Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-03 / 253. szám, szerda

KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 3. SZÍNHÁZ HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ahogy tetszik 19 KIS SZÍNPAD: A zsírosbödön 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Figaro házassága 19 HHHHHHHHH^ POZSONY HVIEZDA: Szökevény menyasszony (am.) 15.30,18 TATRA: Mátrix (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Tökéletes katona 2. (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Legkedvesebb bárom (am.) 15.30, 17.30,20 YMCA: AThomas Crown ügy (am.) 15.30,18,20.30 MÚZEUM: A nagy kékség (fr.) 20 FILMKLUB: Szerelmes Shakespeare (am.) 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Meghitt fészkek (cseh) 17, 18, 20.30 Vadiúj vadnyugat (am.) 18.30, 20.30 Lola az életéért fut (ném.) 19 Little Voice (am.) 18 A maconi gyermek (ang.) 20 KASSA TATRA: Meghitt fészkek (cseh) 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Szökevény menyasszony (am.) 18 Deep Blue Sea (am.) 20.15 ÚSMEV: Tökéletes katona 2. (am.) 16, 18, 20 DRUŽBA: Szökevény menyasszony (am.) 15.45, 18, 20.15 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Szökőkút Zuzanának III. (szl.) 17, 19 LÉVA-JUNIOR: 10 dolog, amit utálok benned (am.) 16.30, 19.30 GALÁNTA - VMK: Visszavágó (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER SLOVAN: Tökéletes katona 2. (am.) 19 GYÖR CINEMA CITY: Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30,17, 19.45 Csúcsformában (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Bigyó felügyelő (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Az átok (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Csodás álmok jönnek (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 A 13. harcos (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Sztárom a párom (ang.) 14.45, 17.30, 20.15 Tökéletes katona 2. (am.) 14.30, 16.30,18.30, 20.30 A tábornok lánya (am.) 14.45,17.30, 20.15 Mit tudunk magunkról címmel hirdet millenniumi pályázatot a Magyar Művelődési Társaság és a Magyar Művelődési Intézet öntevékeny művelődési közösséghez tartozók és határon túli magyarok számára. A pályázat célja: egy-egy közösség életét, működését, szellemiségét úgy bemutatni, hogy tapasztalataik, módszereik közkinccsé váljanak és másokat is segítsenek abban, hogy legjobb hagyományaik folytatójává, a környezetük gondozójává, egészségük megőrzőjévé, a művelődés motorjává és a helyi élet fejlesztő erejévé váljanak. A Magyar Művelődési Társaság és a Magyar Művelődési Intézet állásI PÁLYÁZAT pontja szerint, a helyi közösségi kultúráknak, kezdeményezéseknek mindig nagy szerepe volt az autonóm szellemi élet fejlődésére. A pályamű készülhet krónikaszerűen, egyéni emlékezések, fényképek, magnó- és videófelvételek felhasználásával, de alkalmazhatóak hírek, célok, eredmények, sikerek és kudarcok felsorolása is, illetve személyes hangú élménybeszámolóra is épülhet a közösség munkájának, módszereinek bemutatása. A minimum 5, maximum 50 gépelt oldalas pályamunkákat november 30-ig, a Magyar Művelődési Társaság címére, 1011 Budapest, Corvin tér 8. számra lehet eljuttatni. (MTI) Beszélgetés Grendel Lajossal a magyar irodalom németországi bemutatkozásáról és fogadtatásáról POZSONY A bóvli senkit sem érdekel Képzelet és lélektan TALLÓSI BÉLA Pozsony. Ha november, akkor Fotóhónap. Kilencedik éve kínálnak bemutatkozási lehetőséget Pozsony és egyes vidéki városok - ezúttal Selmecbánya, Turócszentmárton és Snina - képtárai a fénynyel írt művészetnek. Eddig minden esztendőben nagy érdeklődés kísérte a Fotóhónap eseményeit, s remélhetőleg idén sem lesz ez másképpen. A közönség harminchat kiállításon ismerkedhet hazai és külföldi fotósok művészetével. Kuriózumnak számíthat a Szlovákia 1989. november 17-től 1990. június 30-ig című kiállítás, amely - ahogy a cím is sejtemi engedi - azokból a riportfotókból mutat be Andrej Bán válogatásában, amelyek a bársonyos forradalomtól az első szabad választásokig terjedő időszakban készültek, és a szlovákiai állapotokat dokumentálják. A kiállítás a Dosztojevszkij sori Umelecká beseda kiállítóhelyiségében látható november 21-ig. Andrej Bán azonban nemcsak mások műveit rendezte kiállítássá, maga is bemutatkozik a Cyprián Majerník teremben, mégpedig olyan anyaggal, amely - miként maga nevezte meg - dokumentumjelentés a Szlovákiában élő emberek életéről a kilencvenes évekből. Magyar fotóművész alkotásaiból ma 17 órakor nyílik kiállítás a Szlovák nemzeti felkelés téri Művészetek Házában - itt Korniss Péter fotográfiáit láthatják az érdeklődők november 26-ig. Kovács Melinda fénnyel írott örömteli és ijesztő meséit november 28-ig tekinthetik meg a Dopravná banka Mostová utcai épületében. A magyar származású Mari Mahr képei a Víztorony termeiben tekinthetők meg. Világnagyságot is bemutatnak a Fotóhónap rendezői, mégpedig a Chevalier des Arts et des Letters-dijjal kitüntetett Joel-Peter Witkint, akit olyan egyéniségekkel szoktak emlegetni, mint Robert Mapplethorpe vagy Cindy Shermann. Á Szlovák Nemzeti Galériában installált Nem látott és nem publikált című kiállításon Witkin ismert fotóin kívül olyan munkái is a panelokra kerültek, amelyeket a pozsonyi közönség láthat először egészen november 30-ig. A szlovák fővárosban székelő kulturális intézetek is teret adnak a fotósok bemutatkozásának: a Bolgár Kulturális Központban Nelly Gavrilova alkotásaival, a Francia Intézetben a kortárs francia fotóművészettel ismerkedhetnek a pozsonyiak. A Cseh Kulturális Központba a Prágai Képzőművészeti Ákadémia fotóművészeti tanszéke hallgatóinak munkáiból látható válogatás. A Lengyel Kulturális Intézetben Chris Niedenthal fotóin meglehetősen érdekes portrékkal szembesülhet a látogató - Niedenthal gyermekotthonokban járt, és ott örökített meg arcokat. A kortárs litván fotóművészet pedig az Sznf téri Művészetek Házába költözik be a Fotóhónap idejére. Ugyanitt Bohumil J. Puskailer kiállításával a hatvanas éveket hozza vissza - a szlovák fővárosban ellesett pillanataival. A Művészetek Háza ad helyet Ivan Pinkává prágai fotóművész munkáinak is. Litvániából a totalitárius rendszer utolsó éveinek hétköznapjairól hozott képes dokumentumot a Focus Galériába Antanas Sutkus, Dél-Afrikából pedig portrékat mutat be Roger F. Nelly Gavrilova testbeszéde Ballen az Artotéka Galériában. Arról, hogy az orosz valóság se hiányozzon a pozsonyi kiállítótermekből, egyebek között az X Galéria vezetője gondoskodott - itt az Egyszerűen vörös című kiállításon a „vörös kor" Moszkvájában tehetünk kirándulást. Ez korántsem minden, hiszen a fotósok képzelete, illetve a „fényírás" lehetőségei végtelenek: így juthatnak el hozzánk üzenetek a földönkívüliek naplójából (Átrium Galéria), aktképek az álmok birodalmából (MIRO Galéria), jelenetek a bábok életéből (Café Parnas Galéria) stb. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 43. számában feltett kérdésre a héten 413 helyes megfejtés érkezett. E héten az 500-500 koronát Molnár Katalin lévai, Budai Gabriella és Ingrid csallári és Panyik Antal taksonyi olvasónk nyerte. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Egerben, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) November 13-án őszi JUGYIK-bál Galánta. A nyitrai Konstantin Egyetem mellett működő Juhász Gyula Ifjúsági Klub november 13-án a galántai művelődési központban rendezi meg a hagyományos őszi JUGYIKbált. Á belépődíj 100 korona, az árban tombolajegy is van. Jegyek a helyszínen vásárolhatók, vagy a 087/415-566-os telefonszámon rendelhetők, (bee) Elmarad a beszélgetés Kassa. A Kassai Polgári Klub értesíti az érdekelteket, hogy a november 4-re meghirdetett „Beszélgetés nem csak irodalomról Ján Smrek versei alapNovember idén is a Fotóhónap. Harminchat kiállítás várja az érdeklődőket Pozsonyban és vidéki városokban ján" alcímű rendezvény Peter Zajac irodalomtörténész parlamenti elfoglaltságai miatt elmarad, illetve egy későbbi időpontban valósul meg. (juk) Műhely-est a Vámbéryben Dunaszerdahely. A győri Műhely irodalmi folyóirat mutatkozik be holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A rendezvényt Hodossy Gyula, a Lilium Aurum kiadó igazgatója nyitja meg. Az irodalmi est vendégeivel, Villányi László főszerkesztővel, valamint Borbély János, Gülch Csaba, Pátkai Tivadar és Pusztai Zoltán költőkkel Hizsnyai Zoltán költő, a Kalligram főszerkesztője beszélget. A találkozó vendégei lesznek még: Horváth Ildikó, Németh András, Popper Ferenc és dr. Tóth Krisztina, (ú) A kávéház névadója (Archív) A Frankfurti Könyvvásár idei díszvendégeként bemutatkozó Magyarország a határon túli kiadóknak, szerzőknek is teret adott programján belül. Grendel Lajos (többek között Szilágyi István, Lászlóffy Aladár és Sütő András társaságában) a hivatalos küldöttség tagja volt. LAKATOS KRISZTINA Nemcsak szerzőként, hanem a Kalligram képviselőjeként is jelen volt Frankfurtban. Hogyan mutatkozott be a kiadó? A Kalligramnak két bemutatkozása volt, a kiadót Szigeti László, Peter Zajac, valamint Szirák Péter mint moderátor mutatta be. A Kalligram úgy volt jelen Frankfurtban, mint akik szlovákul is publikálnak, Zajac arról beszélt, hogyan működnek együtt a kortárs szlovák szerzők a kiadóval. Nagy örömünkre a cseh standon is megtaláltuk a Kalligram cseh nyelvű kiadványait. Ezenkívül a városban, a Literature Haus nevű villában felolvasásokon vettünk részt. Ezeken a felolvasásokon nem ütköztek nyelvi akadályokba? A németre fordított írásokat a fordítók olvasták fel. Úgy látszik, ott a beszélgetés a szerzővel az ilyen rendezvényeken nem divat, röviden bemutatták az írókat, a pályaképet, mindenki kapott egy-egy kérdést, utána pedig egy fogadáson vettünk részt. A Kalligramon kívül más szlovákiai magyar kiadók is képviseltették magukat a könyvvásáron? A mi standunkon ott kellett volna lennie a Lilium Aurumnak, a Méry Ratiónak és a Napnak. A nevük fel volt tüntetve, de nem találkoztunk velük. Végül a jugoszláviai és a kárpátaljai kiadókat kértük meg, adják kölcsön a könyveiket, hogy megtölthessük az üres polcokat. „A magyar irodalomnak akkor van lyen nagy német kiadó adja ki." A vásár magyar programjának része volt több kerekasztal-beszélgetés az egyes határon túli területek magyar irodalmáról. Mennyire sikerült közelebb hozni ezt a témát a német közönséghez? Főleg a könyvkiadásról, a jelen lévő szerzők műveiről, a könyvkiadók és a folyóiratok jellemzőiről beszéltünk. Elemi információkat tudtunk közölni, hiszen a nem magyar résztvevők kilencven százaléka ott hallott először a határon túli magyar irodalomról. Milyen érdeklődés kísérte ezeket a programokat? Nagy sikere volt a Kalligram első bemutatkozásának, a Pest-Buda Kávéház zsúfolásig megtelt. Bizonyos szerzők, pl. Göncz Arpád vagy esélye Németországban, ha valami(Somogyi Tibor felvétele) a Németországban már befutottak, mint Esterházy Péter, Kertész Imre, Nádas Péter hatalmas tömegeket vonzottak. A klasszikusok közül Krúdynak és Márainak volt nagy sikere. A frankfurti könyvesboltok tele voltak magyar művek német fordításaival, és ez az érdeklődés nem csak Frankfurtra korlátozódott. Hazafelé megálltam Bécsben, minden könyvesboltban megtalálhatók voltak magyar szerzők művei is. A tekintélyes Suhrkamp kiadó például egy magyar irodalmi zsebkönyvsorozatot indított, Móricztól Mészölyig. A bécsi Wieser Verlag megjelentetett egy novellaantológiát határon túli szerzők műveiből, Szlovákiából Gál Sándor, Fülöp Antal és az én novelláim szerepeltek benne. A Frankfurti Könyvvásárra körülbelül 120 magyar könyvet fordítottak le németre. Hogyan zajlott a Frankfurti Könyvvásár üzleti része? A könyvek a standokon is megvásárolhatók voltak, vagy a kiadási jogok adása-vevése volt a központban? A könyveket - ha jól tudom - csak az utolsó napon lehetett megvásárolni. Frankfurt lényege, hogy üzleteket kötnek, jogokat vásárolnak, felfedeznek, tehát a könyvvásár mindenekelőtt üzlet, de hozzáteszem: a bóvli nem érdekli őket. Az Éleslövészet angolul jelent meg a Frankfurti Könyvvásár alkalmából. Miért nem németül? A Kalligramnak nincsenek német nyelvű könyvei. A magyar irodalomnak egyébként akkor van esélye Németországban, ha valamilyen nagy német kiadó adja ki. A hazai kiadások legfeljebb kuriózumként lehetnek jelen. Ennek is van értelme, mert a szakma figyelmét felkeltheti, amit pl. a budapesti Corvina ad ki idegen nyelven. A német olvasóközönség a nagy német kiadók termésére figyel, ezek képesek eljuttatni a kiadványaikat az egész nyelvterületre, reklámaik megjelennek a tévében, a rádióban, az újságokban. Erre egy magyarországi, és főleg egy határon túli magyar kiadónak nincs lehetősége. Hogyan értékeli a magyar irodalom frankfurti megjelenését? Megfelelően volt összeállítva a vásárra kikerülő anyag? Az elmúlt hónapokban véres csaták zajlottak a támogatott kiadványok körül, volt zsidózás, fasisztázás, minden, ami a magyar szellemi életben megtalálható. Ennek ellenére kiegyensúlyozott anyag került ki Frankfurtba, jelen volt mindenki, aki a magyar irodalomban valamilyen szfat vagy színárnyalatot képvisel, a vidéki kiadók éppúgy ott voltak, mint a zsidó Múlt és Jövő, vagy mint a Csurkáék kiadója..