Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-26 / 247. szám, kedd

POLITIKA - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 26. Állítólag Grúzián keresztül érkezett a segítség Csecsenföldre, Sevardnadze cáfol Megnyílt tegnap a Gáza-Ciszjordánia összekötő út Ideiglenes megoldás Négyszáz arab zsoldos Groznij/Moszkva. Folytatódtak tegnap a heves harcok a Groznijtól 15 kilométerre északra és északkeletre fekvő Tolsztoj-jürt és Pervomajszkaja településeken - közölte a csecsen fegyveres erők sajtóközpontjának vezetője. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Vaha Ibragimov elmondta, hogy az orosz katonák megpróbálnak közelebb kerülni Groznijhoz, de csecsen ellenállásba ütköznek. A csecsen kormány szerint a vasárnapi orosz légicsapásokban és tüzérségi támadásban harminckilencen vesztették életüket és több tucat ember megsérült. Abdi Batalov, a csecsen elnöki hivatal vezetője közölte, az orosz erők már vasárnap este megpróbáltak közelebb jutni a csecsen fővároshoz, de elszenvedett veszteségeik miatt kénytelenek voltak visszavonulni a Groznijtól távolabb eső állásaikba. A moszkvai orosz sajtóközpont tagadta az orosz katonák ilyen jellegű hadmozdulatait. Harcok folynak a szakadár orosz tagköztársaság keleti részén fekvő Engel-jürt település közelében is, s orosz tüzérségi támadás érte a nyugati részen lévő Szamaski és Szernovodszk települések körzetét mondta tegnap Ibragimov. Borisz Jelcin orosz elnök pozitívnak értékelte kormányfője észak-kaukázusi lépéseit, s támogatásáról biztosította Vlagyimir Putyin „építőjellegű döntéseit". Jelcin tegnap a Kremlben kormányfőjét fogadva Jelcin támogatja kormányfője „építőjellegű döntéseit". egyben cáfolta azokat a híreszteléseket, hogy „sokkal hűvösebb" lenne viszonya Putyinnal. Az orosz elnök a hadsereg főparancsnoka, viszont az észak-kaukázusi „terroristaellenes akció" műveleti irányítása a miniszterelnök kezében van. A csecsen erők erősítést kaptak: a köztársaság területére csaknem négyszáz arab zsoldos érkezetett, s Afganisztánból további félezer muszlim önkéntest vár Groznij - állította tegnap a mozdoki orosz parancsnokság. Az orosz felderítési adatok szerint a külföldi önkéntesek az elmúlt héten, Csecsenföld déli határain - vagyis Grúzia területén keresztül - szivárogtak át kisebb csoportokban. Tbiliszi többször cáfolta, hogy átengedne muszlim harcosokat Csecsenföldre, s Eduard Sevardnadze grúz államfő tegnap az orosz vádakra reagálva ismét leszögezte: csakis menekültek számára szabad az átkelés a grúz határon. Az orosz-csecsen propagandaháború keretében az orosz védelmi minisztérium tegnap azzal vádolta meg a muszlim fegyvereseket, hogy békés lakosokat irtottak ki, amiért azok nem voltak hajlandóak lövészárkokat ásni. A Moszkvában közzétett adatok szerint a csecsen fegyveresek a naurszki területen, Alpatovo faluban három emberrel végeztek, míg Mekenszkojéban 58 békés lakost gyilkoltak le. Az orosz védelmi tárca nem pontosította, hogy mikor történtek a gyilkosságok. Az osztrák tervek nyilván figyelembe veszik a Szabadságpárt megerősödését is Csökkenő bevándorlási kvóták MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. Ausztria 2000-ben 6,7 százalékkal csökkenti a bevándorlási kvótáját, 8670 főről 8090 főre, ami az ország lakosságára vetítve mintegy egy ezreléket tesz ki. Ezt javasolta Kari Schlögl belügyminiszter a tegnapi lapok értesülése szerint. A helyek túlnyomó többségét - 5170-et - a már régebben Ausztriában dolgozó vendégmunkások családtagjainak tartják fenn, s ez a kvóta az idei 5200-hoz képest alig változik. Ezzel szemben 10,7 százalékkal 1010-re csökkenne a vezető munkaerők kvótája, vendégmunkásokból pedig az ideihez képest 6,9 százalékkai kevesebb, összesen 1045 érkezhet. A kvótákat az új parlament főbizottságának kell jóváhagyni, de az alkotmány szerint egyetlen tartományra sem kényszeríthetnek több bevándorlót, mint amennyit maga fogadni akar. A kvóták tervezett csökkentése nyilván érvet ad majd azoknak a kezébe is, akik már eddig is azt állították: a Haider-féle jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) nyomására a szocialista belügyminiszter már eddig is az FPÖ követeléseinek hatása alatt alakította Ausztria bevándorlási politikáját. MTI-HÍR Erez. Háromhetes késedelem után tegnap hivatalosan megnyílt a gázai és ciszjordániai palesztin autonóm területeket Izraelen át összekötő közút a palesztinok számára. A 45 kilométer hosszú út lehetővé teszi a zsúfolt és nyomor sújtotta Gázaövezetben élők számára, hogy munkát keressenek a gazdaságilag fejlettebb Ciszjordániában. Tegnap hajnalban több száz palesztin várt arra, hogy megnyíljon az erezi határátkeEmberi jogok Kína furcsa érvelése Párizs. A hivatalos látogatáson Párizsban tartózkodó Csiang Cö-min kínai államfő szerint az emberi jogok mindig az adott ország belügyei közé tartoznak, hiszen Földünk országokra tagolódik és az emberek országokban élnek. „Az emberi jogi problémákat minden országban - legyen az nagy vagy kicsi, hatalmas vagy gyenge - a kormánynak kell megoldani teljesen független módon és az ország lakosságára támaszkodva. Ez alapelv" -jelentett ki a kínai elnök a Le Figaro című francia napilapban tegnap megjelenő nyilatkozatában. Hozzátette: az ENSZ hozzájárulása nélkül egyetlen ország, illetve nemzetközi szervezet sem avatkozhat bele egy másik ország belügyeibe. A NATO koszovói beavatkozásával kapcsolatban Csiang Cö-min elmondta: országának kormánya és a kínai nép ellenzi, hogy bárki népirtás veszélyére hivatkozva bármilyen módon beleavatkozzon egy másik ország belügyeibe. (MTI) lő, és Izraelen keresztül eljuthassanak Ciszjordániába. 1993 óta csak a munkavállalási engedéllyel rendelkező palesztinok léphettek Izrael területére, de még ők sem utazhattak egyik palesztin autonóm területről a másikra. Ehud Barak izraeli miniszterelnök közölte, hogy a végleges békeegyezményben a mostani utat egy Izrael felett átívelő autóút valtja fel, így a palesztinok a zsidó állam érintése nélkül utazhatnak majd Ciszjordánia és a Gáza-övezet között. Koszovói szerbek Kantonok követelése Belgrád. A vasárnap megalakult Koszovói Szerb Nemzeti Tanács (KSNV) magát tekinti a tartományban élő szerb lakosság törvényes képviselőjének és kitart Koszovó kantonokra osztása, valamint egy szerb védelmi hadtest létrehozása mellett - jelezte tegnap a testület elnöke, Artemije raska-prizreni szerb ortodox püspök. Úgy fogalmazott: őt és Momcsilo Trajkovicsot, a koszovói Szerb Ellenállási Mozgalom elnökét eddig sokan önjelölt vezetőnek tekintették, de legitimátusok immár tény. A KSNV a szétszórt közösségekben élő koszovói szerbek első érdemi kísérlete az egységbe tömörülésre. Jelentőségét növeli, hogy a koszovói eseményekre csekély befolyással lévő belgrádi kormány képviselői nélkül alakult meg. A nemzetközi közösség koszovói képviselői korábban az ENSZ-misszióval párhuzamos koszovói szerb kormány létrehozásának szándékát vélték felfedezni a testület megalakítását célzó tervekből. (MTI) Meglepetést okozott az indonéz védelmi miniszter tegnapi beszéde és felhívása Wiranto tábornok bocsánatkérése A Kanyevi Négyek közül hárman visszaléptek Marcsulc az elnökjelölt MTI-HIR Jakarta. Az indonéz védelmi miniszter, Wiranto tábornok tegnap meglepetésre - bocsánatot kért, amiért a katonaság és a rendőrség a közelmúltban több alkalommal brutálisan lépett fel tiltakozó ellenzékiekkel szemben. A miniszter, aki egyben az indonéz hadsereg parancsnoka is, mintegy tízezer katona és rohamrendőr előtt tartott beszédet egy futballstadionban. „Bocsánatot kérünk az áldozatokért, fohászkodni fogunk értük. Kéijiik, hogy bocsássanak meg azok, akik úgy gondolják, hogy rosszat tettünk" - hangoztatta Wiranto. A katonák és a rendőrök fejet hajtva hallgatták végig Wiranto imáját, majd harminc másodperces csönddel adóztak az áldozatok emlékének. A közelmúltban az indonéz biztonsági erők több esetben összecsaptak tiltakozókkal, javarészt diákokkal. Az összetűzésekben több tucatnyian megsebesültek, és halottjai is voltak a zavargásoknak. Tegnap viszont a tábornok óva intette a biztonsági erőket a helytelen cselekedetektől. „Ne tegyetek semmi rosszat. Oltalmazni kell népünket, alkotmányunkat, törvényeinket. A fegyvert az ellenségre kell fogni, nem a népre" - mondta Wiranto. MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev. Jevhen Marcsuk volt miniszterelnök lesz a Kanyev városban megkötött választási szövetségükről Kanyevi Négyek néven emlegeti ukrán elnökjelöltek közös jelöltje a vasárnapi választáson. Jevhen Marcsuk, Ólekszandr Tkacsenko házelnök, Ólekszandr Moroz szocialista párti elnök és Volodimir Olijnik cserkasszi polgármester döntéséről tegnap tájékoztatott Mikola Kanisevszkij, a parlamenti elnök szóvivője. A három másik elnökjelölt úgy döntött, hogy visszavonja jelöltségét Marcsuk javára. Kanisevszkij tájékoztatása szerint a döntést a jelöltek soros konzultációjuk során, tegnap hajnalban hozták meg. A házelnök szóvivőjének tájékoztatása szerint ma a négyes egy sor közös dokumentumot tervez nyilvánosságra hozni. Jobboldali előretörés Zürich. Bár a jobboldali populista Svájci Néppárt (SVP) a várakozásoknak megfelelően jelentősen megerősödött a vasárnap megtartott parlamenti választásokon, összességében mégis a Svájci Szociáldemokrata Párt (SDP) maradhat a legerősebb parlamenti párt. A bevándorlás és az Európai Unió ellen kampányt folytató SVP a 200 fős alsóházában 43 képviselői helyet szerzett, míg az SPD 49 mandátumot birtokolhat. (MTI) Ellenzéki győzelem Buenos Aires. Az ellenzéki balközép Szövetség jelöltje, Fernando de la Rúa elsöprő győzelmet aratott a vasárnapi argentin elnökválasztáson. A felmérések szerint megszerezte a voksok 51 százalékát, így nem is kell második fordulót tartani. (MTI) Elutasított horvát elnök Jeruzsálem. Az izraeli külügyminisztérium kizárta annak lehetőségét, hogy a zsidó államba hivatalos látogatásra meghívják a horvát elnököt, miután azzal vádolják őt, hogy antiszemita. A külügyminisztérium szóvivője szerint Franjo Tudjman meghívásának javaslata ellenállásba ütközött a holokauszt túlélői és a kormány tisztségviselő részéről, beleértve Dávid Lévi külügyminisztert is. (MTI) Harmadszor lett államfő Tunisz. Zine el-Abidin ben Ali tunéziai elnök kapta a szavazatok több mint 99 százalékát, és ezzel harmadszor lett az észak-afrikai ország államfője - közölték tegnap hivatalos források. Az első eredmények szerint a 63 éves elnök a 25 választókörzet mindegyikében megszerezte a szavazatok több mint 99 százalékát. Ez volt az első alkalom Tunéziában, hogy a több mint 3,3 millió szavazásrajogosult állampolgár három elnökjelölt közül választhatott. (MTI)