Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-20 / 268. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 20. 400 000 dollár Bajkonurért Almati. Oroszország 400 000 dollárt fizet Kazahsztánnak azért, hogy Almati részlegesen feloldja az orosz hordozórakéták indítására elrendelt teljes tilalmat a bajkonuri űrrepülőtéren. Az oroszok azóta nem indíthattak rakétát Bajkonurból, hogy október végén röviddel a start után ismét felrobbant egy Proton-K hordozórakéta. Ez már a második eset, hogy Oroszországnak fizetnie kell: az első,júliusi rakétabaleset 270 000 dollárjába került Moszkvának. (MTI) Kanadai tábornok a hadtest élén Ottawa. Walter Holmes kanadai vezérőrnagyot nevezték ki a NATO európai gyorsreagálású erői parancsnokául. A brit J. Reith vezérőrnagyot váltja fel a németországi Heidelbergben állomásozó, a NATO nyolc tagországának mintegy 5000 katonájából álló szárazföldi alakulat élén. (MTI) Kényszerpihenő Manchesterben London. Manchesterben volt kénytelen eltölteni a péntekre virradó éjszakát Ehud Barak izraeli miniszterelnök, mivel az angol nagyváros légikikötőjében repülőgépe a leszállópályán egy csomagszállító targoncával ütközött. Barak gépe üzemanyag-felvételre szállt le rövid időre a manchesteri nemzetközi repülőtérré. Az izraeli kormányfő, aki már alud a kormánygépen, nem sérült meg, a targoncavezetőt viszont kórházba kellett szállítani. (MTI) A baleset után Barakot egy titkos helyre szállították, ahol az éjszakát töltötte. (TA SR/EPA) Ellenzéki letartóztatása Moszkva. Minszkben csütörtökön letartóztatták Oles Beljatszkit, a Lukasenko fehérorosz elnök ellen szervezett október 17-i tüntetés szervezőjét-jelentette az Interfax orosz hírügynökség a fehérorosz ügyészségre hivatkozva. Az ügyészség szerint Oles Beljatszkit - aki egy emberi jogokat védő nem kormány szervezet vezetője, és még sohasem gyűlt meg a baja a törvénnyel - 500 dollárnyi pénzbírságra vagy 15 napos elzárásra ítélhetik. (MTI) Tanársztrájk Lengyelországban Varsó. Tegnap reggel megkezdődött a Lengyel Tanárok Szervezete (ZNP) által meghirdetett országos sztrájk. A tanárok a szerintük túlságosan alacsony közoktatási ráfordítások, ezen belül a gyenge tanári fizetések és a „tanári charta" tervezett megváltoztatása ellen tiltakoznak, követelik a szociális juttatások kiszélesítését, a korkedvezményes nyugdíj lehetőségének visszaadását és a falusi iskolák bezárásának abbahagyását. (MTI) Moszkva/Isztambul. Az orosz légierő és tüzérség tegnap változatlan aktivitással folytatta a csecsen célpontok elleni támadásokat. A harci gépek csaknem 60 bevetést hajtottak végre. HÍRÖSSZEFOG1ALÓNK Vlagyimir Rusajlo orosz belügyminiszter tegnap azt közölte, hogy a szövetségi erők terveiknek megfelelően folytatják a hadműveleteket, semmiféle új parancsot nem kaptak az EBESZ-csúcs kapcsán a hadsereg főparancsnokától, Borisz Jelem államfőtől. Az orosz belügyminiszter megjegyezte, hogy „nincs semmi szükség az EBESZ-közvetítésre" Csecsenföldön. A csecsen erők állásokat építenek ki Groznij körül, aláaknázzák a fővárosba vezető utakat és hidakat - közölte az orosz erők mozdoki sajtóközpontja. A csecsen fegyveresek egy része ugyanakkor elhagyta Groznijt, s ezek az osztagok Nozsajjürt, Sali és Vegyeno körzetében építenek ki védelmi állásokat, a hegyvidéken pedig bázisokat és kiképzőközpontokat hoznak létre. Oroszország és Grúzia tegnap megállapodott, hogy csökkenti a grúz földön állomásoztatott orosz fegyveres erőket. Isztambulban, az EBESZ csúcsértekezletén résztvevő orosz és grúz diplomaták közös közleménybenjelentették be a megállapodást. Oroszország azt vállalta, hogy 2000. december 31. után legfeljebb 153 tankot, 241 páncélozott harcjárművet és 140 tüzérségi eszközt tart a Csecsenfölddel határos Grúziában, és négy támaszpontja közül kettőt (Gudauta és Vaziani) felszámol. Tbiliszi belement viszont abba, hogy két másik támaszponton (Batumi és Akhalkalaki) ideiglenesen tovább állomásozzanak orosz csapatok. Az ő jövőjükről 2000-ben újabb tárgyalásokat kezdenek. Az utóbbi hetekben megnőtt a feszültség Moszkva és Tbiliszi között, mert orosz részről azzal gyanúsítják Grúziát, hogy átengedi területén a Csecsenföldre tartó gerillákat és fegyvereiket. Grúzia több ízben is légterének megsértésével vádolta Oroszországot. Ötpontos orosz-nyugati egyezmény Isztambul. Az EBESZ csúcsértekezletén részt vevő francia, olasz, brit, amerikai, német és orosz külügyminiszter tárgyalásai nyomán az alábbi ötpontos elvi egyezmény született Csecsenföld ügyében: - Oroszország elismeri az EBESZ-normák tiszteletben tartásának szükségességét. - Elismeri, hogy a politikai megoldás „központi jelentőségű" a csecsen válság rendezésében. - Elismeri a párbeszéd szükségességét és azt a szerepet, amelyet az EBESZ játszhat ennek felújításában. - Megerősíti az EBESZ 1995-ös csecsenföldi megbízatásának érvényességét. (Akkoriban EBESZ-megfigyelők diplomáciai missziója tartózkodott Groznijban a háború egész ideje alatt, és segítséget nyújtott a béketárgyalásokhoz.) - Moszkva meghívja az EBESZ soros elnökségét ellátó Norvégia képviselőit, hogy látogassanak el a térségbe, „amely Csecsenföldet is jelenti". (MTI) Sem az örmény-azeri csúcson, sem nemzetközi közvetítéssel nem sikerült előrelépni Késik a karabahi békekötés MTI-HIR Isztambul. Azerbajdzsán nem fogadta el Örményország legújabb javaslatát a karabahi konfliktus rendezésére, ezért az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet isztambuli csúcsértekezletén sem sikerült megkötni a békét - közölte tegnap Robert Kocsarján örmény elnök. A csúcskonferenciát megelőző intenzív diplomáciai tárgyalások azt a reményt keltették, hogy végre sikerül lezárni az egy évtizedes háborúskodást a területért. Az értekezlet nyújtotta alkalmat kihasználva az úgynevezett minszki csoport is közvetíteni próbált. Még csütörtökön összeült Kocsatján és Gejdar Alijev azeri elnök a francia, az orosz és az amerikai külügyminiszterrel, de hiába. A két fél felvetette, hogy talán egy új intézmény, egy „kaukázusi biztonsági rendszer" lenne a megfelelő keret a karabahi kérdés lezárására, és a későbbi konfliktusok megelőzésére. Alijev csütörtökön a csúcsértekezleten felszólalva úgy vélekedett, hogy a rendszernek Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország, Törökország és az Egyesült Államok lehetne a tagja. Árulás, gyilkosságra való összeesküvés, repülőgép-eltérítési kísérlet a vád Sarif ellen Bíróság előtt a bukott kormányfő MTI-HIR Karacsi. A karacsi terroristaellenes bíróság elé vezették tegnap Navaz Sarif volt pakisztáni kormányfőt, akit október 12-én fosztott meg hatalmától a hadsereg. A hatalom új urai árulással, gyilkosságra való összeesküvéssel , repülőgép-eltérítési kísérlettel vádolják őt azzal öszszefüggésben, hogy röviddel megbuktatása előtt megtagadta a leszállási engedélyt Karacsiban Pervez Musarraf tábornoknak, a hadsereg főparancsnokának külföldről hazatérő repülőgépétől és ezzel úgymond 200 ember életét veszélyeztette. A vádpontok alapján akár halálra is ítélhetik a volt kormányfőt, akit jelenleg házi őrizetben tartanak. Megdöntött vezető kivégzésére már volt példa Pakisztánban: Ziaul Hakk országlása idején egy vitatható ítélet alapján felakasztották Zulfikar Ali Bhuttót. Szemtanúk szerint páncélozott autóban szállították a karacsi antiterrorista bíróság épületébe a bukott miniszterelnököt, aki látszólag jó egészségnek örvend. A hagyományos pakisztáni nadrágot, inget és mellényt viselő, frissen borotvált politikuson nem látszottak bántalmazás nyomai. A volt kormányfő ügyvédei gyűrűjében foglalt helyet a bírósági teremben, s több alkalommal személyesen válaszolt a bíró hozzá intézett kérdésére a zárt ajtók mögött zajló tárgyaláson - írta az AFP A Nyugat párbeszédet kezd a szerb ellenzékkel Kérik a szankciók mielőbbi feloldását Gyerekjáték. Csecsen kisfiú a Groznij felé nyomuló orosz katonákra szegezi pisztolyát. Ez még csak játékpisztoly. (TA SR/EPA) Csecsenföldön folynak a harcok, de Moszkva és Tbiliszi között enyhül a feszültség Nem jött új parancs MTI-HÍREK Isztambul. Az Egyesült Államok és az Európai Unió találkozókat kezd a szerb ellenzéki vezetőkkel annak érdekében, hogy megtervezzék a „leendő demokratikus Jugoszlávia gazdasági fellendítését és beillesztését a térségbe" - jelentette be Madeleine Albright amerikai külügyminiszter csütörtökön. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) csúcstalálkozóján résztvevő amerikai külügyminiszter azon az isztambuli konzultáción beszélt erről, amelyet Csehország és Norvégia szervezett a Milosevics jugoszláv elnök távozását sürgető szerb ellenzék két vezetője és Milo Djukanovics nyugatbarát montenegrói elnök számára. Szerb ellenzéki vezetők felszólították a Nyugatot: oldja fel a Jugoszlávia elleni szankciókat, mivel ez az ő hitelüket is növelné saját népük körében, és gyorsítaná Milosevics politikai bukását. Vuk Draskovics, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetője megállapította, hogy a szankciók a szerb nép kollektív megbüntetését jelentik azért, amit kormánya tett Koszovóban. Zorán Djindjics, a Szövetség a Változásokért egyik vezetője kijelentette, hogy az ellenzéknek fokoznia kell a békés nyomást Milosevicsre a szabad és tisztességek választások megtartása érdekében. Az egyik mód, ahogyan a nemzetközi közösség segíthetne elszigetelni Milosevicset, a koszovói problémák megoldása lenne, ahol a szerbek ki vannak téve az albánok támadásainak, és ezrével menekültek el otthonaikból - hangsúlyozta Djmdjics. „Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a szanciók feloldása érdekében, ... hogy Szerbia népe láthassa: a világ közössége elfogad bennünket partnerekként" mondta az ellenzéki vezető. „így lehet növelni a szerb ellenzék fontosságát és hitelét Szerbián belül" fűzte hozzá. Amerikai vélemény a romániai állapotokról és kilátásokról Iliescu, a Nyugat réme MTI-HÍR Bukarest. Iliescu, a Nyugat réme cím alatt tette közzé tegnap a bukaresti Evenimentul Zilei című napilap azt a levelet, amelyet az Egyesült Államok kongresszusának Európai Biztonsági és Együttműködési Bizottsága intézett Romániával kapcsolatban Madeleine Albright amerikai külügyminiszterhez. Az amerikai törvényhozás Helsinki Bizottság néven közismert testülete november 10-én kelt levelében aggodalmának adott hangot azzal a lehetőséggel kapcsolatban, hogy a jövő évi romániai választásokon Ion Iliescu és pártja, a Romániai Szociális Demokrácia Pártja a Nagy Románia Párttal és a Román Nemzeti Egységpárttal koalíciót alkotva kerülne hatalomra. A bizottság szerint ebben az esetben Románia alkalmatlanná válna az EBESZ 2001. évi soros elnöki teendőinek ellátására. A Helsinki Bizottság kétségeit fogalmazta meg azzal kapcsolatban is, hogy a súlyos pénzügyi-költségvetési gondokkal küzdő román külügyminisztérium képes lesz-e az EBESZ ügyeinek intézésére. Ezen túlmenően az amerikai képviselők súlyos bírálatokat és kifogásokat fogalmaztak meg a Romániában tapasztalható emberi jogi kérdésekkel, az antiszemitizmus megnyilvánulásaival és az állam által a kommunizmus idején elkobzott vagyonok visszaadásával, illetve kárpótlásával összefüggésben is. Kárpátalján égető a hiány magyar tankönyvekből Nincs és nem is lesz MTI-TUDÓSÍTÁS Ungvár. A kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák jelenlegi legfájóbb gondja az egyre rosszabb tankönyvellátás - nyilatkozta Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke. Hozzáfűzte: egy oktatási rendszert úgy is tönkre lehet tenni, ha az állam kivonul a szféra megfelelő támogatásából vélekedett Orosz. Hasonlóan borúlátó volt a kérdés megnyugató rendezését illetően Igor Melnik, a magyar nyelvű tankönyveket kibocsátó lembergi (lvovi) székhelyű Szvit Kiadó igazgatója, aki tegnap fejezte be a tankönyvgondok orvoslását célzó kétnapos kárpátaljai látogatását. Az Kelet-timori erőszak Indonézia felelőssége Dili. Egyértelmű felelősség terheli az indonéz katonaságot a kelettimori függetlenségi népszavazást követő erőszakhullámért, s ezért felelniük kell - jelentette ki a terület ENSZ missziójának távozó vezetője. „Mostanra teljesen nyilvánvaló vált, hogy ami történt, az előre megtervezett, átgondolt akció volt, ami elképzelhetetlen mértékű rombolással, gyilkolással, nemi erőszakkal, deportálással és fizikai pusztítással járt együtt" - mondta Ian Martin. Közölte, a szakértői bizottság olyan adatokat gyűjtött, amelyek egyértelműen bizonyítják a katonai vezetők szándékosságát. (MTI) Ungvári Magyar Tankönyvszerkesztőség június óta kényszerszabadságon lévő mukatársaival folytatott megbeszélésén kijelentette: le kell számolni az illúziókkal, az ukrán állam ugyanis a jövőben sem lesz képes teljes egészében felvállalni a nemzetiségi nyelvű tankönyvek kiadását, sőt rövidesen hivatalosan is bejelentik, hogy Ukrajnában jövőre fizetni kell az iskolai tankönyvekért. A kárpátaljai magyar iskolákban rendszeresített 125 féle tankönyvnek jelenleg közel fele hiányzik, ám az oktatási minisztérium a jövő évre mindössze 8 tankönyv magyar nyelvű kiadását engedélyezte. Egyelőre azonban ezek finanszírozása is bizonytalan. Palesztin követelés Kárpótlást a megszállásért Sores. A palesztinok új követeléssel álltak elő a békeszerződésről folyó tárgyalásokon: azt kívánják, hogy Izrael fizessen kárpótlást Ciszjordánia és a Gázai-övezet három évtizeden át tartó katonai megszállásáért. Új elképzelését a palesztin küldöttség az izraeli féllel Jeruzsálem közelében tartott másfél órás megbeszélésén vetette fel, a kárpótlás öszszegét azonban egyelőre nem határozta meg. Nem kommentálta a palesztin követelést sem az EBESZ csúcsértekezletén Isztambulban tartózkodó Ehud Barak kormányfő, sem a kíséretében lévő több magas rangú izraeli politikus. (MTI)