Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)
1999-11-16 / 264. szám, kedd
ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 13. POLITIKA HIRDETÉS 1027 A Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én Budapesten tartott 2. ülésén elfogadott Zárónyilatkozat - II. Teljesíteni a tagsági feltételeket Mint írtuk, a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten tartott 2. ülésének végén - pénteken - a résztvevők zárónyilatkozatot hagytak jóvá. DOKUMENTUM A nyilatkozatot a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, a Magyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Muravidéki Magyar Önkormányzat, a Magyar Köztársaság Kormánya, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyarok Világszövetsége írta alá. Az alábbiakban a dokumentum második részét közöljük. 6. A Délkelet-Európái Stabilitási Egyezmény létrejötte komoly lépés a térség stabilizálódásának folyamatában. A résztvevők meggyőződése, hogy a Stabilitási Egyezményhez kapcsolódó munkaasztalok tevékenysége hozzájárul a megfelelő megoldási mechanizmusok kialakításához, a térség problémáinak megnyugtató rendezése érdekében. Reményüket fejezik ki, hogy a szegedi konferencia és annak szellemisége elősegíti azt, hogy Jugoszláviában mielőbb meginduljanak a demokratikus változások, ennek érdekében jött létre a szegedi Esély a Stabilitásra Közalapítvány, amelynek célja az önkormányzatok és a független média támogatása. Tekintettel a téli időszak közeledtére, felkérik a magyar polgárokat, gazdálkodó és társadalmi szervezeteket, hogy az elviselhető életkörülmények megteremtése érdekében fokozzák a humanitárius célú segítségnyújtást. Ugyanakkor a magyarországi humanitárius szervezeteknek azt javasolják, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet mind a tömbben, mind a szórványban élő magyarságnak. 7. Tekintettel arra, hogy Jugoszláviában a továbbra is uralmon levő rezsim politikája nyomán a vajdasági magyarság a folyamatos fenyegetettség légkörében él, ami további elvándorláshoz vezet, támogatják az önkormányzatiság és szubszidiaritás európai elvei szellemében kidolgozott egységes vajdasági magyar autonómiatervezetet és az abban meghatározott intézményeket. Üdvözlik a vajdasági magyar autonómiatervezetről a Üdvözlik a vajdasági magyar autonómiatervezetről kezdett párbeszédet. vajdasági magyar pártok és a szerb demokratikus ellenzék között megkezdett párbeszédet és annak eredményeit. Felszólítják a vajdasági magyar pártokat és szervezeteket, hogy a személyi és politikai ellentéteiket háttérbe szorítva törekedjenek a vajdasági magyar közösség és az összmagyarság általános érdekeinek képviseletére. Örömüket fejezik ki, hogy az USA szenátusa november 4-én egyhangúlag elfogadta azt a törvényjavaslatot, amelynek egyik cikkelye a vajdasági magyarok által kidolgozott autonómiakoncepció támogatására szólítja fel az amerikai kormányzatot. 8. A határon túli magyarság képviselői történelmi jelentőségűnek tartják az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozását célzó magyarországi támogatás tervezését a 2000. évi költségvetési tervben. Egyetértenek abban, hogy a jelen helyzetben magyarországi támogatást egy relációra kell összpontosítani, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az anyanyelvű felsőoktatás intézményrendszerének megteremtését és színvonalának javítását más államok magyar közössége esetében is jelentős magyarországi segítséggel lehet biztosítani. Ugyanakkor fenntartják annak igényét, hogy országuk adófizető polgáraiként jogosultak a teljes körű, önálló, állami anyanyelvű oktatásra. 9. A határon átnyúló együttműködés fejlesztése és eurorégiók létrehozása, a gazdasági együttműködés ösztönzése a térségben nagy mértékben javíthatja a Kárpát-medence hagyományosan összetartozó, ám a történelmi események folytán perifériára szorult területek gazdasági fejlődését. A MÁÉRT fontosnak tartja, hogy az eurorégiók működőképességének feltételei megteremtődjenek. A határon túli magyarság képviselői a jövőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelően kiaknázzák az ilyen formájú együttBudapest: az Orbán-kabinet a hónap végén dönt a kormánybiztos tervezetéről Bőst odaadnák a Duna vizéért ÚJ SZÓÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony, Budapest. A tervezettnél több mint egy hónappal tovább tartott annak a magyar koncepciónak a kidolgozása, amelyben Budapest javaslatot tesz Szlovákiának a bősi erőműrendszer közös üzemeltetési módjára, összhangban a hágai nemzetközi bíróság 1997-ben hozott ítéletével. A magyar javaslat kulcseleme egy meglehetősen váratlan „alkura" tett indítvány: Magyarország lemondana a bősi erőműben megtermelt elektromos áramról - melynek fele Budapestet illeti meg -, valamint az erőműrendszerben meglevő tulajdonrészéről, ha Szlovákia átengedné a Szigetköz megfelelő vízellátását biztosító vízmennyiséget a Duna régi medrébe, és beleegyezne abba, hogy nem épül alsó vízlépcső sem Nagymarosnál, sem másutt. Az értesülést megszellőztető Népszava információi szerint ez szerepel a dunai kormánybiztosnak a vízlépcsővita megoldására kidolgozott javaslatában, amelyet egy májusi megállapodás értelmében szeptemberben kellett volna megküldeni a szlovák félnek. A lap úgy tudja, hogy a megegyezés feltétele lenne az is, hogy Szlovákia működjön együtt Magyarországgal a Duna Budapest feletti szakaszának duzzasztás nélküli, tehát hagyományos folyamszabályozási módszerekkel történő mederrehabilitációjában. Magyar szakértők szerint a javaslat mindkét ország számára elfogadható módon tenné lehetővé a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének megvalósítását. Ugyanakkor megvalósulhatna az 1977-es szerződés valamennyi célkitűzése is. Szlovákia az eddigi tárgyalásokon ragaszkodott az eredeti célok megvalósításához. A szlovák fél kikötötte, hogy csak olyan megoldást fogad el, amely biztosítja, hogy ugyanannyi villanyáramhoz jusson, mintha megépülne és üzemelne az államközi egyezményben szereplő nagymarosi vízlépcső. Számítások szerint ha Szlovákia az elkövetkező 50 évben hasznosíthatná a bősi erőművet, vagyis felhasználhatná a megtermelt áram ma még Magyarországot megillető hányadát is, csaknem annyi áramhoz jutna, mint amenynyit az 1977-es szerződés maradéktalan megtartásakor kaphatott volna. A Népszava információi szerint a magyar szakértők három fő szempontot vettek figyelembe a Duna vízhozamának megosztására vonatkozó javaslataik kidolgozásakor. Az egyik a hágai bírák ítélete volt, amely előírja, hogy Szlovákiának az ökológiai szükségleteket kielégítő vízmennyiséget kell juttatnia az Öreg-Duna medrébe. Alapul szolgáltak azok a nemzetközi egyezmények is, amelyek rögzítik, hogy a folyók partjai mentén elhelyezkedő államok azonos vízhasználati jogokkal rendelkeznek. A magyar ajánlat harmadik alappillére az Európai Közösség 1993-ban készült ajánlása volt, amely szerint a folyó vízhozamának legalább a 65 százalékát a Duna fő medrébe kell vezetni. Székely László magyar kormánybiztos nem kívánta sem megerősíteni, sem cáfolni a Népszava ismertetett értesüléseit. Hírek szerint a magyar kormány még ebben a hónapban megvitatja a kormánybiztosi iroda által kidolgozott javaslatot, és dönt a kérdésben. A szlovák félnek előreláthatólag december elején küldik meg tanulmányozásra a dokumentumot. (pve) működés lehetőségeit a magyarországi helyi és regionális önkormányzatok és a saját helyi és regionális szerveződéseik között. 10. A MÁÉRT résztvevői üdvözlik, hogy az EU-bizottság országjelentése megerősítette Magyarország felkészültségét az EU-s csatlakozásra, valamint az Európai Unió Bizottságának javaslatát a csatlakozási tárgyalások kiterjesztéséről Szlovákiára és Romániára. Ezekben az országokban nagy létszámban élő magyarságnak alapvető érdeke, hogy országuk teljesítse a Megfelelően kiaknázzák az ilyen formájú együttműködés lehetőségeit. csatlakozás feltételeit, különösen a kisebbségi jogok biztosítása és a kapcsolódó kötelezettségvállalások területén. Románia, Szlovákia és természetesen Szlovénia mielőbbi csatlakozása, illetve a többi szomszédos ország közeledése az euroatlanti szervezetekhez pozitívan járulhat hozzá a kisebbségekben élő magyarság és Magyarország magasabb szintű integrációjához. Megállapítják, hogy az emberi és kisebbségi jogokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalások tartalmi, nem csupán formai megvalósítását tartják mérvadónak. Egyetértenek abban, hogy a zavartalan kapcsolattartás megőrzése Magyarország és a határon túli magyarok között közös érdek, Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásáig és azt követően is. Ötmilliárdos tartozás Cérnákról szó sem lehet Kassa. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter tegnap a Keletszlovákiai Vasmű vezetőivel tárgyalt. A találkozón a Deutsche Bank szakemberei is részt vettek ez a pénzintézmény kapott megbízást a vasmű külföldi befektetőjének keresésére. A legkedvezőbb ajánlatot eddig a US Steel tette, Schmögnerová szerint az államot elsősorban az érdekli, hajlandó-e a jövendőbeli partner átvállalni a cég mintegy ötmilliárd koronás állammal szembeni adósságát. Az adóellenőrök még mindig dolgoznak a vasműben. Mivel Gábriel Eichler elnöknek november végén lejár a szerződése, időszerűnek tűnik a kérdés, vajon kötnek-e új szerződést a szakemberrel, vagy új vezető kerül a vállalat élére. Felmerült Ľudovít Černák volt gazdasági miniszter neve is, ám Schmögnerová jelezte, hogy a hitelező pénzintézmények nem fogadnák kitörő örömmel Černákot a vasmű elnöki székében. A pénzügyminiszter szerint a tegnapi tárgyaláson nem szerepeltek személyi kérdések, (juk) RÖVIDEN Pedagógusok: sztrájkolnak és segítenek Besztercebánya. Negyvenöt perces figyelmeztető sztrájkot tartanak holnap az oktatási dolgozók szakszervezetének tagjai az óvodákban, alap- és középiskolákban, valamint az egyetemeken és főiskolákon. Nyolctól háromnegyed kilencig tart a munkabeszüntetés, az okok ismertek: a költségvetés csökkentése, az alkalmazottak elbocsátása és a bérek további megkurtítása. Az akciót jótékonykodással is összekapcsolják: az egy órai bérüket, fejenként 20-50 koronát szeretnék elküldeni az ENSZ gyermekvédelmi alapjának. (SITA) Államtitkokkal a NATO-ba Pozsony. Az államtitokról szóló törvény módosításának előkészítése is része annak a nemzeti programnak, amellyel az országot a NATOcsatlakozásra készítik elő. A titoktartásról szóló szabályok előkészítéséről tájékoztató Vladimír Benčík, az adatvédelmi hivatal vezetője elmondta: az új szabályokat úgy kell elkészíteni, hogy azok legalább a NATO-tagállamok legalacsonyabb védelmi szintjét elérjék. Például a titoktartás mostani két fokozata helyett négyet kell bevezetni. Tervezik a Nemzeti Biztonsági Hivatal létrehozását, (gl) Robertson: kellő időben kell (be)lépni Brüsszel, Amszterdam. A NATO parlamenti közgyűlésének amszterdami záró plenáris ülésén Lord Robertson, a szervezet főtitkára hangoztatta: kellő időben elő kell készíteni a NATO következő bővítését. Wim Kok holland miniszterelnök szerint az Egyesült Államoknak nélkülözhetetlen szerepe van Európa védelmében, de az európai szövetségesek teher- és szerepvállalásának erősödnie kell. (MTI) Kétnyelvű bizonyítványok Ukrajnában is Ungvár. Kárpátalja háború utáni történetében először kísérlik meg kétnyelvű, magyarul és ukránul nyomtatott bizonyítványok rendszeresítését a magyar többségű Beregszászi járás magyar tannyelvű iskoláiban. Medvigy István, a járási közoktatási osztály vezetője elmondta: az ukrajnai nyelvtörvény értelmében azokon a területeken, ahol valamely nemzetiségi kisebbség egý tömbben él, lehetőség van kétnyelvű okmányok, nyomtatványok használatára. Medvigy szerint a nyomtatványok már elkészültek, s már az idei tanév első negyedévének végén használhatják őket. (MTI) Mészáros: a kisebbségek is legyenek államalkotók Mi, az ország polgárai KORPÁS ARPAD Cseszte. „Hinni szeretném, hogy 10 évvel a bársonyos forradalom után lesz politikai bátorságunk úgy rendezni alkotmányjogi viszonyainkat, hogy a Szlovák Köztársaság területén élő kisebbségek és etnikai csoportok képviselői szintén országunk államalkotó állampolgárai legyenek, s ne csak de facto, hanem de iure is, tehát a Szlovák Köztársaság Alkotmánya alapján szintén" - jelentette ki az alaptörvény módosításáról rendezett tegnapi konferencián Mészáros Lajos (MKP) képviselő. A parlamenti alkotmányjogi bizottság tagja, az alkotmánymódosítási tervezet egyik kidolgozója jelezte, hogy kezdetben „a preambulum kérdését, amelyben jelentős szerepet játszik a politikai szempont is, nem volt akarat felvetni", ám az alaptörvénybe bedolgozandó újabb javaslatok felvetése (pl. a népszavazás esetében foganatosítható megelőző alkotmányossági felülvizsgálat, a számvevőszék intézménye, az összeférhetetlenség elveinek lefektetése) a preambulum kérdésének mellőzését is indokolatlanná tette. (Mészáros lapunknak erről korábban úgy nyilatkozott, hogy mivel a módosítási tervezetbe nem csak szigorúan szakmai dolgok kerültek bele, javasolja: ha csak egy kis módosítás erejéig is, de a preambulummal szintén foglalkozzunk.) A konferencia résztvevőit emlékeztette, hogy már a szakmai fórumok is a preambulumban, illetve az egész alkotmányban érvényesítendő állampolgári elv mellett foglaltak állást. Mészáros Lajos felszólalásában hangsúlyozta, hogy a polgári elvet szem előtt tartó több európai állam alaptörvénye tételesen is kifejezi a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok államalkotó mivoltát, ezért az MKP szorgalmazza, hogy az alkotmány 33. cikkének jelenlegi egyetlen mondatához a következőt tegyék hozzá: „A nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok képviselői a Szlovák Köztársaság államalkotó állampolgárai." A képviselő a kiegészítéssel kapcsolatban az MKP álláspontját így öszszegezte: „Nem látunk semmilyen okot a kérdés megoldásának elodázására." Az emberjogi sérelmek orvoslására az MKP határozottabb jogi eljárási lehetőségek biztosítását kéri. „Vélekedésem, de az MKP tagjainak véleménye szerint is az állampolgárok alapvető emberi jogainak szavatolása érdekében az alkotmánynak olyan rendelkezéseket kellene tartalmaznia, amelyek alapján - az emberi jogok megsértése esetén - közvetlenül az alkotmánybírósághoz lehet fordulni"- jegyezte meg. Az MKP képviselője az ombudsman intézményéről is szólt. Kérdés : Ki és hogyan ellenőrizheti, hogy van-e a vdllalatomhan be nem jelentett készülék? Válasz : A Szlovák Rádió, vagy a Szlovák Televízió ellenőrizheti a vállalatát. A törvény felhatalmazza a Szlovák Rádiót és a Szlovák Televíziót a vállalatok tulajdonában levő rádió- és televíziókészülékek számának egyoldalú műszaki ellenőrzésére. Prof. JUDr. Peter Škultéty, DrSc., a Komenský Egyetem Jogi Kara közigazgatás-jogi tanszékének vezetője A koncessziós dijakról szóló törvény 1999.IX.l-jétől! VK-1027/2