Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-12 / 235. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 14. G

AZDASÁG ÉS FOGY

ASZTÓ

K - HIRDET

ÉS Q Frankfurt mellett Németország számos városában mutatkoznak be a magyar irodalom képviselői Két nagy jubileum jegyében A volt keleti tömb országai közül elsőként Magyarország a Frankfurti Könyvvásár (idei) „díszvendége". Az idén 51. alkalommal megrendezendő frankfurti könyvvásár a világ legnagyobb és legjelentősebb ilyen jellegű rendezvénye, tavaly a látogatók száma elérte a 300 ezret. ÖSSZEFOGLALÓNK „Díszvendéget" 1986 óta hívnak meg, azaz minden évben egy-egy ország mutathatja be áradó bőségben szellemi teljesítményeit Frankfurtban a nagyvilágnak - középpontban az irodalommal. Magyarország előtt Svájc élvezte a rendkívüli lehetőséget, jövőre Lengyelország áll majd reflektorfényben. A magyar szereplésnek két nagy jubileum ad történelmi keretet. Egyrészt Magyarország 2000ben ünnepli államiságának ezredik évét, a másik jubileumot a tíz éwel ezelőtti rendszerváltáshoz kötik a rendezők. Az idén október 13. és 18. között megrendezendő szemlét magyar részről Göncz Árpád köztársasági elnök és a német nyelvterületen igen népszerű Esterházy Péter író nyitja meg, Orbán Viktor miniszterelnököt pedig a határnyitás 10. évfordulója alkalmából rendezendő beszélgetésre várják. A frankfurti magyar bemutató jelszava a „Magyarország határtalanul": az ország hangsúlyozza nyitottságát a közeli és távolabbi szomszédok és kultúrájuk iránt, másrészt a belső nyitottságot, minden stílusirányzat, áramlat el- és befogadását. 1999 egyben a magyar kultúra nagyszabású szemléje is Németországban, s ez nem csupán a könyvvásár idejére, illetve Frankfurtra, Goethe szülővárosára korlátozódik. A Majna parti városban látható majd kiállítás az Esterházy-gyűjteményből, illetve Rippl-Rónai József műveiből, a helyi filmmúzeum a magyar film iránt érdeklődő embereket várja. A zenei program csúcspontja a frankfurti operaházban, az Alte Operben rendezendő koncert: a programon Liszt és Ligeti művei szerepelnek, a Nemzeti Filharmonikus Zenekart Kocsis Zoltán vezényli, a szólista Ránki Dezső lesz. A vásár idején hat magyar darabot mutatnak be Németországban, miközben az újraegyesülésének tizedik évfordulóját jövőre ünneplő országban az elmúlt évtizedben mindössze három magyar dráma került színpadra. A fő hangsúly azonban mégis a könyvön és az irodalmon van. A hivatalosan támogatott könyvek száma 400-500, de a polcokon fellelhető, valamilyen formában magyar vonatkozású, mások jóvoltából „kijutott" könyvek száma a tízezret is elérheti. A Frankfurti Könywásáron való kiemelt megjelenés ebben az évben lehetőséget nyújt majd az összes magyarországi irodalmi és művészeti irányzat 1999 a magyar kultúra egészének nagyszabású szemléje Németországban, a fő hangsúly mégis a könyvön, az irodalmon van (Illusztrációs felvétel) bemutatására. A Németországban már ismert és népszerű szerzők mellett, mint Szabó Magda, Kertész Imre, Konrád György, Nádas Péter, Esterházy Péter és Eörsi István, bemutatkoznak az ország fiatal írói, a '80-as és '90-es évek irodalmát Kukorelly Endre, Garaczi László, Bartis Attila, Márton László és Závada Pál új könyvei jelenítik meg. A korábbinál erőseb lesz az írónők megjelenése: a Bécsben élő Vándor Györgyi kiadja a sztálini Rajk-per utáni börtönévek emlékeit, Horányi Katalin a Magyarországon sikeres regényével, az Időzavarral jelenik meg, melynek cselekménye a '70-es és '80-as években játszódik. Szintén regénnyel jelentkezik Vathy Zsuzsa és Gordon Agáta, a Münchenben élő RelKezdésként a díszvendégek és a legismertebb fordítók jönnek. le Ágnes a Horen magazin különkiadását prezentálja, bemutatkozik a berlini Kalász Órsolya, aki egyidejűleg német és magyar költeményeket ír. Egy roma verses antológia is megjelenik, a roma prózaírókat Lakatos Menyhért meséi képviselik. Ugyanakkor számtalan zsidó témájú könyv (többek között Haber Péter könyve, A zsidó Budapest), és a magyar államhatáron kívül élő magyar kisebbséget képviselő írók (Tolnai Ottó, Grendel Lajos) művei is megjelennek. A klasszikusokat és a modern klasszikusokat Kosztolányi Dezső, Krúdy Gyula, Móricz Zsigmond és Radnóti Miklós képviselik. Két próza-antológia (Magyarország hétfőtől péntekig és Királyság a szélen) prezentálja a mai novellairodalmat. A frankfurti Literaturhaus helyiségeiben egy héten át fogják Magyarország irodalmi termésének legjavát bemutatni felolvasások és viták keretében. Kezdésként a díszvendégek és a legismertebb fordítók jönnek, utóbbiak később fordítói workshop keretében találkoznak. Egy „K.u.K." mottójú esten magyar szerzők és német kiadóik fognak a* két ország közös múltjára emlékezni és új persprektívákat keresni. A program másik súlypontja egy Mészöly Miklós tiszteletére rendezendő est lesz. Mivel a háború utáni idők e nagy írója egészségi okokból nem tud Frankfurtba jönni, barátai Esterházy Péter, Nádas Péter, Kertész Imre és Konrád György - fognak meséiből felolvasni. Különlegességnek ígérkezik olyan világszerte ismert „magyar" szerzők találkozója, akik, mint Ephraim Kishon, Kristóf Ágota, Zsuzsanna Gahse, Monoszlóy Dezső és Török Imre, sikeresen publikálnak valamely idegen nyelven. A szenvedélyes olvasók számára könyvesboltot rendeznek be, melyben könyveket lehet vásárolni és rögtön dedikáltatni is, utolsó este pedig a Budapest Kávéház fog vidám befejezésről gondoskodni. Alternatív programként a magyar szerzők labdarúgócsapata barátságos mérkőzésre hívja ki a német kollégákat. Megpróbálják kiköszörülni az 1954 júliusában (MagyarországNSZK 2:3) esett csorbát. A mérkőzés előtt és után könyveket dedikálnak. A magyar csapat kapitánya Kukorelly Endre. Ezt a sokszínűséget nagyrészt a német, osztrák és svájci kiadók együttműködése tette lehetővé. Több, mint kilencven magyar könyv jelenik meg német nyelvterületen. Három versenykiírás és speciális támogatás következményeként kb. ötven magyar kiadót bátorítottak kiadványaik idegen nyelven történő megjelentetésére. Ezt a nagy volumenű könyvprogramot az irodalmi rendezvényeken is bemutatják - Frankfurtban, Bad Berleburgban, Aschaffenburgban, Darmstadtban, Heidelbergben és más városokban 60-70 felolvasásra kerül sor, melyeken öszszesen kb. 100 szerző vesz részt. A könywásáron Magyarország több mint ötezer négyzetméteren állíthat ki, bonyolíthat le rendezvényeket. A csarnokban felállítják a magyar kultúra és tudomány 12 kiemelkedő alakjának a szobrát is: a magyar zenére Bartók Béla, az irodalomra József Attila, az orvostudományra Semmelweis Ignác alakja emlékeztet majd. Bernáth Árpád, a Frankfurt '99 Közhasznú Társaság ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a kht. valamivel több mint 600 millió forintból gazdálkodott, ebből 410 milliót a kulturális minisztériumtól kapott, ám más minisztériumok is nyújtottak támogatást. A német fél igen jelentős összegekkel segített: a Grewe Alapítvány például 22 millió forinttal, de komolyan enyhítettek a magyar fél terhein azzal is, hogy a több mint ötezer négyzetméter alapterületű csarnok nem kereskedelmi részét ingyen vehetik igénybe a magyarok. Németország más városaiban is - a könywásár idején, de előtte és utána is - a magyar kultúra és szellem más teljesítményeit is élvezhetik a látogatók. FRANKFURTI RÖVIDHÍREK Kiállítások a Magyar Csarnokban Először fordul elő a könywásár történetében, hogy egy fővendégként szereplő ország ugyanazon a helyszínen - jelen esetben a Magyarország Csarnokban - mutatja be könyvkiadóit és önmagát. A pavilon nemcsak információs központként és a magyar kultúra barátainak találkozóhelyeként működik majd, de itt fog bemutatkozni a magyar konyha, valamint magyar étterem és igazi „budapesti kávéház" is nyílik. Az épületben többek között tematikus kiállítások várják a látogatókat: a Szép magyar könyvek a magyar könyvészet esztétikai fejlődéséről ad áttekintést, a Német-magyar kölcsönhatások a könyvkultúrában a 15.-19. században Magyarországon működött német kiadók tevékenységével foglalkozik, de megtekinthetők a reformkor nagyjainak (Wesselényi, Széchenyi, Kossuth) betiltott művei is, amelyeket Lipcsében nyomtattak ki. Külön kiállítás mutatja be Madách Imre életművét, látogatható lesz az interaktív zeneszoba, a Magyar hírességek a nagyvilágban pedig a tudománytörténet jelentős személyiségeivel foglalkozik. (i) A nemzeti stand kínálata A magyar nemzeti stand a vásárterület 3. számú épületében, a Magyar Csarnok földszintjén kapott helyet, 650 négyzetméteren. A stand berendezési tárgyai egytől egyig emberméretűre nagyított könyvészeti objektumok. A kiállítói standokat szekrény méretű, ám könyv kinézetű, fixen rögzített „szekrénykönyvek" határolják és teszik komfortossá, hiszen gardrób- és könyvtároló szekrényként is szolgálnak. A nemzeti standon két megjelenési forma lehetséges: egyrészt az egyénileg jelentkezők részére meghirdetett bérelhető standokon, másfelől a Frankfurt '99 Kht. díjtalan részvételt biztosít a szerényebb anyagi lehetőségekkel bíró kiadóknak, mivel a magyar könyvtermés lehető legszélesebb spektrumát kívánja bemutatni. Szakmai és kísérő rendezvények is színesítik a kínálatot: a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, a Magyar Nyomdász Szakmai Szövetség, a kiadók saját programjai, a Vagantes Trió régi bordalokkal és megzenésített versekkel lép fel, a Magyar Borkollégium borkóstolót tart, a Magyar Illusztrátorok Társasága pedig az Ex Libris tárlat keretein belül hazai grafikusok munkáit mutatja be. (i) Magyar művészkönyvek Frankfurtban A könywásár egyik valódi könyvészeti csemegéje a művészkönyvek seregszemléje. A világ számos országából érkeznek ide alkotók, kereskedők és kiadók, melyek kimondottan erre a témára specializálódtak. A Bibliothek kiállítási projekt laza egységbe fonja az egyébként markánsan eltérő formavilágú alkotókat. Magyar részről a kiállítás törzsanyagát a Magyar Művészkönyvalkotók Társaságának meghatározó művészei alkotják (Árva Ilona, Békés Rozi, Damó István, Kovács Péter Balázs, Pataki Tibor). A társaság 1993-ban alakult azzal a céllal, hogy az egyetemes könyvkultúra és a képzőművészet legjobb hagyományait egyesítse, feldolgozza a művészkönyvek magyarországi történetét, s ezt a szellemi kincset átörökítse a jövendő generációk számára, (i) Magyarország határtalanul Az 1999-es Frankfurti Könyvvásár magyar megjelenésének lógóját a magyar és a német fél közösen választotta ki. Először a szlogen született meg: „Magyarország - határtalanul", I ncurn unlM'Kriwt mely a rendezőknek azt a meggyőződését fejezi ki, hogy a keresztény államalapítás ezeréves évfordulójának megünneplésére készülő Magyarország mindig nyitott volt az európai kultúra befogadására, és gyarapította is azt. A jelmondat képi megjelenítésére kiírt pályázatot Zsótér László alkotása nyerte meg: rajzán Magyarország nemzetközi jelzése, a „H" alakul át nemzeti színekkel megrajzolt lepkévé. A lepke az átalakulás képességének, a helyhez nem kötött sokszínűségnek és a változatosságnak a könnyed szimbóluma, (i) Az oldal anyagát összeállította: Lakatos Krisztina A Kalligram mintegy 100 kötettel van jelen a rendezvényen, az AB-ART négy kötete szerepel a frankfurti listán. Grendel Lajos müvei angolul is ott lesznek a vásáron Hazai magyar kiadók munkái ÚJ SZÓ-HÍR A „Magyarország - határtalanul" szlogen értelmében a magyar irodalmat, a magyar szellemi életet nemcsak magyarországi kiadók képviselik a Frankfurti Könywásáron, hanem teret kapnak a határon túli könyvműhelyek értékes kiadványai is. A hazai magyar könyvkiadást a Kalligram és az AB-ART képviseli a Frankfurt '99 Kht. által összeállított hivatalos listán. A Kalligram mintegy 100 kötettel van jelen a könywásáron, pl. a Tegnap és Ma elnevezésű, kortárs, ill. a közelmúltban elhunyt magyar írókat bemutató kismonográfia-sorozat darabjaival, a Csallóközi kiskönyvtár köteteivel, szépirodalommal, humán és társadalomtudományi könyveivel stb. A kiadó összeállításának különlegessége, hogy Grendel Lajos munkái nemcsak magyar nyelven lesznek jelen Frankfurtban, hanem a vásár alkalmából műveinek két angol nyelvű fordítása is megjelent: a Live Fire (azaz az Éleslövészet), Esmeralda's Rainbows címmel pedig egy válogatás a szerző novelláiból. Á Kalligram szlovák nyelvű köteteivel szintén találkozhatnak a könywásár látogatói. Az AB-ART négy kötete szerepel a frankfurti listán, Monoszlóy Dezső és Bettes István egy-egy verseskötete, M. Csepécz Szilvia mesekönyve és a Szlovákiai magyar népviseletek című munka. A nyitónapon, holnap délelőtt 10 órakor a Budapest Kávéházban a szlovákiai és a burgenlandi magyar irodalom képviselőinek beszélgetésére kerül sor, a vendég Grendel Lajos, Szigeti László és Peter Zajac. Délután öttől a Kiadók Pódiumán a Kalligram önálló bemutatkozása következik. A vásár időtartama alatt teret kapnak majd az erdélyi, kárpátaljai, délvidéki kiadók is. (*as)