Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-25 / 272. szám, csütörtök

24 Gazdaság és fogyaszTók ­HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 23. Az SZMKT őszi tagsági gyűlése Komárom. Holnap 11 órától a sportcsarnok büfétermében tartja őszi tagsági közgyűlését a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társa­sága (SZMKT). Az előző tagsági gyűlés óta eltelt időszak értékelésén kívül egyebek között szó lesz a 2000. év munkatervéről, illetve az SZMKT és az AB-ART Kiadó együttműködéséről. Abból az alkalom­ból, hogy tízéves a Szlovákiai Magyar Képzőművészek Társasága, a Duna Menti Múzeumban jubileumi kiállításon mutatkoznak be a tár­saság tagjai. A megnyitót 16 órakor tartják. A jubileumra jelent meg a Képünk című almanach, amelyet a szerző, Kubická Kucsera Klára művészettörténész mutat be a tagsági gyűlés résztvevőinek, (tb) Életművek és sztárok találkozója Kairó. Többek közt az egyiptomi származású Omar Sharif kapott életművéért díjat a kairói filmfesztivál kedd esti megnyitóján. A dí­jat maga Peter O'Toole adta át neki: az a brit színész, akivel 1962­ben együtt dolgoztak az Arábiai Lawrence című film forgatásán. A franciák sem panaszkodhatnak: ugyancsak díjjal ismerték el Alain Delon életművét, s hasonló elismerést kap Catherine Deneuve a fesztivál záróünnepélyén, december 4-én. Az immár 23. kairói fil­mes seregszemlén 44 ország 174 filmjét vetítik le, de egymással csak 16 új film verseng az Arany Piramisért. (MTI) SZÍNHÁZ POZSON Y SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A tánckonzervatórium dáikjainak fellépése 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Stuart Mária 19 KIS SZÍN­PAD: Kényes egyensúly 19 KASS A ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Pink Floyd 10 THÁLIA SZÍNHÁZ: A néma le­vente 19 MOZI POZSON Y HVIEZDA: Apafej (am.) 16, 18, 20.30 OBZOR: Meghitt fészkek (cseh) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Mondd, mi a szerelem (svéd) 15.30,17.30, 20 YMCA: Fergeteges forgatás (am.) 15.30,18, 20.30 ISTROPOLIS: A 13. harcos (am.) 18, 20.30 Asterix és Obelix (fr.) 15.30, 18 Az őrület határán (am.) 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 18, 20.15, 20.30 Star Wars: Baljós árnyak (am.) 16 Az uradalom (cseh) 18.15 Go (am.) 16 Csak egy kis pánik (am.) 17.30 Bádogdob (ném.) 20 Az én kis falum (cseh) 19.30 KASS A TATRA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 15.45,18,20.15 CAPITOL: A 13. harcos (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Apafej (am.) 16, 18, 20 DRUŽBA: Apafej (am.) 16, 18, 20 DÉL-SZLOVÁKI A ROZSNYÓ - PANORÁMA: A tábornok lánya (am.) 17,19.15 LÉVA ­JUNIOR: Lola az életéért fut (ném.) 16.30, 19.30 SLOVAN: Az erő­szakvége (ném.) 19 ZSELÍZ-VÁROSI MOZI: Sztárom a párom (am.) 18 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 18 GYŐ R CINEMA CITY: Fergeteges forgatás (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 James Bond - A világ nem elég (am.) 15.30, 18, 20.30 A 13. harcos (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Állj, vagy jövök! (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Tarzan (am.)13.30, 15.30, 17.30, 20.30 Oltári nő (am.) 15.45, 18.10, 20.30 Tágra zárt szemek (am.) 14.30,17.30, 20.30 Kis Magyar Filmakadémia november 26-án és 29-én Garassal a moziban ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Még főiskolás volt, de már nevezetes figurát alakított. Iljú Schnapsot a Makk Károly rendezte Liliomfiban. Történt mindez 1954­ben, három éwel a diploma átvéte­le előtt. Darvassal, Dajka Margittal, Krencsey Mariannal a magyar film­művészet egyik maradandó értékű alkotását hozták létre. Ezt követte aztán az Eltüsszentett birodalom, a Mese a 12 találatról, A csodacsatár, a Gerolsteini kaland, majd a hatva­nas években a Kétemelet boldog­ság, a Két félidő a pokolban, a Le­genda a nyúlpaprikásról. Száz cí­met felsorolhatnánk a neve mögött, de ha csak azokat a filmeket említe­nénk meg, amelyeket Sándor Pállal vagy Maár Gyulával forgatott, Ga­ras Dezső életműve akkor is teljes lenne. Hatvanévesen immár el­mondhatja magáról: mindent elját­szott, amit egy nagy kaliberű szí­nésznek el kell játszania. Markáns vonásaival, nagy orrával, fekete ka­lappal a fején végérvényesen bevo­nult a mozi nagy moguljai közé. A pozsonyi Magyar Intézet három filmmel hajol meg a születésnapját ünneplő neves művész tudása előtt. Korniss Péter Romániában, magyar és román falvakban készítette a szlovák fővárosban is bemutatott fotográfiáit Erdélyi rokolya tűsarlcakon Pozsony. Mindarról, amiről életünk szól, örömről, szóra­kozásról, munkáról, szere­lemről, illetve a hűségfoga­dásról és az elmúlásról szól­nak Korniss Péter Erdélyben megörökített fotográfiái, amelyeket egyrészt Leltár cí­mű fotóalbumában, más­részt jelenleg, a Fotóhónap alkalmából Pozsonyban, a Szlovák nemzeti felkelés téri Kultúra Házában láthatnak az érdeklődők. TALLÓSI BÉLA Emberöltőnyi távlatból is emlék­szem, hogy a maitól mennyire elté­rő világ volt abban a mátyusföldi kis faluban, ahol gyerekeskedtem. Aztán jött a hatvanötös árvíz, és el­mosta a nádfedeles házakat. El a népviseletet s vele a régi életmó­dot. Elmosott egy hajdanvolt vilá­got. Néha nosztalgikusán gondo­lok rá vissza, ilyenkor sorjáznak bennem a képek. Egy régi világ ké­pei, amelyre valamiért - talán mert keménységével is emberközelibb volt - nemcsak én akarok emlékez­ni. Rendezői szemmel és kamerá­val Dušan Hanák is felkereste, megnézte és megmutatta azt a vilá­got, amelyet mára eltüntetett az időhenger és a civilizáció. A szlo­vák filmrendező Egy régi világ ké­pei című szociodokumentumával azt üzente a múltban tett látogatá­sáról, hogy bár kutyanehéz világ volt az a valamikori szorosan természetközeli, melyben nyoma sem volt a századvég civilizációjá­nak, mégsem kellene megfeledkez­ni róla. Ezt üzeni az ugyancsak a régi világ képei iránt érdeklődő bu­dapesti fotográfus, Korniss Péter is. Nem kellene civilizálatlansága mi­att egy az egyben temetni egy olyan világot, amelyben tisztelte az egyik ember a másikát, amelyben látható, ezért aztán fényképen is megmutatható fizikai jelei voltak annak, hogy az emberek valóban egymáshoz tartoznak egy közössé­gen belül, hiszen nemcsak „nép­szokás" - nehogy félreérthető le­Korniss Péter Pozsonyba is elhozta egy régi világról fotózott képeit gyen: folklórelem - az, ahogy va­sárnap az asszonyok egymásba ka­paszkodva, a lányok egymást át­ölelve, a fiúk egymás vállát fogva, a gyerekek kéz a kézben mennek az utcán. Korniss Péter 1937-ben Erdélyben, Kolozsvárott született. 1949-től Budapesten él. A Nők Lapja fotóri­portereként kereste a témát Ma­gyarországon és külföldön is. A Annak is szemtanúja volt, hogy az archaikus népélet lassan-lassan eltűnik. hatvanas évek második felében Er­délybe is eljutott, s az első útján, amelynek egyik állomása Szék volt, betévedt egy szombat esti táncházba, s mint mondja, olyan világba csöppent, amelyben szinte érintetlenségében virágzott egy hagyományos paraszti kultúra. Ott és akkor fotózott először Erdélyben - természetesen nem a Nők Lapjá­nak, hiszen Erdély abban az időben tabu volt -, aztán harmincegy éven keresztül rendszeresen visszajárt magyar és román falvakba, s gyűj­tötte az „életképeket". A három év­tized alatt természetesen annak is szemtanúja volt, hogy az a világ, az archaikus népélet, amely őt fotós­ként rabul ejtette, lassan-lassan el­tűnik, s felváltja egy másik életfor­ma. Amelyben - miként a fotográ­fia tudósít a civilizáció hódításáról - Michael Jackson is helyet kap a családi galériában, a coca-colás üveg a népi, míves köcsögök-kan­csók között. A tűsarkú fehér topán és a mintázott nejlonharisnya is fel­kerül a női lábra, amelyet vád­liközépig rokolya takar. E régi és változó világot fotográfiá­ival Korniss Péter már több helyen bemutatta a világban. Természete­sen ez nem volt mindig egyszerű. 1972-ben, amikor lehetőséget kapott, hogy külföldön, Helsinki­ben állítson ki, még nem engedték, (Dömötör Ede felvétele) hogy az anyagot kivigye az ország­ból - a már említett okból, vagyis hogy Erdély kényes kérdésnek szá­mított. Aztán '74-ben megtört a jég, akkor a budapesti Műcsarnok­ban, egy nagy kiállításon már kö­zönség elé tárhatta az erdélyi népi élet képes krónikáját. Az újabb ál­lomás Bukarest egyik legjobb mú­zeuma. Képeit tizennégy ország különböző galériáiban mutatták be. Nemrég a prágaiak láthatták az anyagot, jelenleg pedig a szlovák főváros nyújtott neki átmeneti ott­hont. Bárhol fogadják és mutatják be Korniss Péter fotókiállítását, ké­pes dokumentumai nemcsak meg­döbbentő látványt kínálnak a (sok­szor hátrányos helyzetű) kisembe­rek életéből, illetve két világ talál­kozásáról, egymásra hatásáról, ha­nem egy nagyon fontos üzenetet is közvetítenek: Romániában, Er­délyben a román és magyar népnek együtt kell élnie. Korniss Péter idén Kossuth-díjat kapott. Holnap este: hazai magyar kórusok a Vigadóban Riportok, rejtvény, játék a Katedra új számában Ünnepi hangverseny Indul a nyelvtisztogató Garas Dezső (Oláh Csaba felvétele) Mind a három film Sándor Pál alko­tása. A Ripacsokat november 26-án 9 órakor vetítik a színművészeti fő­iskola Ventúr utcai kismozijában. A Régi idők fociját, amelyben legen­dás szerepében, Minarik Edeként láthatjuk, november 29-én a Mladosť mozi tűzi műsorára. Ugyanott mutatják be a Szeressük egymást, gyerekek! című trilógiát is, amelyben az Ég a város, ég a ház is... az őfilmje. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Budapest. Holnap este 19 órától szlovákiai magyar kórusokat hall­hat a közönség a Vigadó hangver­senytermében. Az ünnepi hangver­senyen a galántai XI. Kodály-napo­kon a szlovákiai magyar felnőtt énekkarok országos versenyén leg­magasabb minősítést szerzett hazaf kórusok lépnek fel: a peredi női kart Jónás Katalin, a nyitrai Kons­tantin Egyetem magyar kórusát és a Galántai Kodály Zoltán Daloskört Józsa Mónika, a füleki férfikart Fe­hér Miklós, a komáromi Concordia vegyes kart pedig Stubendek István vezényli. A koncertet a kórusok összkara nyitja Halmos László és Szíjjártó Jenő egy-egy művével, önálló műsorukban az énekkarok Kodály Zoltán, Bartók Béla, Ja­cobus Gallus, Bárdos Lajos, And­reas Rauch, Kocsár Miklós, Karai József, Dobray István, Pászti Mik­lós, Orbán György és Szokolai Sán­dor darabjait szólaltatják meg. A hangversenyt szintén összkar zátja, Bárdos Lajos Boldogasszony és Ko­dály Zoltán A magyarokhoz című művével. A rendezvény fővédnöke Kodály Zoltánná Péczely Sarolta és Hámori József, a nemzeti kulturális örökség minisztere. Mézes Rudolfot, a Csemadok Ga­lántai Területi Választmányának titkárát a Vigadó-beli hangverseny „születéséről" kérdeztük: ,A XI. Ko­dály-napok eredményhirdetése után Baross Gáborral, a zsűri elnö­kével beszélgettünk, s felmerült az ödet, hogy megpályázhatnánk a KODÁLY NAPOK KODÁLYOVE DN . GALÁNTA budapesti Művészeti és Szabadmű­velődési Alapítványnál a Vigadó termének kedvezményes bérbevé­telére, és ha sikerül, kórusaink kö­zösen mutatkozhatnak be a közön­ségnek ebben a csodálatos épület­ben. A pályázatot beadtuk, és szep­tember végén megkaptuk a választ, hogy száz százalékos kedvezmény­nyel november 26-án megkaphat­juk a helyiséget, és így az öt kórus megkezdte a felkészülést a nagy eseményre. A felkészülés ideje alatt is jelentős rendezvényeken vettek részt: a galántai Bárdos-emlékün­nepségen a peredi, a nyitrai és a galántai kórus vendégszerepelt, a fülekiek Budapesten léptek fel ­koncertjük a Magyar Televízió Pa­lackposta műsorában lesz látható -, a komáromiak pedig azon kívül, hogy készültek az egyházzenei fesztiválra, előtte egy nagyon sike­res fellépésen képviselték Felvidék kórusmozgalmát Baranya megyé­ben a határokon túli magyarok fesztiválján. Örülünk, hogy kormá­nyunk alelnöke, Csáky Pál elvállal­ta a szónok szerepét, és ünnepi kö­szöntőt mond ezen a jeles esemé­nyen, amely a XI. Kodály-napok méltó záróre idezvénye lesz." (me) LAPAJÁNLÓ A folyóirat novemberi számából megtudhatják, hogyan vélekedik A. Szabó László, az oktatási mi­nisztérium főosztályvezetője a diplomahonosításokról, majd ol­vashatnak az Európai modell cí­mű cikkben arról, hogy a finn fel­sőoktatásban milyen jogai vannak az őshonos kisebbségeknek. Megismerkedhetnek az olvasók az új Katedra Díjasokkal, illetve Dusza István riportjaiban a rima­szombati Tompa Mihály Refor­mátus Gimnáziummal, valamint egy fiatal pedagógussal és a Palóc Mesemondó Verseny győztes kis­diákjával. Száz Ildikó Szégyen és rettegés, illetve Lukács Zoltán százados Megismerkedhetnek az olvasók az aktív szociális tanulással. Pedofil hajlamok című írásaikban a fiatalkorúak ellen elkövetett ne­mi erőszakról, zaklatásról írnak, hangsúlyozva a veszélyek forrása­it. Dr. Strédl Terézia pszichológus az aktív szociális tanulással ismertet meg bennünket, és ugyancsak ő válaszol Gubancoldó rovatunk­ban. A lap folytatja Albert Sándor javaslatait a szakképzés minősé­gének javításáról, ellátogat a gútai népművészeti alkotótábor­ba, és Csáky Károly bemutatja a magyar erdészeti irodalom úttö­rőjét, Wagner Károlyt. A Katedra új rovatában, a Nyelv­tisztogatóban Jakab István tanítja az olvasókat a helyes beszédre. A rovatindító írásból megtudhatjuk, kinek és minek lehet küldetése. Folytatódik a rejtvényoldal, a Di­ákszem, valamint a szexualitással foglalkozó sorozat, és ismét van­nak játékok - ezúttal 5000 koro­nát is nyerhetnek az olvasók. A Tan-tárgy rovatok a történelem, a földrajz, a magyar, a szlovák és a német nyelv, valamint az óvoda oktatói-nevelői számára kínálnak segítséget. Ezúttal sem maradnak el a Katedra-versenyek és a szí­nes, milleniumi posztermelléklet sem, melynek témája az államala­pítás. (N. A.)

Next

/
Thumbnails
Contents