Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-12 / 235. szám, kedd

D GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1999. OKTÓBER 12. TANÁCSADÓ A névváltoztatásról N.N.: Á bíróság a volt felesé­gemnek ítélte a gyermekein­ket. Az exfeleségem ügyvédje révén küldött egy felszólítást, hogy járuljak hozzá a gyerme­keink vezetéknevének megvál­toztatásához, különben bíró­sághoz fordul. Állítólag gyer­mekeink nehezen viselik, hogy az anyjuk, és a legfiatalabb (fél)testvérük más vezetékne­vet visel. Én ezzel nem tudok egyetérteni. Neves családból származom, a család külföldön élő tagjai közül sokan a diplo­máciában dolgoznak, neves cé­geket képviselnek. Szerintem a gyermekeimet nem lenne sza­bad megfosztani a jól csengő történelmi családnévtől. Vagy én már csak arra vagyok jó, hogy fizessem a tartásdíjat? FEKETE MARIAN Őszintén mondva nem hiszem, hogy a szlovákiai bírák előtt ha­tásos, jó érv lenne az, hogy Ön­nek jól csengő történelmi (felte­hetőleg magyar) családneve van. A gyermekei vezetéknevének megváltoztatásáról nem a bíró­ság dönt - formálisan. Az utód­névről és a vezetéknévről szóló 300/1993 Tt. számú törvény 9. §-a szerint az utónév (kereszt­név) vagy a vezetéknév (család­név) megváltoztatását az állandó lakóhely szerint illetékes körzeti hivatal engedélyezheti. Az emlí­tett törvény 11. §-a 2. bekezdésé­nek a/pontja szerint a kiskorú gyermek vezetéknevének vagy utónevének megváltoztatására irányuló kérelemhez csatolni kell a másik szülő hozzájárulását is. Erről a hozzájárulásról szól a megküldött felszólítás. Önnek a névváltoztatáshoz nem kell hoz­zájárulnia. Ha ezek után az Ön volt felesége még mindig ragasz­kodna a névváltoztatáshoz, ak­kor a Családjogi törvény 49. §-a alapján kérheti, hogy az Ön hoz­zájárulását a vezetéknév megvál­toztatása iránti kérelméhez a bí­róság pótolja a saját döntésével. A névváltoztatás engedélyezé­séről döntő hivatalnak vizsgálnia kellene azt is, hogy a névváltoz­tatás nem ellenkezik-e a kisko­rú (ak) érdekeivel. CAZDASAGI HÍRMORZSÁK Tiltakozó zöldek Budapest. A Duna-mozgalom képviselői felhívásban tiltakoz­tak a folyón tervezett műszaki beavatkozások tervei miatt. A Fi­desz a dunai kormánybiztosi tit­kárságot irányító Székely László­tól egyebek között arra vár vá­laszt, miért nem sikerült kedve­zőbb vízmegosztást elérnie Szlo­vákiával. Az elmúlt hetekben több bírálat érte a kormány Bős­politikáját. Egyes zöldszerveze­tek mellett a Fidesz alelnöke, Il­lés Zoltán is kifogásolta Székely László dunai kormánybiztos te­vékenységét. (MH) Harna Dániában Pozsony. Harna István építés­ügyi miniszter kollégája meghí­vására Dániába utazott. Tárgya­lásaik során egyebek között érin­tik a lakáspolitika és a szociális lakások témakörét, (ú) LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK Pénznem Á legkedvezőbb valutavétel Árfolyam Bank USD 41,60 Ľudová banka DEM Osztrák schilling 22,727 Ľudová banka 3,23 Tatra banka, Pol'nobanka Francia frank 6,776 Ľudová banka Angol font 68,86 Devln banka, PKB Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 40,14 Poštová banka DEM Osztrák schilling 21,90 Istrobanka 3,09 Tatra b., Banka Slovakia Francia frank 6,53 Istrobanka Angol font 65,85 ING Bank Érvényes október 11-én. A feltüntetett árak nem veszik figyelembe a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAARFOLYAMOK Érvényben 1999. október 12-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,421 Magyar forint (100) 16,898 Angol font 67,584 Német márka 22,201 Cseh korona 1,184 Olasz líra (1000) 22,425 Francia frank 6,619 Osztrák schilling 3,156 Japán ien (100) 38,267 Spanyol peseta (100) 26,097 Kanadai dollár 27,735 Svájci frank 27,236 Lengyel zloty 10,003 USA-dollár 40,840 A szociális szféra elméleti koncepciója már elkészült, gyakorlati megvalósításra vár Vita a jövedelemadóról 1,8 milliárd koronával többet költünk szociális segélyekre Cáfol a pénzügyi tárca ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Brigita Schmögnerová cá­folta azokat a lapértesüléseket, mi­szerint a pénzügyi tárca rosszul dol­gozta volnak ki a jövő évi költségve­tés tervezetét, s ezért azt újra kell számolni. A SME szerint a tárca az IMF-metodikával ellentétben a táv­közlési vállalat tervezett magáno­sításából eredő bevételeket is a költ­ségvetés bevételeként tüntette fel, s ezért „csak" 18 milliárdos a deficit. Amennyiben betartották volna a nemzetközi előírásokat, úgy a hiány 28 milliárd koronára rúgna - véli a A szociálpolitika pillérei Pozsony. A szociális szféra átalakításának tervezete már jó ideje készen áll, a ve­le kapcsolatos törvények megalkotása, ill. módosítása azonban még sok esetben várat magára, nem is beszél­ve a reformok konkrét vég­rehajtásáról. GÁL ZSOLT A szociális szféra átalakításának legfőbb célja a szociálpolitika há­rom pillérének kiépítése. Az első pil­lér a szociális biztosítás rendszere. Ennek végrehajtó szerve a Szociális Biztosító, amely önálló közjogi in tézményként a befolyó járulékokból fizeti a különböző nyugdíjakat, va­lamint az egyéb juttatásokat (egye­bek között a gyes, a gyed, a beteg­szabadságra, ill. családtag gondozá­sához járó segélyeket). A szociális védelem második pillérét az állami szociális segélyek alkotják. Ezek for­rása a központi költségvetés. A segé­lyek közvetlenek, névre szólóak, és főleg a családokat hivatottak támo­gatni gyermeknevelési segély, egy­szeri születési támogatás, lakhatási támogatás és egyéb juttatások for­májában. A harmadik pillér a szoci­ális . segítségnyújtás rendszere, amely arra hivatott, hogy a külön­böző indokokból anyagi, ill. szociál­is szükségben szenvedőknek segít­séget nyújtson. A koncepció értelmében a segélyek fizetése helyett főként a szociális munkára, a rászorulókkal való fog­lalkozásra, a tanácsadásra és a me­gelőzésre kellene fordítani a hang­súlyt. A szociális rendszer e pillére feltételezi a rászoruló aktív köz­reműködését helyzete javítása érde­kében. A szociális segítségnyújtást pontosan szabályozza a tavaly július elsejével életbe lépett 1998. évi 195. törvény. A szociális szférával szoro­san összefügg az egészségügyi ellá­tás rendszere, amelyet - a Szociális Biztosítóhoz hasonlóan - a járulé­kokból gazdálkodó egészségügyi biztosítók finanszíroznak. A szociális szférában uralkodó ál­datlan állapotok főleg annak „kö­szönhetőek", hogy az elméleti kon­Ha van is jogszabály, akadozik a végrehajtása. cepciókból keveset sikerült átültetni a valóságba. Hiányzik a megfelelő konkrét törvényi szabályozás, vagy ha van is jogszabály, akadozik a vég­rehajtása, mert egyszerűen nincs elég pénz, kiépített intézményi hát­tér és megfelelő számú szakképzett alkalmazott. A szociális gondosko­dás területén jelentkező számos ne­hézség eredete a következő problé­mákra vezethető vissza: - A szlovák gazdaság súlyos helyzete és az or­szágban uralkodó általános körbe­tartozás, valamint a gyenge adó- és járulékfizetési morál következmé­nyeként számos vállalat, ill. intéz­mény nem fizette (fizeti) a külön­böző járulékokat, ezért veszélybe A szociális szférában uralkodó áldatlan állapotok főleg annak „köszön­hetőek", hogy az elméleti koncepciókból keveset sikerült átültetni a való­ságba. (Archívumi felvétel) került a Szociális Biztosító és az egészségbiztosítók gazdálkodása. - A társadalom- és egészségbiztosí­tási rendszer sajátossága, hogy a be­fizetett járulékok nem elkülönített egyéni számlákra, hanem egy nagy közös kasszába vándorolnak, és on­nan kerülnek újraelosztásra. Ezt fi­gyelembe véve nemcsak a biztosítá­si rendszerek igazságossága kér­dőjelezhető meg, hanem hiányzik a motiváció is, amely az egyéneket a járulékok fizetésére ösztönözné. - A nyugdíjasok és a munkanélküli­ek számának folyamatos emelkedé­se, a fejlődő egészségügyi ellátás drágulása következtében egyre ke­vesebb aktív dolgozó járulékából kellene egyre több pénzt költeni a nyugdíjak, a szociális segélyek és a népegészség finanszírozására. - A szociális segélyekre szorulók nagy száma miatt nem jut elég pénz megelőzésre, tájékoztatásra, szoci­ális munkára, a szociális intézmé­nyek tevékenysége sokszor csak a „tűzoltásban" merül ki. Konkrét pél­dával élve: a munkanélküliek nagy száma következtében a munkaügyi hivatalok szinte minden energiáját a segélyek kifizetése köti le, átkép­zési programokra, közhasznú mun­kák szervezésére, szociális tanácsa­dásra nem marad idő, pénz, se al­kalmazott. - A számos nehézség ellenére az ál­lam még mindig ragaszkodik a szo­ciális feladatok ellátásához, vona­kodik azokat és a hozzájuk szüksé­ges pénzeszközöket átengedni a he­lyi önkormányzatoknak és a civil szervezeteknek. (Ahhoz, hogy ezek átvehessék a szociális funkciókat, persze, szükség lenne a közigazga­tás reformjára, a civil szerveze­tekről szóló törvény módosítására, valamint az adótörvények megvál­toztatására.) - Hiányzik a szükséges kommuniká­ció és együttműködés a szociális szolgáltatásokat nyújtó különböző szervek, az önkormányzatok, a civil szervezetek, de még a közjogi és ál­lami intézmények között is. - A szocialista rendszerben meg­szokott nagyarányú állami gondos­kodás és az elmúlt évek elhibázott segélypolitikája (a segélyek nagysá­ga alig maradt el az alacsonyabb bérektől, nem tettek különbséget az önhibájukból, ill. az önhibájukon kívül rászorulóvá vált egyének kö­zött stb.) következtében egész régi­ókban és társadalmi rétegekben vált elfogadott életmóddá a segé­lyekből való létfenntartás. E rászo­rulók jó része mindent az államtól vár, és nem tesz semmit a helyzete javításáért, sokszor nem is akar azon változtatni. A problémák hosszú sora mellett külön hangsúlyozni kell, hogy a szo­ciális szféra helyzete szorosan összefügg az ország általános gaz­dasági helyzetével, ennek javulása nélkül természetesen nem lesz több pénz szociális célokra sem. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy a meglevő források okosabb felhasználásával ne lehetne (és kellene) lépéseket tenni egy működőképesebb szociál­is ellátórendszer felé. Eltérő vélemények Pozsony. A pénzügyi tárca a jöve­delemadó-törvény tervezettel kap­csolatban csak a pozitívumokról beszél, ugyanakkor a tervezet hát­rányairól hallgat - áll a gazdasági tárca nyilatkozatában. Ľudovít Černák gazdasági minisz­ter szerint a gazdasági tárca a je­lenlegi 40 százalékról 25 százalék­ra javasolja csökkenteni a jogi sze­mélyek jövedelemadóját, a pénz­ügy ugyanakkor csak 5%-os csök­kentést tart elfogadhatónak. A mi­nisztérium az új törvénytől telje­sen új hozzáállást vár, így a pénz­ügy javaslatával nem érthetnek egyet. F.pp ezért a gazdasági tárcá­nál egy munkacsoportot hoznak létre, amely megpróbál olyan vál­toztatásokat elfogadtatni, ami mo­tiváló hatással lenne a vállalkozók­ra. Ha ezt nem sikerül véghezvin­ni, akkor a gazdasági tárca szerint elegendő lenne egy törvénymódo­sítás. Ľudovít Černák szerint nem érthetnek egyet teljes mértékben a gépkocsiadó bevezetésével sem, mivel nem tartják igazságosnak, hogy olyasmiért fizessünk rend­szeresen adót, amit már egyszer kifizettünk. A jövedelemadóról szóló törvény tervezetének megvitatásán a gaz­dasági és a közlekedési tárca kép­viselői is részt vettek, a tárgyaláso­kat követően mindkét tárca mi­niszterével egyetértésben váltunk el - nyilatkozta Brigita Schmögne­rová pénzügyminiszter Ľudovít Černák kijelentéseit kommentál­va. A pénzügyminiszter szerint Černák amikor 25 százalékra java­solta csökkenteni a jogi személyek jövedelemadóját, nem vette figye­lembe, hogy az adócsökkentés rö­vid távon a költségvetés bevételei­nek csökkenését okozza. Még a je­lenleg tervezett 5 százalékos csö­kentés is a jövő évi költségvetés­ben 6,1 milliárd koronás kiesést je­lentene. A módosítás pozitív ered­ményei csak 2-3 éven belül érvé­nyesülnének. (mi) Egyre növekszik az infláció Túl a tíz százalékon Pozsony. Szeptember végén a fo­gyasztói árak évközi inflációjának mértéke elérte a 14,7 százalékot, ami 1999-ben negatív rekordnak számít - adta tudtul tegnap a Szlo­vák Statisztikai Hivatal. A fogyasztói árak szeptemberben 0,6 százalékkal emelkedtek és a ja­nuártól mért infláció pedig 9,4 százalék. 1998 szeptembere és 1999 szeptembere között legin­kább a vízdíj, a villany, a földgáz és az egyéb tüzelőanyagok ára emel­kedett, együttesen 43,3 százalék­kal, a közlekedésben 18,6 százalé­kos, az egészségügyben 16,2 szá­zalékos volt az éves infláció mérté­ke. Az átlagnál kevésbé emelked­tek az élelmiszerárak (4,4 száza­lék), az alkohol és a dohányáru (7,6 százalék). (SITA) lap. Atárca az év végére 190,4 milli­árd koronás költségvetési bevéte­lekkel és 194,9 milliárd koronás ki­adásokkal számol. A miniszter a költségvetés bevételi oldalát fenye­gető faktorok között említette a tör­vényalkotás lassúságát és a törvé­nyek életbe léptetésének elhúzódá­sát. A bevételi oldalt gyengíti a mó­dosított behohazatali vámpótlékról szóló rendelet is. Ettől az idén 10,1 milliárd koronás bevételt reméltek, a módosításokat követően alig ha­ladja meg a 7 milliárd koronát. Az idén 1,8 milliárd koronával többet költünk szociális segélyekre, (mi) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 1999. október 10-én) Bank Felmondási idő Felmondási idő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap 2 év nélkül Komerční banka Bratislava 15,65 16,25 16,50 16,80 12,50 Bank Austria Creditanstalt 13,00 14,00 14,00 6,00 Banka Slovakia 16,53 17,16 17,42 15,00 8,00 Dopravná banka 14,90 15,10 13,00 13,50 7,00 Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) 17,00 17,40 17,70 18,00 15,00 6,00 Istrobanka 15,30-15,80 15,50-16,00 15,80-16,30 16,00-16,50 16,00-16,50 5,50 Ľudová banka 15,00-15,25 15,50-15,75 16,00 16,00 5,00 Pol'nobanka 15,10 16,00 13,50 12,00 5,00 Postabank 15,00 16,00 13,00 12,65 3,75 Prvá komunálna banka 16,00 16,50 15,50 14,70 14,50 5,00 Devín Bank 16,50 17,10 ­17,50 ­Slovenská kreditná banka 13,50-14,00 14,00-14,50 13,50-14,50 14,00-18,00 14,50-15,00 4,00 Szlovák Takarékpénztár 6,00-16,00 7,50-16,50 ­9,50-13,00 10,50-13,00 4,00 Általános Hitelbank (VÚB) 15,50 16,00 16,00 16,50 16,50 16,50 4,75

Next

/
Thumbnails
Contents