Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-16 / 239. szám, szombat

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 16. Ralston tábornok az elnök jelöltje Washington. Bili Clinton amerikai elnök csütörtökön hivatalosan is Joseph Ralston tábornokot, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának helyettes vezetőjétjelölte a NATO európai fegyveres erői új főparancsnokának. Ralston jelölése már korábban kitudódott, s ez a lépés kisebb vihart is keltett NATÓ-körökben: emiatt ugyanis Wesley Clarknak a tervezettnél néhány hónappal korábban kell távoznia, miközben a NATO éppen Clark vezényletével vívta a koszovói légi hadjáratot. (MTI) Heves harcok Sri Lankán Colombo. Összegzett adatok szerint hetvenen vesztették életüket csütörtökön Sri Lanka északi és keleti részén a kormánycsapatok és a Tamil Eelam Felszabadító Tigriseinek két összecsapása következtében. Hivatalos katonai források szerint a tamil fegyveresek veszteségei voltak nagyobbak; 55 tamil harcos esett el, a hadsereg embervesztesége pedig 15 fő volt. (MTI) Új kínai rakéta van készülőben Hongkong. Lapjelentéseszerint Kína sikeres számítógépes szimulációs kísérleteket végzett egy új, nagy hatótávolságú, atomtöltet hordozására képes rakétával. A három fokozatú, öt-nyolc robbanófejjel ellátható rakéta hatótávolsága 12 ezer kilométer lesz, tehát képes lenne elérni Európa bármely részét és az Egyesült Államok nagy részét. (MTI) Egyetértés Koszovó ügyében Berlin. A háromnapos németországi látogatáson tartózkodó Eduard Sevardnadze grúz elnök és Rudolf Scharping német védelmi miniszter tegnap Berlinben egyetértett abban, hogy a Balkánon minden népnek biztosítani kell az önrendelkezés jogát. Látogatása végén Sevardnadze elutazik Türingiába, ahol a jénai egyetem díszdoktorává avatják. (MTI) Rudolf Scharping egyetértett vendége véleményével (Archivum) Végre kiderülhet az igazság Párizs. II. Hasszán marokkói uralkodó halála elháríthatja az akadályokat a neves ellenzéki vezető, Mehdi Ben Barka párizsi eltűnéséről szóló szigorúan bizalmas francia akták közzététele elől - hangoztatta reményét a marokkói ellenzéki politikus fia, aki az új királytól, VI. Mohamedtől a napokban kapta meg az értesítést: ha kívánja, ő és Franciaországban élő családja is megkaphatja a marokkói állampolgárságot. (MTI) Palesztin foglyok Megkésett szabadulás Askelón. Izrael tegnap hajnalban megkezdte a palesztin foglyok 151 fős csoportjának szabadon bocsátását. A közép-izraeli Askelón és a déli Negev sivatag egyik börtönéből szabaduló palesztinokat autóbuszokon szállították öt átkelőhelyre, ahonnan már szabadon hazatérhetnek ciszjordániai és gázai othonukba. „Alá kell írniuk egy nyilatkozatot, amelyben megfogadják, hogy nem esnek vissza a terrorizmusba" - mondta az izraeli büntetésvégrehajtás szóvivőnője. Az eredetileg október elsejére tervezett intézkedést késleltette Izrael és a Palesztin Hatóság vitája a szabadságukat visszanyerők listájáról. Végül is bekerült a szabadulók közé tucatnyi olyan palesztin is, akik zsidók halálát okozó pokolgépes merényletekért felelős muszlim szervezetekhez tartoznak. 38 szabaduló ölt meg olyan ciszjordániai vagy gázai palesztinokat, akik „kollaboráltak" az izraeli hatóságokkal. A szabadulók között van 37 külföldi (iraki, iráni, szudáni, egyiptomi, illetve szíriai) állampolgár is. Ehud Barak és Jasszer Arafat szeptember 5-én Sarm es-Sejkben létrejött megállapodása után négy nappal Izrael már elengedett 199 palesztin foglyot, és megígérte, hogy decemberben, a ramadán alkalmából még egy csoport szabadul. (MTI) Az Európa Tanács felhívása a cseh kormányhoz A falak ideje lejárt MTI-HIR Strasbourg. Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára tegnap felszólította a cseh kormányt, hogy tegyen meg minden tőle telhetőt annnak a falnak az eltüntetése érdekében, amely az észak-csehországi Ústí nad Labemben választja el a romákat a település többi lakójától. A főtitkár Otakar Motejl cseh igazságügy-miniszterrel folytatott strasbourgi tárgyalásain megállapította, hogy a közösségek közötti problémák falépítéssel való megoldása ellentétes a demokráciának és az emberi jogoknak az ET által védelmezett elvével. - Különösen elfogadhatatlan ez tíz évvel a berlini fal leomlása után - fűzte hozzá. Ugyanakkor elégedetten szólt arról, hogy a cseh kormány egyértelműen szembeszállt a „szégyenfal" felépítésével, a cseh parlament pedig épp most fejezte ki egyetértését a kormánnyal, nagy többséggel ajánlva a fal lebontását. A főtitkár hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács „kész segíteni a cseh hatóságoknak a romák és a többségi lakosság közötti viszony javításában", és megemlítette a nemzetközi szervezet együttműködését a brnói hatóságokkal az ottani romák helyzetének javítását célzó stratégiai terv végrehajtásában. p Immár Musarraf Pakisztán teljhatalmú kormányfője Államfő haptálcban • jt'MW " n •XaS Palesztinok üdvözlik szabaduló családtagjaikat az egyik átkelőhelyen. (ČTK/AP) Lezárult az orosz hadműveletek első szakasza, elfoglalták Csecsenföld egyharmadát Átkelnek a Tyereken Moszkva. Az orosz erők tegnap elfoglalták a Groznijtól 25 kilométerre nyugatra fekvő Goragorszk települést, s folytatták előrenyomulásukat a csecsen főváros irányában. MTI-TUDÓSÍTÁS Viktor Kazancev, az észak-kaukázusi katonai körzet, s egyben a csecsenföldi orosz hadseregcsoport parancsnoka tegnap úgy nyilatkozott, hogy befejeződött a biztonsági övezet létrehozása, s ezzel lezárult a hadműveletek első szakasza, amelynek keretében Csecsenföld egyharmadát foglalták el. A vezérezredes szavai szerint a szövetségi erők csapatátcsoportosításokat hajtanak végre, s ma kezdetét veheti az „antiterrorista akció" második szakasza, amelynek célja „a bandák megsemmisítése Csecsenföld egész területén", így a Tyerek jobb partján és a déli területeken. Kazancev szavaiból nem derült ki, hogy e „második szakasz" megegyezik-e az orosz sajtóban már korábban megszellőztetett haditervvel, amelynek értelmében az orosz csapatok még a tél beállta előtt a köztársaság déli részén lévő hegyekbe szorítanák a csecsen erőket, fokozatosan szűkítve az ostromgyűrűt. Emlékezetes, hogy a A csecsenek elvesztették harci technikájuk több mint felét. Tyerek bal partját elfoglalva a szövetségi erők megkerülték a településeket, ahol egyes források szerint sok csecsen fegyveres lehet még mindig. Orosz adatok szerint a csecsenek 20 ezer fegyverest állíthatnak szembe a több mint félszázezres orosz haderőcsoportnak, de a szakadár fegyveres osztagok egyelőre nincsenek egységes parancsnokság alatt, s elvesztették harci technikájuk több mint felét. Az orosz hadvezetés tegnap elismerte, hogy - habár Moszkva a minimumra kívánta leszorítani a veszteségeket - Csecsenföldön eddig 47 katona halt meg és 33 megsebesült a hadműveletek első szakaszában. Az orosz belügyi alakulatok - amelyeknek feladata ezúttal a második vonal biztosítása, a már elfoglalt területek hátországi védelme - az elmúlt két hétben hét halottat és 21 sebesültet vesztettek. így az összesített csecsenföldi orosz veszteségek a hadjárat kezdete óta 54 halottat és ugyanennyi sebesültet tettek ki. Orosz állítások szerint ugyanakkor csaknem kétezer csecsen fegyverest tettek ártalmatlanná. Hivatalos orosz források szerint a szövetségi erők egy páncélost, öt páncélozott harcjárművet, két különleges járművet és hét gépkocsit, továbbá három repülőgépet vesztettek. Állítíag a csecsenek csak egyet lőttek le, kettő műszaki hiba miatt zuhant le. Az eddigi legátfogóbb elemzés a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások költségeiről 30 milliárd font fölött a számla MTI-TUDÓSÍTÁS London. A Jane's Defence Weekly című brit katonai szaklap szakértői szerint a 30 milliárd fontot is meghaladja a koszovói háború számlája. A szakértők a BBC felkérésére az eddigi legátfogóbb elemzést készítették el a Jugoszlávia elleni NATO-légicsapások költségeiről, annak gazdasági, emberi kihatásairól. A végösszeg még magasabb is lehet, mivel a számításokban nem vették figyelembe a környezeti károk helyreállításának költségeit. A becsült 31,67 milliárd font (csaknem 50 milliárd euró) mintegy kétharmada Jugoszlávia és Koszovó újjáépítéséhez szükséges. Az újjáépítés költségei - 20,5 milliárd font - hétszeresen meghaladják a NATO katonai akciójának összköltségét. A NATO-tagállamoknak a 78 napig tartó bombázások 2,63 milliárd fontba kerültek, körülbelül ennyi annak a 23 ezer bombának és rakétának az értéke, amelyet a jugoszláv hadsereg létesítményeire, egységeire ledobtak, plusz a felhasznált üzemanyagnak és a repülőgépek, hadihajók üzemeltetésének költségei. Csupán a légiháború első napján több mint 44,4 millió font értékű fegyvert használtak fel, köztük a manőverező robotrepülőgépeket, amelyek beszerzési ára darabonként meghaladja a 800 ezer fontot. A légicsapások első hetében a bevetett repülőgépek üzemanyag-költségének számlája 150 millió fontra rúgott. A koszovói békefenntartás becsült összege 6 milliárd font, a humanitárius segítségnyújtásé 2,54 milliárd font. Egyetlen Duna-híd szétbombázása 6 millió fontot emésztett fel, újjáépítése viszont 10 millió fontba kerül majd. A szerbiai Zastava autógyár elleni légitámadások költségei szintén 6 millió fontra rúgnak, ám a gyár újjáépítése 45 millió fontot emészt fel - mutat rá a felmérés. A BBC emlékeztet arra, hogy Jugoszlávia a légicsapások következtében elvesztette ipari kapacitásának 44 százalékát. A G17 független szerb közgaszdász csoport 1,74 milliárd fontra tette a szerbiai ipari termelésnek okozott károk mértékét. A háború környezeti következményei azonban 10 millió ember vízellátását veszélyeztetik, 500 ezer aknától és mintegy 10 ezer fel nem robbant bombától kell mentesíteni az országot. Ami a koszovói háború emberveszteségeit illeti, a BBC összegzése szerint a szerb hadsereg 11 ezer albánt ölt meg Koszovóban a légicsapások idején, míg a NATO-bombázásokban 600 szerb katona és 2000 polgári személy vesztette életét. MTI-HIR Iszlámábád. A pakisztáni hadsereg tegnap, három nappál Navaz Sarif miniszterelnök polgári kormányának megdöntése után végérvényesen magához ragadta a hatalmat. Pervez Musarraf tábornok, a katonai államcsíny vezetője rendkívüli állapotot vezetett be, feloszlatta a parlamentet, hatályon kívül helyezte az alkotmányt és az ország „legfelsőbb katonai kormányzójának", gyakorlatilag teljhatalmú miniszterelnökének nyilvánította magát. Ezzel egy időben hozzálátott, hogy a kulcsfontosságú állami tisztségeket vezető beosztású katonatisztekkel töltse be. Az egyetlen alkotmányos tisztség, amely formálisan érintetlen maradt, Mohamed Rafik Szkuratov-ügy Tarar köztársasági elnöké, aki ezentúl a tábornok alárendeltje. A pakisztáni állami televízó közölte, hogy a rendkívüli intézkedések bevezetését „egy ideiglenes alkotmányos rendelkezés" tette lehetővé a vezérkari főnök számára. Az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint szertefoszlott a remény arra, hogy Pakisztán rövid időn belül visszatér a demokráciához. Titkosszolgálati források szerint Pervez Musarraf azután döntött a hatalom immár végleges megragadása mellett, hogy két napon át hiába győzködte a parlamenti képviselőket: hívják vissza tisztségéből Navaz Sarif miniszterelnököt. A parlamenti ülés összehívását tegnapra tervezték, akkor választottak volna új miniszterelnököt is. Berlinben márciusban Nagy pofon Orosz-német Jelcinnek csúcs készül Moszkva. A moszkvai fellebviteli bíróság ptegnap beszüntette az orosz főügyész ellen indított eljárást, s ezzel visszahelyezte állásába Jurij Szkuratovot, akit Borisz Jelcin orosz elnök áprilisban függesztett fel posztjáról, köztisztviselőhöz méltatlan magatartása és korrupció gyanúja miatt. Szkuratov felett az év eleje óta sűrűsödtek a felhők, miután a nyomozás során korrupció gyanúja merült fel Jelcin elnök családja és közvetlen környezete ellen, s a Jelcin család külföldi hitelkártyáiról is tudomást szerzett a főügyészség. A Kreml erőfeszítései a főügyész leváltására rendre kudarcot vallottak: az orosz felsőház szerdán már harmadszor utasította el a főügyész leváltására vonatkozó elnöki kezdeményezést. A moszkvai bíróság pedig tegnap törvénytelennek nyilvánította a Szkuratov elleni nyomozás meghosszabbítására vonatkozó ügyészségi kérelmet, tekintettel a bizonyítékok hiányára. Az alkotmánybíróság novemberben tárgyalja meg, hogy az elnöknek joga volt-e egyáltalán felfüggeszteni állásából a főügyészt. (MTI) Szentpétervár. A következő orosznémet csúcstalálkozóra márciusban kerül sor Berlinben - jelentette be az orosz-német külügyminiszteri megbeszélések után tegnap Szentpétervárott Igor Ivanov. Az orosz külügyminiszter német kollégájával, Joschka Fischerrel megtartott kétnapos konzultációi után nyilatkozott közös sajtóértekezletükön, arról számolva be, hogy e csúcstalálkozó aktív előkészítésében állapodtak meg. Borisz Jelcinnek ezek szerint márciusban Berlinbe kellene utaznia, de az orosz elnök ingatag egészségi állapota miatt idén csak kétszer járt külföldön, gyakorlatilag „villámlátogatáson". Távol-keleti vizitjei is függőben vannak egyelőre, hiszen jelenleg éppen influenzáját gyógyíttatja a Moszkva melletti „Rusz" rezidencián. A német külügyminiszter a szentpétervári sajtóértekezleten megígérte Moszkvának, hogy az Interpol által is körözött csecsen terroristákat letartóztatás fenyegeti német földön. A német kormány tartja magát nemzetközi kötelezettségeihez - szögezte le Fischer. (MTI) Belgrád nem akadályozza meg az EU-segélyt Elferdült logika MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A jugoszláviai hatóságok nem akadályozzák meg az ellenzéki vezetésű szerbiai városoknak szánt európai uniós segély beszállítását, de humanitárius segélynek tekintik a fűtőolaj-szállítmányokat - derült ki Tomiszlav Nikolics jugoszláv kormányfőhelyettes egyik tévényilatkozatából. A Vojiszlav Seselj vezette Szerb Radikális Párthoz (SRS) tartozó politikus emberiességi segélyként emlegette az energiaszállítást, amely emberiességi jellegénél fogva ingyenes. Ezért egyetlen olyan város sem fizettetheti ki a (táv)fűtési díjat lakosaival, amely részesül a tél átvészelését célzó európai uniós fűtőanyag-szállítmányokból. TomiszlavNikolics úgy vélte, hogy a megkülönböztetés alapján nyújtandó segéllyel az EU egyértelmű üzenetet küíd honfitársainak: azoknak a polgároknak van joguk a segítségre, akik a Nyugatra hallgató pártokra szavaztak, és a polgárok jól gondolják meg, hogy legközelebb kire adják voksukat, ha nyugati segélyt akarnak.