Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-04 / 228. szám, hétfő

Hétfő, 1999. október 4. 9. oldal Hetvenéves Kárpáti Béla, a magyar labdarúgó-válogatott és a Budapesti Vasas egykori kiváló hátvédje A csendőrcsemete és a tábornok Külföldre készült az aranycsapat. A rituális búcsúztatón, ahogy az már lenni szokott, Farkas Mihály hadseregtábornok, honvédelmi miniszter viszi a prímet. Megpillantván Kárpáti Bélát, a válogatott szerényen gubbasztó újoncát, Farkasból kibújik az ördög. TOROK PETER A nagyhatalmú generális azt kérdezi Kárpátitól: „Na, Csendőr, nyugatról milyen ajándékot hozol apádnak?" Csendőr kapásból viszszalő: „Nylon kakastollat, az jó tartós!" Reng, remeg, reszket az öltöző a harsány (szándékoltan túlharsány!) röhögéstől. Puskás Öcsi a tokáját lengetve vidul és kajánul odalöki a magyar labdarúgás önjelölt nagymoguljának: - Na Főnök, most megkapta. Tudhatná, hogy csendőrrel nem jó kezdeni! A hadseregtábornok recsegős, kényszeredett heherészése jelzésértékű. A kollektív bruhahával el is ütötték a szocialista embertípushoz méltatlan, nép-és szovjetellenes kijelentés élét. Farkas az ő szeretett fiainak kreált „bizalmi kategória" hangszigetelt falain belül intézte el a kényes ügyet. Retorzió helyett elviccelte. Akkor, 1953 nyarán közönséges halandó negyedennyiért is az AVH Andrássy út 60. alatti rezidenciáján kötött volna ki és örül ha megússza három-négy év szigorítottal. De nem, ha az élvonalban futballozott az illető. Márpedig az újonchátvéd is tudta, hogy az aranycsapatban és annak holdudvarában élő kivételezettek törvényen felül állnak. Kényszerzubbonyos társadalom ide, tilalomfák oda, ahol mindenre nemet mondtak, ott nekik szinte mindenre rábólintottak. Pikáns alaphelyzet. Kárpáti Béla bántatlanul zrikálódik Rákosi fővezérével, a magyar föld és ég urával? De hiszen az édesapja vitézkötéses, keki munkaruhát hordott, bordó-zöld paroliján három krumplivirággal, fekete filckalapján kakastollforgót lengetett a szél. Szuronyoskpuskája is volt! Kárpáti csendőr-főtörzsőrmester csemetéje magára ölthette a szocialista haza címerével ékesített trikót? Csendőrcsemete létére reá testálták a dolgozó nép méltó képviseletét? Nyugatra utazhatott, oly időkben, amikor a tudomány, a kultúra, és a művészet legjelesebb Kárpáti Béla mindenkinél magasabbra emelkedett a Népstadionban az 1955-ös magyar-szovjet meccsen. A múlt héten ünnepelte születésnapját magyarjai is legfeljebb képeslapokról ismerték a háborúra fenekedő imperializmus metropolisait? Igen, igen, igen, a válasz igen. Kárpáti Béla, azért mert pazar szimattal helyezkdett, mert lefülelt e legagyafúrtabb passzokat, lekapcsolta a legtrükkösebben dribliző szélsőt, mert gyors volt, jól fejelt és jól is passzolt, különleges elbánásban részesült. A legnagyobb kedvezmény elvét gyakorolta vele szemben a hatalom, ha már ifjoncként meghitt barátságba keveredett a labdával. Farkas a futballtudás ultima ratiónak tekintette, Rákosi pedig fejcsóválva rálegyintett hűséges famulusának bolondériájára. Felsőgallán (Tatabánya nyelte el), a gyengécske barnaszenet kínáló sváb bányásztelepülésen született 1929. szeptember 30-án. Édesapja kilenc gyermeket tartót el csendőraltiszti fizetéséből. Édesanyja a háztartást vezette, sosem végezte be a munkáját napszálltáig. A Béla gyerek kicsinyke volt, mint a lajbi zsebébe felejtett gyufaszál, így aztán mentesítették a legnehezebb munkák alól. Azért, hogy ki ne maAz aranycsapat egyik legértékesebb győzelmét jegyezte, amikor 1956. szeptember 23-án Moszkvában legyőzte a szovjet válogatottat (Czibor szerint „a kommunizmust"). Puskás és Grosics mögött Kárpáti, aztán Kotász, Sándor... radjon a családi közteherviselésből, abszolút kétlábas futballistává képezte magát. A párhuzamosan épített bányászsorházak hét-hét lakásból álltak, mindenikhez csatlakozott ugyanannyi, príma, vaskos pinceajtó. Pompás célfelület, kétszer hét, azaz tizennégy. Pöttömke Béla rugdalt jobbal-ballal, kapásból, félfordulattal, droppal, ahogy jött, esett, perdült a labda. Látszott is mozgáMajd egy évtizedet húzott le piros-kékben sán a Győri ETO-ban, a Vasasban, a válogatottban. Sem jobb-, sem balhátvédi minőségében nem lehetett zavarba hozni, centerhalfban pedig szárnyalt. Addigra már megnyúlt 179 centire és 74 kilót nyomott a mázsán. A tizennégy Galla környéki akna ontotta a vacak szenet, lankadatlanul jártak a csillék, a felvonók, az aprócska üzemek préselték a tatai brikettet,ám a mi Bélánk a lázas bányászéletről már mit sem tudott. Ott élt, ahová főtörzs apukát helyezték, Győrújfalun, aztén Győrszabadhegyen. Itt kóstolt bele a szevezett íabdarúgsába az országos leventebajnoskágban, majd a mezítlábasok küzdelmeiben. Baróti Lajos látta meg, fedezte fel és vitte el az ETO-ba, ugyanaz a Baróti, aki 1958 szeptemberében, a moszkvai fiaskó után végleg kitessékelte a nemzeti tizenegyből. Már 19 válogatott strigulát számolt és a negyedszázados jubileumot csudamód szerette volna megülni. Nem adatott meg neki, ahogyan a vébészereplés sem. Az ezüstös 1954-es és gyászos 1958-as tornát is végigülte, tartalékként, világbajnoki fellépést nem kapott. Nem leli beteges örömét abban, hogy folyvást előhozakodjék a fájdalmaival, de alelki fájdalma örök. Pedig akkoriban könnyebb lehetett felszántani és repcével bevetni a kősziklát este, majd másnak reggel aratni rajta, mint bekerülni az aranycsapatba. Az sem enyhíti bánatát, hogy ott kapott egy ötlözőszekrényt, ahol a szertáros az ötös mezt Cucunak (Bozsik) adta, a nyolast Kockának (Kocsis) a kilencest Nándinak (Hidegkúti), a tízes meg a Svábnak (Puskás) dukált. De csikói hévvel előrevágtatunk. Odáig jutottunk, hogy a túl fiatal Bélus megúszta a hadkötelezettséget, helyette eljárt a leventébe. Focizni. Nem így a testvérei. István bátyja, a „Ricsi-század" vadászrepülő ásza volt, Szombathelynél le is lőtték az amcsik, cefetül összeégett. Lacit elvitték a frontra, azt sem tudják, hogy esett el, Mária vöröskeresztes ápolónő volt, Anna távírász. Az uniformis alatt galambleiket és megértő szívet rejtegető édesapja a frontszolgálatra öregnek találtatott, így hát járta a határt, járőrözött és sorra eresztette el a kukorica- és rőzsetolvajokat, már ha ínséges sorsú emberek voltak az elkövetők. Annyi jót cselekedett a szegényekkel, hogy a háború után könnyedén igazolták. Amilyen könnyedén igazolta Béla fiát a Győri ETO, majd 1955-ben a Vasas. Majd egy évtizedet húzott lc piroskékben három bajnoki címet és négy (!) KK-aranyat halmozott fel a Vasas-dicsőség fényes esztendeiben. Amikor kezdett, így festett a Vasas: Kamarás - Kárpáti, Kontha, Sárosi - Bundzsák, Berendy - Raduly, Csordás, Szilágyi I, Teleki, lllovszky. Amikor bevégezte aktív pályafutását, akkor pedig imígyen: Szentmihályi - Bakos, Mészöly, Berendy, Ihász - Mathesz, Fister Molnár, Puskás, Farkas, Pál II. Béla bácsi nem voll a többieket titkos delejességgel ösztökélő fenomén, hatása nem egyetemes, nem is maradandó. De ő akkor gyűjtött 19 válogatottságot, amikor a magyar foci még nem tűnt kiszikkadt, terméketlenül tengődő beltenyészetnek, akkoriban nem percemberkék kevélykedtek azzal, hogy az örökléttel méricskélik magukat és a hátvédhármasok nem úgy álltak fel, hogy: Csiribiri, Fityfiritty, Bakfitty. LABDARUGÓ SZUPERLIGA A 10. forduló eredményei: • FC KošiceRužomberok 2:1 (1:0) • MŠK ŽilinaKoba Senec 2:1(1:1) • Tatran PrešovZŤS Dubnica 1:0(0:0) • Slovan BratislavaPetržalka 0:1 (0:0) • Baník PrievidzaHFC Humenné 1:0(0:0) • 1. FC DACInter Bratislava 0:0 • Ozeta Dukla Trenčín Spartak Trnava 1:2 (0:0) • Dukla B. Bystrica FC Nitra ' 1:2(0:2) A következő, 11. forduló párosítása - október 15., péntek, 17.30: Spartak Trnava-Slovan Bratislava (az SZTV 2 élőben közvetíti). Október 16., szombat, 14.00: FC Nitra-1. FC DAC, ZŤS Dubnica-Dukla Banská Bystrica, Koba Senec-Tatran Prešov, HFC Humenné-MŠK Žilina,SCP Ružomberok-Baník Prievidza; 18.00: Inter Bratislava-Ozeta Dukla Trenčín. Október 17., vasárnap, 10.30: Artmedia Petržalka-1. FC Košice, (sr) Kuna itt még csak hátulról ijesztgeti Vargát, végül csapata, a Petržalka otthonában verte meg a Slovant. (Eugen Vojtišek felvétele) Magyarország nyerte a férfi vízilabda Világ Kupát Harmadszor az élen MTI-JELENTES Sydney. Az előolimpiának számító vízilabda Világ Kupán a döntőben a magyar válogatott kétgólos győzelmet aratott az olaszok ellen, így a viadal húszéves történetében harmadszor sikerült megszerezni az első helyet. Ezzel a magyar együttes a három héttel ezelőtti firenzei Európa-bajnoki sikere után megerősítette helyét a világ vízilabdasportjának élén. MAGYARORSZÁG-OLASZORSZÁG 5:3 (2:1, 1:1 , 2:1, 0:0). A győztes csapat és góldobói: Kósz Kásás 3, Vári, Kiss G., Fodor 1, Steinmetz B., Molnár. Csere: Varga 1, Märtz, Vincze, Biros. Szoros volt a mérkőzés, de ennek ellenére egy pillanatig sem forgott veszélyben a magyarok győzelme. Különösen a védekezés volt egészen magas színvonalú, és miközben mindenki átlagon felülit nyújtott, ketten még a jók közül is kiemelkedtek: a kapuban Kósz Zoltán, a mezőnyben pedig Kásás Tamás. - Azt hiszem az Európa-bajnokság utolsó három meccsén voltunk csúcsformában, utána érthető hullámvölgy következett, de itt a VK-n mérkőzésről-mérkőzésre javult a játékunk - értékelt elégedetten Kemény Dénes, a magyar csapat szövetségi kapitánya. „Áz egész együttes dicséretet érdemel, minden mérkőzésen akadt egy-két játékos, aki kiemelkedett a mezőnyből és meghatározóan vízilabdázott. Ennek köszönhetjük az újabb sikert." Kemény Dénes arra a kérdésre, hogy mennyire fogja elviselni csapata az olimpián a kétségkívüli esélyesség terhét, azt válaszolta: „Esélyesek voltunk az Eb-n, esélyesként érkeztünk ide is, így nem okoz majd számunkra semmilyen újdonságot, ha ugyanez történik az olimpián is." További eredmények: a 3. helyért: Spanyolország-Oroszország 9:8, az 5. helyért: JugoszláviaEgyesült Államok 8:4, a 7. helyért, hosszabbítás után: Görögország-Ausztrália 10:9. Áll. férfi vízilabda Világ Kupa végeredménye: 1. Magyarország, 2. Olaszország, 3. Spanyolország, 4. Oroszország, 5. Jugoszlávia, 6. Egyesült Államok, 7. Görögország, 8. Ausztrália. Az olimpiai résztvételt korábban kiharcolok (Magyarország, Ausztrália, Olaszország, Kazahsztán, Dél-afrikai Köztársaság, Horvátor szág) mellé a Világ Kupa harmadik helyezettjeként Spanyolország csatlakozott. Szlovákiának is még van esélye a kijutásra: jövőre Hannoverben játszik ötkarikás selejtezőt. Eddig ismert ellenfelei: Németország, Görögország, Oroszország, Jugoszlávia és Románia.