Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-08 / 207. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 8. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS F J A volt szocialista országokban még alacsonyak a bérek, a háztartások felszereltsége viszont javul Nem csökkent az elmaradás Növekedett a hazai pénzintézetek vesztesége A külföldiek nyeresége Pozsony. Bár a volt szocia­lista országokban még min­dig csupán az osztrák átlag­bér 10-40 százalékát kere­sik, mégis a háztartások műszaki felszereltsége lát­ványosanjavul. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Osztrák felmérések szerint a 90-es években a volt szocialista országok­ban és a fejlett nyugati államokban folyósított bérek közötti távolság alig csökkent. Sőt, abszolút szá­mokban a nyugati országokban ma­gasabb volt a bérnövekedés, mint a reformállamokban. Például Auszt­riában 1990 és 1998 között 7000 euróval nőtt az éves átlagbér, míg a legkomolyabb bérfejlesztéssel di­csekvő Lengyelországban az 1990 és 1998 közötti növekmény mind­össze 2700 eurót tett ki, Csehor­szágban 2000 eurót, Szlovákiában pedig alig 1400 eurót. Térségünk­ben a gyorsabb ütemű bérnöveke­dés már csak azért is kizárt, mert a munkanélküliek rendkívül magas aránya ezt nem teszi lehetővé és gazdaságilag indokolttá. Némileg azonban javítja a képet, hogy ha a fizetések vásárlóértékét vesszük alapul, akkor már nem olyan nagy az elmaradásunk. Az éllovas Szlo­vénia például Ausztria szintjének 67 százalékát éri el, Csehország esetében ez a mutató 40, Szlovákia esetében pedig 35 százalék. A kedvezőbb vásárlóerő a nálunk tapasztalható alacsonyabb árszint­nek köszönhető. A viszonylag szá­mottevő vásárlóerő eredménye­ként a háztartások felszereltsége egyértelműen javul, a legkomo­lyabb elmaradás csupán a legdrá­Szinte minden háztartásban van televízió, azonban a videomagnó és az internetes csatlakozás még nem annyi­ra elterjedt (Illusztrációs felvétel) gább, nálunk még luxuskategóriá­ba tartozó eszközöknél (videoka­mera, személyi számítógép) ta­pasztalható. Térségünkben Cseh­országban a legjobb a háztartások felszereltsége. Szakértők szerint ennek oka, hogy az eleve maga­sabb szintről induló csehek az el­múlt években jóval többet, eseten­ként a a lengyelekek és a magyarok kiadásainak kétszeresét fordították lakberendezésekre. 1997-ben pél­dául a korona devalvációjától tart­va valóságos vásárlási láz tört ki, számos tartós fogyasztási cikket vettek, ami látványosan javította a háztartások felszereltségét. Az utóbbi egy-két évben azonban elol­vadni látszik Csehország előnye, ugyanis Magyarországon és Len­gyelországban növekszik a vásárló­erő, nem egy szakmában már ma­gasabb az átlagbérek mint nyugati szomszédunknál, (shz) Az amerikai vállalatvezetők keresik a legtöbbet a világon. A csúcsmenedzserek dollármilliókat kapnak Nem mindig a teljesítmény számít HÍRÖSSZEFOGLALÓ Budapest. A vezérigazgatók kö­zül az amerikaiak keresik a vilá­gon a legtöbbet: fizetésük csak­nem kétszer akkora, mint a nem­zetközi ranglistán utánuk követ­kező brit cégvezetőké. Az ameri­kai topmenedzserek évi 654,7 ezer fontot (1,07 millió dollárt) vihetnek haza, míg a britek 394,1 ezret - derül ki a Management Today magazin legfrissebb fel­méréséből. Brit üzleti körökben szokatlanul nagy visszhangot keltett az a hír, miszerint a Barclays Bank vezér­igazgatói posztjáról tavaly távozó Martin Taylor 1,36 millió fontos (2,6 millió dolláros) végkielégí­tést kapott. Az erről szóló közle­mény a bank hivatalos beszámo­lójában látott napvilágot, s az is kiderült, hogy miközben a pénz­intézet működési eredménye 20 százalékkal zuhant (kétmilliárd fontra), a felső vezetők 15,2 mil­lió fontot kerestek. A brit keres­kedelmi és ipari miniszter ezért felvetette, hogy a kormányzat a törvényhozásban kezdeményezni fogja a vállalatvezetői fizetések és a cégek teljesítményének szo­rosabb összekapcsolását. Ezt a fe­nyegetést a miniszter akkor kí­vánja beváltani, ha a részvénye­sek, a tulajdonosok és a mene­dzserek maguktól nem lesznek hajlandók cselekedni. A Financial Times brit napilap mindehhez hozzáteszi: Martin Taylor tavaly 957 ezer fontot kapott fizetés­ként, beleértve 369 ezer font pré­miumot készpénzben. Ugyancsak megtarthatta korábban szerzett részvényeit és részvényvásárlási lehetőségeit, amelyek összérték­ét 3,2 millió fontra becsülik. Utódja, a Bank of Americától át­csábított Michael O'Neil 1,7 mil­lió font fizetést és prémiumot kap. Drasztikusan emelkedett más angol bankoknál is a mene­dzserek fizetése: a National Westminsternél 39 százalékkal, négymillió fontra növekedtek az e célra fordított kiadások - írja a Magyar Hírlap A tengerentúlon némileg más a helyzet: itt már valóban a cég tel­jesítményétől is függ a vállalatve­zetőkjövedelme. Kenneth Derr, a Chevron olajmamut elnök-vezér­igazgatója például 150 ezer dol­láros fizetésemelést kapott, miu­tán 1997-ben a társaság 3,3 milli­árd dolláros rekordnyereséget ért el. A 12,5 százalékos alapbér­melés révén Derr évi 1,35 mnillió dollárt kap. Ugyanakkor a válla­latvezető fizetési prémiuma 26 százalékkal 1,185 millió dollárra csökkent, miután cége 1998-ban rosszabb pénzügyi erdményeket mutathatott csak fel. A világ legnagyobb számítás­technikai vállalatának, az IBM­nek a vezérigazgatója, Louis V. Gerstner fizetése és prémiuma 56 százalékkal emelkedett ta­valy, s elérte a 9 millió 375 ezer dollárt. Gerstner azzal érdemelte ki az emelést, hogy teljesítette a vállalat hároméves célkitűzéseit, különösen azt, hogy évi 15 száza­lékkal növekedjen az IBM egy részvényre eső profitrátája. To­vábbi - úgynevezett hosszú távú - ösztönzőként a vezérigazgató 50-50 százalékban készpénz, il­A csúcsmenedzserek, legalábbis a fizetések terén már régen hátat for­dítottak a valóságnak (Illusztrációs felvétel) letve részvénybeli térítést kap, amelynek értéke 4,145 millió dollár. (MH) Az átlagbérek terén még nem sikerült felzárkóznunk a legfejlettebb nyugati országok szintjére Átlagbérek alakulása Ország Éves átlagbér euróban Ha Ausztria 100 százalék 1990 1998 Árfolyam szerint Vásárlóerő szerint Ausztria 18240 25218 100 100 Szlovénia 8483 10185 40 67 Csehország 1732 3748 15 40 Szlovákia 1680 3044 12 35 Magyarország 2005 3384 13 34 Lengyelország 1002 3778 15 34 Ausztria még mindig elérhetetlen távolságban van tőlünk a fizetések nagysága terén ' (Forrás: MfD) A háztartások felszereltsége Berendezés Csehor. Szlovákia Magyaror. Lengyelor. Ausztria Színes TV 94 85 82 91 99 Mikrohullámú sütő 29 20 28 8 55 Automata mosógép 71 59 47 68 99 Videomagnó 37 26 37 53 61 Videokamera 5 3 2 3 17 PC számitógép 11 7 9 9 25 CD-lejátszó 18 12 10 13 57 Telefon 50 53 54 46 99 Személygépkocsi 54 47 36 ­­A videokamerák és a személyi számítógépek terén még van mit behozni (Forrás: MfD) HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank jelentése szerint az ország keres­kedelmi bankjainak együttes vesz­tesége egyre mélyül. 1999 első fél­évében a veszteség elérte a 3,99 milliárd koronát, a korábban fel­halmozott veszteség pedig eléri a 17 milliárd koronát. A veszteségek elsősorban az állami tulajdonban lévő bankoknál halmozódtak fel. A hitelportfolió szerkezete rohamo­san romlik, ezért a pénzintézetek mind nagyobb tartalékalapok kép­zésére kényszerülnek: 1999 első félévében a tartalékalapok 7,5 mil­liárd koronával nőttek, elérve a 42,8 milliárd koronát. A bankok minősített (nehezen behajtható) hiteltömege 1999 első hat hónap­jában 20 milliárd koronával nőtt és összesen 161,4 milliárd koronára duzzadt. A 390 milliárd korona együttes hitelállomány 42 százalé­ka tartozik a minősített kategóriá­ba. A Trend gazdasági hetilap leg­utóbbi száma szerint Szlovákia el­ső 10 legnyereségesebb bankja kö­zött mindössze két állami pénzin­tézet található. Az éllovas az oszt­rák tőkével működő Tatra Banka (1999 első felében 864,1 millió nettó nyereséget ért el), második a részben osztrák-német Első La­kás-takarékpénztár (530,0 millió korona nettó profit), míg a harma­dik a részben osztrák VUB Wüstenrot (331,3 millió korona nettó profit). (Ú) A bankszektor készül 2000-re Pozsony. A szlovák jegybank legutóbbi felmérése alapján a szlovákiai bankszektor a 2000. év számítógépes dátumváltásá­val összefüggő problémák meg­oldásában az utolsó szakaszba lépett, vagyis a kereskedelmi bankok jelenleg a hibaelhárítási terveken dolgoznak. Ivan Paška, a jegybank sajtóosztályának ve­zetője szerint a bankszektor az egyik első ágazatként kezdte meg az átállást, így a harmadik negyedévben, amikor az utolsó ellenőrzéseket is végrehajtják a bankoknál, az ágazat felkészült­nek tekinthető a biztonságos dá­tumváltásra. (SITA) Rendeződő viszonyok a KBC-vel Pozsony. Várhatóan szeptember végéig tisztázódnak Szlovákia és a belga KBC Bank közti nézetel­térések a Csehszlovák Kereske­delmi Bankban (ČSOB) birtokolt szlovák részvénycsomag eladá­sát illetően - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminisz­ter. Szerinte azonban mindkét félnek engedményeket kéne ten­nie. A miniszter a Szlovákia és a ČSOB közt fennálló elhúzódó perre reagált, amelyet a Slovenská inkasná speciális pénzintézet adósságainak elis­meréséért folytat a CSOB. A szlo­vák fél csak a tartozás egy részét, 15,5 milliárd koronát hajlandó elismerni, a ČSOB által benyúj­tott bírósági beadvány visszavo­násának fejében. (SITA) Kollektív szerződés a vasműben Kassa. A Metalurg szakszerve­zet a munkáltatókkal folytatott hétfői tárgyalásoktól engedmé­nyeket várt, a tárgyalás eredmé­nye ugyanakkor csak két másik terminus volt, amikor tárgyalá­sokat folytatnak majd: szeptem­ber 16. és 30. A vasmű képvise­lői szeptember 15-ig előterjesz­tik azokat az elemzéseket, ame­lyek alapul szolgálhatnak a to­vábbi tárgyalásokhoz - nyilat­kozta Róbert Kulik, a vasmű Metalurg szakszervezetének el­nöke az idei és a jövő évre szóló kollektív szerződésről folytatott tárgyalásokat követően. (SITA) Sógyári részvények Pozsony. Az eperjesi Solivary Rt. privatizációjának irányító­jára kiírt pályázatra öt cég pá­lyázik. Az eredetileg 15 ér­deklődő közül hatan terjesz­tették be időben a kért alap­anyagokat, egy azonban nem felelt meg a formai követel­ményeknek. A Solivarynak sürgősen 600 millió koronára van szüksége egy stratégiai partnertől a Zbudza-i üzem befejezésére, ahol az eredeti­leg tervezett 1,26 milliárd ko­ronáról 1,82 milliárd koroná­ra nőttek a kiadások. A Solivary Rt. jelenleg az egye­düli szlovákiai sókitermelő vállalat. A vállalat 220 alkal­mazottja évente mintegy 100 kilotonna sót állít elő. A cég részvényeinek 84,5 százaléka állami kézben van. (SITA) A Microsoft uralkodik! Helsinki. Egy Erikb néven beje­lentkező svéd számítógépbűnö­ző olyan internetes Webhelyet hozott létre, amely teljes hozzá­férést biztosított bárki számára a hotmail számítógépes levele­zőrendszer felhasználóinak tel­jes levelezési állományához. A biztonsági hibára Svédország­ban bukkantak rá, amikor kide­rült, hogy a Microsoft által fenntartott ingyenes levelező­program kiadja az érintett fél leveleit. A Microsoft, miután több száz kiszolgálónál ellen­őrizte a rendszert, úgy véli, már sikerült elhárítani a rendszert ért támadást. A hacker webhelyén csak két szó látható: A Microsoft uralkodik. (IDG) Banki toplista Pozsony. A Szlovák Takarék­pénztár az első félévben is megőrizte elsőségét a szlová­kiai bankok közt, aktívumai június végére elérték a 162,2 milliárd koronát. Az Általános Hitelbank 156,4 milliárd koro­nás mérlegfőösszeggel a máso­dik helyen végzett. A két ban­kot, amelyben az állam a több­ségi tulajdonos egy magán­bank követi, a Tatra banka mérlegfőösszege az első félév végére 48,8 milliárd koronát tett ki. (SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. szeptember 8-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,859 Magyar forint (100) 17,201 Angol font 66,689 Német márka 22,425 Cseh korona 1,201 Olasz líra (1000) 22,651 Francia frank 6,686 Osztrák schilling 3,187 Japán jen (100) 37,53 Spanyol peseta (100) 26,36 Kanadai dollár 27,948 Svájci frank 27,434 Lengyel zloty 10,191 USA-dollár 41,630 GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK

Next

/
Thumbnails
Contents