Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-18 / 240. szám, hétfő

8 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 18. Szakértő. Ez áll majd Varga Péter neve előtt Szabó Ildikó készülő filmje, a Chacho Rom stáblistáján Pozsony. A Magyar Intézet értesíti az érdeklődőket, hogy megvál­tozott a műsorukban feltüntetett budapesti Purcell Kórus koncert­jének időpontja. Az eredetileg október 19-re tervezett koncertre október 20-án kerül sor a jezsuiták templomában 19.30 órától, (ű) Arthur Miller kitüntetése New York. Félévszázados mun­kássága elismeréséül a Gish-ala­pítvány díjában részesült az el­múlt héten Arthur Miller, a XX. századi drámaírás kiemelkedő alakja. Az elismerést s a velejáró 200 ezer dollárt a manhattani Hudson Theater épületében vette át „az amerikai irodalom erkölcsi iránytűjeként" méltatott, 83 esz­tendős alkotó, aki még ma is min­dennap ír. Miller a díjjal kapott pénzösszeget New York-i művész­csoportok támogatására kívánja fordítani - írta az AP. (MTI) „Az amerikai irodalom erkölcsi iránytűje." (Archív) AAOZI POZSONY HVIEZDA: Kuckók (cseh) 15.30, 18 Pikáns kísértés (am.) 20.30 OBZOR: Krisztus utolsó megkísértése (am.) 16.30 Pikáns kísértés (am.) 19.15 Vadiúj vadnyugat (am.) 21 MLADOSŤ: Kuckók (cseh) 15, 17.30, 20 YMCA: Vadiúj vadnyugat (am.) 15.30, 18, 20.30 NOSTALGIA: Szerelmek Lisszabonban (ném.-port.) 901-ES FILM­KLUB: Brian élete (ang.) 20 CHARLIE CENTRUM: 101 kiskutya (am.) 17 Bigyó felügyelő (am.) 17, 20.45 Tíz dolog, amit utálok benned (am.) 17, 18.45 Amikor egy férfi szeret egy nőt (am.) 20.30 Mondd, mi a szerelem (svéd) 18.15 KASSA TATRA: Mátrix (am.) 15.45, 18, 20.15 CAPITOL: Vadiúj vadnyu­gat (am.) 15.45, 18, 20 ÚSMEV: Kuckók (cseh) 16 Pikáns kísértés (am.) 18, 20 DRUŽBA: Bigyó felügyelő (am.) 16, 18, 20 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 17, 19.30 LÉVA - SLOVAN: Miami rapszódia (am.) 19 GÚTA - VMK: Mátrix (am.) 18.30 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Star Wars: Baljós árnyak (am.) 19 GYOR CINEMA CITY: Csillagok háborúja: Baljós árnyak (am.) 14.30, 17, 19.45 Bigyó felügyelő (am.) 14.30,16.30,18.30, 20.30 Apafej (am.) 14.30, 16.30, 18.30, 20.30 Tökéletes katona 2. (am.) 14, 16, 18.30, 20.30 Sztárom a párom (ang.) 14.30, 18, 20.30 Mátrix (am.) 14.45, 17.30, 20.15 Múmia (am.) 18,20.15 Színekkel mutat meg jellemeket Selye János Kollégium: jelentős siker már az első évben Frézes, óarany ruhák, köves gyűrűk, kar- és nyakékek, ka­lapok világában kalauzol Var­ga Péter. A lednicei kastély hátsó szárnyában ez az ő biro­dalma. Király Tamás jelmez­tervezővel ő komponálta meg a Chacho Rom színvilágát. SZABÓ G. LÁSZLÓ Színekről, anyagokról, stílusról, összhatásról rengeteget tud. A Be­nedek Miklós által játszott főko­mornyik kabátjának szabásformá­járól, sujtásrendszeréről és zsinór­ozatáról ugyanazzal a szakmai megszállottsággal beszél, mint Zsótér Sándor Hercegének külön­böző gyűrűiről. Pontosabban a gyűrű köveiről. Mert a kövek jele­netről jelenetre változnak. Hideg viola szín kerül a gyűrűbe, amikor a Habsburg-házbeli József főher­ceg rádöbben, hogy a cigányokat ő sem tudja megállítani, de például a toronyban, amikor már a barátját és a kedvesét is elveszítette, nedv­zöld követ hord a gyűrűjében. Ami az új élet jele. A kő mindig a lelki­állapotát tükrözi. „Bizonyos esetekben művészileg elszállhat az ember - állítja Varga Péter -, néhány dolog magyaráz­ható a Herceg ideggyengeségével, szélsőséges magatartásával is, a korhűségről azonban nem lehet megfeledkezni. Különben szétes­ne, infantilis játéknak tűnne az egész konstrukció." Az extremitásokat Varga Péter sem zárja ki az életéből. Másfél évig há­rom magyarországi falu lelki pász­toraként működött. Teológiai ta­nulmányokat Görögországban és Olaszországban folytatott, fő dip­lomáját azonban ikonfestészetből és az ehhez tartozó társtudomá­nyokból szerezte Cipruson. Kultúr­történetet, mitológiát, a szentírás magyarázattechnikáját is ott ta­nulta különböző kolostorokban. „Ózdon születtem, de tizennégy évesen már Görögországba utaz­tam. Jártam a magam útját. Először csak egy kisolló, egy törülköző és egy fogkefe volt nálam. Később már pénz és fogkefe nélkül is boldogul­„Ha fehérben vagy, akkor adsz, kisugárzói. Ha feketében, akkor feltöltődsz." (Dömötör Ede felvétele) tam. A természetre hagyatkoztam. A maga valójában éltem meg az or­szágot. Fogkefe helyett faágat hasz­náltam, fogkrém helyett növényi nedveket. Cipruson is sok mindent tanultam. A legnagyobb leckéket az élet adta fel. Rájöttem, mi a látszat és mi van mögötte. Hogy itt, mife­lénk az ember inkább csak a tech­nokrácia kiszolgáló eleme. Élni, érezni a valóságot ott tudom iga­zán, a görögök között. Szedtem én ott gyapotot is. Úgy éltem, ahogy ők. Kapáltam, műveltem a földet. Ott nem voltak felvett pózaim. Az voltam, aki vagyok." Király Tamás felé a művészet so­dorta. Ahogy ő mondja: a dolgok színtani része. „Nem tudom, hol ér véget az ő mun­kája, és hol kezdődik az enyém. A határok összemosódnak. A jelme­zek, a kellékek, a maszkok kivitele­zésében teljes valómmal ott vagyok mellette. Ha fantáziát látok valami­ben, akármilyen reménytelennek tűnik is, belemélyedek. Ebben a filmben például háromféle cigány­tábor van jelen. A lovárok, a szén­és mészégetők, valamint a mutat­ványosok. Ez három különböző vi­lág. A lovárok már elmagyarosod­tak, az urbanizáltság jelentkezik náluk. Vásárokba járnak, ez az élte­rő elemük. A mutatványos férfiak színesek, mert festik magukat. A körmüket, a szemüket, a szájukat. Élni, érezni a valósá­got ott tudom igazán, a görögök között. Öltözködésük egyszerűen kirívó. Zöldhöz lilát, ibolyaszínhez kád­miumnarancsot vesznek. Én a fehé­ret és a feketét szeretem. Ha fehér­ben vagy, akkor adsz, kisugárzói. Ha feketében, akkor feltöltődsz. A fekete elnyel. Szív magába." Lágy, loknisabb kosztümök mellett szögletes, rakott, keményített ru­hák. Ahány jelmez, annyi jellem. Mást kap egy metsző tekintet és egészen mást egy érzéki arc. A tár­salkodónő kalapján madarak. A fe­csegés szimbólumai. Itt minden kellék, minden ruhadarab a figurá­ról beszél. ,A jó kosztüm sok mindenről árul­kodik. Megmutatja, mi zajlik le be­lülről a figurában, jelzi, milyen a kapcsolata a többiekkel, hogyan alakul a személyisége. A dolgok magvát, gyökereit keresem min­denben. Ez a film is a gyökerekig megy le. Nem a levelek, hanem a gyökerek a fontosak. Hogy mi vár rám a Chacho Rom után? Majd ki­derül. Én nem határolom be az éle­temet. Nem zárok ki belőle semmit. Bármi jöhet, ami emberi és művé­szet. De ha kapálni kell, attól sem ijedek meg. Voltam már szegény is, gazdag is. A gazdagság teher. Nyo­masztó teher. Posvány. A szegény­ség sem jobb, de megvan a maga szépsége. Márquez regényeiben is ezt érzem. A szegénység: szabad­ság. Semmid sincs, de tiéd a világ." Purcell Kórus: megváltozott időpont Oxfordi mintára Százötven évvel ezelőtt hunyt el Frédéric Francois Chopin, a zongora poétája Eredeti, független, forradalmi ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Komárom. Szombaton a Tiszti Pa­vilon dísztermében ünnepélyes ke­retek között, számos neves hazai és külföldi vendég, valamint a magyar oktatási minisztérium képviselői részvételével zajlott a második éve működő Selye János Kollégium év­nyitója. A szlovákiai magyar értel­miségi elit kinevelését célzó intéz­mény már fennállásának első évét is jelentős eredményekkel zárta: 14 hallgatója 22 publikációt jelentetett meg, és különböző nemzetközi konferenciákon több rangos díjat nyert. Az idén 13-mal bővül a hall­gatók száma, együtt 27-en lesznek az ország valamennyi egyeteméről. Ünnepi beszédében Kroó Norbert, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkára dicsérően szólt arról, hogy míg az elit- és a tömegképzés össze­Hallgatói nemzetközi konferenciákon rangos díjakat nyertek. hangolása világszerte gondot je­lent, a komáromi Selye János Kollé­gium jó úton halad, hogy megoldja ezt a problémát. A legnevesebb nyugati egyetemeken - így például Oxfordban és Cambridge-ben - be­vált tutorális oktatás esélyt jelent a szellemi felemelkedésre. Törekvé­seink megvalósítására összefogásra van szükség, mert mások ugyan se­gíthetnek, támogathatnak, de saját érdekeinket nem képviselhetik, azt csakis mi tehetjük - hangsúlyozta az MTA főtitkára. Harna István épí­tésügyi miniszter elmondta: erősen érződik a jól képzett magyar szak­emberek hiánya. Az MKP, amely a kormánykoalíció tagja, ezt különö­sen akkor tapasztalta, amikor kerü­leti, járási szinten igyekezett embe­reket találni a felelős posztok betöl­tésére. A Selye Kollégium azonban reményt ad arra, hogy a jövőben már nem lesznek ilyen gondok. Ezt bizonyítja, hogy a felvételi vizsgák­ra nagyon tehetséges fiatalok je­lentkeztek, akik közül nem volt könnyű kiválasztani a legjobbakat ­hangsúlyozta a miniszter. Szabó Sándor, a kaliforniai egyetem pro­fesszora, Selye János utolsó magyar tanítványa mestere példájával buz­dította a hallgatókat; minden elér­hető, csak akarni kell. Selye a kreati­vitást, az eredeti gondolkodást tar­totta a tudósok legértékesebb tulaj­donságának. Nagyon fontosnak te­kintette a racionális célratörést, de a józan belátást, az adott feltételek­hez való alkalmazkodást is: „Harcolj mindig, ha a cél nemes, de ne állj el­len, ha nem érdemes" - idézte Selye tanácsát Szabó professzor. Bauer Győző akadémikus a magasabb cé­lok elérésének vágyát hiányolva ar­ra biztatta a kollégium növendékeit, hogy merjenek álmodni, mert a megálmodott célok csak látszólag elérhetetlenek, mint azt a történe­lem és a tudománytörténet számos esete is bizonyítja. Legyen egy több­re képes magyar elit, amely számá­ra a szlovákiai magyar egyetem lét­rehozása nem jelenthet megvalósít­hatatlan álmot, mert emberileg, szakmailag is képes megteremteni a működéséhez szükséges feltétele­ket - mondta Bauer Győző, (vk) Magyar Kulturális Napok Telt ház és jó hangulat Prága. Telt ház és kitűnő hangulat volt - ez ugyan tömör, de feltétle­nül örömteli értékelése a hét végén Prágában lezajlott Magyar Kulturá­lis Napoknak, amelyet immár ha­gyományosan a Cseh- és Morvaor­szági Magyarok Szövetsége rende­zett. Nyilvánvaló ugyanis, hogy né­zők nélkül egy ilyen rendezvény mit sem érne. Prágában pedig volt érdeklődés, s a nézők között ezúttal sok volt a fiatal, egyetemista is. Lát­nivaló is volt bőven. A rendezvény keretében pénteken a Magyar Kul­turális Központban megnyílt Dúdor István festőművész emlékkiállítása. A tragikusan elhunyt festőnk műve­it, amelyekből ízléses katalógus is készült, Farkas Veronika válogatta össze s rendezte tárlatba. A szom­bati főműsorban Duka Zólyomi Ár­pád parlamenti képviselő, a Csema­dok Pozsonyi Városi Választmányá­nak elnöke emlékezett meg a Cse­madok megalakulásának 50. évfor­dulójáról, valamint ecsetelte a szlo­vákiai magyarság jelenlegi helyze­tét. A jó hangulatról mindkét nap a besenyői citerazenekar, valamint a Csallóközkürti Népdalkör gondos­kodott. Becske Katalin, a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetsé­gének ügyvezető titkára lapunknak nyilatkozva elégedettségének adott hangot. A csehországi magyar szö­vetség, amely jövő tavasszal ünnep­li megalakulásának 10. évforduló­ját, ismét bizonyított. A rendezvény a cseh kulturális tárca anyagi támo­gatásával valósult meg. (kj) MTI-PANORÁMA Százötven éve halt meg Párizsban Frédéric Francois Chopin, a zongora poétája. 1810-ben született Zelazo­va-Wolán, Lengyelországban. Apja lengyelországi francia emigráns volt. Chopin már hatévesen zongo­rán játszott, s új dallamokat is írt. Nyolcévesen lépett fel először nyil­vánosan, s mint csodagyerek, szíve­sen látott vendég lett a szalonok­ban. 16 évesen beíratták a Varsói Konzervatóriumba, ahol tanára, J. Eisner felismerte élénk zenei fantá­ziáját. Javaslatára jutott el Bécsbe, ahol nagy sikert aratott, s több mű­vét is kiadták. 1830-ban ismét Bécs­be ment, de újszerű zenéje itt nem biztosította tanulmányai folytatá­sát, ezért Párizsba utazott. Chopin rokonszenvezett az 1830­ban kitört oroszellenes lengyel fel­keléssel, ekkori művei is hazafias szelleműek, Varsó elestének hírére szinte összeroppant. Első párizsi fel­lépésein rádöbbent, hogy finom bil­lentése - főleg nagyobb teremben ­nem mindenkinek tetszik. Mégis, kapcsolata a Rothschild-családdal a párizsi szalonok kedvencévé tette. Ekkori zongoraművei megkapó köl­tői etűdök - a g-moll ballada, a Fan­tasie-Impromptu és a nemzeti érzés ihlette mazurkák és polonézek. Párizsban szerelme tárgya George Sand, a kihívó életet élő írónő volt. Egy ideig George Sand nohant-i há­zában éltek, majd visszatértek Pá­rizsba, ahol Chopin számos sikeres koncertet adott. Tanítani kezdett, amit kitűnően honoráltak, s mivel növekedett a kereslet művei iránt is, jómódban élhetett. Egészsége azon­ban gyenge maradt, s minden nyá­ron Nohant-ba ment. Itt születtek kísérletezőbb, nagyobb lélegzetű művei, az f-moll fantázia, az Asz­dúr ballada, a h-moll szonáta, a Barcarolle és a Polonéz-fantázia. George Sand-hoz fűződő viszonya azonban egyre feszültebb lett, 1848-ban szakítottak. A párizsi for­radalom is megrázta őt, ezért az év nyarát_Angliában és Skóciában töl­tötte. Ősszel tért vissza Párizsba, de tavaszra annyira megromlott egész­sége, hogy egy elővárosba költözött a frissebb levegő miatt. Végrende­letében azt kérte, hogy temetésén Mozart Requiemjét játsszák. 1849. október 17-én hunytéi. Chopin csalódást okozott Elsner­nek, mert nem írt lengyel operát, Mickiewicznek, mert sokat járt az arisztokraták szalonjaiba, sok kri­tikusnak, akik csak nagyszabású akadémikus művekkel mérték a művészi teljesítményt - de fogéko­nyabb kortársai felismerték valódi értékeit. Híveit magával ragadta megdöbbentő eredetisége, amely tökéletes zongoratudással páro­sult. Zenéje romantikus, de men­tes a romantika külsőségeitől, minden műve klasszikusan tiszta és csiszolt. Chopin a zene halhatat­lanja a lélek zugaiba hatoló érzé­kenysége és a zongorából elővará­zsolt új hangzásai révén. A legere­detibb alkotók egyike, egyetlen érett műve sem épül régebbi, kész formára. Zenei világa épp ellenté­te Beethovenének, az övében fan­táziagazdagság uralkodik, nem a gazdaságos építkezés dominál, a dallamformálás nyugtalan, szeszé­lyes és különös, új formát teremt. E művészet eredeti, független, forra­dalmi, s ilyen volt ő maga is. Az ő fantázia-formája a romantika fő­mintája, mely nélkül a XIX. század zenéje el sem képzelhető. Zenei nyelve eredeti, ő a legkönnyebben felismerhető zeneszerző. Csaknem kizárólag zongoraműveket írt, s zongora nélkülit egyet sem. Liszt pianista stílusa is Chopinen alap­szik, de virtuózabb és a zenekari hatások felé tolódik, míg ő meg­maradt a tiszta zongorahang mel­lett. A lengyel népzene fordulatait polonézeibe és mazurkáiba iktat­ta, így a romantikus népies muzsi­ka megindítója lett.

Next

/
Thumbnails
Contents