Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-19 / 241. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 19. KULTÚRA - HIRDETÉS CF1 Kossányi József mint a magyar irodalom kitörölhetetlen alakja A költő újra otthon? Érdeklődve olvastam az Új Szó október 15-i számának 3. oldalán, a Régió híreiben közölt „A költő újra otthon" című írást, mely hírül adja, hogy Szentpéteren megemlékeztek arról a „Kassányi Józsefről, akinek tanári, költő és irodalomkritikusi munkássága egyedülálló". CSANDA GÁBOR A cikk szerzője (H.E.) egyebek közt megállapítja: „Minden irodalmi alkotása, legyen az vers, próza, könyv, kitörölhetetlen része lett a magyar irodalomnak." S tovább, bár nem ennyire díszes megfogalmazásban, mégis ugyanezzel a következetességgel: „Kassányi ebben az időben Mécs László mellett a legnagyobb felvidéki költő volt." Igazából ez utóbbi megállapítás keltette fel érdeklődésemet a „Kassányi József munkássága egyedülálló volt" felcímet viselő cikk iránt. Nos, az 1908-ban, Komáromszenrpéteren született Kossányi József (mert ez volt a becsületes neve), vélhetően csakugyan egyedülálló tanár lehetett, tucTon régi tanítócsaládból szárnáziumban érettsegizeu, 'nu-joa. vesen tanító oklevelet szerzett, 1936-ban pedig polgári iskolai tanítói képesítést nyert Pozsonyban. Pedagógiai munkásságát, tanítói érdemeit és erényeit szülőfaluja, kollégái, valamint (komáromi és soproni) tanítványai bizonnyal számon tartják. Ami Kossányi irodalmi hazatalálását illeti: a szentpéteriek dicséretére válik, ha olvassák a költő verseit (és ügyelnek arra, hogy nevét mindenütt helyesen írják). Irodalmi munkásságának egyedülálló voltáról viszont az alábbiakról tájékoztatom a cikk szerzőjét és Kossányi József minden hívét. Ennek a szlovenszkói költőnknek hiába keresik a nevét Turczel Lajos irodalomtörténeti műveiben - Kossányiról bennük említés sem történik. A Tóth László által összeállított, 1990-ben megjelent Szélén az országútnak című versantológiában szintén nem szerepel, noha az 1919-1944 közötti időszakból harmincegy költőt sorakoztat fel (összesen 137 verssel), köztük (valóban csak a példa kedvéért) olyanokat is, mint a festőművész Kudlák Lajost, akit - Kossányival ellentétben - még A cseh/szlovákiai magyar irodalom lexikona (1918-1995) sem tart számon, s akiről Fónod Zoltán az Üzenet. A csehszlovákiai magyar irodalom (191801945) című monográfiájában azt írja, hogy „költőként teljesen elfelejtődött". Ennyit arról, hogy Kossányi „minden irodalmi alkotása kitörölhetetlen része lett íi/(/•", Ľ ni C •< </tCrr* V it/JĽ <* i » </<•< /.»->' ýyinfy nM,-" /« Hiry <* /-r?-rt , imj. Xy i r J , „ r ' Kossányi József kézírása a magyar irodalomnak". Mert hogy Kossányi József az irodalomtörténet jelen állása szerint még egy teljesen elfelejtődöttnek hitt felvidéki költőnél is jobban kitörlődött a magyar irodalomból. Kossányit Mécs Lászlóhoz hasonlítani vagy mellette legnagyobb felvidéki költőként feltüntetni: nagy tájékozatlanság. Az 1945 utáni honi irodalomtörténet-írók közül elsőként Csanda Sándor említi őt az 1968-ban megjelent Első nemzedékben (a második kiadásból már kihagyja): a dilettánsok közt. Rá hivatkozva Tóth László is megemlíti a Párhuzamok, kitérők című tanulmánykötetében, mikor arról ír, hogy a szentpéteri műkedvelő <"»fniíts7,ók „élénk tevékenysége tóskodó (műkeüveioj Kossányi Józsefnek köszönhető, akinek a verseit Fábry Zoltán egyszerűen csak »papirosirodalomnak« titulálta." Fábry egyébként, akinek a Korunk 1935/9-es számában megjelent kritikájára Fónod is hivatkozik, ezt írja a folyóirat 704. oldalán Kossányiról (az Éjféli kiáltás című kötete kapcsán): „mint költő is gyanús". Kossányit Mécs Lászlóhoz hasonlítani nagy tájékozatlanság. Valamint: „Kossányi a költői rangot sem éri el." És: „Nincs fluiduma, mert nincs való élménye." Továbbá: „...aki Istenről csak ennyit tud mondani, annak költészete nem lehet közvetíthető élmény. Papirosirodalom ez, mely még a hívőhöz sem találja meg az utat." Fábryt végül annyira elragadja kritikai indulata, hogy még Morvay Gyula költészetét is Kossányié fölé helyezi, pedig a Morvay-verseknek is inkább a szociológiai meg a néprajzi vetületük értékelhető, semmint irodalmi súlyuk. Kossányi József irodalmi munkásságát rövid, de kimerítő szócikkben a már említett irodalmi lexikonunkban Fónod Zoltán foglalja össze, aki az Üzenet című monográfiájában részletesen (egy teljes oldalon) foglalkozik a költővel, értékelve és idézve őt. E helyt Fónod (Archívum) leszögezi Kossányiról: „Még erőteljesebb verseiben is halkká szerényül a mondanivaló..." Fónod Zoltán egyébként Kossányi egyik könyvismertetéséből is idéz - a két háború közti korszak irodalma iránt érdeklődők ennek köszönhetően tudhatnak valamit is a költő „egyedülálló irodalomkritikusi munkásságáról". S hogy ne csak az általa leporolt verssorok váljanak ismét közkinccsé, illusztrációként azokból a verseiből idézek, melyeket Kossányi a legjobbaknak tartva az 1937ben Nyitrán megjelent Szlovenszkói Magyar írók Antológiájának negyedik kötetébe küldött: „Jöttem, mint a füvek, vagy mint a bogarak, / virág, reggel, alkony, ég^nrrrq árvizek. / Jöttem, jöddören) Egy további, szinicn>

6

;vi.. lálló" opuszából: „Dallal mendegélek, így élek / s nem félek / sodrásaim mélyek / lángjaim lobogók, / erős vagyok, erős!!" (Munkás napokról álmodom...) S ha már az Új Szó-beli cikkíró (szándékosan vagy véletlenül) kifelejtette Kossányi életművéből az 1947-ben megjelent Háborús versek című „kitörölhetetlen" remekművet, tapintatból én sem szólok róla. Cleveland című kötete viszont Kossányinak nem volt (ide, ebbe a városba emigrált, itt jelent meg két utolsó verskötete, s innen tért vissza 1982-ben Magyarországra). Mécs Lászlóhoz barátság fűzte, versein a nagy kortárs hatása érződik (Mécs a Prágai Magyar Hírlap hasábjain megkülönböztetett szeretettel írt első kötetéről méltatást). Továbbá megindítója volt a Gyöngyösbokréta mozgalomnak: Komáromban, Pozsonyban és Léván az ötventagú bokrétájávaljelentős sikereket aratott. Még egy utolsó észrevételem van a H.E. szignóval jelzett szerző tudósításával kapcsolatban, mely így zárul: „ezért is állapítható meg örömmel, hogy Kassányi József szellemisége hazatért." Nem tudom, hogy pontosan mire céloz a cikkíró: Kossányi József költészetesztétikai vagy ideológiai hozadékára-e, mert ha ezekre, akkor szerintem talán mégse térjen haza a szellemisége. Inkább adják ki a válogatott műveit bőrkötésben. A

l T W? M JLi Ju Jo 1H magasság t m ára 165 cm 95,- Sk 190 cm 105,. Sk ilfl l , I | Si ' • '1 : i J ' mm f A »í *f 4 <5 í -V, áf mm pip.lB »»«•« Um ; : ; ; jgäjggl BÍANKA mm pip.lB »»«•« Um ; : ; ; jgäjggl FCGGÖNV D

AJANA FÜGGÖNY J magasság Jl m ára D

AJANA FÜGGÖNY 15o cm f

90,- Sk 'ft. 180c m 100,- Sk magasság 1 m ára 250 cm 150,- Sk 250 cm l50VSk KARACSONYI KÍNÁLAT November l-étől karácsonyi kínálat: ha több, mint 1 500 korona értékben vásárol, három méter függönyt kap ingyen (30 cm-es fodor). FÜGGÖNY KATALÓGUS INGYEN Kérésére ingyen elküldjük színes függönykatalógusunkat, amely a függönyök széles választékát tartalmazza ( 30-tól 250 cm magasságig kh. 20-féle függöny). Katalógusunkat ezen a címen kérje: ALLEN, P.O. BOX 37, 024 01 Kysucké Nové Mesto vagy megrendelheti a következő tel. számokon: 8 -tói - 18 óráig 0826/421 30 27, 0903 501 734 0903 408 805 FAX 0826/421 19 68 Mit hoz Önöknek a lakástakarékosságról szóló törvény módosítása 2,5 milliárd korona új házakra és lakásokra Kössön Ön is új licfľvuw r® kossagi és használja ki a gyors díjszabás előnyeit. • fi " : T' Feltételek: - A célösszeg tele helyett, a betét csak 20 %-os, és a szerződés megkötéséért járó illeték megfizetése m Ilii ••MIBB - a közteshitel éves kamata 5,5% Ul Ul CL 5 5 5 Keressen fel bennünket: további 2 % ményes kamat abban az esetben, ha az épületet 1999. december 31-éig átadják. PRVÁ STAVEBNÁ SPORITEĽŇA >