Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-26 / 247. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 25. S

PO

RT

VI

L

ÁG 5 Beszélgetés Dudás Károllyal, a vagyonalap jogi, ellenőrzési és reklamációs osztályának vezetőjével - I. Bűnvádi eljárások kezdődtek Szlovákia is saját bőrén tapasztalta, hogy a magántulajdon sem varázsvessző, s ha a magánosítás ellenőrizetlenül, a törvényes feltételek figyelembe vétele nélkül, a politikai hűség kiváltságaként zajlik, akkor nem válthatja be a hozzá fűzött gazdaságfejlesztő és országépítő reményeket. ÚJ SZÓ-INTERJÚ Szlovákiában a stratégiai vállalatokon kivül alig maradt privatizálható nemzeti vagyon. Rá- adásul a szlovák módra történt magánosítás döbbenetes országképet hagyott maga után: a multimilliomosok csillogó rétege mellett tönkretett vállalatokat, létproblémákkal küszködő cégek végeláthatatlan sorát, munkanélküliek félmilliós tömegét, elszegényedett, szociális biztonságukat vesztett családok százezreit. Hogyan valósulhatott meg mindez, milyenek az elhibázott privatizáció valós következményei, s vane kiút e gazdasági kátyúból? Többek közt ezekről kérdeztük Dudás Károly mérnököt, a Nemzeti Vagyonalapjogi, ellenőrzési és reklamációs osztályának igazgatóját, a vagyonalap végrehajtó tanácsának tagját. Mit mondanak a „rablóprivatizálás" számadatai? A Nemzeti Vagyonalap a rendszerváltás óta, 1992 és 1998 között össszesen 2018 privatizációs szerződést kötött. Közülük az előző, Vladimír Mečiar által vezetett kormány idején, 1994. november 5-től 1998. november 11-ig terjedő időszakban 1145 szerződés látott nap\\ Az elmúlt évek szlovákiai privatizációs gyakorlata egyedülálló a tér- * * ségben. >> világot. Ez nem egyenlő a magánkézbe került vállalatok számával, mert egy-egy nagyobb állami cég magánosításában több jogi személy is részt vett, illetve egy-egy üzemet részlegei alapján is privatizálhattak. A vállalatok vagyonának közvetlen eladására 518 szerződést kötöttek, és 627 esetben részvények vásárlásával jött létre privatizációs egyezmény. A magánosított nemzeti vagyon összértéke „A bankokból származó állami pénz lényegében állami vagyon magánosítását finanszírozta." (Somogyi Tibor felvétele) 104 milliárd 622 millió 610 ezer korona volt, amelynek eladási ára a megkötött adásvételi szerződések szerint 30 milliárd 901 millió 17 ezer korona értéket képviselt. Az állami költségvetésbe minden korona után 30 fillérnek kellett volna visszakerülnie. Ennek az öszszegnek kellett volna a korábban kibocsátott állami kötvényeket is fedeznie. Ma már világos, hogy a privatizációból befolyt összeg erre a célra egyáltalán nem lesz elég. Hatalmas méretű és értékű vagyon vált prédává, s cserélt gazdát úgy, hogy nem szolgálta, hanem tönkretette az ország gazdaságát. Bénító hatásai azonban sokkal szélesebb körben észlelhetők. Nemzetközi vonatkozásai is vannak. A közelmúltban egy nemzetközi közgazdasági kutatócsoport járt nálunk, amely az ország gazdasági és szociális helyzetét, a magánosítási folyamat hatását vizsgálta. Tagjai egyebek között hangsúlyozták, hogy amivel a Nemzeti Vagyonalapnak ma foglalkoznia kell, annak Közép-Európában nincs párja. Ugyanis az elmúlt évek szlovákiai privatizációs gyakorlata is egyedülálló a térségben. A fejlett tőkés országok nagyon jól tudják, milyen volt a magánosítási folyamat, s ebből az okból is olyan országként tartanak számon bennünket, ahol nincs megfelelő szinten a vagyon- és tulajdonjogi biztonság. A vagyonalapnál eredetileg a privatizáció folyamatának szervezése lett volna a feladatom. A ránk maradt szomorú örökség miatt viszont az elkövetett privatizációs törvénysértések felgöngyölítése, az ellenőrzés szervezése, a panaszok, kérelmek intézése, a vizsgálati és bűnüldöző szervekkel való kapcsolat lett alapvető feladatköröm. A magánosítás során szlovákiai különlegességgé vált a privatizált vállalatok kiszipolyozása. Hogy eközben leépült a termelés, tönkrement a gyár, helyrehozhatatlan nemzetgazdasági károk keletkeztek, nem érdekelte a kormányt. Milyen volt a kiszipolyozás képlete? A privatizálás elengedhetetlen feltétele volt, hogy a jövendő tulajdonos nagyobb pénzösszeghez jusson, hiszen a vagyonalap részére 60 napon belül be kellett fizetnie a vételár első, meghatározott részét. Ez az összeg több tíz, sőt több százmillió is lehetett. Ilyen tőkével a rendszerváltás után Szlovákiában gyakorlatilag senki sem rendelkezett. A magánosításhoz szükséges pénzhez a privatizálók csakis hitel által juthattak. Megvoltak a kapcsolataik a bankban, ott volt az emberük a vagyonalapnál... Egy cél érdekében működött a hármas kapcsolat. Ennek ismeretében érthetővé válik, hogyan nyújthattak a bankok minden komolyabb vizsgálat, ellenőrzés nélkül, részrehajlóan több tíz- és százmilliós hiteleFolynak a tárgyalások a szlovák-magyar toloncegyezmény módosításáról Az EU és a turisták igényei szerint ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákia új toloncegyezmény aláírásáról tárgyal Magyarországgal, mivel az eddigi szerződés a szlovák fél számára előnytelen közölte tegnap Miroslav Samek, a rendőri testület idegen- és határrendészeti osztályvezetője. Mint mondta, még az idén egy európai uniós modellnek megfelelő toloncegyezmény aláírására kerül sor. A szlovák fél májusban Ukrajnával, ebben a hónapban Lengyelországgal folytatott megbeszéléseket a toloncegyezményről, ma pedig a cseh partnerrel tárgyalnak. Budapest azt kérte, hogy a magyar állampolgárok szabadon látogathassák Somoska várát, a szlovák fél pedig azt fogja kérni, hogy a szlovák turisták a Domicai-cseppkőbarlang magyar területen való folytatását, az Aggteleki-cseppkőbarlangot is látogathassák, amely jelenleg dróthálóval van lezárva a szlovák-magyar határvonal alatt, (gl) Megválnak a politizáló rendőrtiszttől, aki a nemzeti párt alelnöke lett Felmondás helyett elbocsátás ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ján Pipta országos rendőrfőkapitány rendkívül veszélyesnek nevezte, hogy egyes rendőrök aktívan politizálnak. Ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a Poprádi Járási Rendőrkapitányság alkalmazottját, Dušan Mašlonka főhadnagyot megválasztották a Szlovák Nemzeti Párt alelnökévé. Pipta elmondta, már korábban voltak információi a nevezett személy politikai tevékenységéről, ezért felettesét megbízta az ügy ellenőrzésével. Ezt követően Mašlonka idén májusban írásban tett becsületbeli nyilatkozatot, hogy egyetlen politikai pártnak sem tagja, s még két héttel ezelőtt is megerősítette állítását. Amikor megválasztották a párt alelnökévé, akkor jelentette ki, hogy szándékában állt november elsejével felmondani a rendőrségnél. Pipta szerint azonban a főhadnagy megsértette a rendőrség apolitikusságról szóló szabályzatát, ezért nem fogadják el a felmondást, hanem azonnali hatállyal felfüggesztik állásából, és a szolgálati eskü megszegése címén végkielégítés nélkül elbocsátják. Jaroslav Paška, az SZNP alelnöke kijelentette, tudomása szerint amikor Mašlonka a rendőrség alkalmazásába lépett, felfüggesztette tagságát a pártban, (gl, szm) ket. Ráadásul a felvett kölcsönök szinte mindig jelentősen túllépték a privatizációs szerződésből eredő első befizetési összeg nagyságát. Hogy hova vándorolhatott a többmilliós különbség, azt úgy hiszem, nem kell különösebben magyarázni. A gyakorlatban tehát a bankokból származó állami pénz lényegében állami vagyon magánosítását finanszírozta. Ráadásul a hitelfelvétel ellenében is a privatizálandó állami vagyon szolgált biztosítékként. Csodálatos variációk, nemde? A törvény értelmében a szerződés aláírása után a vállalat magántulajdonba került. Következhetett vagyonának átmentése, kiszipolyozása. Az új tulajdonos leányvállalatokat vagy kft.-ket alapított, ahova nyugodt lélekkel átmentett minden anyagi eszközt. A törvény értelmében a vagyonalap ugyanis a szerződést csak akkor bonthatta fel, ha két egymást követő törlesztést nem fizettek be. így teljes két év, sőt ha évközben privatizáltak, még ennél is több idő állt rendelkezésre ahhoz, hogy kiszippantsanak mindent, ami a vállalatban értéket jelentett. Amikor pedig a vagyonalap a törvény értelmében már felmondta volna a szerződést, a magánosított vállalat csődöt jelentett. \\ Megvoltak a kapcsolataik a bankban, ott volt az emberük a vagyonalapnál... « Vagyis így a vagyonalap sosem jutott a privatizált üzem ellenértékéhez, s a bankok feje is főhetett, hogyan kapják vissza hitelezett pénzüket. A bankok legalább a csődeljárás alapján rátehették kezüket a lerongyolódott vállalat megmaradt vagyonára. A legnagyobb kár a vagyonalapot, így az államot, a nemzetgazdaságot érte. Ellenőrzéseink alkalmával meggyőződhettünk arról, hogy számtalan esetben célirányosan alakultak kft.-k, egy-két nappal a privatizálás időpontját megelőzően. Vagyis egyáltalán nem a termelés bővítése, korszerűsítése volt a privatizáció célja, hanem a gyors vagyonhoz jutás. Azt is megállapítottuk, hogy a magánosítók 75 százaléka nem volt szakember a nemzetgazdaság adott területén. így váltak a privatizálók gazdagokká, a vállalat dolgozói pedig munkanélküliekké. (Az interjú második részét holnap közöljük.) (ml) Elkésett javítások Fűtésgondok Galántán Pozsony. Fűtésgondok nehezítik a tanítást a Galántai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban, ezért ma is csak két-három órát tudnak megtartani. Pék László, az iskola igazgatója elmondta, nem lehetett tovább halogatni a javításokat, ráadásul a kazánházat átadása idején - még 1978-ban - nem kollaudálták, s most ez is gondokat okoz. Mivel újabb műszaki problémák is felmerültek, ma nem tudják megkezdeni a fűtést, ezért a rövidített tanítás mellett a kultúrházban kellett programról gondoskodni a diákok számára. Holnap és holnapután sem lesz tanítás az iskolában. A szlovák gimnázium igazgatójával kötött egyezség értelmében szerdára igazgatói szabadot kapnak a diákok, a csütörtöki napot pedig jövő kedden pótolják, amikor egyébként szabadnap lenne. Pék László elmondta, reményei szerint akkor már meleg iskolába térhetnek vissza a gyerekek, (sóti) RÖVIDEN Az ötödik leváltási kísérlet Pozsony. Holnapután este szavaz a parlament a pénzügyminiszter sorsáról. Az ellenzéki képviselők, pontosabban a DSZM egy csoportja ugyanis indítványozta Brigita Schmögnerová leváltását. Ilyen esetekben a kezdeményezés 50 százalékos támogatására van szükség - tehát nem valószínű, hogy változás történik a kabinet összetételében. Csakúgy, mint Csáky Pál, Eduard Kukán, Ľudovít Černák és Ladislav Pittner esetében. (TA SR, Ú) Hőmérsékleti rekordok dőltek meg Pozsony. Rekordot döntöttek a tegnapi hőmérsékleti maximumok: Pozsonyban és a Csallóközben 24 fokot mértek. Érdekes módon az ország többi részén az évszaknak megfelelő volt a hőmérséklet. Ugyanígy rekordokról érkeztek híradások Magyarországról, ahol 25 fokot mértek - ilyen szempontból október huszonötödike nyári napnak számít. A meteorológusok szerint a hét végéig tart a kellemes, nyárias idő. (TA SR) Schuster kétmilliárdot adna Pozsony. A közigazgatási reform a legfőbb téma a kerületi városok polgármestereinek kétnapos találkozóján. A K-8 rendezvényén tegnap Rudolf Schuster államfő - mellesleg a társulás elnöke - is megjelent. Nem titkolta: támogatja majd a Városok és Falvak Társulásának kezdeményezését, mely szerint a helyi önkormányzatoknak szánt költségvetést további kétmilliárd koronával kellene megerősíteni. (SITA) Halottak napi vonatok Pozsony. A Szlovák Vasutak a mindenszentek és a halottak napja alkalmából a megnövekedett utazási igényekre való tekintettel több tucat mentesítő járatot indít az ország különböző pontjaira, így például menetrendben nem szereplő vonatok közlekednek majd Homonna, Kassa, Eperjes, Nyitra, Zsolna, Zólyom állomások között csütörtök estétől kedd délig. Felvilágosítást minden vasútállomáson adnak. (SITA) Az autólopások megelőzéséről Pozsony. A nyoic országot tömörítő Közép-európai Rendőrakadémiák Szövetsége keretében az autólopások megelőzéséről és biztonsági rendszerekről szóló szemináriumot szervez a pozsonyi rendőrakadémia. A mától péntekig zajló rendezvényen szlovákiai és külföldi rendőrök vesznek részt, (gl) Rijád nem kéri bin Laden kiadatását Dubaj. Szaúd-Arábiának nem áll szándékában kérni a pokolgépes merényletekkel gyanúsított Oszama bin Laden terrorista kiadatását, ha az afgán tálibok úgy döntenek, hogy átadják őt az Egyesült Államoknak. Ezt a belügyminiszter mondta arra hivatkozva, hogy a szaúdi születésű bin Ladent a királyság megfosztotta állampolgárságától. (MTI) Milicisták menekülteket támadtak meg Dili. Nyugat-Timor székhelyén indonézbarát milicisták megtámadtak autóbusszal hazafelé tartó kelet-timori menekülteket - jelentette be a kelet-timori ENSZ-misszió szóvivője. A menekültek hazatelepítésének kezdete, október 8-a óta ez volt az első ilyen jellegű incidens. (MTI) Kiszabadultak a japán geológusok Tokió. Mind Tokióban, mind pedig Biskekben megerősítették, hogy kiszabadult és Japánba indult az a négy japán geológus, akiket több mint két hónapja ejtettek fogságba iszlám fegyveresek. Tokió állítása szerint a túszejtők nem kaptak váltságdíjat, pedig kirgiz források szerint kétmillió dollárt követeltek. (MTI) Tizenhat százalékunk még mindig gondolkodik Csatlakozáspárti többség ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 890 polgár bevonásával az egész ország területén végzett közvélemény-kutatás szerint a lakosság 60 százaléka támogatja, illetve részben támogatja az európai uniós csatlakozást - közölte a Statisztikai Hivatal illetékes osztálya. Két hónappal a helsinki EU-csúcs előtt a szlovákiai polgárok 16 százaléka még mindig nem tudja megítélni, vajon támogassa-e az integrációs törekvéseket, ám 24 százalék biztosan feleslegesnek ítéli meg. Nem 24% Nem tudja megítélni 16% Igen 60%;