Új Szó, 1999. november (52. évfolyam, 252-276. szám)

1999-11-16 / 264. szám, kedd

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. NOVEMBER 16. Jelcin: nincs más „örökös" Moszkva. Szergej Ivanovot nevezte ki az orosz államfő a nemzetbiztonsági tanács élére. A döntés a fegyveres testületek befolyásának erősödését jelzi, illetve azt, hogy javul Vlagyimir Putyin pozíciója. Borisz Jelcin ismét cáfolta azokat híreket, hogy megromlottak kapcsolatai kormányfőjével. Közölte: eddig is támogatta, elnökjelöltjének tekinti, s a jövőben is támogatni fogja. Cáfolta, hogy más „örökösben" is gondolkodna. (MTI) Megállapodás a tartozásról Washington. Az amerikai kormányzat és a kongresszus a költségvetési alku keretében elvileg megállapodott abban, hogy az USA megfizeti tartozása egy részét az ENSZnek, cserében visszafogják a külföldi családtervezési programokban az abortusz támogatását. A lefektetett elvek szerint 926 millió dollárt iktatnak be a költségvetésbe a tartozás törlesztésére. (MTI) ENSZ-irodák fokozott védelme Kabul. Az ENSZ úgy döntött, hogy fokozza az elővigyázatosságot afganisztáni létesítményeiben, és arra utasította alkalmazottait, hogy Kabulban ne menjenek az utcára. Az afgán fővárosban a vasárnap életbe léptetett büntetőintézkedések miatt több ezren tüntettek az ENSZ irodáinál és az amerikai nagykövetség volt épületénél. (MTI) Bili Clinton amerikai elnök megígérte Süleyman Demirel török államfőnek, hogy az USA támogatja Törökország EUtagságát (ČTK/AP-fotó) Fenyegető stratégia Moszkva. „A NATO új stratégiai koncepciója fenyegetést jelent Oroszország nemzetbiztonságára" -jelentette ki Anatolij Kvasnyin orosz vezérkari főnök. A nyilatkozat szervesen illeszkedik az orosz külpolitikában az utóbbi hónapokban - a csecsenföldi hadjárat nyomán - kibontakozó hidegháborús hangulatba. „A NATO további bővítését egyenes kihívásként fogja értelmezni Moszkva" - figyelmeztetett Kvasnyin. (MTI) Román-magyar hadgyakorlat Arad. Román-magyar békefenntartó parancsnoki és törzsvezetési gyakorlat kezdődött tegnap Aradon. Győrössy Ferenc vezérőrnagy, a magyar szárazföldi hadsereg vezérkari főnökének első helyettese emlékeztetett arra, hogy a magyar és a román katonák kapcsolata nem most kezdődött, de ez az első olyan közös gyakorlat, amelyen a magyarok már NATO-katonaként vesznek részt. (MTI) Egyiptomi gép - a második fekete doboz első adatai Megszólaltak a riasztók Tarja Halonen finn külügyminiszter és Javier Solana a tanácskozáson (ČTK/AP-felvétel) Európai Unió: a külügyminiszterek az emberiességi törvények megtartásáért Elítélték az erőszakot Brüsszel, Moszkva. Az Európai Unió tegnap elítélte az erőszak aránytalan és megkülönböztetés nélküli alkalmazását Csecsenföldön, mert az Brüsszel szerint súlyos következményekkel jár a civil lakosságra és a menekültekre. MTI-TUDÓSÍTÁS A tizenöt EU-tagország külügyminiszterei brüsszeli találkozójukon szólították fel a válságban érintett feleket, hogy tartsák meg a nemzetközi törvényeket. Oroszországot külön sürgették arra, hogy a nemzetközi emberiességi törvények tiszteletben tartásával kerülje el a polgári áldozatokat, és engedje át a menekülteket a csecsen-ingus határon. Moszkvától azt várják, hogy teljes átláthatóságot mutat a nemzetközi közösség felé, és igénybe veszi az EBESZ jószolgálatait. Az isztambuli EBESZ-csúcs az EU szerint jó alkalom lesz a téma megvitatására. A miniszterek elengedhetetlennek látják, hogy tárgyalások útján keressék a megoldást a konfliktusra. Az orosz kormányzat, valamint az észak-kaukázusi választott vezetők közötti párbeszéd az EU szerint fontos lépés lenne a politikai megoldás felé. Közben súlyos harcok zajlottak a térségben; a csecsen erők visszaverték egy orosz páncélososzlop támadását. Orosz hivatalos források nem erősítették meg az összetűzés tényét, s arra a grozniji bejelentésre sem válaszoltak, hogy a szövetségi erők súlyos veszteségeket szenvedtek az ostromban. A moszkvai védelmi tárca képviselője határozottan cáfolta, hogy vegyi fegyvereket vetnének be Csecsenföldön. „Észak-Kaukázusban nincs is olyan raktárunk, ahol vegyi fegyvereket tárolnánk" - közölte Sztanyiszlav Petrov vezérezredes. Ruszlán Ausev ingus elnök arra figyelmeztetett, hogy az Ingusföldön menedéket kereső menekülteknek alig két napra való élelmiszertartalékuk maradt, két héten belül pedig az egész köztársaság éhezni fog. Az orosz légierő és tüzérség tegnap megsemmisített egy benzinkutat Urusz-Martan körzetében, továbbá egy kisebb olajfinomítót, valamint egy sorozóközpontot Novaja Zsizny falu közelében. Az orosz védelmi tárca sajtószolgálatának közleménye szerint tüzérségi és légicsapásokat mértek más térségekre is. A Csecsenföld déli részen fekvő hegyekben folytatódott az aknamezők légi telepítése, illetőleg úttorlaszok létrehozása az Argun folyó völgyében. EU-jóváhagyás Javier Solanának Brüsszel. Az EU-külügyminiszterek jóváhagyták, hogy Javier Solana elvállalja és gyakorolja a Nyugat-európai Unió főtitkárának szerepkörét. A Nyugat-európai Unió várhatóan az EU védelmi szervezetévé válik, de nem rivalizál a NATO-val, hanem kiegészíti azt a biztonságpolitika területén. Élén ma még a portugál Jósé Cutileiro áll, akinek mandátuma november 25-én jár le. (MTI) EBESZ-csúcs: norvégiai lépés Moszkvával szemben Kivonási menetrendet kérnek Oroszországtól MTI-JELENTÉS Oslo. „Oroszországnak az isztambuli EBESZ-csúcson pontos menetrendet kell adnia csapatainak kivonására Csecsenföldről" - jelentette ki Knut Vollebaek norvég külügyminiszter, a szervezet soros elnöke. „Elismetjük Oroszország jogát a területi sérthetetlenségre és a terrorizmus elleni harcra, de az erőnek ez a túlzott alkalmazása nem indokolható, mert nem áll arányban a tét nagyságával" - mondta. Közölte: a múlt héten Helsinkiben már beszélt Igor Ivanov orosz külügyminiszterrel az orosz erők kivonásának menetrendjéről. A norvég külügyminiszter nyilatkozata akkor hangzott el, amikor Moszkvában Ivanov kijelentette, hogy Isztambulban „a leghatározottabban visszautasítanak minden kísérletet az oroszok ügyekbe való beavatkozásra". Előre be nem jelentett Barak-Arafat találkozó volt Ritka helyett sűrűbbet MTI-JELENTES Tel-Aviv. Ehud Barak izraeli kormányfő és Jasszer Arafat palesztin vezető vasárnap este előre be nem jelentett megbeszélést tartott TelAviv közelében, de sikertelenül próbálta meg elegyengetni azokat a nézeteltéréseket, amelyek az izraeli hadsereg tegnapra tervezett újabb ciszjordániai csapatkivonása kapcsán merültek fel az izraelipalesztin béketárgyalásokon. Jasszer Arafat ismét a ciszjordániai zsidó telepek építésének azonnali leállítását követelte. A palesztin vezető megerősítette: álláspontjuk szerint az Izrael által átadni szándékozott újabb kétszázaléknyi ciszjordániai terület túlságosan ritkán lakott, és sűrűbben lakott körzetek átadását szorgalmazta. Barak szóvivője elmondta, hogy „Izrael a maga részéről készen áll a csapatkivonás végrehajtására, de ha a palesztinok még nem készültek fel, később is sor kerülhet rá". A területek átengedésével Izrael hat katonai bázis kiürítését vállalta. „Nem fogunk megállni..." Jelcin megy Isztambulba Moszkva. Borisz Jelcin vezeti az orosz küldöttséget az isztambuli EBESZ-csúcson. Az orosz elnök közölte: tiltakozni fog, amiért a Nyugat bírálattal akarja illetni Moszkvát a csecsenföldi háború miatt. „A nyugatiaknak nincs joguk vádolni Oroszországot, amiatt, hogy megsemmisíti területén a banditákat, a terroristákat és a gyilkosokat. Nem fogunk megállni addig, amíg csak egyetlen terrorista is marad területünkön"-mondta. (MTI) Törökország Holttestek, sérültek Ankara. A Törökországban bekövetkezett földrengésnek már 452 halálos áldozata és 2386 sérültje van. A 7,2-es erősségű rengés 722 épületet döntött romba. A túlélők a harmadik éjszakát töltötték a fagypontot megközelítő hőmérsékleten sátrakban, illetve a szabad ég alatt. A hatóságok mintegy 15 ezer ember befogadására képes sátorvárost létesítettek. (MTI) MTI-JELENTÉS Washington. Az október 31-én lezuhant egyiptomi utasszállító gép fekete dobozában levő hangfelvétel első elemzéséből nem derült ki, terrortámadás vagy műszaki hiba okozta-e a szerencsétíenséget - közölte tegnap az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság. Az első értékelés szerint kizárható, hogy gépeitérítési vagy öngyilkossági kísérlet, esetleg dulakodás színtere lett volna a Boeing 767-es pilótafülkéje. „Valami történt. A riasztók megszólaltak. A két pilóta közösen igyekszik kideríteni a riasztás okát. Északír rendezés Bizakodó közvetítő Belfast. George Mitchell, az északír ügyekben közvetítő amerikai diplomata kijelentette: egyre jobban meg van győződve arról, hogy a szembenálló felek megoldják a gerillák leszerelésével kapcsolatos problémáikat. Mitchell közölte, hogy rövidesen nyilvánosságra hozza az északír békefolyamatról szóló jelentését, de időpontot nem említett. Az amerikai közvetítő annak a véleményének adott hangot, hogy a felek most sokkal jobban megértik egymás aggodalmait és kívánságait, mint arra korábban hajlandóak voltak. (MTI) A helyzet egyre rosszabb. Azután a felvétel megszakad" - közölték szakértők. A szaggatott beszélgetésből azonban nem derül ki, mi volt az a rendellenesség, aminek az elhárítására erőfeszítéseket tettek a pilóták. A másik fekete doboz elemzése kimutatta, hogy a gép olyan gyorsan és meredeken kezdett süllyedni, hogy az utasok néhány pillanatra a súlytalansághoz hasonló állapotba kerültek. Ekkor még sikerült pilótáknak a gép irányítását visszaszerezni, a Boeing rövid ideig ismét emelkedett, de valamiért kikapcsolták a hajtóműveket, és a gép lezuhant. Macedóniai választás Trajlcovszki az államfő Szkopje. Borisz Trajkovszki külügyminiszter-helyettes, a jobbközép kormánykoalíció vezető pártjának a jelöltje nyerte meg a macedóniai elnökválasztás. Az ellenzék ugyanakkor azt állítja, hogy tömeges választási csalás történt. Trajkovszki a második fordulóban a voksok 53%-át szerezte meg; ellenfele, a szociáldemokrata Tito Petkovszki a szavazatok 46%-át kapta. Elismerte vereségét, de szerinte csalás történt az ország déli, albánok lakta részében. Megfigyelők szerint az ottani voksokkal nyerte meg a választást a kormánykoalíció elnökjelöltje. (MTI) Ukrajnai államfőválasztás: 15 millió kontra 10 millió Kucsma a régi-űj elnök MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev. Leonyid Kucsma jelenlegi államfő győzött az ukrajnai elnökválasztás vasárnap tartott második fordulójában. A reformok folytatását ígérő Kucsmára a szavazásra jogosultak mintegy 56 százaléka (15 millió polgár) adta voksát. Ellenfelét, a szocializmus visszaállítását zászlajára tűző Petro Szimonenko kommunista pártvezetőnek csaknem 38 százalékos (10 millió szavazó) volt a támogattsága. Az első fordulóhoz hasonlóan Kucsmát 15 megyében - főként az ország nyugati és középső részén -, illetve Kijevben és Szevasztopolban, Szimonenkót pedig kilenc megyében, valamint a Krími Autonóm Köztársaságban támogatták többen. Bizonytalanság az államfő egészségi állapota miatt Nagy kérdés, ki írja ki a parlamenti választást MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. Horvátországban egyelőre tisztázatlan, hogy ki fogja kiírni a december 22-ére tervezett parlamenti választásokat, mivel arra csak az államfőnek van joga, Franjo Tudjman elnököt viszont 15. napja súlyos állapotban kórházban ápolják. Az eredeti tervek szerint november 12-én feloszlatták volna a parlamentet, az államfő pedig tegnap kiírta volna a választásokat. A törvényhozás azonban úgy döntött, hogy csak befejezi a munkáját, de nem oszlatja fel önmagát mandátumának november 27-i lejártáig. A horvát alkotmány kizárja annak lehetőségét, hogy hatalmi harc törhessen ki az államfő tartós akadályoztatása, illetve halála esetén az első számú államhatalmi vezetői tisztség megszerzéséért. A horvát alaptörvény szerint az államfői funkciókat a parlament elnöke veszi át ideiglenesen, és 60 napon belül elnökválasztást kell kiírni. A köztársasági elnök tartós akadályoztatását az alkotmánybíróságnak kell kimondania, de csak a kormány indítványozhatja az eljárás megindítását. Mindeddig ez nem történt meg, így egyelőre nem tudni, hogy ki fogja kiírni a választásokat. Kézfej a romok között (ČTK/AP-felvétel)