Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-16 / 264. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 13. POLITIKA ­HIRDETÉS 1027 A Magyar Állandó Értekezlet november 11-12-én Budapesten tartott 2. ülésén elfogadott Zárónyilatkozat - II. Teljesíteni a tagsági feltételeket Mint írtuk, a Magyar Állandó Értekezlet Budapesten tar­tott 2. ülésének végén - pén­teken - a résztvevők záró­nyilatkozatot hagytak jóvá. DOKUMENTUM A nyilatkozatot a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség, a Ma­gyar Koalíció Pártja, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége, a Mura­vidéki Magyar Önkormányzat, a Magyar Köztársaság Kormánya, a FIDESZ - Magyar Polgári Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Függet­len Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt, a Szabad Demokra­ták Szövetsége, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Demokra­ta Fórum és a Magyarok Világszö­vetsége írta alá. Az alábbiakban a dokumentum második részét kö­zöljük. 6. A Délkelet-Európái Stabilitási Egyezmény létrejötte komoly lé­pés a térség stabilizálódásának fo­lyamatában. A résztvevők meg­győződése, hogy a Stabilitási Egyezményhez kapcsolódó mun­kaasztalok tevékenysége hozzájá­rul a megfelelő megoldási mecha­nizmusok kialakításához, a térség problémáinak megnyugtató ren­dezése érdekében. Reményüket fejezik ki, hogy a szegedi konfe­rencia és annak szellemisége elő­segíti azt, hogy Jugoszláviában mi­előbb meginduljanak a demokrati­kus változások, ennek érdekében jött létre a szegedi Esély a Stabili­tásra Közalapítvány, amelynek célja az önkormányzatok és a füg­getlen média támogatása. Tekin­tettel a téli időszak közeledtére, felkérik a magyar polgárokat, gaz­dálkodó és társadalmi szervezete­ket, hogy az elviselhető életkörül­mények megteremtése érdekében fokozzák a humanitárius célú se­gítségnyújtást. Ugyanakkor a ma­gyarországi humanitárius szerve­zeteknek azt javasolják, hogy szenteljenek nagyobb figyelmet mind a tömbben, mind a szórvány­ban élő magyarságnak. 7. Tekintettel arra, hogy Jugoszlá­viában a továbbra is uralmon levő rezsim politikája nyomán a vajda­sági magyarság a folyamatos fe­nyegetettség légkörében él, ami további elvándorláshoz vezet, tá­mogatják az önkormányzatiság és szubszidiaritás európai elvei szel­lemében kidolgozott egységes vaj­dasági magyar autonómiaterveze­tet és az abban meghatározott in­tézményeket. Üdvözlik a vajdasági magyar autonómiatervezetről a Üdvözlik a vajdasági ma­gyar autonómiatervezet­ről kezdett párbeszédet. vajdasági magyar pártok és a szerb demokratikus ellenzék között megkezdett párbeszédet és annak eredményeit. Felszólítják a vajda­sági magyar pártokat és szerveze­teket, hogy a személyi és politikai ellentéteiket háttérbe szorítva tö­rekedjenek a vajdasági magyar kö­zösség és az összmagyarság általá­nos érdekeinek képviseletére. Örö­müket fejezik ki, hogy az USA sze­nátusa november 4-én egyhangú­lag elfogadta azt a törvényjavasla­tot, amelynek egyik cikkelye a vaj­dasági magyarok által kidolgozott autonómiakoncepció támogatásá­ra szólítja fel az amerikai kor­mányzatot. 8. A határon túli magyarság képvi­selői történelmi jelentőségűnek tartják az önálló erdélyi magyar egyetem létrehozását célzó ma­gyarországi támogatás tervezését a 2000. évi költségvetési tervben. Egyetértenek abban, hogy a jelen helyzetben magyarországi támo­gatást egy relációra kell összpon­tosítani, ugyanakkor felhívják a fi­gyelmet arra, hogy az anyanyelvű felsőoktatás intézményrendszeré­nek megteremtését és színvonalá­nak javítását más államok magyar közössége esetében is jelentős ma­gyarországi segítséggel lehet biz­tosítani. Ugyanakkor fenntartják annak igényét, hogy országuk adó­fizető polgáraiként jogosultak a teljes körű, önálló, állami anya­nyelvű oktatásra. 9. A határon átnyúló együttműkö­dés fejlesztése és eurorégiók létre­hozása, a gazdasági együttműkö­dés ösztönzése a térségben nagy mértékben javíthatja a Kárpát-me­dence hagyományosan összetarto­zó, ám a történelmi események folytán perifériára szorult terüle­tek gazdasági fejlődését. A MÁÉRT fontosnak tartja, hogy az euro­régiók működőképességének fel­tételei megteremtődjenek. A hatá­ron túli magyarság képviselői a jö­vőben mindent megtesznek annak érdekében, hogy megfelelően ki­aknázzák az ilyen formájú együtt­Budapest: az Orbán-kabinet a hónap végén dönt a kormánybiztos tervezetéről Bőst odaadnák a Duna vizéért ÚJ SZÓÖSSZEÁLLlTÁS Pozsony, Budapest. A tervezettnél több mint egy hónappal tovább tar­tott annak a magyar koncepciónak a kidolgozása, amelyben Budapest ja­vaslatot tesz Szlovákiának a bősi erőműrendszer közös üzemeltetési módjára, összhangban a hágai nem­zetközi bíróság 1997-ben hozott íté­letével. A magyar javaslat kulcsele­me egy meglehetősen váratlan „al­kura" tett indítvány: Magyarország lemondana a bősi erőműben meg­termelt elektromos áramról - mely­nek fele Budapestet illeti meg -, va­lamint az erőműrendszerben meg­levő tulajdonrészéről, ha Szlovákia átengedné a Szigetköz megfelelő vízellátását biztosító vízmennyisé­get a Duna régi medrébe, és bele­egyezne abba, hogy nem épül alsó vízlépcső sem Nagymarosnál, sem másutt. Az értesülést megszellőzte­tő Népszava információi szerint ez szerepel a dunai kormánybiztosnak a vízlépcsővita megoldására kidol­gozott javaslatában, amelyet egy májusi megállapodás értelmében szeptemberben kellett volna meg­küldeni a szlovák félnek. A lap úgy tudja, hogy a megegyezés feltétele lenne az is, hogy Szlovákia működ­jön együtt Magyarországgal a Duna Budapest feletti szakaszának duz­zasztás nélküli, tehát hagyományos folyamszabályozási módszerekkel történő mederrehabilitációjában. Magyar szakértők szerint a javaslat mindkét ország számára elfogadha­tó módon tenné lehetővé a Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének megvalósítását. Ugyanakkor meg­valósulhatna az 1977-es szerződés valamennyi célkitűzése is. Szlová­kia az eddigi tárgyalásokon ragasz­kodott az eredeti célok megvalósítá­sához. A szlovák fél kikötötte, hogy csak olyan megoldást fogad el, amely biztosítja, hogy ugyanannyi villanyáramhoz jusson, mintha megépülne és üzemelne az állam­közi egyezményben szereplő nagy­marosi vízlépcső. Számítások sze­rint ha Szlovákia az elkövetkező 50 évben hasznosíthatná a bősi erőmű­vet, vagyis felhasználhatná a meg­termelt áram ma még Magyarorszá­got megillető hányadát is, csaknem annyi áramhoz jutna, mint ameny­nyit az 1977-es szerződés maradék­talan megtartásakor kaphatott vol­na. A Népszava információi szerint a magyar szakértők három fő szem­pontot vettek figyelembe a Duna vízhozamának megosztására vonat­kozó javaslataik kidolgozásakor. Az egyik a hágai bírák ítélete volt, amely előírja, hogy Szlovákiának az ökológiai szükségleteket kielégítő vízmennyiséget kell juttatnia az Öreg-Duna medrébe. Alapul szol­gáltak azok a nemzetközi egyezmé­nyek is, amelyek rögzítik, hogy a fo­lyók partjai mentén elhelyezkedő államok azonos vízhasználati jo­gokkal rendelkeznek. A magyar ajánlat harmadik alappillére az Eu­rópai Közösség 1993-ban készült ajánlása volt, amely szerint a folyó vízhozamának legalább a 65 száza­lékát a Duna fő medrébe kell vezet­ni. Székely László magyar kormány­biztos nem kívánta sem megerősíte­ni, sem cáfolni a Népszava ismerte­tett értesüléseit. Hírek szerint a ma­gyar kormány még ebben a hónap­ban megvitatja a kormánybiztosi iroda által kidolgozott javaslatot, és dönt a kérdésben. A szlovák félnek előreláthatólag december elején küldik meg tanulmányozásra a do­kumentumot. (pve) működés lehetőségeit a magyaror­szági helyi és regionális önkor­mányzatok és a saját helyi és regio­nális szerveződéseik között. 10. A MÁÉRT résztvevői üdvözlik, hogy az EU-bizottság országjelen­tése megerősítette Magyarország felkészültségét az EU-s csatlako­zásra, valamint az Európai Unió Bizottságának javaslatát a csatla­kozási tárgyalások kiterjesztéséről Szlovákiára és Romániára. Ezek­ben az országokban nagy létszám­ban élő magyarságnak alapvető érdeke, hogy országuk teljesítse a Megfelelően kiaknázzák az ilyen formájú együtt­működés lehetőségeit. csatlakozás feltételeit, különösen a kisebbségi jogok biztosítása és a kapcsolódó kötelezettségvállalá­sok területén. Románia, Szlovákia és természetesen Szlovénia mi­előbbi csatlakozása, illetve a többi szomszédos ország közeledése az euroatlanti szervezetekhez pozití­van járulhat hozzá a kisebbségek­ben élő magyarság és Magyaror­szág magasabb szintű integráció­jához. Megállapítják, hogy az em­beri és kisebbségi jogokkal kap­csolatos nemzetközi kötelezett­ségvállalások tartalmi, nem csu­pán formai megvalósítását tartják mérvadónak. Egyetértenek ab­ban, hogy a zavartalan kapcsolat­tartás megőrzése Magyarország és a határon túli magyarok között közös érdek, Magyarország Euró­pai Unióhoz történő csatlakozásá­ig és azt követően is. Ötmilliárdos tartozás Cérnákról szó sem lehet Kassa. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter tegnap a Kelet­szlovákiai Vasmű vezetőivel tár­gyalt. A találkozón a Deutsche Bank szakemberei is részt vettek ­ez a pénzintézmény kapott megbí­zást a vasmű külföldi befektetőjé­nek keresésére. A legkedvezőbb ajánlatot eddig a US Steel tette, Schmögnerová szerint az államot elsősorban az érdekli, hajlandó-e a jövendőbeli partner átvállalni a cég mintegy ötmilliárd koronás ál­lammal szembeni adósságát. Az adóellenőrök még mindig dolgoz­nak a vasműben. Mivel Gábriel Eichler elnöknek november végén lejár a szerződése, időszerűnek tű­nik a kérdés, vajon kötnek-e új szerződést a szakemberrel, vagy új vezető kerül a vállalat élére. Fel­merült Ľudovít Černák volt gazda­sági miniszter neve is, ám Schmögnerová jelezte, hogy a hi­telező pénzintézmények nem fo­gadnák kitörő örömmel Černákot a vasmű elnöki székében. A pénz­ügyminiszter szerint a tegnapi tár­gyaláson nem szerepeltek szemé­lyi kérdések, (juk) RÖVIDEN Pedagógusok: sztrájkolnak és segítenek Besztercebánya. Negyvenöt perces figyelmeztető sztrájkot tartanak holnap az oktatási dolgozók szakszervezetének tagjai az óvodákban, alap- és középiskolákban, valamint az egyetemeken és főiskolákon. Nyolctól háromnegyed kilencig tart a munkabeszüntetés, az okok is­mertek: a költségvetés csökkentése, az alkalmazottak elbocsátása és a bérek további megkurtítása. Az akciót jótékonykodással is össze­kapcsolják: az egy órai bérüket, fejenként 20-50 koronát szeretnék elküldeni az ENSZ gyermekvédelmi alapjának. (SITA) Államtitkokkal a NATO-ba Pozsony. Az államtitokról szóló törvény módosításának előkészítése is része annak a nemzeti programnak, amellyel az országot a NATO­csatlakozásra készítik elő. A titoktartásról szóló szabályok előkészí­téséről tájékoztató Vladimír Benčík, az adatvédelmi hivatal vezetője elmondta: az új szabályokat úgy kell elkészíteni, hogy azok legalább a NATO-tagállamok legalacsonyabb védelmi szintjét elérjék. Például a titoktartás mostani két fokozata helyett négyet kell bevezetni. Ter­vezik a Nemzeti Biztonsági Hivatal létrehozását, (gl) Robertson: kellő időben kell (be)lépni Brüsszel, Amszterdam. A NATO parlamenti közgyűlésének amsz­terdami záró plenáris ülésén Lord Robertson, a szervezet főtitkára hangoztatta: kellő időben elő kell készíteni a NATO következő bőví­tését. Wim Kok holland miniszterelnök szerint az Egyesült Államok­nak nélkülözhetetlen szerepe van Európa védelmében, de az euró­pai szövetségesek teher- és szerepvállalásának erősödnie kell. (MTI) Kétnyelvű bizonyítványok Ukrajnában is Ungvár. Kárpátalja háború utáni történetében először kísérlik meg kétnyelvű, magyarul és ukránul nyomtatott bizonyítványok rend­szeresítését a magyar többségű Beregszászi járás magyar tannyel­vű iskoláiban. Medvigy István, a járási közoktatási osztály vezetője elmondta: az ukrajnai nyelvtörvény értelmében azokon a területe­ken, ahol valamely nemzetiségi kisebbség egý tömbben él, lehető­ség van kétnyelvű okmányok, nyomtatványok használatára. Medvigy szerint a nyomtatványok már elkészültek, s már az idei tanév első negyedévének végén használhatják őket. (MTI) Mészáros: a kisebbségek is legyenek államalkotók Mi, az ország polgárai KORPÁS ARPAD Cseszte. „Hinni szeretném, hogy 10 évvel a bársonyos forradalom után lesz politikai bátorságunk úgy rendezni alkotmányjogi viszonya­inkat, hogy a Szlovák Köztársaság területén élő kisebbségek és etni­kai csoportok képviselői szintén or­szágunk államalkotó állampolgá­rai legyenek, s ne csak de facto, ha­nem de iure is, tehát a Szlovák Köz­társaság Alkotmánya alapján szin­tén" - jelentette ki az alaptörvény módosításáról rendezett tegnapi konferencián Mészáros Lajos (MKP) képviselő. A parlamenti al­kotmányjogi bizottság tagja, az al­kotmánymódosítási tervezet egyik kidolgozója jelezte, hogy kezdet­ben „a preambulum kérdését, amelyben jelentős szerepet játszik a politikai szempont is, nem volt akarat felvetni", ám az alaptör­vénybe bedolgozandó újabb javas­latok felvetése (pl. a népszavazás esetében foganatosítható megelő­ző alkotmányossági felülvizsgálat, a számvevőszék intézménye, az összeférhetetlenség elveinek lefek­tetése) a preambulum kérdésének mellőzését is indokolatlanná tette. (Mészáros lapunknak erről koráb­ban úgy nyilatkozott, hogy mivel a módosítási tervezetbe nem csak szigorúan szakmai dolgok kerültek bele, javasolja: ha csak egy kis mó­dosítás erejéig is, de a preambu­lummal szintén foglalkozzunk.) A konferencia résztvevőit emlékez­tette, hogy már a szakmai fórumok is a preambulumban, illetve az egész alkotmányban érvényesíten­dő állampolgári elv mellett foglal­tak állást. Mészáros Lajos felszóla­lásában hangsúlyozta, hogy a pol­gári elvet szem előtt tartó több eu­rópai állam alaptörvénye tételesen is kifejezi a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok államalkotó mi­voltát, ezért az MKP szorgalmazza, hogy az alkotmány 33. cikkének jelenlegi egyetlen mondatához a következőt tegyék hozzá: „A nem­zeti kisebbségek és etnikai csopor­tok képviselői a Szlovák Köztársa­ság államalkotó állampolgárai." A képviselő a kiegészítéssel kapcso­latban az MKP álláspontját így ösz­szegezte: „Nem látunk semmilyen okot a kérdés megoldásának elo­dázására." Az emberjogi sérelmek orvoslására az MKP határozottabb jogi eljárási lehetőségek biztosítá­sát kéri. „Vélekedésem, de az MKP tagjainak véleménye szerint is az állampolgárok alapvető emberi jo­gainak szavatolása érdekében az alkotmánynak olyan rendelkezé­seket kellene tartalmaznia, ame­lyek alapján - az emberi jogok megsértése esetén - közvetlenül az alkotmánybírósághoz lehet for­dulni"- jegyezte meg. Az MKP képviselője az ombudsman intéz­ményéről is szólt. Kérdés : Ki és hogyan ellenőrizheti, hogy van-e a vdllalatomhan be nem jelentett készülék? Válasz : A Szlovák Rádió, vagy a Szlovák Televízió ellenőrizheti a vállalatát. A törvény felhatalmazza a Szlovák Rádiót és a Szlovák Televíziót a vállalatok tulajdonában levő rádió- és televíziókészülékek számának egyoldalú műszaki ellenőrzésére. Prof. JUDr. Peter Škultéty, DrSc., a Komenský Egyetem Jogi Kara közigazgatás-jogi tanszékének vezetője A koncessziós dijakról szóló törvény 1999.IX.l-jétől! VK-1027/2

Next

/
Thumbnails
Contents