Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)
1999-10-19 / 241. szám, kedd
10 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 19. Csak tiszta forrásból szabad meríteni, vagy a táncszínházi próbálkozások is beleférnek a Hajós repertoárjába? Kitárni a próbatermek ajtaját Elmarad Z. Németh István estje Ma Szepsiben, holnap pedig Kassán betegség miatt elmarad Z. Németh István szerzői estje, (ú) Purcell Kórus: megváltozott időpont Pozsony. A Magyar Intézet értesíti az érdeklődőket, hogy megváltozott a műsorukban feltüntetett budapesti Purcell Kórus koncertjének időpontja. Az eredetileg október 19-re tervezett koncertre október 20-án kerül sor a jezsuiták templomában 19.30 órától, (ú) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Falstaff 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznéző 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 KASSA ÁLLAMI SZÍNHÁZ: Rómeó és Júlia 10 A bolgyó hollandi 19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Liliomfi (vendégjáték Galántán) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kuckók (cseh) 15.30, 18 Pikáns kísértés (am.) 20.30 YMCA: Vadiúj vadnyugat (am.) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) 17 Bigyó felügyelő (am.) 17,20.45 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 17,18.45 Amikor egy férfi szeret egy nőt (am.) 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 18.15 KASSA TATRA: Mátrix (am.) 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Vadiúj vadnyugat (am.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Kuckók (cseh) 16 Pikáns kísértés (am.) 18, 20 DRUŽBA: Bigyó felügyelő (am.) 16, 18, 20 DÉL-SZLOVÁKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 17, 19.30 LÉVA-JUNIOR: Én miért nem? (fr.) 16.30, 1.309 GÚTAVMK: Mátrix (am.) 18.30 GYÖR CINEMA CITY: Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30, 17, 19.45 Bigyó felügyelő (am.) 14.30,16.30,18.30,20.30 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Tökéletes katona 2. (am.) 14, 16, 18.30, 20.30 Mátrix (am.) 14.45,17.30, 20.15 Múmia (am.) 18, 20.15 FELHÍVÁS Szombaton ünnepelte megalakulásának huszadik évfordulóját a Hajós. Sikerrel, de fél ház előtt. (Dömötör Ede felvétele) A Nemzeti Alapítvány, Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata, a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, valamint a Kiskanizsa Kultúrájáért Alapítvány 1000 éves államalapításunk tiszteletére meghirdeti a IV. Nemzetközi „Csengey Dénes" Vers- és Prózamondó Versenyt. A rendezvény célja az egyetemes magyar irodalom népszerűsítése, tehetséges előadók felkutatása, a hazai és a határon túli magyarság öszszetartozás-érzésének erősítése, valamint Csengey Dénes szellemiségének ápolása. Nevezési feltételek: I. Ifjúsági kategória (14-18 év) II. Felnőtt kategória (18 év felett) Mindkét kategóriában a nevezéskor betöltött életkor számít! Nevezni lehet 5 verssel vagy prózával az egyetemes magyar irodalomból. Egy mű időtartama nem haladhatja meg a 7 percet. A nevezések beérkezési határideje: 1999 október 31. A verseny menete: 1999. november, december, valamint 2000. január, február hónapban 11 helyszínen azonos összetételű, 3 tagú zsűri válogatja ki korosztályonként azt a 20-20 előadót, akik a nagykanizsai döntő résztvevői lesznek. A verseny döntőjére előreláthatólag 2000. április 7-8-9-én kerül sor Nagykanizsán. A döntő résztvevőinek útiköltségét és teljes ellátását a szervezők biztosítják. A legkiemelkedőbb produkciókat a szervezők értékes díjakkal jutalmazzák. Az elődöntők tervezett időpontjai és helyszínei: 1999. november 27-én Rozsnyó, 28-án Érsekújvár. A jelentkezőket kérjük, tüntessék fel, hogy melyik elődöntő-helyszínen kívánnak részt venni a versenyen. A jelentkezési lap beérkezését követően minden jelentkező értesítést kap az általa választott elődöntő pontos helyszínéről és kezdési időpontjáról. Á nevezést az alábbi címre kéljük küldeni: Móricz Zsigmond Művelődési Ház 8800 Nagykanizsa, Hajgató Sándor u. 1. Telefon, fax (00-36) -93-319-202. Húsz év nagy idő. Egy együttes életében nagyon nagy, de egy emberöltőnek is csaknem az egyharmada. Az első húsz esztendőben kialakul az ember egyénisége, a második húsz arra való, hogy éljen és alkosson, a harmadik húsz évben pedig lepergeti az élete hátralévő részét, és élvezi az előző években végzett munkája gyümölcsét. KLEIN MELINDA A Hajós együttes most húszéves. Október 16-án ünnepelte születésnapját és mutatta be ünnepi műsorát a komáromi művelődési ház színháztermében. Sikerrel, de alig fél ház előtt. Műsorukon dél-alföldi oláhos, magyarbődi táncok, mátyusföldi, gömöri, ipolymenti, bodrogközi, zoboraljai és lőrincrévi koreográfiák szerepeltek. Egy ilyen szép ünnep, egy kerek évforduló kapcsán talán arról volna ildomos beszélgetni, a következő húsz évben miként fogja élvezni ez a csapat eddigi munkájának gyümölcsét, és ünneprontásnak tűnhet a gondokról szólni. De a Hajós esetében ez sajnos - ünnep ide vagy oda - elkerülhetetlen. „Az elmúlt években koreográfusként és művészeti vezetőként újra bizonyítanom kellett - mondja Keszegh István, a Hajós Néptáncegyüttes jelenlegi vezetője. - Két évvel ezelőtt ugyanis a táncosaim jelentős része kivált az együttesből, mert nem értettek egyet művészi törekvéseimmel. Elszomorított, hogy nem támogatták táncszínházi próbálkozásaimat, és furcsállom, hogy sokan a mai napig nem hajlandók megérteni. Valami istentelenül rosszat, sőt ördögi bűnöket vélnek felfedezni ezekben a próbálkozásaimban, pedig én csupán azt a réteget próbálom megszólítani e műfaj segítségével, amely az autentikus folklórra nem vevő. Tisztában vagyok a kettő közötti különbséggel, és világos számomra, hogy a dramatikus tánc nem néptánc. Viszont a néptáncot használom fel egy nagyon nemes dologra, hiszen sokkal szélesebb közönséget szólíthatok meg a táncszínházzal, mint az autentiLAKATOS KRISZTINA Vannak műfajok, amelyeket szeretni kell. Ha nem így van, messziről elkerüljük a mozit. Ez a helyzet a Plunkett és MacLeane című filmmel is. Hiába reklámozták, a Trainspotting alkotóinak új filmjeként, hiába virított a plakátokról az isteni Robert Carlyle arca, a pozsonyi mozikban bizony rendszeresen félház előtt vetítették. Úgy látszik, a kosztümös filmeknek egy időre bealkonyult, és az egykor a mozi akciódús vonalát jelentő haramiafilmeknek sem áll már a zászló. A Plunkett és MacLeane pedig ez a javából: kosztümös útonállósztori a 18. század Angliájából. Klasszikus darab és újraértelmezés egyben. A műfaj minden kliséje, minden ezerszer fel- és elhasznált eleme megtalálható benne, minden fordulat kiszámítható, várható, és mégis, láss csodát: mindenütt ott van egy csavar, ami lebilincselően érdekessé, frissé és szellemessé teszi a filmet. Az alkotók bámulatos ügyességgel egyensúlyoznak azon a nagyon nehezen megtapasztalható határvonalon, amely a komolyan veendőket a jólrosszul sikerült paródiától elválasztja. Drasztikus, komikus, romantikusjelenetek tökéletes összhangja, árnyaltan kódolt, humorral fűszerezett erkölcsi mondanivaló (mármint hogy a „társadalom kus folklórral. A vádakkal nem értek egyet, nem érzem úgy, hogy prostituálnám magamat vagy a népművészetet. Tudom, hogyan sáfárkodjak a néptánccal, és tudom, mikor mi illik a színpadra. Erre példa az együttes ünnepi műsora is, amely tisztán felvidéki anyagokból állt össze." Katona István, a Hajós együttes alapítója és a táncházmozgalom elindítója vezeti ma azt a csapatot, a Feszty Árpád Néptáncegyüttest, amely a szakadás után a volt Hajós-tagokból verbuválódott. „Huszonnyolc ember hagyta ott a Hajóst két évvel ezelőtt. Sokáig nem álltam kötélnek, végül mégis vállaltam, hogy létrehozok velük egy másik tánccsoportot. Megértettem a kifogásaikat, én sem vagyok híve a dramatikus koreográfiáknak. Nem vezetnek ugyanis sehová, eddig még mindig zsákutcába futottak ezek a próbálkozások. Arra gondoltam, talán most volna itt az ideje, hogy felélesszük a táncházmozgalmat. Elvégre hiába van minden évben országos kitaszítottjai", Plunkett, a rablógyilkos vagy a homoszexuális lord sokkal különb emberek, mint a bírák, rendőrök, és a „rendszer" egyéb „tisztességes" tagjai), ehhez jön még az egészen fantasztikusan eklektikus zene (mixelve barokk és techno), az érdekes képi megoldások (helyenként anakronisztikusán, suta karcosságukkal mégis szórakoztatók) - ez a Plunkett és MacLeane. A főszereplők tökéletes választásnak bizonyultak: Robert Carlyle (Plunkett) mint útonálló, amatőr természetgyógyász és tűzRobert Carlyle, a tökéletes komédiás (Archív) táncháztalálkozó Komáromban, ha maga a mozgalom nem létezik. Ezen a mélyponton túl kell és túl is lehet lépni. Á Feszty együttes most megpróbálja újra megnyitni ezt a műfajt a nagyközönég előtt. A próbáinkon tele van a próbaterem olyanokkal, akik nem táncolnak, mégis eljönnek, mert tetszik nekik, amit csinálunk, és ez a lényeg. A tánc nemcsak azért van, hogy „Huszonnyolc ember hagyta ott a Hajóst két évvel ezelőtt." néhány ember begyakorolja, aztán a színpadon bemutassa. A néptánc életforma. És ezt felejtette el mára a Hajós. Ezeréves kultúra ez, és itt a pillanat, hogy újra elvigyük az emberek közé, hogy visszaadjuk a magyar embernek. Amíg egy együttes ezt nem teszi meg, amíg sarkig ki nem tárja próbatermének ajtaját, addig az öszszes tánca csupán steril koreográszerész, a viszonylag ismeretlen Jonny Lee Miller (MacLeane) szebb napokat látott, teljesen elzüllött kapitányként, a bájosan aszimmetrikus arcú Liv Tyler (Rebecca) öntudatos, nemes ifjú hölgyként... A sztori klasszikus: Plunkett és MacLeane egymásba botlanak, egyikük elkövetője, másikuk szemtanúja egy hintó kifosztásának, majd egy temetői hullarablásnál fonódik össze véglegesen a sorsuk. Csak ínyenceknek ajánlott a rubin vándorútja: hogyan kerül a kő a meggyilkolt uraságtól a meggyilkolt haramiához, majd Plunketten - szó szerint - keresztül a börtön (őrültek háza?) igazgatójához. Hőseink innentől kezdve egy szebb élet reményében közösen ügyködnek tovább: MacLeane a jobb társaságban reprezentál, kitippeli az áldozatokat, Plunkett pedig végrehajtja a műveletet, megszabadítja ingóságaiktól a többnyire hájfejű nemesurakat. Gyors karrier: néhány hónapon belül Anglia legkeresettebb rablópárosává válnak. Nem állítja meg őket sem a „pandúrok" hajtóvadászata, sem a szifilisz. Ámde közbeszól a szerelem, valamint a démonikus rendőrfőnök (a háttérben bonyolult politikai intrikák). MacLeane sebezhető pontja a Nő, ez juttatja az akasztófára. De természetesen nem itt van vége... fia, produkció, semmi több. Szomorú szívvel tapasztaltam ezt ma este is, és most arról az együttesről beszélek, amelyet magam alapítottam." Vitatkozni kell. A vita által juthatunk el a megegyezésig, amely talán mindkét félnek jó lesz, és a műfajnak használ a legtöbbet. Mindenesetre Varga Anna, a Hajós Néptáncegyüttes igazgatója derűlátó. „Jó érzés, hogy ez az együttes, amelynek a bölcsőjénél ott voltam, megérte a huszadik évét. Gondok mindig voltak, főleg anyagi természetűek, de azokat is áthidaltuk valahogy. A Hajós a város által fenntartott együttes, a polgármester és a képviselő-testület is szívén viseli a sorsát. Most, hogy két néptáncegyüttesünk van, a pénz is kétfelé osztódik, de egyelőre nincsenek nagyobb bajok. Sok mendemonda és probléma volt annak idején az együttes kettéválása körül, de én azt mondom, ennek csak örülhetünk, hiszen ezzel is gazdagodik a kultúránk." Cithara Aediculea Elkezdődött a nemzetközi * gitárfesztivál Nyitra. A Nemzetközi Ifjúsági Zenekar koncertjével tegnap elkezdődött a Cithara Aediculea nemzetközi gitárfesztivál. A szombatig tartó rendezvényt nyitrai templomokban szervezték meg, mivel a városnak nincs alkalmas koncertterme. Ma 19 órakor a Kolostor templomban koncertezik az osztrák Helmuth Jasbar, holnap, október huszadikán 19.30-tól a Ferencesek templomában a lengyel Anna Pietrzak. Nagy érdeklődésre tarthat számot a spanyolországi Margarita Escarpa koncertje október 21-én 19 órától a Piarista templomban, valamint a klasszikus gitár fenegyerekének tartott kanadai Rémi Boucher fellépése október 22-én, pénteken 19 órától a Kolostor templomban. Szombaton, október 23-án az ausztráliai Guitar Trek gitárkvartett mutatkozik be a közönségnek 19 órától a Piarista templomban, majd a koncert után a városi múzeumban felavatják Ján Labant új CD-jét, amelyen a paraguayi Augustín Barrios Mangoré kompozíciói hallhatók. Minden koncert másnapján az NRádióban sorsolják ki a belépőjegyeket. (vm) A New York-i Metropolitan Múzeumtól kölcsönkapott Az ötödik pecsét című alkotás is látható az athéni Nemzeti Múzeum tegnap megnyílt El Greco-kiállításán, amely az eddigi legnagyobb kiállítás a festő műveiből, s amelyet 2000 januárjáig láthatnak az érdeklődők. (TA SR/AP-felvétel) A Plunkett és MacLeane egy műfaj klasszikus darabja és újraértelmezése is egyben Útonállók technoritmusban