Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-23 / 245. szám, szombat

KULTÚRA ÜJ SZÓ 1999. OKTÓBER 23. Helytörténészek országos találkozója Udvard. A Csemadok Országos Tanácsa, Udvard község önkor­mányzata, a Csemadok Érsekúj­vári Területi Választmánya és a Bibliotheca Hungarica rendezé­sében ma kerül sor a szlovákiai magyar helytörténészek harma­dik országos összejövetelére, a Csemadok megalakulásának 50. évfordulója alkalmából. Az elő­adások során Pathó Károly a kezdeti évek nehézségeiről szá­mol be, Kiss József a Csemadok és a 60-as évek reformfolyama­tainak kérdését boncolja, Tóth László a szervezet helyéről és szerepéről szól a szlovákiai ma­gyar közművelődésben, Sidó Zoltán pedig az érsekújvári Cse­madok 50 évét ismerteti. Szabó Rezső előadásának címe: A Cse­madok nemcsak volt. (ú) Kezdődik a Lévai Zenei Ősz Léva. Hétfőn pozsonyi szólisták előadóestjével kezdődik az idei Zenei Ősz koncertsorozata a Družba Művelődési Központ­ban, a programon Mozart, Haydn és Beethoven művei sze­repelnek. A másfajta melódiák kedvelői november 11-én tekint­hetik meg prágai művészek elő­adásában a Hair című musicalt, november 12-13-án pedig a Ka­dosa Pál országos zongoraver­seny résztvevői mutatkoznak be a közönségnek. Igazi csemege lesz a Zenei Ősz zárókoncertje, amelyen a Junior Brass zenekar barokk egyházi zeneműveket ad elő a helyi evangélikus temp­lomban. A koncertsorozat szer­vezői - a városi művelődési köz­pont és a Pozsonyi Zenei Köz­pont - gondoltak arra is, hogy a zene szeretetéhez a megismeré­sen vezet az út, ezért a középis­kolásoknak Érzés és fantázia címmel oktató-koncerteket szer­veznek világhírű zeneszerzők műveiből, (bee) A jövő század képes világatlasza Enciklopédiasorozatának újabb kötetét jelentette meg a közel­múltban a Reader's Digest Výber. A jövő század képes vi­lágatlasza 81, a legmodernebb kartográfiai módszerek alapján kidolgozott térképei tartalmaz, háromdimenziós ábrázolással. A tájékozódást 84 oldalas név­mutató segíti, 87 ezer földrajzi megnevezéssel. Az atlasz rövid áttekintést nyújt a világ vala­mennyi önálló államáról, a la­kosság számáról, az adott or­szág fővárosáról, a nemzeti zászlóról, a hivatalos nyelvről ­az ENSZ legfrissebb, 1998-as adatai alapján. De nem csupán térképet talál a világatlaszban az olvasó: megtudhatja azt is, hogyan jött létre és miképpen fejlődött bolygónk, betekintést nyerhet a Föld sokszínű nö­vény- és állatvilágába. Az isme­retterjesztő írásokat gazdag képanyag illusztrálja, (me) Homburg hercege után cigányherceg. László Zsolt harmadik játékfilmjét forgatja Szabó Ildikóval A szabadság szellemi hajtóereje SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Lammermoori Lucia szombat 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Üvegre festve sz. 19 Ha asszony kezében a gyeplő vasárnap 19 KIS SZÍNPAD: Oleanna sz. 19 Demokraták v. 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Carmen sz. 19 Hogyan ment a tojás vándorútra v. 14.30 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Szerelem sz. 19 Hazudj igazat - Bunbury (ven­dégjáték Gútán) v. 18 MOZI POZSONY HVIEZDA: Szökevény menyasszony (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Kuckók (cseh) sz., v. 18 Tökéletes katona 2. (am.) sz., v. 16.15, 20.30 MLADOSŤ: Kuckók (cseh) sz., v. 15, 17.30, 20, 22.10 MÚZEUM: Hullámtörés (dán) sz., v. 19 YMCA: Pikáns kísértés (am.) sz., v. 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) sz., v. 17 Bigyó felügyelő (am.) sz., v. 17, 20.45 A legkedve­sebb bárom (am.) sz., v. 19 Vadiúj vadnyugat (am.) sz., v. 16, 18.30 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) sz.,v. 17,18.45 Amikor egy férfi szeret egy nőt (am.) sz., v. 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) sz., v. 18.15 Bársony szenvedély (ang.-am.) sz., v. 20.15 KASSA TATRA: Akik közel állnak hozzám (cseh) sz., v. 18 Szerelmes Shakespeare (am.) sz., v. 15.45, 20.15 CAPITOL: Szökevény menyasszony (am.) sz., v. 15.45,18,20.15 ÚSMEV: Pikáns kísértés (am.) sz., v. 16, 18, 20 DRUŽBA: Szökevény menyasszony (am.) sz., v. 15.45,18, 20.15 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Bigyó felügyelő (am.) sz., v. 17, 19 LE­VA - JUNIOR: Az űrkommandó (am.) sz., v. 16.30, 19.30 SLOVAN: 8 mm (am.) sz. 19 GALÁNTA - VMK: Star Wars: Baljós árnyak (am.) sz., v. 17.30,20 ZSELÍZ - VMK: Asterix és Obelix (fr.) sz., v. 19 NAGYMEGYER - SLOVAN: Az okostojás (am.) sz. 19 GYOR CINEMA CITY: Múmia (am.) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 12, 14.30,17,19.45, 22.20 Csúcsformában (am.) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Bigyó felügyelő (am.) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15, 22.15 Apafej (am.) 12.15, 14.15, 16.15, 18.15, 20.15 CÉDULAJEGYZET Nagy könyvek és kis könyvek DUSZA ISTVÁN Évek óta szinte sorozatban kerül­nek figyelmem homlokterébe az igencsak megszaporodott regioná­lis és helytörténeti kiadványok. Ezek megszaporodásának elsősor­ban a civiltársadalom, a falvak, vá­rosok polgárainak öntudatra ébre­dése a mozgatója. A Bodrogköztől a Csallóközig tárják fel mindazt a kin­cset, amire az ott élők büszkék, ha ismerik azokat, vagy büszkék lehet­nek rá, ha ezekből a kiadványokból megismerik. Vannak ezek között olyan alkalmi jellegű összefoglalók, mint amilyen a pozsonyeperjesie­ké, amely Emlékszel még... címmel a Csemadok megalakulásának 50. évfordulójára jelent meg. Ehhez az alkalomhoz kötődve, de már igé­nyesebb, átfogóbb munkát jelente­tett meg a Gyurcsó István Alapítvá­nyi Füzetek 13. darabjaként Varga László. A szerző az egykori Nagy­megyeri járás Csemadok-életére is kitért. Szinte monografikus jellegű az a könyv, amelyből Lég község történelméből ismerhet meg az ol­vasó Múltról a jelennek címmel fe­jezeteket. Nemcsak a történelmi <V" A GÖMÖR'KISHONTl MÚZEUMEGYESllLET H | ÉVKÖNYVE 1 (1995-1997) MtKY RATIO kronológia, de a lakosság sorsának változásai, a falu neves szülöttei, sajtószemelvények, polgári egyle­tek és iskolák leírásai, néprajzi ada­tok is megtalálhatók a kiadványban. Három dokumentum, háromféle megközelítés és munkamódszer. Egy negyedik is az íróasztalomon található. A Gömör-Kishonti Múze­umegyesület Évkönyvét adta a Méry Ratio. Második évfolyamot je­löl a borító, pedig az első után ki­lenc évtized telt el, mire ez a máso­dik megjelent. A gömöriek és a Gö­mörből elszármazottak mindig büszkék voltak szülőföldjükre. Most sincs ez másképpen. Mindaz, ami ebben az évkönyvben műem­lékvédelemről, természeti értékek­ről, régészetről, néprajzról, egyház­történetről, történelmi események­ről olvasható, a regionális történet­írás szerves része. A dolgozatok ér­tékeit a tudományos motiváltság adja. Szándékosan választottam ki éppen ezt a négy könyvet az egyre szaporodó, és lassan már áttekint­hetetlen könyvrengetegből. Értékü­ket elsősorban a helyi jelentőségük adja. Ugyanakkor a Gömör-Kishon­ti Múzeumegyesület Évkönyvében a tudományos igény az elsődleges, ami természetesen jelentősen meg­emeli az évkönyv értékét, amiből semmit nem von le, hogy népszerű­sítő célja is van. •GMDUI'S MGBT Vi Bp ILUSTROVANÝ ATLAS SVETA PRE BUDÚCĽ SIOItOČIE SZABÓ C. LÁSZLÓ László Zsolt volt már Hamlet, Lvov doktor, Clavigo és velencei kal­már. Shakespeare, Csehov, Goethe és Kleist hőseit ugyanazzal a ne­mes egyszerűséggel, eszköztelen­séggel, belső megközelítéssel for­málta meg, mint a kamera előtt el­játszott hétköznapi figurákat. Hét­köznapi ember benyomását kelti ő is. Nincsenek manírjai, felvett pó­zai. Amire a leginkább figyel, az a pontosság, a megbízhatóság, a korrektség. Három filmben dolgozott az el­múlt hónapokban. Szabó Istvántól A napfény ízében, Klöpfler Tibor­tól az El Ninóban, Szabó Ildikótól pedig a Chacho Romban kapott szerepet. „Tári, a baronesse szerelme sokáig nem tudja, hogy hercegi vér is fo­lyik az ereiben. Cigány nagyapjától gyakran hallja, hogy hercegi sarj, de valahogy nem hisz az öregnek. Aztán a budapesti cigánybálon ki­derül, hogy igaz a mese. A történet végén ki is tagadnak a kompániából a cigányok. Levágják az orromat. És elvisznek engem is a haláltáborba. Szabó Ildikóval sajátosan indult a történetünk. Kisebbik fiával évek­kel ezelőtt megnézett a Micimackó­ban, és annyira megkedvelt, hogy elhatározta: az első adandó alka­lommal dolgozni fog velem. így kaptam egy kisebb szerepet a Gye­rekgyükosságokban, majd egy na­gyot a Csajokban. A festőt, akit Wahorn Andrásról mintázott Ildi­kó. Kérdeztem is tőle annak idején, hogy szerinted én lennék ez az ext­rovertált őrült? Na, mindegy! Ez volt az első forgatás az életemben, amelyen hihetetlenül jól éreztem magam. Ildikó olyan utat nyitott meg előttem, amelyen nagyon jó voltjárni-kelni." Klöpfler Tibor El Ninójában Tóth Ildikó partnere. Fiatal, értelmiségi házaspár gyerekkel, pénz nélkül, kilátástalan helyzetben. Kínlódik a férj, gyötrődik a feleség. Anyagi kátyúból szeretnének kimozdulni, de nincs miben megkapaszkodni­uk. Másfajta szerepet játszik Szabó István új filmjében, A napfény ízé­ben. Gálffi László, Bubik István, Seress Zoltán és Ralph Fiennes mellett a magyar kardvívócsapat tagja. Azé a válogatotté, amely ki­jutott az 1936-os berlini olimpiára. „A történetben az a fontos, hogy mi „Társulaton kívül lenni őszinte élethelyzet a színész számára." hogyan viszonyulunk Ralph Fiennes figurájához. Ahhoz az em­berhez, aki zsidó létére bekerül a magyar tiszti válogatottba. Először mindannyiukat ugyanaz a kérdés foglalkoztatja: »Ki a jóisten ez?« Aztán kiderül, hogy mennyire te­hetséges, hogy ő a legjobb a csapat­ban, és minden megváltozik körü­lötte. Szabó István filmje, akárcsak Szabó Ildikóé, három generáció története. Mindkét alkotás százva­lahány évet ölel át, és ez is, az is érinti a holokausztot. A haláltábor nem marad ki egyikből sem. Maga a forgatás dupla élmény volt szá­momra. Szabó Istvánnal dolgozni hihetetlenül nagy élmény. Ralph Fiennest közvetlen közelről látni munka közben - ez sem adatik meg mindennap az ember életében. Szakmai fogásokat nem lehet elles­ni tőle. Inkább a készenléti állapo­tára figyeltem. Arra, hogyan kon­centrál. Vagy ahogy egy kis jelene­tet megold. Néztem, hogyan hozza magát olyan állapotba, amelyből létre tud hozni egy konkrét helyze­tet. Láttam a folyamatot. Ami nem tanulható. Legfeljebb addig a pon­tig, amíg be nem gyűjt minden in­formációt az adott snittről. De ami utána jön, az már kémia, ami a tes­tében, az agyában zajlik. Én még nem láttam a kész filmet, de na­gyon kíváncsi vagyok, mennyire tudja hitelessé tenni ezt a speciáli­san magyar történetet. Egy angol színész ugyanis, lehet akármilyen jó, nekem kevés ehhez a kelet-eu­rópai sztorihoz. De mondhatnám azt is, hogy mi sem tudunk igazán Csehovot játszani. Ez genetikai adottság. Egy angolszász embernél másvalami öröklődik. Egy ameri­kainál úgyszintén. Vannak dolgok, amiket az ember egyszerűen nem érez a zsigereiben. Mi Csehovot is magyarul játszunk. Dosztojevszkij kivétel. Ó kellően dekadens és kel­lően pesszimista számunkra. Beckett és Kafka is ül a magyar élet­érzésnek. Csehov nem. Félreértés ne essék, én imádom Ralph Fiennest. Hihetetlenül tehetséges „Mi sem tudunk igazán Csehovot játszani. Ez genetikai adottság." ember. De A napfény íze nem iga­zán az ő filmje. Ázt még talán John Malkovich sem lenne képes elját­szani. Ez a film egy magyar zsidó családról szól. Valamikor 1820­ban indul a történet, és tart egé­szen az ötvenes évek elejéig. Ralph Fiennes nem tehet róla, hogy hi­ányzik belőle valami, amit csak mi, magyarok érzünk a bőrünkön. Konkrét legyek? Én például hasme­nést kapok, ha meglátok egy rend­őrt. Nem hiszem, hogy egy angol ugyanezt érzi. Neki erre az égvilá­gon semmi oka. Egy amerikainak sem. Ó legfeljebb attól fél, hogy le­lövik. Én meg attól, hogy a rendőr kekeckedik, átvág, azt csinál ve­Kórházi orvosként dolgozott a Gyerekgyilkosságokban. A Csajokban ő játszotta Szalay Mariann férjét, a festőt. Sza­bó Ildikó most készülő film­jében, a Chacho Romban „szőke cigány", aki francia baronesse-t szeret. (Dömötör Ede felvétele) lem, amit akar. Ez olyan érzés, amelyet csak itt, nálunk hordoz magában az ember." Színpadon ez idáig inkább a tépe­lődő értelmiségiek, az érző, sérülé­keny lelkek, a stílust és kultúrát képviselő hősök jutottak László Zsoltnak. Most Schiller egyik hara­miáját játssza Alföldi Róbert ren­dezésében a Budapesti Kamara­színházban és Stanley Kowalski szerepére készül A vágy villamosá­ban, amelyet Tordy Géza rendez a Tivoliban. „Ezek a szerepek már nem a papír­formát igazolják. De mert másfajta helyzet elé állítanak, sokkal job­ban stimulálnak. Most mégis azt mondom, hogy bár túl vagyok na­gyon sok jelentős szerepen, vala­hogy még mindig a pálya legelején érzem magam. Van bennem vala­mi furcsa ártatlanság a színészettel kapcsolatban. Ez az egyik énem. A másik keresi a helyét a színházi vi­lágban, de nem találja. így aztán nem marad más hátra, mint pro­dukcióhoz adni a hitemet, nem pe­dig intézményhez. Azzal csak ki­szolgáltatott helyzetbe hoznám magam. Egy intézménynek mindig a bürokrácia a hátulütője. A szín­házban pedig az a jó, ha a levegő szabadon áramlik. Nem vagyok lá­zadó típus, de a beidegződésektől, a struktúráktól, a korlátoktól igyekszem távoltartani magam. Társulaton kívül lenni őszinte élet­helyzet a színész számára. A sza­badság szellemi hajtóerő."

Next

/
Thumbnails
Contents