Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-04 / 254. szám, csütörtök

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 4. Elbocsátások az SZTV-ben Pozsony. A Szlovák Televí­zió felajánlotta a munkavi­szony megegyezéssel történő megszüntetését a november elsejei hatállyal elbocsátott 92 alkalmazottjának. Har­mincan beleegyeztek ebbe, a többiekkel még tárgyalunk ­jelentette ki Ľuboš Jarjabka, az SZTV kereskedelmi igaz­gatója. A tömeges elbocsátást már májusban jelentették az egyes munkahivataloknak, és az ügyben tárgyaltak a szak­szervezettel is. A közeljövő­ben további létszámleépítés­re kell számítani a televízió­ban, Jarjabka szerint azon­ban újabb tömeges elbocsá­tásról szó sincs. (TA SR) Ivan Lexa ismét mérlegen Pozsony. A parlament man­dátumvizsgáló és mentelmi bizottsága a plénum bele­egyezését kéri ahhoz, hogy Ivan Lexa ellen egy másik bűnüggyel kapcsolatban is el­járás indulhasson. Peter Ta­tár, a bizottság tagja megerő­sítette, hogy a vizsgálótiszt azért javasolja Lexa immuni­tásának megvonását, mert ve­zetésével a SZISZ-ben gazda­sági bűncselekményeket kö­vettek el. A vád ez alkalom­maljogkörrel való visszaélés. A bizottság kedden hozta meg döntését, amikor a testület tagjai egy kivételével Lexa mentelmi jogának megvonása mellett szavaztak. Viliam Sopko, a mandátumvizsgáló és mentelmi bizottság elnöke cáfolta azokat a sajtóhíreket, hogy Lexát gazdasági vissza­éléssel is vádolnák, mint mondta, ezzel a bűncselek­ménnyel Gejza Valientet, Lexa egykori beosztottját gya­núsítják. (gl, SITA) A parlamenti bizottság ma hozza nyilvánosságra, hogy Ivan Lexa konkrétan mely jog­köreivel élt vissza. (Somogyi Tibor felvétele) Másodszorra sikerül? Pozsony. A parlament no­vember 30-án igyekszik majd második nekifutásra megválasztani az Állami Számvevőszék elnökét és al­elnökét. Jozef Migaš, a par­lament elnöke arra kérte a képviselőket, hogy írásos ja­vaslataikat november 19-ig adják le. A számvevőszék je­lenlegi elnöke, Štefan Ba­lejík, és alelnökei, Michal Fidluš és Juraj Slovinský öt­éves megbízatási ideje de­cember 14-én jár le. (TA SR) A V4-ek védelmi együttműködése Pozsony. Pavol Kanis vé­delmi miniszter tegnap Len­gyelországba utazott, ahol a visegrádi államok védel­mi minisztereivel az együtt­működés felújításáról, a szlovák hadiipari termékek eladásáról és az Ukrajnával szembeni közös álláspont ki­alakításáról tárgyal két na­pon át. (SITA) Nyilván tartva. „Ha roma lennék, külön hálás lennék, ugyanis pozitív megkülönböztetésről van szó!" 05-ös kód és segédbetű Kassa. „A magam részéről ha­talmas pozitívumnak tartom ezt a módszert, ha roma szár­mazású lennék, külön hálás volnék, amiért megkülönböz­tetett figyelmet tanúsítanak irántam" - jelentette ki Margita Kučerová, a kassai II. számú járási munkahivatal igazgatónője. ÚJ SZÓ-HÍR Kifejtette, e jelölés alapján a romá­kat soron kívül osztják be a különfé­le átképzési kurzusokra, maximáli­san törődnek velük, különösen a hír­hedt Luník IX. lakóteleppel, amely szintén ehhez a hivatalhoz tartozik. Az igazgatónő fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a munkáltatók nem a nemzetiségi hovatartozás alapján döntenek az új alkalmazot­tak felvételéről, hanem kizárólag a szakképesítés számít. Ennek meg­szerzésénél pedig az a bizonyos „R" betű sok esetben segít - állítja a hiva­tal arról az eljárásról, amely a kor­mány kisebbségi és embetjogi osztá­lya szerint egyértelműen sérti az ál­lampolgárok alkotmányos jogait. A kassai II. számú járási munkahiva­tal nyolc városrész munkanélküli la­kosait tartja nyilván, összesen 6137 személyt, akik közül 1280 roma származású. Ezt azért tudjuk ennyi­re pontosan, mert a magukat romá­nak valló, illetve megjelenésük alap­ján e népcsoporthoz tartozó munka­igénylők neve mellett valamennyi esetben ott díszeleg a megkülönböz­tető betű. Margita Kučerová azt állít­ja, mindenkinek joga van deklarálni nemzetiségét, a romák ennek értel­mében a 05-ös kódszámot kapják a nyüvántartásban, a „segédbetű" pe­dig kizárólag belső használatra ve­zettetett be, az alkalmazottak mun­káját könnyítendő, (juk) Nulla nullától huszonkettőig Pozsony. A Nemzeti Munkahivatal (NPÚ) a munkanélküliek adatai között a nemzetiségüket is nyilvántartja, de csak akkor, ha azt ma­guk az állástalanok kérik. Ha néhány járási munkahivatalban „R" betűvel jelölik meg a roma nemzetiségű munkanélkülieket, az ütkö­zik a munkaközvetítés céljából történő adatfelvétel módszerével. Ez 23 nemzetiséget tart nyilván, 00-tól (az egyéb kategóriától) a 22-es számig, amivel az afgánokat jelölik. Az NPÚ hivataslos állásfoglalá­sa szerint a nyilvántartás célja, segíteni a problémás munkanélküli csoportoknak, ahova gyakran a romák is besorolhatók. (SITA) Felszólították az MKP-t, értékelje át a miniszterelnök-helyettes tevékenységét Csáky Pál fejét követelik SITA-HIR Pozsony. A romák munkaügyi nyil­vántartásokban való megbélyegzé­se miatt Csáky Pál távozását követe­li a kormányból a Roma Értelmiség az Együttélésért (RIS) elnevezésű szervezet. A RIS elnöke, Alexander Patkoló leszögezte, a romák megkü­lönböztetését rasszista módszernek tartja, a megjelölés használata sérti az alkotmányt és a koppenhágai egyezményt is. A szervezet tiltako­zik az államhatalom hasonló prakti­kái ellen, és figyelmeztet Csáky Pál kisebbségügyi és emberi jogi mi­niszterelnök-helyettes eddigi tétlen­ségére. A roma szervezet tegnap ar­ra szólította fel a Magyar Koalíció Pártját, a parlamentet és a kor­Az akkori magyar állampolgárok a törvény elfogadása után is kárpótlás nélkül maradnak Elégedetlen a zsidó hitközség ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. „Minden törvénynek bi­zonyos kritériumokat kell állítania, és előfordul, hogy ezeknek bizonyos egyének nem felelnek meg. Az a vé­leményem, hogy a koncentrációs vagy fogolytáborokba elhurcoltak minden nagyobb csoportjára vonat­kozik ez a jogszabály. Lehetnek ki­vételek, de sajnos, nem tehetünk semmit" - jelentette ki a náci kon­centrációs táborokba elhurcolt egyének sérelmeit mérséklő tegnap elfogadott törvényről az előterjesz­tő Ján Čarnogurský igazságügy-mi­niszter. Ezzel arra reagált, hogy az élő és érintett 1400 szlovákiai zsidó állampolgár közül 6-7 százra azért nem vonatkozhat a tövény, mert él­és meghurcolásuk idején Magyaror­szághoz tartozó területen éltek, ma­gyar állampolgárok voltak, és rész­ben magyar hatóságok működtek közre elhurcolásukban. A miniszter kárpótlásuk módjáról így nyilatko­zott: „Rendelkezésünkre áll az 1992/32. sz. magyarországi kárpót­lási törvény, amely az akkori ma­gyar állam minden korabeli érintett polgárára vonatkozik, akkor is, ha a törvény elfogadásakor, 1992-ben nem voltak magyar állampolgárok. Tehát Szlovákiának azok a jelenlegi polgárai, akik a ll.világháború ide­jén például Komáromban vagy Dunaszerdahelyen éltek, magyar ál­lampolgárok voltak, a hatályos ma­gyar törvény szerint már kárpótolva lettek." Az idézett magyar tövény 4. paragrafusa így szól: „Kárpótlásra az a sérelmet szenvedett jogosult: a) aki magyar állampolgár, b) aki a sé­relem elszenvedésekor magyar ál­Szombaton megszűnik a finn vízumkényszer A brit vízum marad SITA-HIR Pozsony. Finnország a Szlovákiá­val szembeni vízumkényszer no­vember 6-ai megszüntetése után nem kíván rendkívüli intézkedése­ket foganatosítani - jelentette ki Miklósi Péter, Csáky Pál miniszter­elnök-helyettes szóvivője. A finn belügyminiszter, Kari Häkämies október elején biztosította Csákyt, hogy ha semmi rendkívüli nem tör­ténik, november 6-án megszüntetik a vízumkényszert. Ugyanakkor a brit vízumkényszer megszüntetésének időpontja még nem ismert. James Hood, a brit par­lament alsóházának tagja, illetve Sir Tordoff, a felsőház bizottságá­nak elnöke szerint a Szlovákiával szembeni vízumkötelezettség csak akkor vonható vissza, miután a szi­getország elfogadta az új migrációs törvényt. A brit kabinet még márci­usban beterjesztette a jogszabály javaslatát, jóváhagyására jövő év elején kerülhet sor - vélik a brit po­litikusok. Nagy-Britannia és Íror­szág 1998 októberében vezette be a vízumkényszert a szlovákiai állam­polgárokkal szemben. Válaszlépés­ként a Mečiar-kabinet is kötelezővé tette a vízumot a brit és az ír polgá­rok számára, a Dzurinda-kabinet még tavaly novemberben érvényte­lenítette a határozatot. (SITA) Nem kényszer-, hanem közhasznú munka Tandíjmentes képzés (Dömötör Ede illusztrációs felvétele) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A felsőoktatásról szóló törvény módosító tervezetébe több képviselői javaslatot is bele­foglaltak, például azt, hogy az aka­démiai tanácsokban a hallgatók képviselői is helyet kapjanak, illet­ve hogy a nappali tagozatos főisko­lai képzés továbbra is tandíjmen­tes legyen - tájékoztatott tegnap Ľubomír Andrassy, a Demokrati­kus Baloldal Pártjának (SDĽ) alel­nöke. Az SDĽ támogatni fogja a tervezetet, de javasolja, hogy a fel­sőoktatási intézmények finanszí­rozásáról külön törvényt hozza­nak. Andrassy arról is tájékoz­tatott, hogy az alkotmánymódosí­tást előkészítő jogi szakértőknek javaslatot adott: az alkotmánynak a kényszermunkát tiltó fejezetét bővítsék ki azzal a kitétellel, hogy a községeknek nyújtott kisebb szolgáltatások nem minősülnek kényszermunkának. Az alelnök szerint erre azért lenne szükség, hogy teljesen világos legyen, ha a munkanélkülieket a községben el­végzendő közhasznú munkára kö­telezik, azt nem lehet kényszer­munkának minősíteni. (G. L.) Nem kerékkötők, partnerek akarnak lenni Háborog a baloldal ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ahelyett, hogy a Demok­ratikus Baloldal Pártjának (SDĽ) tényszerű meglátásait vennék figye­lembe, koalíciós partnereink gyak­ran kommunista gondolkodással vádolnak bennünket, és ez nemcsak a Szlovákia és a Vatikán közötti alapszerződésre, hanem a közigaz­gatási reformra is vonatkozik - pa­naszolta tegnap Vladimír Fajč, az SDĽ önkormányzati és regionális politikáért felelős tanácsának elnö­ke. Fajč elmondta, a baloldaliak nem ellenzik a közigazgatási refor­mot, csupán azt kifogásolják, hogy az azt előkészítő szakemberek már különféle modelltervekről beszél­nek, ám ezekről az SDĽ, mint a kor­mánykoalíció tagja csak a sajtóból értesül. A tanács elnöke kifogásolta, hogy a tévé képernyőjén az úgyne­vezett megyei felosztás térképét mutogatják anélkül, hogy előtte tisztázták volna a hatáskörök elosz­tását. „Mi a nyilvános vita hívei va­gyunk, és nem akarjuk, hogy egy kész tervet állítsanak elénk, aztán ­ha csak ezután tudjuk megtenni ész­revételeinket - azzal vádoljanak, hogy késleltetjük a megoldást." (gl) mányt, hogy értékelje át Csáky kor­mányban végzett tevékenységét. A felszólítás szerint Csáky maradása ártana Szlovákia nemzetközi meg­ítélésének és integrációs törekvései­nek. Egyébként fokozatosan kide­rül, hogy nemcsak a kassai munka­ügyi hivatalban használják az emlí­tett megjelölést, hanem feltételez­hetően valamennyi hivatalban. A lakosság 36 százaléka egy politikusnak sem hisz Továbbra is Mečiar ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Statisztikai Hivatal mellett működő közvélemény-ku­tató intézet legutóbbi felmérésé­ből kitűnik, hogy a lakosság to­vábbra is Vladimír Mečiart tartja a legmegbízhatóbb szlovákiai politi­kusnak. Októberben a megkérde­zettek több mint 17 százalékának bizalmát élvezte. Őt Rudolf Schus­ter követi 16,3 százalékkal. Vladi­mír Mečiar főleg a 60 évesnél idő­sebbek, az alapműveltséggel ren­delkezők, a munkanélküliek és a szakképesítettnek bizalmát tud­hatja magáénak. Ezzel szemben az államfőben leginkább a magánvál­lalkozók (22) és a magyar nemze­tiségűek (26) bíznak. Hasonlóan, mint a kormányfőben, Dzurinda a magyarok 19 és a vállalkozók 17 százalékának bizalmát élvezi, bi­zalmi indexe azonban április óta 6 százalékot zuhant. Anna Malíko­váé októberben mérsékelten emel­kedett. Öt a 25-29 éves korosztály és a szakmunkások tartják megbíz­hatónak. A megkérdezettek legna­gyobb része, több mint 36 száza­lék, azonban egyik politikusban sem bízik, (ú) lampolgár volt, c) az a nem magyar állampolgár, aki a törvény hatályba lépésekor életvitelszerűen él Ma­gyarországon, vagy haláláig életvi­telszerűen Magyarországon élt." František Alexander, a Szlovákiai Zsidó Hitközség ügyintéző elnöke a korlátozás miatt elégedetlenségé­nek adott hangot. Szerinte abban az esetben, ha a volt magyar, de most szlovák állampolgárok nem folya­modhatnak kárpótlásért, feltétele­zése szerint „az 1400 élő idős em­bernek körülbelül csak a fele lesz jo­gosult". Lapunk kérdésére, ki felel a kirekesztő korlátozásért, Alexander csak annyit mondott: „Nem tudok választ acďni." Ján Lángoš, a Demok­rata Párt elnöke lapunk kérdésére közölte, ha e tekintetben valóban korlátozó a jogszabály, „módosítást kell végrehajtanunk", (korp) A megbízhatónak tartott politikusok 1999. október 1999. április Vladimír Mečiar 17,2 20,4 Rudolf Schuster 16,3 14,7 Robert Fico 13,7 12,9 Mikuláš Dzurinda 12,1 18,2 Anna Malíková 7,3 6,4 Eduard Kukán 5,9 4,9 Bugár Béla 4,1 6,4 Ivan Gašparovič 3,9 5,7 Sergej Kozlík 3,5 3,3 Ján Čarnogurský 2,9 1,8 Ivan Mjartan 2,5 1,8 Ivan Mikloš 2,4 1,2 Jozef Migaš 2,2 1,7 Csáky Pál 2,1 3,0 Ján Slota 2,1 10,3 Pavol Hamžík 2,0 1,0 egy politikusban sem bízik 36,1 28,9

Next

/
Thumbnails
Contents