Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-02 / 227. szám, szombat

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 2 VENDÉGKOMMENTÁR Bársonyszék a gettóban Ján Čarnogurský igazságügyi miniszter, ha minden igaz, ma a kassai Luník IX. lakótelepen ta­karít társadalmi munkában. Leg­alábbis ezt ígérte meg néhány héttel ezelőtt Jozef Sana polgár­mesternek. Gesztusa azonban nem pozitív példa, inkább a tár­sadalom tanácsta­lanságát és fejetlen­ségét tükrözi. Lassan egy éve, hogy a kassai, „roma gettóként" emlege­tett lakótelep pol­gármestere roma lett. A roma lakos­ságnak - több, har­madik szektorbeli személyiség támo­gatásával - végre sikerült saját emberét beültetnie a polgármes­teri székbe. Kis nagy győzelmet aratva ezzel. Hatalmas dicsőség volt, amikor a munkanélküli ro­ma, Jozef Šana elfoglalta poszt­ját. Egymás kezébe adták a ki­lincset az újságírók, tévéstábok, politikusok, és Šana méltóság­teljesen fogadta a jókívánságo­kat. Látszott rajta, hogy az új funkciótól kissé megriadt, de komolyan veszi. Hangoztatta, hogy a romák rendbe hozzák la­kótelepüket, és a lakbért is fizet­ni fogják. Mára minden megvál­tozott. Az eltelt idő alatt Šana néhány éjszakát kijózanítóban töltött, egy csomó adósságot halmozott fel a zálogházban, ahol a városi hivatalt jelölte meg adósként, és már túl van az első - igaz, egyelőre sikertelen - le­váltási kísérleten. Azok az em­Eva Čobejová berek, akik abban bíztak, hogy a roma önkormányzat sikereseb­ben igazgatja a problémáktól terhes Luník IX.-et, megváltoz­tatták véleményüket. Azok pe­dig, akik a roma polgármestert sohasem vették ko­molyan, kárörvendő­en nevetnek. Az ügy tragikomikus csúcsa Tibor Loran roma po­litikus utazgatása Po­zsonyból Kassára, ahol elöljáróként ve­zeti Šana hivatalát, és foggal-körömmel védi főnökét. A Prácának adott nyi­latkozatából kitűnik, Rudolf Schuster is ta­nácstalan. Az államfő, aki általában mindenre talál re­ceptet, arra a kérdésre, mi le­gyen a Luník IX.-eel, ezt vála­szolta: „Minden lakást nekik kell adni, kezeljék, elvégre van saját polgármesterük. Természetesen a többieket mielőbb el kell on­nan költöztetni, a romák ugyanis veszélyeztetik őket." Ez már egyenlő a kudarc beis­merésével, valamint annak meg­erősítésével, hogy a romáknak gettóban a helyük. Ha a Luník IX. roma önkormányzata nem használja fel a lehetőséget, és nem mossa tisztára magát, ezzel azt jelzi Szlovákiának, hogy a ro­mák még mindig nem valók sem polgármesteri székbe, sem ön­kormányzatba. És ez nemcsak a romáknak okoz csalódást. A szerző a Domino fórum munkatársa. JEGYZET Sértődött soviniszta MADI GÉZA Nincs rosszabb és közveszélyesebb a sértődött politikusnál. Talán csak a sértődött soviniszta politikus. Az ilyen annyira kiszámítha­tatlan, mint egy megsebzett farkas. J. S.-t, akiről szót szeretnénk ejteni, az utóbbi napokban szinte folyamatosan sértegették. Pedig nem lett volna szabad ingerelni, mert már többször bizonyította, hogy nacionalista politikus, azaz olyan, aki könnyen farkassá vál­hat, ha funkcióját, pénztárcáját és (államalkotó) nemzetét éri tá­madás. A nonstop ingerlésnek - pártbeli és parlamenti tisztségéből való menesztésének - az lett a következménye, hogy még az eddigiek­nél is sértődöttebben fejezte ki magát. Valószínűleg józan volt, mert most nem állt ki semmilyen erkélyre, sőt a ragozással sem volt baj. A stílussal azonban annál több. Hogy eddigi társai is ott álltak a sorban - nem csupán ő -, amikor az állami vagyont kellett fosztogatni, azt már régen tudta a polgár, tehát „árulkodásával" nem mondott újat. Állítólag (hajdani) ellenlábasa, A. M. kisasz­szony szintén kivette részét a habzsolásból. Jóllehet, nehéz elkép­zelni, hogy a hölgy tudta volna, mi fán terem a V. M.-féle vadpriva­tizáció. Búcsúzásképpen J. S. megint hallatta a hangját, s nagy dérrel-dúr­ral az egész ország tudtára adta, utóidényben is szeretné látni az Adriai-tengert meg a vízen ringatózó jachtját. Közlendőjét így fe­jezte be: „Üdvözlet minden ökörnek és debilisnek." Hát, enyhén fogalmazunk, ha azt írjuk, hogy a polgármesteri funkción kívül minden tisztségétől megfosztott J. S. újból stílusosan fogalmazott. Ám az ilyen és hasonló szavak már nem képeznek kivételt, ugyanis ellenzéki képviselőtársai is kezdik használni őket. Hát igen, ők is sértve érzik magukat, mert négy évig tartó országlás után meg kel­lett válniuk a hatalomtól. Főszerkesztő: Grendel Ágota (58238318, fax: 58238320) Főszerkesztő-helyettes: Molnár Norben (58238338) Kiadásvezető: Madi Géza (58238341) Rovaivezetők: HolopZsoli - politika (58238338), Sidóll. Zoltán - gazdaság­(58238312), Tallósi Béla - kultúra - (58238313), Urbán Gabriella - panoráma ­(58238338), P. Malik Éva - régió - (58238310). Tomi Vince - spoi l - (58238340) Szerkesztőség: Prievozská 14/A. P. 0. BOX 49, 824 88 Bratislava 26 Hírfelvétel: 58238342.53417054, telefax: 58238343, üzenetrögzítő: 53417054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/6382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/5684 214, Komárom: teL, fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/7329424. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 58238322, fax: 58238321) Hirdetőiroda: 58238262.58238332, fax: 58238331 Szedés és tördelés a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja n CONCORDIA Kft. - Kolárska 8, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDI.ER Kft. - Samorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179 -» t Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.ujszo.com E-mail: redakcia@voxnova.sk - A mi vidékünkön már régóta egyetlen szabad munkahely sincs. Remélem, legalább itt akad egy szabad ka­bin. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ PRÁCA „A romakérdés megoldása terén nagy tapasztalatokkal rendelke­zem" - jegyezte meg Rudolf Schuster államfő, volt kassai főpol­gármester. Szavai szerint a város­ban régebben úgy próbálták átne­velni a roma polgártársakat, hogy minden lakótelepen két-két csalá­dot helyeztek el egy épületben. A szó szoros értelmében égetően szükségesnek látszott kiköltöztet­ni őket a Fő utcából és környéké­rőt, ugyanis megtörtént, hogy te­lente a parkettát használták fűtő­anyagként. A kísérlet nem vált be. A roma családok csoportokba tö­mörültek, számuk lassan kezdte meghaladni a házban élő „fehér" lakókéét, akik aztán jobbnak látták elköltözni. A keverés tehát nem si­került, sőt egyre inkább káros ha­tásai mutatkoztak: hirtelen meg­ugrott az erőszakos bűncselekmé­nyek száma. Egyszer egy gyerek­nek vették el a tízóraiját, másszor fiatalokat bántalmaztak, de előfor­dult, hogy tömegverekedés tört ki egy robogó autóbuszon. Amerikai elnökválasztás: a nagypolitika szemszögéből nézve „egzotikus" személyek szintén indulnak? Beatty és Schwarzenegger is Bill Bradley volt szenátor, aki az amerikai Demokrata Párton belül A1 Gore alelnök egyetlen riválisa az elnökje­löltség megszerzéséért foly­tatott versenyben, mindjob­ban megszorítja a korábban előtte hatalmas előnnyel ve­zető Gore-t. KÁRPÁTI JÁNOS Az Egyesült Államokban a jövő év novemberében tartják az elnökvá­lasztást. Az első előválasztást, amelynek már hivatalos tétje is lesz a jelöltkiválasztás szempont­jából, február elsején rendezik New Hampshire államban. Brad­ley az utóbbi három hónap alatt már több választási adományt gyűjtött össze, mint Gore. A hiva­talban levő alelnök és pártbeli ki­hívója azonban egyaránt elmarad a republikánusok valószínű jelölt­je, ifj. George Bush texasi kor­mányzó mögött, de újabb, a nagy­politika szemszögéből nézve meg­lehetősen egzotikusnak számító személyek is jelezték, hogy foglal­koznak az elnökválasztáson való indulás gondolatával. Ezek egyike Jesse Ventura, Minnesota állam kormányzója. Eredeti neve James János, de a világ „The Body" Ven­tura néven pankrátorként ismerte meg. A lényegében kétpárti amerikai politikai rendszerben az egyetlen érzékelhető súlyú, harmadik poli­tikai erő, a Ross Perot vezette Re­formpárt jelöltjeként győzött ta­valy novemberben a minnesotai kormányzóválasztáson. A párt egyik szárnya most magához akar­ja édesgetni Pat Buchanan radiká­lisan jobboldali tévékommentátort a republikánus pártból. Ez nem tetszik Venturának, aki költségve­tési kérdésekben ugyan konzerva­tívnak, társadalompolitikai ügyek­ben viszont liberálisnak tartja ma­gát. Ventura a Playboy magazin­nak adott interjúban kelt ki a vallá­si konzervatív áramlat ellen, és he­lyezte kilátásba, hogy a Fehér Ház­ban is kamatoztatni szeretné díj­birkózóként szerzett tapasztalata­it. Most azonban még egy ideig hagyja, hadd fárassza egymást és az amerikaiakat Gore és ifj. Bush, és ő majd csak a jövő nyáron száll ringbe. Arnold Schwarzenegger, aki Ven­turánál is híresebb testépítő, vala­mint - olyan alkotások alapján, mint például a Terminátor - film­színésznek is vallhatja magát, a Talk című magazinnal osztotta meg eddigi titkát, hogy szívesen beköltözne a „fehérre meszelt ház­ba", ha a választók is úgy akarnák. Schwarzenegger, házassága ré­vén, befolyásos demokrata körök felé rendelkezik kapcsolatokkal. Ugyancsak a demokratákkal, azon belül is a liberális vonulattal szim­patizál Warren Beatty hollywoodi filmsztár, de ő egyelőre csak lebeg­teti rajongói előtt esetleges indulá­si szándékát. Politikai tapasztalatairól szólva, általában megjegyzik, hogy Beatty már kommunistát is alakított film­vásznon. Az amerikai elnöki tiszt­ség az üzleti élet képviselői közül is rabul ejt egyeseket. Donald Trump ingatlanberuházó és kaszi­nótulajdonos a The Wall Street Jo­urnal hasábjain fejtette ki, hogy Amerikának olyan elnökre van szüksége, mint ő, mert a republi­kánusok saját jobbszárnyuk, a de­mokraták pedig saját balszárnyuk túszai, ő viszont a középen álló amerikai dolgozó férfiak és nők embere. A szerző az MTI tudósítója. Még több mint öt év elteltével is a volt miniszterelnök szerepét szeretnék felnagyítani a DSZM-alvezérek Vladimír Mečiar „esete" Bili Clintonnal GAÁL LÁSZLÓ „Nevetségesek azok az állítások, hogy Vladimír Mečiart mint mi­niszterelnököt egyetlen államfő sem volt hajlandó fogadni" - mél­tatlankodott a DSZM legutóbbi sajtóértekezletén a mozgalom szó­vivője. A tiltakozásra egyebek közt Peter Osuský megjegyzése késztet­te; a demokraták képviselője a Markíza hírműsorában azt mond­ta, hogy a francia elnök ugyan fo­gadta az akkori szlovák kormány­főt, de kétszázötven más személy társaságában. (Ilyen alapon e so­rok írója is állíthatná, hogy Göncz Árpáddal pezsgőzött. Ez is igaz, mert a Magyarok II. Világtalálko­zója alkalmából mint tudósító, az Országgyűlés székházában n ma­gyar államfővel - és még három­száz küldöttel - egyszerre emelte poharát.) A DSZM-szóvivő Osuský szavainak cáfolatául egy fotográfi­át mutatott, amelyen az akkori szlovák kormányfő és az akkori francia elnök karosszékben iil egy­mással szemben. „És még több tu­cat hasonló fényképet mutathat­nék, Mečiar úr találkozott többek között Weizsácker, Clinton és Bush úrral" - érvelt n szóvivő. Arra a kérdésre, mikor fogadta az ame­rikai elnök Vladimír Mečiart, a mozgalom alelnöke, Sergej Kozlík válaszolt. „Pontosan megmondha­tom, magam is jelen voltam 1994 februárjában Prágában az öt ál­lamfő találkozóján, ahol Mečiar ta­lálkozott Clintonnal. Igaz, hogy az akkori államfő, Michai Kováč kísé­retében vett részt a találkozón, de miután a személyes érintkezés so­rán Kováč csődöt mondott, Szlová­kiát a kormányfő mutatta be." Kozlík később részleteiben is ecse­telte az esetet, mondván, a részt vevő államfők közül egyedül Kováč olvasta papírról a szöveget, de lámpalázában kétszer egymás után adta elő ugyanazt. Ezek után vette át a szót Mečiar, és mutatta be az Egyesült Államok elnökének Szlovákiát. Szó ami szó, Michal Kováč sosem volt államférfiúi al­kat, még elnöklésének ötödik évé­ben is képtelen volt egy hosszabb beszédet papír nélkül elmondani. Ilyen szempontból Havellel vagy Gönczcel nem lehet őt egy napon említeni. Bezzeg Mečiar! Neki az­tán sosem kellett papír, mindig is tudort folyékonyan és meggyőző­en beszélni bármiről. És aki csak egyszer hallotta, az talán rá sem jött, hogy mekkora művésze a mel­lébeszélésnek. VISSZHANG Ad: A helyezkedés ideje az MKP-ban, Új Szó, 1999. szeptember 29. Elveszett bizalom Az elemzés hűen igazolja a mai közéletünkre gyakran jellemző el­fogultságot, önző magatartást. Emiatt, még az MKP-n belül is, tel­jesen elveszett a kölcsönös és nél­külözhetetlen bizalom. Kiktől várhatjuk el, hogy e foga­lom értékrendjének oktalan fel­számolásáért vállalják a felelőssé­get? Hűséges szavazóink többsége az erőltetett menetű, ködösített hátterű közös pártépítés lénye­géről valóban méltatlanul keve­set tud. Mégis egyre inkább rá­érez a félretájékoztatás valósá­gára, amely a teljes elszigetelő­désre készteti. Az is szomorú, hogy a párt orszá­gos elnöke igyekezete ellenére szinte zsarolt helyzetben küszkö­dik a kiútkereséssel, a hiányosan működő iránytű alkalmazásával. A létszámilag egyre inkább csök­kenő tagságunk számára megma­gyarázhatatlan marad, hogy miért is volt szükség „a mozgáskorlátolt sziámi ikrek kreálására", a két na­gyobbik politikai mozgalom eseté­ben, miközben a harmadik (libe­rális) szubjektum önálló platform maradhatott. A számonkérés tárgya az is, hogy miért kellett az országosan elfogadott tervezet ellenére ön­kényesen kihagyni az MKP prog­ramjából Az egyházakhoz való viszonyulás című fejezetet. Mi­ért kellett ignorálni a volt moz­galmak sajátos eszmeiségének további ápolását? A keresztény fogalom a platformon belül csu­pán hagyományos politikai di­vatszó? Netán ez csupán átme­neti eszköz volt a személyi célok eléréséhez? Lehetne folytatni. A lévai eset bár tanulságértékű, de a háttere országos szinten nem egyedülálló. Van kiút! Az országos tanács hoz­hat olyan határozatot, hogy a járá­sok jelenlegi küldöttválasztó kon­ferenciáin az országos közgyűlés küldötteit a három volt politikai szubjektumnak megfelelő, igazsá gos kulcs alapján jelölje és választ­hassa. Illetékeseink nagyon jól tudják, hogy ez az egyik fő oka az egyre veszélyesebb kölcsönös bi­zalmatlanság fokozódásának. A fenti javaslat érvényesítése nem sérti a „rossz" vagy éppen „elvisel­hetőnek" tartott alapszabály vo­natkozó pontjait sem. Különben jelenleg még ennek alapján működik az MKP Orszá­gos Tanácsa, az országos elnökség grémiuma, és reméljük, az egye­düli járható út érdekében helyi szervezeteink is. Princzkel József Lekér

Next

/
Thumbnails
Contents