Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-17 / 265. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 13. Sport/Tévé é S r Ádió - Sz Omb A T 5 A bevételeket a tartozások visszafizetésére fordítják Újabb megkötések A környékbeli országok az elmúlt években bizonyították, hogy az ipari szerkezetváltás több üres frázisnál Szigorítások helyett beruházást ÚJ SZÓ-TUDÓSLTÁS Pozsony. Az elmúlt évek ha­zai gazdasági folyamatainak elemzése elvesztegetett éve­ket és a környező országok­tól való leszakadást mutat. TUBA LAJOS A kilencvenes évek elején térségünk országaiban a gazdasági átalakulást két tényező határozta meg: a piaci viszonyok kialakulása és az európai integráció. A két folyamat alapvető­en befolyásolta az átalakulást, ezért az Európa Tanács 1993-ban Kop­penhágában két szempontot jelölt ki az európai uniós tagságra való fel­készültség vizsgálatára. A jelentke­ző országnak működőképes piac­gazdasággal kell rendelkeznie, illet­ve versenyképesnek kell lennie az EU piaci viszonyai közön. Az elkövetkező időszakban viszont ezek a szempontok több országban is háttérbe szorultak, ami általában a kezdetben diktált reformtempó lanyhulásában és harmadikutas el­képzelések felbukkanásában nyilvá­nult meg. Szlovákiában is ekkor hallhattunk a piacgazdaság hazai modelljéről és a reformlépések idő­ben történő széthúzásáról. Ez azon­ban nem zavarta az akkori kor­mányt abban, hogy 1995-ben az el­sők között jelentkezzen hivatalosan is az EU-ba. A reformok lanyhulása meglátszott a koppenhágai kritériu­mok teljesítésének első átfogó érté­kelésén is, amikor 1997-ben az EU az Agenda 2000 című dokumen­tumban a piacgazdaság kiépülése szempontjából Magyarország, Len­gyelország, Csehország, Szlovénia és Észtország mögé sorolta Szlová­kiát. Az értékeléskor három ténye­zőt vettek figyelembe: a hosszú tá­von fenntartható gazdasági fejlődés biztosítását, a vállalati szféra gyors ütemű átalakítását és a működőké­pes pénzügyi szektort. Ezek elemzése nagyon hamar bizo­nyította, hogy a szlovákiai statiszti­kákban szereplő viszonylag magas hazai nemzeti termék(GDP) -növe­kedés nem nyugszik hosszú távon is Exportszállításra előkészített nyers farönkök. A feldolgozottsági szint növelése továbbra sem erőssége a hazai iparnak. (Illusztrációs felvétel) termelés. Ezek az országok a gya­korlatban bizonyították, hogy az ipari szerkezetátalakítás néhány év alatt meghozza a feldolgozottsági szint növekedését. Enélkül pedig el­képzelheteden a fenntartható gaz­dasági növekedés biztosítása. A 90. évek közepén kimutatott mak­rogazdasági eredmények valós érté­két jól jellemzi az 1 korona beruhá­zásra jutó GDP-növekedés alakulá­sa. Míg 1993 és 1995 között ez 0,527 korona volt, 1996 és 1998 kö­zött 0,265 koronára csökkent. Arról már nem is beszélve, hogy a beruhá­zások elenyésző mértékbeg irányul­tak azokba az ágazatokba, amelyek pedig a hozzáadott érték növekedé­sével javíthattak volna a gazdaság jövedelmezőségén és versenyképes­ségén. Ugyanez volt érvényes a gaz­daságpolitikára, mely adókedvez­ményekkel és vállalati hitelekre vál­lalt kezességekkel lazította a vállala­ti átalakulások felé irányuló piaci nyomást. A rossz gazdaságpolitika a költségvetés kiegyensúlyozadan­ságával is járt, ami tovább rontotta az EU-hoz való közeledés esélyeit. Míg ugyanis nálunk a költségvetési deficit és a GDP aránya 1996 után folyamatosan nőtt, és minden év­ben meghaladta az EU által megje­lölt 3%-os arányt, a környező tagje­lölt országokban éppen ellentétes folyamat játszódott le, s ugyanez volt a helyzet a folyó fizetési mérleg­hiány esetében is. A folyamat megfordítása tehát alapvető feltétele a hazai viszonyok rendezésének. Outrata szerint pél­dául a folyó fizetési mérlegnek a GDP-hez viszonyított arányát az 1998-as tragikus 10,1%-ról 2004­re 2,5%-ra kell csökkenteni. Ez egy­ben azt is jelentené, hogy a külső források esetében a hitelek felvéte­le helyett a tőkebeáramlás válna jel­lemzővé, az export növekedése pe­dig legalább duplája lenne az im­port növekedésének. Ennek kedve­ző hatásait a lakosság is érezné, mi­vel így a válság kezelésének terhei a fogyasztás visszaszorításáról a be­ruházások gazdaságosságának javí­tása felé tolódnának el. TANÁCSADÓ Behozatali tilalmak A tavalyi évhez viszonyítva az idén több mint harminckét százalékkal megugrott a munkanélküliek száma Nőtt a közigazgatásban dolgozók száma SITA-HlR Pozsony. A szlovák gazdaságban a harmadik negyedévben 2 124 700 személy dolgozott, a munkanélkü­liek száma ugyanekkor elérte a 430 300-at. A tavalyi év azonos időszakához viszonyítva a foglal­koztatottság így 3,3 százalékkal csökkent, míg a munkanélküliek száma 32,5 százalékkal nőtt. A Szlovák Statisztikai Hivatal in­előnyös alapokon. A kedvező sta­tisztikai mutatókat az akkori kor­mány ugyanis komoly egyensúlyza­varok kialakulása árán érte csak el, ami 1998-ra jelentős válsághoz ve­zetett. Richard Outrata, az SZTA Szlovák és Világgazdasági Kutatóin­tézetének munkatársa egy tanulmá­nyában ennek jellemzésére a hazai kereslet és kínálat közti jelentős kü­lönbséget hozta fel. Az akkori idő­szakban a gazdasági növekedés biz­tosítására bevont 10-12%-os külföl­di hitelforrás már szélsőséges érték­nek számít, amit egyetlen környező ország sem engedett meg magának. Ráadásul a nálunk kialakult egyen­súlytalanság szerkezetileg is előny­telen volt, hiszen míg a behozatal el­sősorban a késztermékekből állt, a kivitelben az alacsony feldolgo­zottságú termékek domináltak. Pe­dig egy megfelelő gazdaságpolitiká­val ennek elejét lehetett volna ven­ni, hiszen ezekben az években Ma­gyarországon, Lengyelországban és Szlovéniában a hazai kereslet kielé­gítését fokozatosan átvette a hazai formációi szerint a munkanélküli­ség aránya így 4 százalékponttal nőve, elérte a 16,7 százalékot. A foglalkoztatottság éves csökkené­sének úteme ugyanakkor 1,2 szá­zalékkal enyhébb volt, mint az idei év második negyedében. Az elmúlt egy évben a foglalkoztatottak szá­ma leginkább a mezőgazdaságban csökkent, ahol 10,1 százalékkal dolgoznak kevesebben, mint a ta­valyi év hasonló időszakában, ezt követi az építőipar 8,1 százalékos csökkenéssel. Több mint 6 száza­lékkal többen dolgoznak ugyanak­kor az egészségügyben és 1,5 szá­zalékkal nőtt a közigazgatásban dolgozók száma is. A több mint 2 millió dolgozóból 1,95 millió volt az alkalmazott, 161,1 ezer a vállal­kozó, 3,4 ezren pedig a háztartás­ban dolgoztak. A tavalyi évhez vi­szonyítva 4,1 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, 7,9 szá­zalékkal nőtt ugyanakkor a vállal­kozók és a háztartási munkások száma. A munkanélküliek táborát az elmúlt negyedévben legtöbben az iparból és az építőiparból szaporították. Az előbbiből 31,5 ezer alkalmazottat bocsátottak el, míg az utóbbi ágazatból 17,3 ez­ren váltak munkanélkülivé. A pá­lyakezdő munkanélküliek száma az elmúlt negyedévben 28 ezerrel nőtt. Új állások a Philipsnél Munlca Győrben Nádszeg. Jelenleg több mint 300 szlovákiai állampolgárt foglalkoztat a győri Philips gyár. Juhos Ferenc Nádszeg polgálmestere szerint no­vemberben további 22 nő kezdhet el dolgozni a cégnél. A Philips díj­mentes utaztatást biztosít számuk­ra, és az átlagon felüli munkafelté­telek mellett, 12 ezer koronának megfelelő bért fizetnek számukra. A Galántai járásban hatalmas érdek­lődés mutatkozik a magyarországi munkavállalás iránt, ez azonban ha­marosan a szlovák-magyar kor­mányközi egyezménybe ütközik, ez ugyanis csak 400 szlovák állampol­gárnak teszi lehetővé a magyaror­szági munkavállalást. A Philips gyá­rban 3500-an dolgoznak, a cég 5 ezerre szeretné növelni alkalmazot­tainak számát. A szlovákiai munka­vállalók iránt már a győri Audi is ér­deklődött. (TASR) Pozsony. A pénzügyi tárca, a kerü­leti hivatalokon keresztül folyósí­tott szociális juttatások biztosítása érdekében, újabb megkötéseket javasol a kormánynak a költségve­tési kiadásokban. A megkötések nagysága a második félévre 2 mil­liárd korona, amiből 1,27 milliárd koronát az állami tartozásokból, a munkaügyi tárca juttatásaiból és az államkasszából takarítottak meg. Brigita Schmögnerová pénz­ügyminiszter szerint a fennmara­dó összeget az egyes tárcák költ­ségvetéséből kell majd téríteni. Ki­vételt képeznek a kerületi hivata­lok és a főiskolák, de a megkötések nem érintik az állam biztosítási alapokkal szembeni kötelezettsé­geit és az Állami Lakásfejlesztési F. J.: Majd másfél éwel ez­előtt az unokatestvérem el­küldte nekem használt hor­dozható számítógépét, lap­topját. Sajnos vissza kellett küldenem, mert a vámosok nem akarták elvámolni, mondván, hogy tiltja azt a 222/1997 számú törvény. Ér­vényes még ez a törvény? FEKETE MARIAN Nem törvényről van szó, hanem egy törvényt végrehajtó rende­letről, amely most a napokban, a levele megküldését követően, október 28-án volt módosítva a Szlovák Köztársaság Gazdasági Minisztériumának 287/1999 Tt. számú rendeletével. A mi­nisztérium a rendelet 2. számú mellékleteként ismét kiadta azoknak a dolgoknak a jegyzé­két, amelyek nemkereskedelmi célú behozatala tilos. Ez a ren­A kormány a privatizációról Pozsony. A kormány a mai ülé­sén várhatóan megtárgyalja a Nemzeti Vagyonalap (FNM) ál­tal a korábbi évek privatizációs szerződéseinek felülvizsgálatáról készített jelentést. Külön problé­mátjelentenek az 1995-ben fel­mondott privatizációs szerződé­sek, mivel ezeket a cégeket ké­sőbb újra privatizálták. Ez a lé­pés az FNM szerint 9 esetben jogtalan volt. Legtöbb esetben gyógyfürdőkről volt szó, de sze­repel közöttük például a Nyugat­szlovákiai Ásványvízforrások 41%-os, a pozsonyi Teherfuvaro­zási Vállalat többségi részvény­csomagjának eladása is. A kor­mány foglalkozik továbbá azzal a listával is, amely a privatizáció­rajavasolt, illetve a továbbra is állami tulajdonként maradó cé­geket tartalmazza. (SITA) Az SPP és a Kerametal vitája Pozsony. Hétfő este fordulat állt be a Szlovák Gázipari Művek (SPP) és a Kerametal külkeres­Alap költségvetését sem. Schmögnerová pozitív jelzésnek nevezte a Standard & Poor's nem­zetközi hitelminősítő intézet érté­kelését, amikor az „negatívról"„stabilra" változtatta az ország hosszútávú hiteleinek minősítését. A pénzügyminiszter szerint ez ugyanúgy, mint a koro­na árfolyamának jelentős erősödé­se a kormány gazdaságpolitikáját dicséri, ugyanakkor az erős korona már csak azért is érdekünk, mivel az állam külföldi adósságai to­vábbra is nagyok. A miniszter is­mertette a ČSOB eladásával kap­csolatos lépéseket. Szerinte az ál­lam és a belga KBC bank közti szer­ződés kidolgozása a végső fázisá­hoz érkezett, így az eladásból szár­mazó bevételekkel az év végéig számolnak, (mi) delet módosította azt az 1997. évi 222. Tt. számú rendeletet, mely szerint tilos volt az or­szágba a nemkereskedelmi for­galomba behozni használt elektromos műszereket és hasz­nált fogyasztási elektronikai termékeket, mint például tévé­ket, rádiókat, magnókat, videó­kat, fénymásológépeket, varró­és vasalógépeket, vágó- és ka­szálógépeket, és főként számí­tógépeket, illetve alkotóelemei­ket, mint például a számítógép agyát alkotó mikroprocesszort vagy az információk tárolásá­hoz szükséges merevlemezeket. A fent említett 1999. évi rende­let mit sem változtatott a hasz­nált számítógépek és alkotóele­meik nemkereskedelmi célú be­hozatalára vonatkozó tilalmon. Az új rendelet ugyanakkor nem tiltja a használt gépkocsik beho­zatalát. Sokaknak talán ez örömhír. kedelmi vállalat között kialakult vitában. Az SPP korábban 600 millió korona kifizetésének visz­szatartása miatt feljelentést he­lyezett kilátásba a Kerametallal szemben. Erich Gado, az SPP ke­reskedelmi igazgatója szerint je­lenleg kicsi a valószínűsége a fel­jelentésnek, de további részlete­ket nem árult el. A Kerametal korábban arra hivatkozva tagad­ta meg a fizetést, hogy neki meg az állam tartozik. (SITA) OECD-jelentés rólunk Párizs. A Dzurinda-kormány sta­bilizációs programja az év eléjén a gazdasági aktivitás lassulását eredményezte, az év derekán az exportnak köszönhetően erősö­dött a GDP-növekedés - áll az OECD Szlovákiával kapcsolatos jelentésében. A párizsi székhelyű szervezet az idei és a jövő évre 2­2%-os, 200l-re pedig 3%-os GDP-növekedést prognosztizál. Az export januártól szeptemberig 10 százalékkal nőtt a múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva, miközben az EU-országokba irá­nyuló kivitel 20%-kal nőtt. (ČTK) A hazai pénzintézetek által nyújtott különböző feltételű hitelek kamatai Bank Rövidlejáratú Középtávú Hosszúlejáratú Priemyselná banka 20,00 21,00 22,00 ČSOB 20,75 20,75 20,75 Postabank 20,50 ind. ind. Pol'nobanka 22,40 23,00 24,00 Ľudová banka 20,50 20,50­20,50­Szlovák Takarékpénztár ind. ind. ind. Általános Hitelbank (VUB) 21,00-22,80 22,00-23,00 24,00 IRB 20,50 21,50 22,50 Banka Slovakia 20,00-26,00 20,00-26,50 HHMNHNHHMHH Bank Austria Creditanstalt 18,00 18,00-20,00 3 hónap BRIBOR+mozgórész Slovenská kreditná banka 21,50-25,00 21,50-25,00 ­Istrobanka 21,00-től 21,50-től 21,50-től Rövidítések: BRIBOR - Pozsonyi Bankközi Piac, ind. - individuális. (Forrás: SITA) Valuta VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. november 17-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta EMU - euró 42,844 Magyar forint (100) 16,799 Angol font 67,251 Német márka 21,906 Cseh korona 1,179 Olasz líra (1000) 22,127 Francia frank 6,532 Osztrák schilling 3,114 Japán jen (100) 39,264 Spanyol peseta (100) 25,750 Kanadai dollár 2i ,290 Svájci frank 26,709 Lengyel zloty 9,703 USA-dollár 41,425 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Next

/
Thumbnails
Contents