Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-18 / 240. szám, hétfő

ESEMENYEK, EREDMÉNYEK, CSÚCSOK Hétfő, 1999. október 18. 9. oldal Pillér Sándor magyar játékvezető: „A német labdarúgó Bundesligában talán még nem vonultam volna vissza" Kedvence a katalán álomcsapat Pillér Sándor sokaknak meg­lepetést szerzett, amikor nemrég váratlanul bejelen­tette visszavonulását. A kiváló magyar játékvezető ­noha még nyolc évig tevé­kenykedhetne a nemzetközi játékvezetői keretben - 23 évi bíráskodás után döntött úgy: elég volt, s a három nyelvet beszélő bíró mostan­tól főállásban gazdasági szakemberként tevékenyke­dik tovább. RADNAI BALÁZS Összesen 137-szer dirigált magyar élvonalbeli találkozót, 15 évesen kezdte a bíráskodást, és pályafutá­sa során 949 mérkőzésen műkö­dött közre, negyvenöt nemzetközi összecsapása volt. Legnagyobb si­kerének azt tartja, hogy vb- és Eb­selejtező, illetve Bajnokok Ligája­összecsapásokat vezethetett, és 1997-ben szerepelhetett a malajzi­ai junior-világbajnokságon, míg 1996-ban tartalékjátékvezetőként megjárta az angliai Európa-baj­nokságot is. Korábban azzal indokolta visz­szavonulását, hogy közgazdász­kánt végzett munkája miatt feje­zi be a játékvezetést. Ennyi elég ahhoz, hogy lemondjon a FIFA­kerettagsággal járó elismertség­ről? Ezidáig sem a bíráskodás je­lentette a fő megélhetési forrá­sát... Nem ért volna még rá a vál­tással? Nagyon nehéz volt meghoznom ezt a döntést, de az utóbbi 23 év­ben mindent a játékvezetésnek rendeltem alá. Ha kizárólag ebből meglehetett volna élni, akkor más­képp gondolkodtam volna, de a munka, a család, a játékvezetés hármasból maximum két helyen lehet egyszerre helytállni. Evek óta nem voltam nyaralni a családom­mal, hiszen az edzések, az edzőtá­borok, a tesztek és maguk a mér­kőzések miatt gyakorlatilag kizá­rólag december vége és január ele­je között van egy kis levegővétel­nyi szünet. A legfontosabb ok azonban az, hogy az évente többszázmilliós forgalmat bonyo­lító In Sight Kommunication rek­lámügynökség felkért az ügyveze­tő igazgatói posztjának betöltésé­re, ami amellett, hogy nagy felelő­séget jelent, teljes embert igényel. Mivel 15 évesen kezdtem el a szak­mát, így 37 évesen már öreg játék­vezetőnek érzem maga, és szeret­nék már normális életet élni. Mos­tani munkám mellett különben sem tudnák többé megfelelően koncentrálni a mérkőzéseken. Előfordult egyébként önnel, hogy a privát munkája miatt fel­lépő feszültség okán hozott rossz döntést a futballpályán? Kár lenne tagadnom: előfordult ilyen. A játékvezető is ember és akárhogy igyekszik mindig jól dönteni, a pillanat töredéke alatt kell meghoznia azt az ítéletet, amelyen később már nem változ­tathat. Játékvezetői pályafutásom mellett igyekeztem az egyetemi diplomámat és a nyelvtudámosat is kamatoztati, de ez egyre na­gyobb nehézségekbe ütközött. Ön szerint is az lenne a megol­dás, ha a játékosok után a bírók is profivá válnának? Kétségtelenül. Nem véletlen, hogy nyugaton mostanra már egyértel­műen a félprofizmus tendenciája erősödik. Úgy érzem, hogy nem a fizikai, hanem mentális és pszichés felkészültség a fontosabb egy já­tékvezető hatákonyságának szem­pontjából, márpedig ezt nem lehet úgy megszerezni, hogy közben a munkahelyén nap mint nap stresszhatások érik. Megéri játékvezetősködni, ami­kor sokszor hibázni sem kell ah­hoz, hogy sokezren válogatott szitkokkal gyalázzák az embert? Hogy megéri-e? Már rég abba­hagytam volna, ha nem érné meg. Annak, aki ezt a pályát választja, mindenféleképpen számolnia kell a gyakran igen nehéz külső körül­1996-ban tartalékjáték­vezetőként megjárta az angliai Eb-t is. ményekkel. Nosztalgiával gondo­lok vissza azokra az időkre amikor még azt kiabálták a szurkolók, hogy szemüveget a bírónak. Ma már sajnos egyértelmű, hogy a le­látókon sőt mág a futballpályán belül is egyre mélyebbre süllyed a kultúráltság szintje. Egyébként egydiopriás szemüvegem van, de eddig már csak a bíráskodás miatt is kontaklencsét használtam. Mivel több mérkőzést már nem vezet, így megkérdezhetem: pá­lyafutását megelőzően melyik Pillér akcióban az Üllői úton. Huszonnyolc mérkőzést vezetett a Ferenc­városnak. Összesen 137 magyar élvonalbeli találkozón fújta a sípot. (NS-felvételek) magyar, illetőleg külföldi csapat sikeréért szurkolt? Békéscsabán nőttem fel, ahol édes­apám edzősködött, én pedig egy ideig játszottam is ott. Természe­tesen akkor, amikor élvonalbeli já­tékvezető lettem, azonnal kértem, hogy ne küldjenek a csabaiak mér­kőzéseire, és soha egyetlen talál­kozót sem vezettem nekik. Ami a külföldieket illeti: a Johan Cruyff keze alatt formálódott Barcelona volt számomra a dream team. A Hriszto Sztoicskowal, Romárióval és Ronald Koemannal felálló kata­lánok álomfocit játszottak. Játé­kosként Franz Beckenbauer volt számomra a numero egy, az ő já­tékintelligenciája fenomenális volt. A bajnokságok közül a német Bundesliga a kedvencem, és ha ott vezettem volna, talán még nem fordult volna meg a fejembe a visz­szavonulás pillanata. Mi volt pályafutása legszebb él­ménye? Én vezettem azt a Skócia-Lettország világbajnoki se­lejtezőt Glasgow-ban, amelyen a hazaiak kvalifikálták magukat a franciaországi világbajnokságra. Nemcsak a mérkőzés hangulata miatt marad számomra örökké emlékezetes az a találkozó, soha nem felejtem el ugyanis azt a fiestát, ami utána Skóciában volt. Említhetném még a Lierse­Sporting Bajnokok Ligája össze­csapást, vagy a Dánia-Wales Euró­pa-bajnoki selejtezőt is. Ezek mind mind fantasztikus élményt jelen­tettek számomra. A magyar baj­nokságból egy MTK-Kispest mér­kőzéshez fűződnek a legszebb em­lékeim: a kékek 2:l-es győzelmé­vel véget ért összecsapáson ugyan­is a játékvezető ellenőrtől kezdve, a Nemzeti Sporton át a két csapat szurkolóiig mindenki úgy véleke­dett, hogy nagyszerűen bíráskod­tam. Ez azért nagy szó, mert aznap öt játékost is kiállítottam a két gár­dából. Azt hiszem, ez nem sűrűn fordul elő egy játékvezető életé­ben. Tapasztalatai szerint játékveze­tői szempontból kizárólag szak­mai szemmel mi a különbség egy magyar bajnoki és egy nemzet­közi mérkőzés között? Magyarországon sokkal nehezebb előnyszabályt adni egy csapatnak, mint nemzetközi szinten, hiszen félő, hogy a magyar játékosok azonnal törleszteni akarnak. Saj­nos, sokszor azért is sípolni kell ilyen esetben, hogy elkerüljük azt, hogy valaki bosszúból, indulatból megrúgva az ellenfelét súlyos sé­rülést okozzon. A PNB-ben sokkal hamarabb kell kiosztani egy-egy sárga lapot, ugyanis ellenkező esetben könnyen kicsúzhat a bíró kezéből a mérkőzés. Elkerülhetetlen a rosszmájú kér­dés: pályafutása alatt tettek-e kí­sérletet a megvesztegetésére? Viccesen fogalmazva azt monda­nám, hogy az istennek se akart senki megvesztegetni, de szeren­csére azt válaszolhatom, hogy igazából nem. Egyetlen bágyadt kísérlet történt, de az is inkább komikus, mint komoly próbálko­zás volt. Örményországban ké­szültem egy Ararat Jereván­CSZKA Szófia UEFA Kupa vissza­vágó mérkőzésre, amikor a hazai klub vezetői sejtelmesen félrehív­tak és közölték velem: borzasztó hálásak lennének, ha továbbjut­nának. Azt feleltem, hogy rajtam nem fog múlni, csak rúgjanak eggyel több gólt, mint az ellenfe­lük az első mérkőzésen és ne kap­janak egyet sem. Ami azt illeti: Szófiában 4:0-ra kaptak ki, és már csak ezért sem értettem, hogy mit akarnak tőlem. A mér­kőzésen végül nem született egyetlen találat sem. A jövőben minden kapcsolatot meg kíván szakítani a labdarú­gással? Semmiképpen sem. Szívesen segí­tenék a szövetségben, akár társa­dalmi munkában is. Ha a jövőben akad valamilyen lehetőség, kap­csolatba kerülök még a futballal. LABDARUGÓ SZUPERLIGA Áll. forduló eredményei: • Artmedia Petržalka­FC Košice 0:4(0:1) • KOBA Senec­Tatran Prešov 2:2 (0:1) • FC Nitra­DAC 2:0 (2:0) • Ružomberok­Baník Prievidza 1:1 (1:0) • HFC Humenné­MŠK Žilina 3:1(1:1) • Dubnica­Dukla B. Bystrica 1:0 (0:0) • Inter­Trenčín 1:1 (0:1) A bajnokság állása: 1. FC Košice 11 7 1 3 24:13 22 2. Inter 11 6 4 1 18:7 22 3. Prešov 11 6 2 3 16:15 20 4. Žilina 11 6 0 5 20:15 18 5. Trnava 11 5 3 3 12:8 18 6. Nitra 11 6 0 5 11:11 18 7. Slovan 11 4 4 3 11:7 16 8. Trenčin 11 4 3 4 15:10 15 9. Ružomberok 11 4 3 4 13:12 15 10. Dubnica 11 4 2 5 8:14 14 11. Senec 11 3 4 4 14:15 13 12. Petržalka 11 3 3 5 14:19 12 13. B. Bystrica 11 4 0 7 13:19 12 14. Humenné 11 3 2 6 11:16 11 15. Prievidza 11 3 2 6 13:21 11 16. DAC 11 2 3 6 10:21 9 A következő forduló párosítása: Trenčín-Slovan, Košice-Trnava, Prievidza-Petržalka, Žilina-Ružomberok, Prešov-Humenné, B. Bystrica-Senec, DAC-Dubnica, Inter-Nitra. Nem kis meglepetésre a hullámvölgyben lévő trencséniek ponttal tá­voztak az éllovas Inter otthonából. Felvételünkön Kratochvíl (a labdá­val) Horvatovič díszkíséretében kapura tör (Fotó: Eugen Vojtíšek) Női kézilabda Szlovákia Kupa - Nyitra Biztos hazai győzelem TASR-TUDÓSÍTÁS Nyitra. Tegnap befejeződött a nyitrai nemzetközi női kézilabda­torna, amelyen Svédország, Ro­mánia, Szlovákia A és B csapata in­dult. Az utóbbi a szereplést vissza­mondó jugoszlávok helyett ját­szott a seregszemlén. Tomáš Kuť­ka edző védencei az utolsó mérkő­zésükön 31:24 (15:10) arányban legyőzték a B-együttest, s pont­veszteség nélkül végeztek az élen. EREDMENYEK: Szlovákia A-Romá­nia 36:21, Svédország-Szlovákia B 26:20, Szlovákia A-Svédország 28:25 (16:13), Románia-Szlovákia B 29:22 (14:10), Svéd­ország-Románia 30:29 (14:15). Szlovákia A válogatottja többnyire a következő összeállításban játszott: Ivánková, Uhráková-Lapinová, Reisenbüchlerová, Kolečániová, Velická, Fiaska, Vlčková, Gugovova, Dubajová, Kuťková, Hrčková. A torna végeredménye: 1. Szlovákia A 3 3 0 0 95:70 6 2. Svédország 3 2 0 1 81:77 4 3. Románia 3 1 0 2 79:88 2 4. Szlovákia B 3 0 0 3 66:86 0 Női testépítő- és fitness-világbajnokság, Sydney Négy szlovák érem TASR-TUDÓSITÁS Sydney. A szlovák lányok két arany-, egy ezüst- és egy bronzér­met szereztek a női testépítő- és fitness-világbajnokságon. Klaudia Kinská lett a fitness abszolút győz­tese a 160 cm fölötti kategóriában, míg Iveta Chrt'anová egy magassá­gi csoporttal lejjebb lett első. Rá­adásul Alena Bálázóvá ezüstérmet szerzett. A testépítők között a Mi­riam Pešchlová-Juraj Vrábel ve­gyespáros a harmadik helyen vég­zett. A győztesek között volt két lengyel, egy-egy svájci és orosz versenyzőnő. Iveta Chrťanová megvédte az Alicantéban szerzett világbajnoki címét, Kinská először indult világ­versenyen, és rögtön nyert. Az em­lített sikerek azt eredményezték, hogy Szlovákia négy éremmel a nemzetek versenyében a legjobb­nak bizonyult - Nagyszerű siker a négy érem, jobban szerepeltünk, mint Ali­cantéban. Ha még az Európa-baj­nok Silvia Malachovská is indul­hatott volna (a válogatóverse­nyen csak 3. lett, egy országot csupán két sportolónő képvisel­hetett), akkor még nagyobb lett volna az örömünk - mondta Michal Čapla, a Szlovák Testépítő Szövetség elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents