kal hosszabb éle­tet juttattak egy egérnek génkeze­léssel. Ezzel bebizonyították, az em­lősök öregedése genetikus kapcso­lóval szabályozható. A beavatkozás nyomán az egérnél nem mutatkoz­tak mellékhatások. Az élettartam genetikus szabályozását férgeknél és legyeknél már bebizonyították, emlősöknél csak most. (VG) Az egykori Szovjetunió, illet­ve az Egyesült Államok után Kína lesz a harmadik ország, amely képes embert szállíta­ni a világűrbe a maga alkot­ta jármű fedélzetén. A távol­keleti ország éppen egy hete pilóta nélküli űrhajót lőtt fel - sikeresen. MH-ÖSSZEFOGLALÓ Pekingben bejelentették: a Csiu­csüan űrállomásról a Hosszú Me­netelés 2F jelzésű hordozórakétát, rajta egy ember nélküli űrkabinnal sikeresen felbocsátották, amely 14-szer megkerülte a Földet és 21 órát töltött a világűrben. A kínai űr­hajót Sencsounak, azaz Istenhajó­nak nevezték el. „Kína megérdemli a helyet azon országok között, amelyek a legfejlettebb technika csúcsait ostromolják" - idézte az Új Kína hírügynökség annak a prog­ramnak a vezetőjét, aki az ember irányította űrutazás kínai kísérlete­it vezeti. A sikeres kísérlet bizonyít­ja, hogy a kínai űrhajó, illetve a hordozórakéta teljesítménye töké­letes - mondta a nyilatkozó. A kínai állami televízió néhány ké­pet sugárzott arról, hogy a Hosszú Menetelés nevű hordozórakéta új modellje útnak indul a Kína észak­nyugati tartományában lévő raké­tabázisról. Az indításra közép-eu­rópai idő szerint november 19-én éjjel fél tizenkettőkor került sor. Az űrhajó Belső-Mongólia tartomány­ban landolt 20-án este fél nyolckor. Ugyanakkor a tévé csak szimulált képeket sugárzott a földet érésről. A hírügynökség szerint Kína még több, utas nélküli kísérleti repülést végez, mielőtt a világűrbe küldené űrhajósát. A jelentés menetrendet nem tartalmazott. A hivatalos pe­kingi vélemény szerint Kína most látványosan bizonyította, hogy egyedül, mindenkitől függetlenül is képes uralni a legfejlettebb tech­nológiát. A szándék világos: Kína az űrsikereket arra akarja felhasz­nálni, hogy a lassuló gazdasági nö­vekedés és a növekvő munkanél­küliség közepette fokozza a lakos­ság „harci morálját". Kínai lapok korábban beharangozták, hogy az első kínai 1999. október elsején, a kommunista hatalomátvétel 50. évfordulóján már „fentről" a világ­űrből integet majd; a lapok most nem tértek ki a késedelem okaira. A sanghaji Wen Hui Bao című lap nemrég jelentette, hogy Kína a leg­jobb katonai pilótáit képezi ki űrre­pülésre. A Flight International cí­mű lap pedig azt közölte, a kínai Kína felbocsátotta első ember nélküli űrhajóját és ilymódon csatlako­zott a világ exkluzív űrklubjához. A Reuters a következőkben idézi fel a kínai űrprogram legfőbb állomásait: 1958: Mao Ce-tung kínai vezető kijelenti, hogy Kína ki fogja fejlesz­teni saját rakétáit, atombombáit és mesterséges holdjait. 1959: Kína felbocsátja első rakétáját 1970: Kína pályára állítja első mesterséges holdját 1992: Csiang Cö-min, a Kínai Kommunista Párt vezetője emberi utasú űrhajó felbocsátására vonatkozó programot hidet meg 1995 január: egy távközlési mesterséges hold felbocsátása közben felrobban a Szecsuan tartományi Hszicsang űrrepülőteréről indított Hosszú Menetelés 2E rakéta és megöl egy hatszemélyes családot. 1996 február: Egy Intelsat 708-as távközlési holdat szállító rakéta nem sokkal a felbocsátás után felrobban a hszicsangi startot követően. 1996 augusztus: Egy Hosszú Menetelés rakéta hibás pályára állít egy 120 millió dollár értékű kínai mesterséges holdat. 1999 november 20: 42 éwel azt követően, hogy a volt Szovjetunió először bocsátott fel mesterséges holdat az űrbe, Kína felbocsátja el­ső ember nélküli űrhajóját. Az űrhajónak a Sencsou nevet adták. 1999 november 21. A Sencsou, miután 21 órát töltött az űrben és 14­szer megkerülte a Földet, leszállt Belső-Mongóliában. (MTI) A Hosszú Menetelés hordozórakéta a kilövés pillanataiban. Még hosszú utat kell megtenni a kínai űrkutatásnak ahhoz, hogy elérje az USA jelen­legi szintjét. (A Reuters felvétele) űrhajó voltaképpen a Szojuz orosz űrhajó tervei alapján készül, de ki­egészül két pár napelemmodullal és a gömb alakú orosz változat he­lyett egy henger alakú modul al­kotja majd az űrhajó frontális ré­szét. Tudni vélik, hogy a kínai űr­hajó tömege 8,4 tonna, és négy űr­hajós szállítására alkalmas. Két kí­nai űrhajósjelölt 1996-ban az orosz Csillagvárosban már részt vett űr­hajóskiképzésen, miután Peking és Moszkva aláírta az együttműködé­si megállapodást ezen a területen. A kísérleti kínai űrhajó felbocsátá­sa növeli a nemzet erejét, az or­szág tekintélyét, fokozza a nemze­ti öntudatot és büszkeséget - írta az Új Kína hírügynökség. Erre az alkalomra Kína egy teljesen új szá­razföldi és tengeri űrfigyelő és el­lenőrző központot épített ki, és tö­kéletesen tudatában van az „űrha­talommá" válás hatásainak. A technológiai, asztronómiai, fizi­kai-tudományos előnyökön kívül a hadsereg is érdekelt az űrkísérle­tekben. Kínai katonatisztek koráb­ban már arról írtak, hogy javítani kell a mesterséges holdas össze­köttetést és űrbe telepíthető fegy­vereket kell kifejleszteni. A jövő űrhajója napvitorlásként is száguldhat, felhasználva a Napból áradó fotonok és ionizált részecskék áramlását Új űrjárműötletek körvonalazódnak Már készülődnek azok az űrjár­műtípusok, amelyek a kozmoszba vágyakozók szerint felválthatják a drága és üzemanyagfaló ősváltoza­tokat. Az eddig alkalmazott rakéta­meghajtás óriási hátránya, hogy magán az űrhajó tömegén kívül az utazás során később felhasználásra kerülő üzemanyagot és annak a tartályát is gyorsítani kell. így ala­kult kí a közismert elrendezés; egy óriási szivar, hegyén a „mákszem­nyi" hasznos teherrel. A szakembe­rek elméletben már több újfajta meghajtást is kidolgoztak, a gya­korlatban azonban csak az utóbbi időben kezdték el kipróbálni az új megoldásokat. A közös törekvés a rakétameghaj­tás kiváltása az űrutazás kezdeti szakaszában, amikor is az űrjármű­nek olyan sebességre kell felgyor­sulnia, hogy a jármű - legyőzve a Föld vonzását - feljuthasson a megfelelő magasságba. Az egyik legötletesebb megoldás a Roton Vehicle nevű kaliforniai cég Rotary Rocketje. Az űreszköz hagyomá­nyos módon, egy könnyű rakéta­motor segítségével, függőlegesen startol, a visszatéréskor pedig egy, az orr-részben kinyitott propeller segítségével azt rotorként működ­tetve, annak felhajtóerejét használ­ja fékezésre, így a szerkezet mint­egy visszahátrálva a „talpára" érke­zik, s legfeljebb a leszálláskor szük­séges stabilizálást biztosítják kis ol­dalfúvókák. Mások azon törik a fejüket, hogyan lehetne csökkenteni a kiinduló­tömeget. Például akként - mond­ják -, hogy ha az űrhajó külső toló­erőt vehetne igénybe. Itt, a Nap­rendszerben esedeg úgy, hogy a Nap által óriási mennyiségben ki­bocsátott energiát és anyagot ­közkeletű nevén a napszelet - le­hetne „üzemanyagként" hasznosí­tani. A napvitorlást a tervezőaszta­lon már évtizedekkel ezelőtt meg­álmodták, de csak az utóbbi évek­ben kezdtek hozzá egy működő konstrukció összeállításához. A napvitorlás - ahogyan a tengeri vi­torlás a levegő molekuláinak moz­gási energiáját hasznosítja - a Nap­ból áradó fotonok és ionizált ré­szecskék áramlását fogja „vitorlái­ba", ez esetben egy hatalmas tükrö­ző felületre. Ezzel az eljárással a számítások szerint (természetesen megfelelő fotonsűrűség mellett) rendkívül nagy sebességre lehetne felgyorsulni még a Naprendszer belső tartományaiban. Olyannyira, hogy egy így felgyorsított űrjármű néhány éven belül akár képes le­hetne utolérni a Naprendszerből kifelé tartó Pioneer űrszondákat. Annak ellenére is, hogy az említett szondasorozat 10. és 11. sorszámú elemei már több mint 10 milliárd kilométerre távolodtak el a Földtől. Érdekes elképzelés alakult ki a Föld-Hold utazás megkönnyítésére is. A holdrakétát előbb Föld körüli pályára juttatnák, ahol az űrhajó­ból egy akár több kilométer hosz­szúságú kötélen súlyt bocsátaná­nak ki. A két, egymással ily módon kapcsolatban maradó, eltérő töme­Az egyik legötletesebb megoldás a Rotary Rocket. Hagyományos mó­don rajtol, ám az orr-részében elhe­lyezett propeller révén már simán landol. (HVG-kép) gű test a Föld mágneses terének hatására közös tömegközpontjuk körül gyorsuló pörgésbe kezd. így már csak megfelelő pillanatban „el kell engedni" az űrjárművet, ami ily módon végül is a Földről felvitt üzemanyag nélkül éri el a Hold­utazáshoz szükséges sebességet. Az elképzelések szerint ugyanezen az elven lehetne lelassítani a Hold­hoz érkező űrhajót, így kevesebb üzemanyag szükséges a fékezéshez is. Visszafelé ugyanennek a fordí­tottját kellene „eljátszani", vagyis a Hold körüli „űrparittya" gyorsíta­na, a Föld körüli pedig lassítana az űrhajón. Ilyen kísérletet már két­szer is végeztek az amerikai űrsikló űrhajósai, s bár a kötél a nagy meg­terhelés miatt mindkétszer elsza­kadt, az optimista mérnökök váltig állítják, ez is ígéretes megoldás. A vitorlázás egyik alapszabálya, hogy minél erősebb szél fúj, annál nagyobb végsebességet lehet elér­ni. A rakétahajtásnál ezt a szelet a fúvókákon kiáramló anyag „helyet­tesíti", amelynek sebessége folyé­kony hajtóanyag esetén másodper­cenként néhányszor tíz küométe­res is lehet. Nyilvánvaló, hogy az elérhető legnagyobb tolóerőt a fénysebességgel mozgó hajtóanyag lenne képes kifejteni - ezért álmo­doznak sokan a fény alkotóelemeit hasznosító fotonrakétáról. Hason­ló elvet követ a viszont már kipró­bált ionrakéta, amely az üzem­anyag kiáramlási sebességét elekt­romos úton növeli. Egy ilyen hajtó­mű kísérleti példányát helyezte el a NASA a Deep Space 1 szondán, amely a xenon gázionjaival műkö­dik. Elvben a napelemek által biz­tosított elektromos erőtérben nagy sebességre gyorsítják, majd semle­gesítik az ionokat. A Deep Space 1 rakétája egy kis bizonytalankodás után nemrégiben mindenesetre be­indult, és most lassan új pályára te­reli a szondát. (HVG) A teherautó körvonalait fényvisszaverő fóliacsík jelzi Biztonságfokozó reklám

Next

/
Thumbnails
Contents