Új Szó, 1999. október (52. évfolyam, 226-251. szám)

1999-10-09 / 233. szám, szombat

ÚJSZÔ 1999. OKTÓBER 9. TÉMA: A KÖZIGAZGATÁSI REFORM G] A tervek szerint 2001-ben életbe lépő reform leszűkítené a nagypolitika mozgásterét és nagyobb kompetenciákkal ruházná fel az önkormányzatokat A reform új hatalommegosztást eredményezne Nem egészen három éve lépett érvénybe Szlovákia új területi-közigazgatási beosztása, ám az új évezred nyitányán valószínűleg újra átírják az ország közigazgatási térképét. Ami felettébb szükséges, hiszen a Mečiarkormány három éve jóformán kénye-kedve szerint úgy szabdalta fel az országot, hogy lehetőleg biztosra mehessen és fölényesen nyerje az 1998- választásokat, ami ennek ellenére sem történt meg. P. VONYIK ERZSÉBET Mindez ráadásul a magyar nemzeti közösséget érintette a leghátrányosabban, hiszen észak-dél irányban szabdalta kerületekre az országot olymódon, hogy arányszámunk egyben se érhessen el jelentős hányadot. Az esedékes változás tehát a mi szempontunkból is kívánatos, ám ezúttal a területi-közigazgatási felosztás módosulása átfogó reform része lenne: a közigazgatás intézményeit és azok hatásköreit is alaposan megreformálná. Természetesen csak akkor, ha a politikusok is úgy akarják, ami korántsem biztos, hiszen a reform számos területen alaposan leszűkítené a nagypolitika mozgásterét, méghozzá a helyi-önkormányzatok javára. Ha nem gör dül akadály a reform útjába, akkor az 2001 januáijától lép életbe. Vikzel, párhuzamosan ezzel viszont meggyengül a központi kormány szerepe. Ez komoly döntés volt és minden politikai pártnak más volt az elképzelése, ezért is húzódtak el az egyeztetések. Kvarda József, az MKP önkormányzati szakértője szerint ennek okozója a DBP, részéről időhúzás volt tapasztalható. Az MKP részéről nagyon kevés észrevétel hangzott el, hiszen az egész reform olyan mederben folyna, amelyet e párt is szorgalmaz választási programjában. Az SZDK-ban nem voltak komolyabb gondok, a PEP-nek voltak konkrét követelései. A DBP-vel volt a legtöbb vita főleg a változások mértékéről, egyes elvekről, hiszen a DBP szerint központosítottabban kell irányítani az országot és a párt kétkedve tekint a decentralizálásra. A DBP a koalíció erősebb tagja, s a kompromisszumnál ezt is figyelembe kellett venni. De a kormány által elfogadott stratégia lehetővé teszi a decentralizálás folytatását. A DBP-nek állítólag azért is érdeke a reform elodázása, mert arra számít, hogy az MKP kikerül a kormányból, és így a korábbihoz hasonló, a kisebbségeket hátrányos helyzetbe hozó reformot fogadtathat el. A stratégia leszögezi, a reform sikerének feltétele az, hogy pártok feletti legyen, a közvélemény bevonásával készüljön. De ha bekövetkezne az, amiről Kvarda beszél, akViktor Ňižňanský a külügyekkel, a honvédelemmel, a közbiztonsággal, a törvényalkotással, az EU-csatlakozásból eredő feladatok teljesítésével kellene törődnie és őrködnie kellene, hogy az önkormányzatok tiszteletben tartsák a törvényeket. Fontos, hogy minden közigazgatási szintnek, tehát a helyi, a regionális és a központi (Somogyi Tibor felvétele) lesz: 50:15:35. Tehát a parlament a reform életbe lépése után már csak a közpénzek 50 százalékáról dönt. A 2001-re szóló állami költségvetést már az új elvek szerint készítenék? Igy van. A pénzügyminiszter januAz egyes közigazgatási hatáskörök megosztása néhány országban Hatáskörök Magyarország Lengyelország Franciaország Spanyolország Tűzvédelem település település település település, tartomány Polgári védelem település település, vajdaság település település, régió, állam Óvodák település település település állam/személyzet Alapiskolák település település település állam/személyzet Középiskolák település (megye) település régió állam/személyzet Kórházak település (megye) állam vajdaság település település, megye, állam Szociális szolgáltatások település állam megye település, tartomány, régió Területi tervezés település település település település, megye, régió Vízellátás település, állam (regionális társaságok) település település település, régió, állam Vízvezetékhálózat, csatornázás település, regionális társaság település, állam település Hulladékbegyűjtés- és szállítás település település település település Színházak település település, vajdaság, állam település, megye, állam település, megye, régió, állam Múzeumok, könyvtárak település, állam elepülés, vajdaság, állam település, megye, állam település, megye, régió, állam Közterületek, zöldövezet település település település település, régió Sport, szabadidő település település, vajdaság település, állam település, régió Úthálózat település, állam település, vajdaság, állam település, állam település, tartomány, régió Gázvezeték állam (regionális társaságok) vajdaság település település Villanyáramszolgáltatás állam vajdaság megye, régió, állam település, régió, állam tor Ňižňanský kormánymegbízottként felügyeli a reform előkészítését, s szerinte már a Dzurindakormány első száz napjában el kellett volna fogadni a közigazgatási reform koncepcióját. Ez csak a nyáron történt meg. Miért? Ez volt az elképzelésem, amikor még nem kormánymegbízottként, hanem az SZDK keretében vettem részt a projekt kidolgozásában. Rögtön a választások után megkezdődhetett volna a munka, hiszen minden kormánypárt programja magában foglalta a közigazgatás decentralizálását. Az érdemi munka csak februárban indult be, amikor kormánymegbízottnak neveztek ki. Ez pozitív lépés volt, hiszen a kormány úgy döntött, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően és nem a belügyminisztériummal készítteti el a reform koncepcióját, hanem kormányon kívüli szakértőkre bízza. A stratégia június elejére elkészült, a koalíciós egyeztetések csaknem két hónapon át folytak, majd a kormány szabadságra ment, ezért csak augusztus 18-án született meg a kormányhatározat. Ez nagyon fontos anyag, hiszen ha megvalósul a reform, egészen új hatalommegosztást eredményezhet az országban. Megerősödik a helyi önkormányzatok szerepe, létrejön a magasabb szintű közigazgatási egységek önkormányzata, széles jogkörökkel, döntési lehetőséggel, pénzkor nagyon rossz lenne, mert a reform újra politikai csatározások áldozatává válna. Sőt, a reform a választási kampány forrása lenne. Hangsúlyozni kell, hogy a reform nem a politikai pártokért van, hanem a polgárokért. Azt hiszem, nem olyan szempontból kell erre tekinteni, hogy most éppen ki van kormányon. Meddig kellene elfogadni a reformot, hogy 2001-ben bevezethessék? A kormányhatározat szerint jövő február végéig a parlament elé kell terjeszteni. Ez nagyon szoros határidő és nem lenne jó, ha a parlamentben elhúzódna a vita. Fontos, hogy a reform a regionális képviseletek létrehozásával már a jövő év utolsó negyedében startolhasson, hogy azok 2001 januárjától működhessenek. Mert ha ez nem sikerül, akkor a választási kampány közeledtével a politikai pártok és a képviselők óvatosak lesznek, vonakodni kezdenek. A kormány az ún. duális rendszerre szavazott. Mi a lényege? Ez az államigazgatás és az önigazgatás elkülönülését jelenti. A kompetenciák nagy része átkerül az önkormányzatokhoz, és olyan decentratizált modell kezd működni, amelyben az önkormányzat veszi át azokat a feladatköröket és szolgáltatásokat, amelyekre a polgárnak helyben van szüksége. Az államnak igazgatásnak pontosan meg kell határozni a jogköreit, hogy a polgárok tudják, ki miért felelős. Hogy ne történhessen meg, hogy a polgárt a helyi önkormányzat elutasítja, mondván, nem rá tartozik az ügy, a többi hivatal is ugyanígy jár el, végül nem tudja, kihez fordulhat problémájával. Az önkormányzatok nemcsak több kompetenciát, hanem több pénzt is kapnának. Számszerűsíthető már most, hogy mennyivel többet? Ez szorosan összefügg a kompetenciákkal, mert minden jogkör helyben történő gyakorlása pénzbe kerül. Az adóból befolyó pénzek fele az állami költségvetésben maradna, fele pedig visszakerülne az önkormányzatokhoz. Ez utóbbi megoszlana a helyi és a regionális önkormányzatok között, ennek mértéke attól függ, milyen hatásköröket sikerül levinni a falvakba és a régiókba. Szándékunk szerint nagyon erős helyi önkormányzatok kellenek és valamivel gyengébb regionálisak, hogy a polgár a lehető legtöbb ügyét helyben intézhesse. Becsléseink szerint a közpénzekből 10-15 százalékot kapnának a regionális szintek, 35 százalékot pedig a helyi önkormányzatok. Jelenleg az állam és a helyi önkormányzatok között 90:10 az arány. Az új modellben a valószínű megoszlás az állam, a regionális és a helyi önkormányzatok között a következő árra készíti el az új költségvetés alapelveit. Rengeteg jogszabály módosítására lesz szükség, ez időigényes, s lehet, hogy átmenetileg egy leegyszerűsített modell fog működni. Esetleg létre kell hozni egy átmeneti decentralizációs alapot. A reform háromlépcsős irányítással számol: helyi, regionális és központi szinten. Megszűnnek a járási hivatalok? Ezt én nem mondtam, de a három változat egyike számol ezzel az eshetőséggel. Való igaz: háromszintes irányításra törekszünk, minden szinten választott képviselőkkel. De a regionális közigazgatás nem lesz teljesen azonos az eddigijárási hivatalokkal? Három variáns van. Az egyik a jelenlegi 8 kerületből indul ki, a másik az ún. megyés változat néven ismertté vált modellhez áll a legközelebb, a harmadik pedig a jelenlegi 79 járást veszi alapul. Ezek bizonyos revízióra szorulnak, mert tudjuk, hogy az 1996-os reform idején a járásokat milyen igazságtalanul hozták létre. Végleg még nem dőlt el, hogy megszűnnek-e a járási hivatalok. A kompetenciák átadása szakaszonként valósul meg, nem lehet egyszerre, ezért kérdéses, hogy az átmeneti időben milyen mértékben fog létezni a járási hivatal, ezt mérlegelni kell. Másrészt a jövőre nézve ha nem is létezne a járási hivatal, az államnak akkor is jelen kell lennie a járás területén minimálisan a közegészségügy, az építésügy és a tanügy vonatkozásában. Ezen felül ott vannak a kerületek: el kell dőlnie, mi lesz velük, nyolcról hányra csökkenjen a számuk, vagy megszűnjenek-e. Ezekkel az eshetőségekkel számolnak az egyes variánsok. Ez a nyilvános vitában október derekán eldől. A reform intézmények megszűnésével, illetve újak létesítésével számol. Nem vezet a munkanélküliség emelkedéséhez, hiszen az állami alkalmazottak száma meghaladja a 340 ezret? Egyetértek azzal, hogy a járási hivatalok gyakran a legnagyobb munkáltató szerepét töltik be. Mivel az állami szervek az önigazgatási szerveknek adják át a kompetenciák egy részét, a városokban és településeken új munkahelyek létesülnek. Akik ma faluból utaznak be városi hivatalba dolgozni, a reformnak köszönhetően a helyi közigazgatásban érvényesülhetnek. Ma egyébként is a munkanélküliség a gazdasági stagnálás következtében növekszik. A közigazgatásnak nem az a feladata, hogy további munkahelyek létesítésével mérsékelje a munkanélküliséget. A megoldás az, hogy fel kell pörgetni a gazdaságot. Meggyőződésem: ehhez a lehetőségek megteremtődnek, ha helyi szintre kerülnek a hatáskörök, s így beindulhat a regionális fejlődés, a határokon átívelő együttműködés, s új munkahelyek létesülnek. Ma a helyzet az, hogy egy termelésben dolgozóra jut négy közalkalmazott, illetve munkanélküli, nyugdíjas és gyerek. Mindez tehertétel a gazdaságra nézve, ezért olyan magas a fogyasztói adó, a hozzáadottértékadó. A munkanélküliséget a regionális fejlesztés és a külföldi tőkeberuházások ösztönzésével, a kis- és középvállalkozások beindításával lehet visszafogni. Ezek szippanhatják fel a legtöbb munkaerőt, nem a nagy gyárak, mert azokban kevés munkást igénylő technológiákra térnek át. A reform része a területi-közigazgatási reform is. A három változat közül melyiknek van a legnagyobb esélye az elfogadásra? Alaposan kidolgoztuk mind a hármat, s legalább kettőt nyilvános vitára bocsátunk. Tizenhat konferenciát tervezünk a nem kormányszintű szervezetekkel, a vállalkozókkal, politikai pártokkal. Százszázalékosra veszem, hogy kevesebb kerület lesz, mint jelenleg. Az egyik variáns, a megyés, azzal számol, hogy az előző helyzet állna vissza, tehát három+1 kerület lenne. Az másik a jelenlegi helyzet folytatása, a harmadik pedig mérlegeli, hogy egyáltalán szükség van-e kerületekre. A közeli napokban zajlik a nyilvános vita. Lesz elég idő arra, hogy az észrevételeket bedolgozzák a tervezetekbe? Nagyon rövid az idő, de azt tartom, mindig jobb félkész tervezeteket vitára bocsátani, mint e nélkül a parlament elé vinni Mi inkább elmegyünk a régiókba. Az ezredfordulót azzal fogom ünnepelni, hogy finiselek a reformkoncepció elkészítésével, hiszen január 15-én le kell tennem a kormány asztalára. Ha elodáznánk a reform előkészítését és bevezetését, akkor később a feltételek még rosszabbak lehetnének. Szerintem az intézményi reform a közigazgatásban a feltétele annak, hogy beinduljon a gazdasági fejlődés motorja. A központi szocialista tervezés már nem létezik, ám még mindig megvannak a régi rendszerből örökölt intézmények, s ezek rugalmatlanok. Mindennel Pozsonyba kell menni, Árvából a fővárosba kell szaladniuk, ha támogatást akarnak, de akkor is, ha döntést akarnak az határon átívelő együttműködés ügyében. Ám ha a régióban lenne a pénz, maguk dönthetnék el

; hogy mi a prioritás a régióban. Árvában más a prioritás, mint Dél-Szlovákiában. Korrigálni kell az adórendszert, hiszen minden a feje tetején áll, mert az a régió, ahol jobb a föld, adózás szempontjából hátrányosabb helyzetben van. A nagyobb dotáció jelenleg oda kerül, ahol rosszabb a föld. Ön viharos vitára számít. Miért? Sok hozzászólásra számítok, mert a reform nagyon komoly beavatkozás a meglévő rendszerbe. Nálunk egy ideig eltart még, hogy a polgárok úgy viselkedjenek, mint azokban az országokban, ahol a demokráciát erőszakosan nem szakították meg évtizedekre. Mert az emberek még nem szoktak hozzá ahhoz, hogy először otthon kell megoldani a dolgokat, ha nem megy, akkor ott a falu, ha az sem, akkor ott a régió, s végsősoron ott az állam. Bízik abban, hogy a reform 2001 ben életbe léphet ? A döntés nem rajtam múlik. Ha sikerül meggyőzni a kormányt és a nem kormányszintű szervezeteket, akkor jövő februárban a parlament elé kerülhet. Amit én teszek, az pontosan egyezik a kormányprogramban foglaltakkal. Ha mégsem kerül elfogadásra, meg kell kérdezni azokat, akik a kormányprogram végrehajtásáért felelősek, hogy miért nem teljesítik azt. Az 1996-os reform idején a járásokat igazságtalanul hozták létre