Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)
1999-11-27 / 274. szám, szombat
6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 27. Üldözöttek kártalanítása Berlin. A német törvényhozás tegnap egyhangúlag hozott döntéssel egységesen havi 600 márkára emelte az egykori keletnémet kommunista rezsim üldözöttéinek fizetendő járadékot. A parlamenti határozat értelmében több tízezer, az NDK hatóságai által politikai okból bebörtönzött személy számíthat januártól megemelt jövedelemkiegészítésre. Az eddigi gyakorlat szerint azok az egykori börtönviseltek, akik a keletnémet fordulat (1989 október) idejéig az NDK-ban éltek, havi 550 márkát, míg a börtönidő letöltése után az NSZK-ba kitoloncoltak havi 300 márkát kaptak. (MTI) Portillo ismét a torykat erősíti London. A Londonban csütörtökön megtartott kensingtoni pótválasztások fölényes nyerésével két és fél év után visszatért a brit parlamentbe Michael Portillo, volt konzervatív védelmi miniszter, az ellenzéki toryk egyik legkarizmatikusabb képviselője. Portillónak az 1997-es parlamenti választásokon elszenvedett veresége az egyik legsúlyosabb csapás volt az ellenzékbe szorult konzervatívok számára, leginkább azért, mert őt tartották John Major lemondott pártvezér első számú utódjának. (MTI) Habsburg Ottó kitüntetése Budapest. Göncz Árpád köztársasági elnök tegnap a Parlamentben a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztje kitüntetést adta át Habsburg Ottónak, a Nemzetközi Páneurópai Unió elnökének. Az államfő - a miniszterelnök előterjesztésére - Magyarország demokratikus átalakítása és európai integrációjának előmozdítása érdekében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként adományozta a kitüntetést Habsburg Ottónak. (MTI) Habsburg Ottó (Archívum) Pokolgépes merénylet Teherán. Két ember meghalt és nyolc megsebesült csütörtök este, amikor pokolgép robbant az iráni Ahváz városában, az egyetem előtt. A hírszerzési minisztérium tájékoztatása szerint a merényletet követően a biztonsági erők összecsaptak a Mudzsahedin Halk nevű iráni ellenzéki mozgalom tagjaival. (MTI) Meghiúsított támadás Róma. Az olasz rendőrség tegnap reggel a római képviselőház épülete közelében hatástalanított egy pokolgépet. Helyi rendőrségi források szerint egy újonnan feltűnt szélsőjobboldali csoport tagjai jelezték, hogy nekik állt szándékukban elkövetni a merényletet. (MTI) Jelcin amnesztiát fontolgat a csecsenek számára, akik készek letenni a fegyvert A háború új szakasza Moszkva/Isztambul/Nazrany. Befejeződött az orosz hadsereg csecsenföldi akciójának második szakasza és a szövetségi haderő megkezdte a harmadik szakaszt - közölte tegnap az orosz vezérkari főnök helyettese. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint Valerij Manyilov moszkvai sajtóértekezletén elmondta, a harmadik szakasz célja, hogy egyrészt Csecsenföld hegyes vidékein hajtsanak végre terroristaellenes akciókat, másrészt helyreállítsák a csecsen hatalmi intézmények és közellátási rendszer működését. Azt mondta, hogy meg szeretnék teremteni a csecsen menekültek hazatérésének feltételeit. A terroristaellenes csecsenföldi akció harmadik szakaszának nagyobb részét még az idén be akarják fejezni. Manyilov azt is közölte, hogy az orosz haderő 187 emberét veszítette el a csecsenföldi harcokban, sebesültjeik száma pedig 545. A vezérkari főnökhelyettes adatai szerint a csecsen oldalon pedig 4500 harcos halt meg, de mint utalt rá, ez a szám tovább fog növekedni a lázadók Groznijban található harci fészkei elleni bombatámadások következtében. Az AFP jelentése szerint az orosz államfő amnesztiatörvényt akar előkészíttetni, amelynek értelmében büntetlenséget élveznének azok a csecsen függetlenségi harcosok, akik nem követtek el súlyos bűncselekményeket Oroszország, illetve oroszok ellen és önként leteszik a fegyvert. Aszlan Maszhadov csecsen elnök különmegbízottja tegnapi isztambuli sajtóértekezletén azt állította, hogy a szakadár lázadók ellen háborút folytató orosz erők vegyi fegyver bevetésére készülnek. Szaidhasszán Abumuszlumov elmondta, hogy a csecsen vezetéshez eljutott információk alapján állítja ezt, de az értesülésekkel kapcsolatban részleteket nem közölt. Moszkva nyomban cáfolta a bejelentést, Sztanyiszlav Petrov vezérezredes kijelentette: az orosz erők Csecsenföldön eddig sem vetettek Konferencia a kárpátaljai magyarság helyzetéről Kijev ellenzi a pozitív diszkriminációt MTI-HÍR Budapest. Az ukrán álláspont szerint megengedhetetlen a pozitív diszkrimináció bevezetésének lehetősége, amennyiben Magyarország vízumkönnyítést tervez a kárpátaljai magyarok számára - jelentette ki Oreszt Klimpus ukrán nagykövet a Magyarok Világszövetsége székházában tartott tegnapi tanácskozáson. „A kárpátaljai magyarságnak integrálódnia kell az ukrán gazdaságba és politikába" - közölte előadása során a nagykövet. Az American Foreign Policy Institute által szervezett konferencián a résztvevők a kárpátaljai magyarság gazdasági és kulturális helyzetét vitatják meg. Oreszt Klimpus köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a tavalyi árvíz okozta károk helyreállításában végzett munkájért. Külön megemlítette az Új Kézfogás Közalapítvány áldásos tevékenységét, melynek köszönhetően több ezer magyar tudta megszerezni a privatizációs dokumentumokat Kárpátalján. A diplomata kívánatosnak nevezte egy különleges gazdasági övezet létrehozását a térségben. Ugyanakkor sajnálatosnak tartotta, hogy a kárpátaljai magyarok gondjaikkal a magyarországi médiát keresik fel, és Kijev helyett Budapesttói kérnek segítséget. A nagykövet kijelentette: noha több ukrán nacionalista szervezet ellenzi a vereckei emlékmű felállítását, az ukrán állam kölcsönösen elfogadható megoldásra törekszik. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség alelnöke a kárpátaljai magyar kultúra megmaradásának esélyeiről tartott előadást. Sajnálattal állapította meg, hogy folyamatosan csökken a születések száma és felerősödött az elvándorlás Magyarországra. Brenzovics László kifogásolta, hogy a hivatalos ukrán történetírás ellenségként mutatja be a magyarokat és a lengyeleket, pedig véleménye szerint mindenki számára világos, hogy Ukrajna útja az Európai Unióba Lengyelországon és Magyarországon keresztül vezet. Az alelnök szerint szükség van a határon túli magyarok jogállását szabályozó törvény kidolgozására, mivel a kárpátaljai magyarok rá vannak utalva az anyaország segítségére. Gránátvetőktől a vadászbombázókig Moszkva mindent bevet Csecsenföldön. (TA SR/AP) Államfői jogkör a horvát parlament elnökének Kizárt a gyógyulás be és a jövőben sem fognak vegyi fegyvert alkalmazni. A tábornok, aki a sugár-, vegyi és biológiai védelmi csapatok parancsnoka, határozottan cáfolta az ezzel kapcsolatban a nyugati tömegtájékoztatási eszközök által közölt - ellenkező értelmű - jelentéseket. Ha vegyi fegyvert nem is hagyományos fegyvereket tegnap ugyancsak nagy vetettek be. Az orosz légierő gépei és a szárazföldi hadsereg katonái folytatták támadásukat a csecsen fegyveresek ellen. Előző nap intézték a lázadók ellen nyolc hete tartó offenzívájuk leghevesebb tüzérségi támadását. A már idézett Abumuszlumov kérte a világhatalmakat, hogy állítsák meg az orosz támadást. Szerinte semmi hatása nincs annak, hogy a Nyugat a múlt hét végi isztambuli EBESZ-csúcstalálkozón elítélte Oroszországot a csecsenföldi hadműveletek miatt. ,Ahogyan az EBESZ reagált, az csak olaj volt a tűzre, és a népirtás tovább folyik" jelentette ki. Végül még egy hír a térségből: orosz katonák csütörtökön megöltek egy ingusföldi asszonyt, két csecsen menekültet pedig megsebesítettek a Csecsenföld határának közelében fekvő ingusföldi Szleptszovszkaja városban. Az ingusföldi elnöki hivatal szóvivője elmondta, hogy a láthatóan ittas katonák egy páncélozott járművel rótták a város utcáit, és vaktában lövöldöztek. Az ingusföldi belügyminisztérium vizsgálatot indított a történtek feltárásáran. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Zágráb. A horvát alkotmánybíróság a kormány kezdeményezésére a nap folyamán kihirdette, hogy a 26. napja kórházban ápolt Franjo Tudjman elnök ideiglenesen nem tudja ellátni feladatait, így az államfőijogkört ideiglenesen a parlament elnökére ruházzák át. Az erről szóló döntést Zlatko Matesa miniszterelnök nyújtotta át Pavleticnek, aki azt ígérte: mindent megtesz azért, hogy ne legyen fennakadás az állami szervek munkájában, Horvátország békésen juthasson el a parlamenti választásokig. Pavletic első intézkedéseként magához kérette a politikai pártok vezetőit, hogy konzultációt folytasson velük a parlamenti választások időpontjáról. Az alkotmány szerint a parlament mandátuma tegnap lejárt, a testület feloszlik, és legkésőbb január 27-ig választásokat kell tartani. Közben tegnap a Vecernji List, a legnagyobb példányszámú horvát újság azt közölte: kizárt az államfő felépülése. A lap szerint Franjo Tudjman egészségi állapotában a keddi nap volt a legkritikusabb, amikor életfunkciói leálltak. Az újság szerint az orvosoknak gyógyszerekkel újból sikerült stabilizálniuk a 78. életévében járó elnök állapotát a súlyos betegség ellenére, „amelyből a felgyógyulás - az öszszes orvosi kritérium szerint - teljességgel lehetetíen". Öcalan nyugodtan fogadta a halálos ítélet megerősítését Demirel kegyelmet ígér Az RMDSZ-ben működő Reform Tömörülés vezetőinek budapesti útjáról Nem kívánnak külön útra lépni MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. A Reform Tömörülés (RT) budapesti látogatása nem azt jelenti, hogy ez a politikai szerveződés külön útra kívánna lépni, az RT a Romániai Magyar Demokrata Szövetségen belül képzeli el tevékenységét -jelentette ki Toró T. Tibor, az RT elnöke a Romániai Magyar Szó című lapnak adott interjújában. A Romániai Magyar Demokrata Szövetséget több - magát platformnak nevező - politikai szerveződés alkotja. A romániai magyar közéletben nagy visszhangot kapott, hogy az RMDSZ jelenlegi vezetését legkeményebben bíráló Reform Tömörülés vezetését hivatalos látogatásra hívta meg a legnagyobb magyar kormánypárt, a Fidesz-MPP. Toró T. Tibor hangsúlyozta, hogy érzékeltetni kívánták: „az RMDSZ egyre inkább pártosodik, egypártrendszerben működik. Akik nem ebben gondolkodnak, folyamatosan a politikai pálya peremére szorulnak." Az RT elnöke szerint ez azzal a veszéllyel jár, hogy mindazok, akik „nem találják meg saját magukat, értékeiket, stílusukat a jelenlegi RMDSZ vezetésben, elfordulnak az RMDSZ-től". Toró úgy vélte, hogy ez a folyamat jövőre, a választások évében drámai következményekkel járhat: az RMDSZ elveszítheti parlamenti jelenlétét. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Isztambul/Róma. A betiltott Kurd Munkáspárt (PKK) vezetője, Abdullah Öcalan nyugodtan fogadta, hogy a török semmítőszék megerősítette halálos ítéletét - közölték tegnap az elítélt ügyvédei. A semmítőszék ítélete után a török parlament dönthet arról, hogy végrehajtják-e Öcalan halálos ítéletét, amelyet még Süleyman Demirel köztársasági elnök felülbírálhat. Öcalanra június végén mondták ki az ítéletet hazaárulásért és többrendbeli gyilkosságért. A törökországi igazságszolgáltatás lehetőségeit kimerítettük - mondták Öcalan védőügyvédei, akik remélik, hogy nem fogják végrehajtani a kurd vezető ítéletét. Az ügyvédek utolsó reménye az Európai Emberi Jogi Bíróság. A La Repubblica című olasz napilap információi szerint az olasz kormány ígéretet kapott Demirel török államfőtől arra, hogy ha az ankarai parlament is megerősíti Öcalan halálos ítéletét, a kurd vezetőt a köztársasági elnök kegyelemben fogja részesíteni. Botrányos jelenetek is tarkították a budapesti parlament előtti demonstrációt Szóvivője szerint Borisz Jelcin csak rekedt, de dolgozik Vad híresztelések A szélsőjobboldali ideológiák ellen MTI-HIR Budapest. Botrányos jelenetekkel tarkítva zajlott le az a Kossuth téren megtartott csütörtöki demonstráció, amelyet a Kézfogással egy új évezredért elnevezésű mozgalomba tömörült húsz társadalmi szervezet tartott, tiltakozásul a szélsőjobboldali ideológiák térnyerése ellen. Az eseményen megjelent a MIÉP Ifjúsági Tagozatának mintegy száz tagja, akik - mint mondták - magánemberként kívántak részt venni a demonstráción. Az ifjúsági szervezet elnöke Novák Előd Attila az MTI kérdésére azt mondta: csatlakozni akartak a rendezvényhez, azt nem kívánták jelenlétükkel megzavarni. A „Tégy a magyargyűlölet ellen" feliratú táblát és magyar zászlókat lengető fiatalok perceken át „le a rasszizmussal" jelszót skandálták, a demonstrálók egy része erre „Le a MIÉP-pel!" kiáltással válaszolt. A rendezők kisebb dulakodás után elvették a „Tégy a magyargyűlölet ellen" feliratú táblát. Ezt követően a mintegy száz fős csoport elhagyta a teret, s rendőri jelenlét mellett összegyűlt a tér szélén, majd „kirekesztők" kiáltásokkal elhagyta a helyszínt. A tér egy másik részén négy-öt, magát MIÉP-esnek valló fiatal „vigyázat, antiszemiták vagyunk" bekiabálásokkal elvegyült a tömegben. Novák Előd Attila a MIÉP nevében provokátoroknak nevezte őket, és elhatárolta magát tőlük. A demonstráció egyik szónoka Tamás Gáspár Miklós filozófus, politikus hangsúlyozta: a Magyar Köztársaságban mindenki egyenlő, és az, aki ezzel az alkotmányos elvvel szembeszáll, az nem jó hazafi. A Kézfogással egy új évezredért elnevezésű mozgalom demonstráló! petíciót fogalmaztak meg Áder János házelnöknek. Az aláíró 15 civil szervezet arra kéri a parlament elnökét és a képviselőket, hogy emeljék fel szavukat az „embertelen, kirekesztő, rasszista jelenségek elszaporodása ellen". Azt kérik, hogy a magyar kormány és a Parlament az Alkotmány nevében egyértelműen és világosan határolódjon el a rasszizmus minden formájától. MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Borisz Jelcin hangja érzékelhetően berekedt, de ennek ellenére aktívan dolgozik az orosz államfő - közölte tegnap Moszkvában Dmitrij Jakuskin. Az elnöki szóvivő hangsúlyozta, hogy csütörtökön este, illetve ptegnap reggel is „elég hosszasan" beszélgetett az államfővel, akinek betegsége - heveny bronhitisz, vírusfertőzés - összességében nem oly komoly, „s nem hátráltatja jelenlegi munkájában". A szóvivő ezzel az elnök újabb betegsége kapcsán felborzolt kedélyeket nyugtatgatta, ugyanis Moszkvában vadabbnál vadabb híresztelések terjengtek, amelyek sokkal súlyosabbnak látják Jelcin állapotát a hivatalos közleményekhez képest. A moszkvai rádióállomások „internetes" hírforrásokra hivatkozva agyvérzésről és kómás állapotról is említést tettek, de az elnöki sajtószolgálat cáfolata szerint ezt a rémhírt a csecsen banditák ellenőrizte „Kaukázusközpont" ügynökség indította el útjára. Az orosz politikusok egy része tartózkodott attól, hogy kommentálja Jelcin újabb betegségét, másik részük valóban csak az elnök gyengélkedésének - s nem „diplomáciai betegségnek" - tudta be, hogy elhalasztották az orosz-fehérorosz uniós szerződés tegnapra tervezett moszkvai aláírását.