Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-07 / 231. szám, csütörtök

8 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 7. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Bubeníková lett az elnök Pozsony. A kassai vasmű új felügyelőtanácsának első ülésén Anna Bubeníkovát, a Nemzeti Vagyonalap képviselőjét választották a felügyelőtanács elnökévé. Alelnökké a brit David Simonovot, a Csehszlovák Kereskedelmi Bank tanácsadóját választották. A felügyelőtanács új összetételéről a részvényesek a szeptember 22-ei rendkívüli közgyűlésen döntöttek. (SITA) Galgóci gyógyszergyártás Pozsony. A legjelentősebb szlovákiai gyógyszergyártó, a galgóci Slovakofarma Rt. az első félévet 172 millió koronás nyereséggel zárta, és az év végéig 300 millió koronás nyereséget szeretne elkönyvelni. Az első félévben a szlovák piacon 867 millió korona értékű árut adtak el, míg Csehországban 1,680 milliárd koronás árukészletet, a cég összeladásainak 57,5%-át, sikerült értékesíteniük. A cég a szlovákiai gyógyszerpiac 11, a csehországinak pedig 7,5%-át uralja. Az 1,754 milliárd koronás alaptőkével rendelkező cég többségi tulajdonosa a bécsi S.L. Pharma Holding GmbH. (SITA) Folyamatos hanyatlás Pozsony. Az építőipari termelés augusztusban a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva 30%kal csökkent, így a 6 milliárd koronát sem ért el. Idén augusztus végéig az építőipar éves termelése 41 milliárd korona volt, ami a tavalyi évhez viszonyítva több mint 28%-os csökkenésnek felel meg. A magáncégek részesedése az össztermelésben tovább nőtt, elérve a 88,8%-os szintet. (SITA) Kiskereskedelmi bevételek Pozsony. A kiskereskedelem bevételei augusztusban az egy évvel korábbi bevételekhez képest 1 %-kal nőttek, amikor elérték a 37,1 milliárd koronát. Az elmúlt időszakban tovább folytatódott a személygépkocsik és motorkerékpárok eladásával és javításával foglalkozó vállalkozások, valamint az üzemanyagok értékesítésével foglalkozó kiskereskedelmi cégek bevételnövekedése, ahol a növekedés 20% körül mozgott. (SITA) Problémás a Český Mobil Prága. Bár Csehországban már a múlt szerdán bejelentették, hogy a harmadik 1800 MHz-es telefonhálózat kiépítésére kiírt pályázatot a Český Mobil, csehkanadai konzorcium nyerte, a szerződést mind a mai napig nem írták alá. Hírek szerint a közlekedési tárcának kételyei vannak azzal kapcsolatban, hogy a cég be tudja-e tartani ígétereit, az alacsony árakat és a hálózat kiépítésének terminusait. A Český Mobil azzal nyerte a tendert, hogy kötelezte magát: 1 milliárd koronát fog fizetni a licencért, s az országos szolgáltatástjúniusig beindítja. (MTT) Cseh költségvetés Prága. A jövő évi költségvetés tervezete alacsonyabb kamatlábakkal és stabil koronaárfolyammal számol. A tervezetet a kormány már tudomásul vette, de részleteit nem hozták nyilvánosságra. Annyi ismeretes, hogy 594 milliárd korona bevétellel szemben a kiadási terv 633,8 milliárd korona, a deficit 39,9 milliárd lenne. (MTI) Orosz gáz Jugoszláviába Belgrád. A végén járnak a Magyarországon keresztül Jugoszláviába irányuló orosz gázszállításokról folytatott tárgyalások, s már csak a Jugoszláviának szállítandó gáz mennyisége kérdéses. A jugoszláv fél szerint a magyar kormány hatáskörébe tartozik a Magyarországon átengedendő gáz mennyiségének meghatározása. Az orosz gázszállításokról a szerb kormányfő állapodott meg Moszkvában. Az első adatok évi 1,5 milliárd, illetve 1,9 milliárd köbméter gáz szállításáról szóltak. (MTI) Új i Mac Cupertino. Az Apple számítógépgyártó a karácsonyi ünnepekre időzítve hozza forgalomba az USA-ban iMac személyi számítógépeinek új modelljét. A cég három új iMac személyi számítógépet mutatott be, melyek közül az egyiknek az ára 1000 dollár alatt lesz. A vállalat ettől azt reméli, hogy lépést tud tartani a konkurens cégekkel, amelyek szintén ezer dollár alatt kínálják gépeiket. (MTI) Az EU deficitje Brüsszel. Az EU az első félévben 8,3 milliárd euró deficitet könyvelt el a harmadik országokkal folytatott kereskedelmében, a tavalyi első félévi 6,1 milliárd eurónak megfelelő többlet helyett. Az euróövezet tagállamai az idei év első hat hónapjában 25,3 milliárd euró többletre tett szert, az 1998 első félévi 37,7 milliárd euró helyett. Júliusban 12,1 milliárd euró aktívum képződött az eurózóna külkereskedelmében. Az EU az első hat hónapban az egy évvel korábbihoz képest 15%-kal növelte kivitelét Kínába, 18%-kal Magyarországra és 12%-kal Csehországba. (MTI) EU-bővítés: Szlovén reakció a brit elemzésre A harmadik körben? MTI-HIR Ljubljana. Szlovénia nyilatkozatban vonta kétségbe annak az értékelésnek a megalapozottságát, amely szerint az ország csak az EU-bővítés harmadik körében Litvániával és Szlovákiával együtt - csatlakozhatna az unióhoz. Az értékelést a londoni The Economist tette közzé, sorrendbe állítva az EU-csatlakozásra jelentkezett országokat. A lista élén Magyarország áll 2003-2005 közötti csatlakozási lehetőséggel. A második helyen Lengyelország 2003-2006, míg a harmadikon Ciprus 20032011 közötti EU-belépési lehetőBrünnben megnyílt az Invex-Computer -Tavaly 150 ezren látogatták meg a számítógépes nagyvásárt A vásári szezon csúcspontja lesz Pozsony. Az információs technológiákat bemutató kelet-közép európai nagyvásárok sorában a hétfőn megnyílt brünni Invex-Computer a szezon csúcspontjának számít. ÚJ SZÓ-JELENTÉS A péntekig megtekinthető kiállításon a szervezők szerint van mire építeni, hiszen tavaly több mint ezer kiállító mutatkozott be, csaknem 50 ezer négyzetméteren. Az idei részvétel ettől valamivel alacsonyabb 921 cég jelezte részvételét, amelyek mintegy 36 ezer négyzetméteres területen mutatkoznak be. Száznál is több külföldi cég állítja ki termékeit a világ 18 országából. Németországot 21, Tajvant 16, Szlovákiát 13, Magyarországot pedig 11 kiállító képviseli. Idén az olyan világcégek is képviseltetik magukat mint az IBM, a Microsoft, a Motorola, a Novell és a Hewlett Packard. A vásár első két napját a szakembereknek tartották fenn, az ő pénztárcájukhoz szabták az első két nap 450 koronás belépőjét is. Számukra külön kereskedelmi központot létesítettek, ahol a nagyvállalatok és az államigazgatás képviselőinek biztosították a hatékony kommunikáció lehetőségét, internetes hozzáféréssel és videokonferenciák rendezésével. Szerdától péntekig a napi belépő ára 140 korona. Az érdeklődők és vásárlók számára a kiállítóterület mellett külön bevásárlóközpontot nyitottak, ahol nemcsak megismerkedhetnek a legújabb technikai csodákkal, hanem - legalábbis a szervezők állítása szerint - jutányos áron meg is megvehetik azokat. Az érdeklődés óriási, amit az is jelez, hogy a tavalyi Invex-Computer vásárt csaknem 150 ezren látogatták meg, amivel az első helyet szerezte meg magának a brünni nagyvásárA brünni vásárváros. ok sorában. A vásáron több díjat is kiosztanak. így idén első ízben megválasztják az év csehországi távközlési szakemberét és díjazzák az év legjobb informatikusát is. Külön figyelmet érdemel a Fehér Víziló díj, amelyet azok a cégek vehetnek át, amelyeket a zsűri a gyermekek számára gyártott számítógépes játékok kategóriájában a legjobbnak ítél. A zsűri független szakemberekből, tanárokból és újságírókból áll. A szervezők szerint gyerekeket azért nem vettek be a zsűribe, mert szerintük ők még nem tudják objektíven megítélni, hogy mi káros számukra és mi az ami nem. A nagyvásárt a világhálón is figyelemmel követhetjük. Idén is fogható a tavaly már bevált világhálós Radio Invex és most először az összes fontos eseményről internetes tévéadásban is beszámolnak. A nagyvásár keretén belül háromnapos konferenciát rendeznek „Információk a 21. század számára" (Archívumi felvétel) névvel, amely elsősorban azokkal a modern információs technológiákkal foglalkozik, amelyek a cégek és pénzügyi intézetek munkályát segítik. Az első napot az elektronikus kereskedelemnek szentelték, amely az elmúlt egy-két évben gyökeresen megváltoztatatta a kerekesdelmi szokásokat. A második napon a látogatók az adatok feldolgozásáról és hatékony felhasználásáról tudhattak meghasznos információkat. (mi) Befejezik az új rajkai átkelőt - Az autópályaépítés a nehézségek ellenére tovább folytatódik Vámszedés csak szolgáltatásért lehetséges ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A párkányi híd előkészítésével foglalkozó tárgyalásokon felmerült a hídvám szedésének gondolata is, hogy így csökkentsék a felújítással kapcsolatos állami terheket. A felvetést Peter Barek, a közlekedési minisztérium közúti infrastruktúra szekciójának igazgatója szerint elvetették. Nálunk ugyanis ezen a téren a hivatalos felfogás teljesen azonos az Európai Uniós gyakorlattal, mely szerint vámot ott szednek, ahol ezért valamilyen külön szolgáltatás is jár. Ennek értelmében a lakosság a közúti infrastruktúrát térítésmentesen használhatja, fizetni pedig azokon a gyorsforgalmi szakaszokon kell, amelyekkel párhuzamosan állami főutak is haladnak. így a gépkocsivezető eldöntheti, hogy a matricát igénylő jobb utat választja-e, illetve megelégszik a kényelmetlenebb haladást jelentő másik lehetőséggel. Ennek megfelelően, amennyiben megvalósul a Komárom környékére tervezett nagykapacitású, gyorsforgalmi úthoz kötődő híd felépítése, Peter Barek már nem zárná ki vám szedésének lehetőségét. Ez a felfogás egyébként a kormány által a fizető autópályákról nemrég jóváhagyott anyag része. Az autópályaépítés ugyanis a nehézségek ellenére tovább folytatódik. Peter Barek szerint az idei évre sikerült a pénzforrást biztosítani. Jelenleg egyébként a rajkai autópálya-határátkelő hazai oldalának befejezése folyik, ami a teljes üzembe helyezés egyetlen akadálya. Itt ugyanis eddig a csatornázás hiánya miatt 600 millió korona értékű beruházás állt kihasználatlanul. A korábban megkezdett autópályaszakaszokból négy építését leállították, a többin viszont folyik a munka. Uj szakaszt azonban csak jövőre adnak át a forgalomnak. Intenzív munkák folynak a Branisko alagúton is, ahol megoldódtak a korábbi finanszírozási problémák és az év végéig megvan a pénzügyi fedezet, (tl) Ha megvalósul a Komárom környékére tervezett gyorsforgalmi úthoz kötődő híd felépítése, Peter Barek nem zárná ki vám szedésének lehetőségét. (Illusztrációs felvétel - Profit) séggel. E hármast követi a brit lap szerint Észtország, Málta, Csehország és Lettország 2004-2011 közötti EU-belépési lehetőséggel, majd a harmadik csoport: Szlovénia, Litvánia és Szlovákia 20052009 közötti belépési eséllyel. A sort Bulgária és Románia zárja, amelyek belépési lehetőségét 20082013 közé tette a londoni gazdasági hetilap. A szlovén illetékesek szerint a brit lap elavult adatokra építette az előrejelzését: az ugyanis az Európai Bizottság 1998-ban kiadott, tehát az 1997-es állapotokat tükröző jelentésére épül, miszerint Szlovénia és Csehország meglepetésre lemaradt a reformok terüleAz EU-tagállamok gyakran megsértik az unió előírásait - Franciaország és Olaszország a listavezető Egyre több panasz szabálysértés miatt ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Egyre több panasz merül fel az EU tagállamainak polgárai és vállalatai részéről a közösségi joganyag valamely elemének be nem tartása miatt. Az uniós előírások figyelmen kívül hagyásában Franciaország jár az élen. Tavaly 1128 esetben érkezett panasz a tagállamok vállalatai és magánszemélyei részéről az Európai Bizottsághoz amiatt, hogy egy tagország nem tart be valamilyen uniós rendelkezést. A bizottság jelentése szerint, amelyet a Világgazdaság ismertetett, a panaszok nagy részét gyorsan rendezik egymás között az illető tagállam és az unió hatóságai. Számos esetben azonban a háttérbeli egyeztetések eredménytelenek maradnak, s Brüsszel kénytelen beindítani az uniós alapszerződésekben engedélyezett szankciók kirovásának háromlépcsős folyamatát. Ennek első elemeként figyelmeztető levelet intéz az érintett tagállamhoz. Az ilyen levelek száma tavaly elérte az 1101-et, s a legtöbbet (121et) Franciaország, illetve Olaszország (110) kapta. A folyamat második elemére, a gyakorlatilag vádiratnak tekinthető, úgynevezett megalapozott vélemény elkészítésére 675 esetben került sor. Ez abszolút rekord az EU történetében. A legtöbb alkalommal e téren is Franciaország (94) és Olaszország (91) volt a delikvens, akárcsak a harmadik elem alkalmazását, az Európai Bíróság előtt indított perek számát illetően igaz, itt Belgium is .jeleskedett", s a második helyet szerezve meg a két „notórius egyénieskedő" között. Az uniós jogszabályokat Északon tartják be leginkább. A legkevesebbszer Dániát kellett figyelmeztetni (40 ízben), s Koppenhágát csak egy eset miatt perelte be tavaly Brüsszel. Viszonylag kevés figyelmeztetést kapott Finn- és Svédország, illetve Nagy-Britannia - az ellenük indított perek száma szintén csak l-l.