Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)
1999-09-08 / 207. szám, szerda
6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER Palesztin jóváhagyás Gáza. A palesztin kormány hétfő este Gázában nagy többséggel jóváhagyta a Wyei megállapodás végrehajtásáról szóló izraeli-palesztin egyezményt, amelyet vasárnapra virradóra írt alá Barak izraeli miniszterelnök és Arafat palesztin elnök. A palesztin kormány az egyezmény elfogadásáról kiadott közleményében figyelmeztetésben részesítette mindazokat, akik megpróbálják megtorpedózni a békeerőfeszítéseket, az izraeli-palesztin megbékélést ellenző szélsőséges palesztin szervezetekre célozva. Az izraeli kormány már vasárnap jóváhagyta az egyezményt, amelyet a kneszet ma ratifikál. (MTI) Izraeli légitámadás Baalbek. Izraeli harci repülőgépek tegnap Északkelet-Libanonban a Hezbollah gerillaszervezet feltételezett állásait támadták - közölték szemtanúk és biztonsági források. A támadás a szíriai határ közelében levő Hermel térségét érte. A szemtanúk mentőautókat láttak a helyszínre igyekezni. A rendőrség adatai szerint viszont nincsenek áldozatai a támadásnak. (MTI) Csiang Cö-min kínai államfő tegnap Ausztrália és Kína szorosabb kereskedelmi együttműködésére szólított fel hivatalos ausztráliai látogatásán. (TA SR/EPA) Bundestag: jubileumi ülés Berlin. A demokráciának a parlamentben kell láthatóvá válnia, s ott kell bebizonyítania meggyőző erejét - jelentette ki a német parlament alsóházának elnöke a Bundestag tegnap Berlinben rendezett ünnepi ülésén. A Reichstag épületében otthonra lelt Bundestag 50 évvel ezelőtt Bonnban tartotta első ülését. Erre emlékeztek a német politikai élet vezető képviselői. Mint Wolfgang Thierse házelnök rámutatott, a keleti tartományokban élő emberek csak a tíz évvel ezelőtti politikai fordulat óta szereztek tapasztalatokat a parlamenti demokráciával, s azok „meglehetősen vegyesek". A tömeges munkanélküliséget is figyelembe véve, túlzás keleten ugyanolyan mértékű lelkesedést várni a demokrácia iránt, mint az ország nyugati felében. (MTI) A túszejtők követelése Biskek. A Kirgizisztánban tucatnyi túszt fogságukban tartó iszlám gerillák üzenetben azt követelték a kormánytól, hogy sürgősen kezdjen tárgyalásokat velük, ellenkező esetben „agresszív harci tevékenységet" indítanak. A japán túszoknak tulajdonított üzenetben az áll, hogy „hála Allahnak" jól vannak, s reménykednek a mielőbbi szabadulásban. (MTI) A moszkvai lapok immár egy „második csecsen háború" komoly veszélyéről cikkeznek Borisz Jelcin elnök a katonákat vádolja MTI-JELENTES Moszkva. A dagesztáni helyzet és a véres bujnakszki merénylet kapcsán hanyagsággal vádolta a katonákat Borisz Jelcin orosz államfő. Vlagyimir Putyin kormányfővel a Kremlben tegnap tartott megbeszélésén Jelcin felvetette: hogyan lehetséges, hogy éppen a zárt katonai lakótelepeken történik nálunk a legtöbb terrorcselekmény? Bujnakszkban egy lakóház ellen szombat este elkövetett pokolgépes merényletben a legfrissebb adatok szerint 64-en vesztették életüket - köztük 23 gyermek - s csaknem másfélszázán sebesültek meg. A hatóságok egy gyanúsítottat őrizetbe vettek, két másik vahabitát még köröznek. Jelcin elnök jelezte, hogy a szövetségi hatóságok további intézkedéseket tesznek, amelyek megfelelnek a Dagesztánban kialakult helyzet súlyosságának. Erre azért van szükség, hogy „kiverjük Dagesztánból a csecsen vagy más bandákat" - mondta az orosz elnök. Moszkvában összeült a nemzetbiztonsági tanács is Vlagyimir Putyin kormányfő elnökletével, hogy áttekintse a helyzetet, és intézkedéseket dolgozzon ki az alkotmányos rend védelmére. Jelcin szavai szerint azt is meg kell vitatni, „hogyan veszíthettünk el egy egész járást (a novolakszki területetet) Dagesztánban". Jelcin elnök értékelése egybecseng az orosz sajtó kommentárjaival. A moszkvai lapok egyértelműen a tábornoki kart okolják a harci cselekmények elhúzódásáért, s immár egy „második csecsen háború" veszélyéről cikkeznek. Az Izvesztyija tehetetlenséggel vádolja a tábornokokat, akik szerinte eddig „átaludták a háborút", s még a második világháborús tapasztalatok alapján próbálnak harcolni. A Moszkovszkij Komszomolec pedig úgy értesült, hogy folytatódni fognak a csecsen célpontok elleni csapások, s a szövetségi hadvezetés azt fontolgatja, hogy csecsen területen támadja hátba a Dagesztánba betört muszlim fegyvereseket, Mozdokból kiinduló hadművelettel. Moszkvai közlés szerint a kizljari területen is fokozott készültséget rendeltek el a fegyveres erőknél, ugyanis attól tartanak, hogy az összecsapások a novolakszki és a haszavjürti területekről ide is átterjednek. Az augusztus eleje óta folyó dagesztáni harcokban a szövetségi erők eddig 104 halottat és négyszáz sebesültet vesztettek. Dagesztáni önkéntesek Mahacska városánál. A köztársaságban szeptember 5-én állítólag általános mozgósítást rendeltek el (TA SR/EPA) Pénzmosási botrány Az első hulla? Róma. Felbukkant az első hulla az orosz pénzmosási üggyel kapcsolatos vizsgálatban - írta a Corriere della Sera. Egy orosz pénzfutár vesztette életét Olaszországban, „rejtélyes" közlekedési balesetben. A svájci ügyészek tanúként szerették volna kihallgatni - írta a napilap, mely a Jelcin állítólagos svájci bankszámláival és budapesti lepénzelésével kapcsolatos botrányt kirobbantotta. Egy uzsoraszedéssel vádolt volt olasz bankfiók-igazgató szerint egy orosz futár hetente hozott Svájcból Olaszországba több százmillió lírás összegeket, amelyek londoni, írországi, kanadai bankszámlákon kötöttek ki. A Kreml berendezését felújító Oak olasz stílbútorgyárnál tartott házkutatás során a nyomozók megtalálták a pénzfutárok által aláíratott nyugták másolatait a 3-400 millió lírás összegekről, amelyek - állítja a lap - olyan piszkos pénzek voltak, amelyeket a moszkvai oligarchia az orosz állami megrendeléseket elnyerő cégek banki csatornáin keresztül mosott tisztára. Como ügyészség adócsalás címén vádat emelt az Oak vezérigazgatója ellen. A bútorgyár kapcsolatban áll a Jelcin lepénzelésével gyanúsított Bahgjet Pacolli építési vállalkozóval. (MTI) Egyelőre nincs foganatja az indonéz elnök által bejelentett intézkedésnek Koszovó: Jackson leváltotta a „fecsegő" tisztet Rendőrök kiképzése Tovább tombol a terror Jakarta. Tegnap is folytatódott Kelet-Timor központi városában, Diliben az öldöklés, a gyújtogatás és a fosztogatás. Fittyet hányva a frissen kihirdetett hadiállapotnak is, folytatták garázdálkodásukat az indonézbarát fegyveres csoportok, amelyek ellenzik az 1975 óta indonéz megszállás alatt álló távol-keleti terület függetlenné válását. MTI-TUDÓSÍTÁS Beszámolók szerint a randalírozó fegyveresek üszkös romhalmazzá változtatták a város központi üzleti negyedét. Az ENSZ-alkalmazottak félnek, hogy ők is áldozatul eshetnek a féktelen milíciák haragjának - mondta el egyikük telefonon a Reutersnek. A nyilatkozó elpanaszolta, hogy kollégáival együtt beszorult az ENSZ-képviselet területére, tehetetlenül várják a dolgok jobbra fordulását. Megítélése szerint semmi sem változott a hadiállapot kihirdetése nyomán. Az indonézbarát milíciák megtámadták az ENSZ egyik helyi képviseletét is: 15 percen át lőtték automata fegyverekkel a baucaui ENSZ-irodát. Kelet-Timoron szolgáló ENSZtisztségviselők szerint a milíciák azért akarják távozásra kényszeríteni őket, hogy ne lehessenek tanúi a fegyveres csoportok garázdálkodásának. Feltételezések szerint az erőszakban tobzódó fegyveres csoportok több száz embert lemészároltak, amióta az augusztus 30-i népszavazáson a kelet-timori szavazók csaknem 80 százaléka a függetlenséget választotta a Jakarta által felkínált autonómiával szemben. A külvilág csak feltételezésekre hagyatkozhat az áldozatok számát illetően, mert a kül- és belföldi újságírók túlnyomó része eltávozott Timor anarchiába süllyedő keleti feléből. A nemzetközi közvélemény egyre kevésbé bízik abban, hogy Jakarta rendet akar és tud teremteni az egykori portugál gyarmaton. A The Washington Post értesülése szerint az ENSZ már tervezi is a katonai közbelépést. Öt-hétezer fős nemzetközi katonai erő bevetését fontolgatják a világszervezetben, de csakis az indonéz kormány és a Biztonsági Tanács hozzájárulásával kívánnak lépni ebbe az irányba - írta az amerikai lap, ENSZ-forrásokra hivatkozva. MTI-JELENTES Belgrád. Egyhetes késéssel, tegnap indult az észak-koszovói Vucitrnban létesített rendőrakadémiára az a 200 személy, akik elsőként kerülnek a Koszovóban felállítandó többnemzetiségű rendőrség állományába - adta hírül a belgrádi tömegtájékoztatás. A beszámolók szerint a hallgatók öthetes kiképzést kapnak a többnemzetiségű rendőrség felállításáért felelős EBESZ, illetve a tartományt átmenetileg igazgató ENSZ nemzetközi rendőrségének felügyelete mellett. A hallgatók 83 százaléka albán, 11 százaléka szerb, 4 személy pedig más nemzetiségű, nagyjából tükrözve a zömében albánok lakta tartomány etnikai összetételét. A Blic című belgrádi lap értesülése szerint Michael Jackson tábornok, a nemzetközi békefenntartó erők brit parancsnoka leváltotta az amerikai kontingens egy magas beosztású tisztjét, aki a rokonoknak felfedte az ugljarei közös sír lét. A lap azt is tudni véli, hogy a tisztnek hadbíróság előtt kell majd felelnie tettéért. A közvélemény augusztus végén értesült róla, hogy a KFOR július 24-én 15 elföldelt holttestet talált a délkelet-koszovói Ugljare településnél. Mint kiderült, a hágai Nemzetközi Törvényszék szakértői augusztus elején megvizsgálták a tetemeket, ám jelentésüket nem tették közzé. Belgrádban felháborodást váltott ki az ügy, mivel - szerb állítás szerint - 4 áldozatot Ugljaréból korábban elrabolt szerbekként azonosítottak. A jugoszláv hivatalos tömegtájékoztatás az albán bűncselekmények elhallgatásával és bűnrészességgel vádolta a békeerőket. Petr Uhl a csehországi romák kivándorlásáról Az izraeli vezetők mielőbbi felépülést kívántak Hoszni Mubaraknak Könnyebben megsebesült Jeruzsálem/Kairó. Ezer Weizman izraeli államfő, Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin elnök telefonon felhívta Hoszni Mubarakot, miután értesültek az egyiptomi államfő elleni merényletkísérletről. Az izraeli vezetők mielőbbi felépülést kívántak Mubaraknak. Hoszni Mubarakot hétfőn PortSzaídban tett látogatása idején egy férfi megsebesítette. A hivatalos közlemény szerint az elnöki konvoj elhaladtakor egy vágóeszközzel felfegyverzett férfi az államfő gépkocsijához rohant, miközben az elnök az embereket üdvözölte, és könnyebben megsebesítette a kezén. Mubarak személyi testőrei azonnal reagáltak, és lelőtték a férfit. Az elnök sebét kitisztították és fertőtlenítették, aki ezt követően folytatta látogatását. Az elnököt védő testőrgárda parancsnoka viszont komolyabban megsérült, amikor megpróbálta megakadályozni, hogy a merénylő elérje Mubarak gépkocsiját. A biztonsági szolgálatat egy 40 éves gyümölcskereskedőként azonosította a támadót. (MTI) Elkerülhetetlen 111^111111.1 i 11 a b 1^ vízumkényszer MTI-HIR Prága. Petr Uhl, a cseh kormány emberi jogi biztosa úgy látja, hogy Csehország immár nem kerülheti el a brit vízumkényszer bevezetését. A Mladá Fronta Dnes című lapnak nyilatkozva Uhl elmondta: augusztusban folytatódott a csehországi romák kivándorlási hulláma és ebben a hónapban rekordszámban - 232 család - kértek menedéket Nagy-Britanniában. „Bár az említett statisztikák ellenére a brit fél még a múlt héten is arról biztosított, hogy a vízumkényszer bevezetése nem időszerű, én szkeptikus vagyok. Úgy gondolom, hogy a vízumkényszer bevezetésétől már semmi sem menthet meg minket" - vélte Uhl. Nagy-Britannia prágai nagykövetségén ugyan nem voltak hajlandók megerősíteni az említett adatokat, arra hivatkozva, hogy Londonból még nem kapták meg a hivatalos kimutatást, de azt leszögezték, hogy „a helyzet természetesen komoly". Voltak bizonyos kapcsolatai a katonai felderítéssel Olelcsy átvilágítása Hoszni Mubarak óriásplakátja II. Ramszesz kairói szobra előtt. Az elnöknek nem esett komolyabb bántódása, folytathatta a Port-Szaídban tett látogatását, tervezett beszédét is elmondta. (TA SR/EPA) MTI-HIR Varsó. Józef Oleksy volt miniszterelnök elismerte, a lengyel közérdekek szóvivője az átvilágítási bírósághoz fordult a testület előtt tett korábbi nyilatkozata ügyében. A volt kormányfő a Zet rádióban elmondta, hogy átvilágítási nyilatkozatában elismerte: „voltak bizonyos kapcsolatai a katonai felderítéssel", s „tartalékos tiszti kiképzést kapott katonai mozgósítás esetére". Részleteket nem árult el. „Az igazságnak megfelelően kijelentettem, hogy a titkosszolgálatokkal sohasem működtem együtt" - hangsúlyozta. Ha az átvilágítási bíróság megállapítja, hogy az átvilágításra kötelezett személy nem mondott igazat, tíz évre eltiltják attól, hogy bármilyen közhivatali posztot töltsön be.