Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-08 / 207. szám, szerda

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER Palesztin jóváhagyás Gáza. A palesztin kormány hétfő este Gázában nagy többséggel jóváhagyta a Wye­i megállapodás végrehajtásá­ról szóló izraeli-palesztin egyezményt, amelyet vasár­napra virradóra írt alá Barak izraeli miniszterelnök és Arafat palesztin elnök. A pa­lesztin kormány az egyez­mény elfogadásáról kiadott közleményében figyelmezte­tésben részesítette mindazo­kat, akik megpróbálják meg­torpedózni a békeerőfeszí­téseket, az izraeli-palesztin megbékélést ellenző szélsősé­ges palesztin szervezetekre célozva. Az izraeli kormány már vasárnap jóváhagyta az egyezményt, amelyet a kneszet ma ratifikál. (MTI) Izraeli légitámadás Baalbek. Izraeli harci repülő­gépek tegnap Északkelet-Liba­nonban a Hezbollah gerilla­szervezet feltételezett állásait támadták - közölték szemta­núk és biztonsági források. A támadás a szíriai határ közelé­ben levő Hermel térségét érte. A szemtanúk mentőautókat láttak a helyszínre igyekezni. A rendőrség adatai szerint vi­szont nincsenek áldozatai a támadásnak. (MTI) Csiang Cö-min kínai államfő tegnap Ausztrália és Kína szo­rosabb kereskedelmi együtt­működésére szólított fel hiva­talos ausztráliai látogatásán. (TA SR/EPA) Bundestag: jubileumi ülés Berlin. A demokráciának a parlamentben kell láthatóvá válnia, s ott kell bebizonyíta­nia meggyőző erejét - jelentet­te ki a német parlament alsó­házának elnöke a Bundestag tegnap Berlinben rendezett ünnepi ülésén. A Reichstag épületében otthonra lelt Bun­destag 50 évvel ezelőtt Bonn­ban tartotta első ülését. Erre emlékeztek a német politikai élet vezető képviselői. Mint Wolfgang Thierse házelnök rá­mutatott, a keleti tartomá­nyokban élő emberek csak a tíz évvel ezelőtti politikai for­dulat óta szereztek tapasztala­tokat a parlamenti demokráci­ával, s azok „meglehetősen ve­gyesek". A tömeges munkanél­küliséget is figyelembe véve, túlzás keleten ugyanolyan mértékű lelkesedést várni a demokrácia iránt, mint az or­szág nyugati felében. (MTI) A túszejtők követelése Biskek. A Kirgizisztánban tu­catnyi túszt fogságukban tartó iszlám gerillák üzenetben azt követelték a kormánytól, hogy sürgősen kezdjen tárgyaláso­kat velük, ellenkező esetben „agresszív harci tevékenysé­get" indítanak. A japán túszok­nak tulajdonított üzenetben az áll, hogy „hála Allahnak" jól vannak, s reménykednek a mi­előbbi szabadulásban. (MTI) A moszkvai lapok immár egy „második csecsen háború" komoly veszélyéről cikkeznek Borisz Jelcin elnök a katonákat vádolja MTI-JELENTES Moszkva. A dagesztáni helyzet és a véres bujnakszki merénylet kap­csán hanyagsággal vádolta a kato­nákat Borisz Jelcin orosz államfő. Vlagyimir Putyin kormányfővel a Kremlben tegnap tartott megbe­szélésén Jelcin felvetette: hogyan lehetséges, hogy éppen a zárt kato­nai lakótelepeken történik nálunk a legtöbb terrorcselekmény? Bujnakszkban egy lakóház ellen szombat este elkövetett pokolgé­pes merényletben a legfrissebb adatok szerint 64-en vesztették életüket - köztük 23 gyermek - s csaknem másfélszázán sebesültek meg. A hatóságok egy gyanúsítot­tat őrizetbe vettek, két másik vahabitát még köröznek. Jelcin elnök jelezte, hogy a szövet­ségi hatóságok további intézkedé­seket tesznek, amelyek megfelel­nek a Dagesztánban kialakult hely­zet súlyosságának. Erre azért van szükség, hogy „kiverjük Dagesz­tánból a csecsen vagy más bandá­kat" - mondta az orosz elnök. Moszkvában összeült a nemzetbiz­tonsági tanács is Vlagyimir Putyin kormányfő elnökletével, hogy át­tekintse a helyzetet, és intézkedé­seket dolgozzon ki az alkotmányos rend védelmére. Jelcin szavai sze­rint azt is meg kell vitatni, „hogyan veszíthettünk el egy egész járást (a novolakszki területetet) Dagesz­tánban". Jelcin elnök értékelése egybecseng az orosz sajtó kommentárjaival. A moszkvai lapok egyértelműen a tá­bornoki kart okolják a harci cselek­mények elhúzódásáért, s immár egy „második csecsen háború" ve­szélyéről cikkeznek. Az Izvesztyija tehetetlenséggel vádolja a tábor­nokokat, akik szerinte eddig „át­aludták a háborút", s még a máso­dik világháborús tapasztalatok alapján próbálnak harcolni. A Moszkovszkij Komszomolec pedig úgy értesült, hogy folytatódni fog­nak a csecsen célpontok elleni csa­pások, s a szövetségi hadvezetés azt fontolgatja, hogy csecsen terü­leten támadja hátba a Dagesz­tánba betört muszlim fegyverese­ket, Mozdokból kiinduló hadmű­velettel. Moszkvai közlés szerint a kizljari területen is fokozott ké­szültséget rendeltek el a fegyveres erőknél, ugyanis attól tartanak, hogy az összecsapások a novolakszki és a haszavjürti terü­letekről ide is átterjednek. Az augusztus eleje óta folyó da­gesztáni harcokban a szövetségi erők eddig 104 halottat és négy­száz sebesültet vesztettek. Dagesztáni önkéntesek Mahacska városánál. A köztársaságban szeptem­ber 5-én állítólag általános mozgósítást rendeltek el (TA SR/EPA) Pénzmosási botrány Az első hulla? Róma. Felbukkant az első hulla az orosz pénzmosási üggyel kap­csolatos vizsgálatban - írta a Corriere della Sera. Egy orosz pénzfutár vesztette életét Ola­szországban, „rejtélyes" közleke­dési balesetben. A svájci ügyészek tanúként szerették volna kihall­gatni - írta a napilap, mely a Jel­cin állítólagos svájci bankszámlái­val és budapesti lepénzelésével kapcsolatos botrányt kirobbantot­ta. Egy uzsoraszedéssel vádolt volt olasz bankfiók-igazgató sze­rint egy orosz futár hetente ho­zott Svájcból Olaszországba több százmillió lírás összegeket, ame­lyek londoni, írországi, kanadai bankszámlákon kötöttek ki. A Kreml berendezését felújító Oak olasz stílbútorgyárnál tartott ház­kutatás során a nyomozók megta­lálták a pénzfutárok által aláíra­tott nyugták másolatait a 3-400 millió lírás összegekről, amelyek - állítja a lap - olyan piszkos pén­zek voltak, amelyeket a moszkvai oligarchia az orosz állami meg­rendeléseket elnyerő cégek banki csatornáin keresztül mosott tisz­tára. Como ügyészség adócsalás címén vádat emelt az Oak vezér­igazgatója ellen. A bútorgyár kap­csolatban áll a Jelcin lepénzelésé­vel gyanúsított Bahgjet Pacolli építési vállalkozóval. (MTI) Egyelőre nincs foganatja az indonéz elnök által bejelentett intézkedésnek Koszovó: Jackson leváltotta a „fecsegő" tisztet Rendőrök kiképzése Tovább tombol a terror Jakarta. Tegnap is folytató­dott Kelet-Timor központi városában, Diliben az öldök­lés, a gyújtogatás és a fosz­togatás. Fittyet hányva a frissen kihirdetett hadiálla­potnak is, folytatták garáz­dálkodásukat az indonézba­rát fegyveres csoportok, amelyek ellenzik az 1975 óta indonéz megszállás alatt álló távol-keleti terület füg­getlenné válását. MTI-TUDÓSÍTÁS Beszámolók szerint a randalírozó fegyveresek üszkös romhalmazzá változtatták a város központi üzle­ti negyedét. Az ENSZ-alkalmazot­tak félnek, hogy ők is áldozatul es­hetnek a féktelen milíciák haragjá­nak - mondta el egyikük telefonon a Reutersnek. A nyilatkozó elpana­szolta, hogy kollégáival együtt be­szorult az ENSZ-képviselet terüle­tére, tehetetlenül várják a dolgok jobbra fordulását. Megítélése sze­rint semmi sem változott a hadiál­lapot kihirdetése nyomán. Az in­donézbarát milíciák megtámadták az ENSZ egyik helyi képviseletét is: 15 percen át lőtték automata fegyverekkel a baucaui ENSZ-iro­dát. Kelet-Timoron szolgáló ENSZ­tisztségviselők szerint a milíciák azért akarják távozásra kényszerí­teni őket, hogy ne lehessenek ta­núi a fegyveres csoportok garáz­dálkodásának. Feltételezések sze­rint az erőszakban tobzódó fegyve­res csoportok több száz embert le­mészároltak, amióta az augusztus 30-i népszavazáson a kelet-timori szavazók csaknem 80 százaléka a függetlenséget választotta a Ja­karta által felkínált autonómiával szemben. A külvilág csak feltétele­zésekre hagyatkozhat az áldoza­tok számát illetően, mert a kül- és belföldi újságírók túlnyomó része eltávozott Timor anarchiába süllyedő keleti feléből. A nemzet­közi közvélemény egyre kevésbé bízik abban, hogy Jakarta rendet akar és tud teremteni az egykori portugál gyarmaton. A The Wa­shington Post értesülése szerint az ENSZ már tervezi is a katonai köz­belépést. Öt-hétezer fős nemzet­közi katonai erő bevetését fontol­gatják a világszervezetben, de csakis az indonéz kormány és a Biztonsági Tanács hozzájárulásá­val kívánnak lépni ebbe az irányba - írta az amerikai lap, ENSZ-forrá­sokra hivatkozva. MTI-JELENTES Belgrád. Egyhetes késéssel, tegnap indult az észak-koszovói Vu­citrnban létesített rendőrakadé­miára az a 200 személy, akik első­ként kerülnek a Koszovóban felállí­tandó többnemzetiségű rendőrség állományába - adta hírül a belgrá­di tömegtájékoztatás. A beszámo­lók szerint a hallgatók öthetes ki­képzést kapnak a többnemzetiségű rendőrség felállításáért felelős EBESZ, illetve a tartományt átme­netileg igazgató ENSZ nemzetközi rendőrségének felügyelete mellett. A hallgatók 83 százaléka albán, 11 százaléka szerb, 4 személy pedig más nemzetiségű, nagyjából tük­rözve a zömében albánok lakta tar­tomány etnikai összetételét. A Blic című belgrádi lap értesülése szerint Michael Jackson tábornok, a nemzetközi békefenntartó erők brit parancsnoka leváltotta az amerikai kontingens egy magas beosztású tisztjét, aki a rokonoknak felfedte az ugljarei közös sír lét. A lap azt is tudni véli, hogy a tisztnek hadbíró­ság előtt kell majd felelnie tettéért. A közvélemény augusztus végén értesült róla, hogy a KFOR július 24-én 15 elföldelt holttestet talált a délkelet-koszovói Ugljare telepü­lésnél. Mint kiderült, a hágai Nem­zetközi Törvényszék szakértői au­gusztus elején megvizsgálták a tete­meket, ám jelentésüket nem tették közzé. Belgrádban felháborodást váltott ki az ügy, mivel - szerb állí­tás szerint - 4 áldozatot Ugljaréból korábban elrabolt szerbekként azo­nosítottak. A jugoszláv hivatalos tö­megtájékoztatás az albán bűncse­lekmények elhallgatásával és bűn­részességgel vádolta a békeerőket. Petr Uhl a csehországi romák kivándorlásáról Az izraeli vezetők mielőbbi felépülést kívántak Hoszni Mubaraknak Könnyebben megsebesült Jeruzsálem/Kairó. Ezer Weiz­man izraeli államfő, Ehud Barak izraeli miniszterelnök és Jasszer Arafat palesztin elnök telefonon felhívta Hoszni Mubarakot, miu­tán értesültek az egyiptomi állam­fő elleni merényletkísérletről. Az izraeli vezetők mielőbbi felépülést kívántak Mubaraknak. Hoszni Mubarakot hétfőn Port­Szaídban tett látogatása idején egy férfi megsebesítette. A hivatalos közlemény szerint az elnöki kon­voj elhaladtakor egy vágóeszköz­zel felfegyverzett férfi az államfő gépkocsijához rohant, miközben az elnök az embereket üdvözölte, és könnyebben megsebesítette a kezén. Mubarak személyi testőrei azonnal reagáltak, és lelőtték a férfit. Az elnök sebét kitisztították és fertőtlenítették, aki ezt követő­en folytatta látogatását. Az elnö­köt védő testőrgárda parancsnoka viszont komolyabban megsérült, amikor megpróbálta megakadá­lyozni, hogy a merénylő elérje Mu­barak gépkocsiját. A biztonsági szolgálatat egy 40 éves gyümölcs­kereskedőként azonosította a tá­madót. (MTI) Elkerülhetetlen 111^111111.1 i 11 a b 1^ vízumkényszer MTI-HIR Prága. Petr Uhl, a cseh kormány emberi jogi biztosa úgy látja, hogy Csehország immár nem kerülheti el a brit vízumkényszer bevezeté­sét. A Mladá Fronta Dnes című lap­nak nyilatkozva Uhl elmondta: au­gusztusban folytatódott a csehor­szági romák kivándorlási hulláma és ebben a hónapban rekordszám­ban - 232 család - kértek menedé­ket Nagy-Britanniában. „Bár az említett statisztikák ellenére a brit fél még a múlt héten is arról bizto­sított, hogy a vízumkényszer beve­zetése nem időszerű, én szkep­tikus vagyok. Úgy gondolom, hogy a vízumkényszer bevezetésétől már semmi sem menthet meg min­ket" - vélte Uhl. Nagy-Britannia prágai nagykövet­ségén ugyan nem voltak hajlandók megerősíteni az említett adatokat, arra hivatkozva, hogy Londonból még nem kapták meg a hivatalos ki­mutatást, de azt leszögezték, hogy „a helyzet természetesen komoly". Voltak bizonyos kapcsolatai a katonai felderítéssel Olelcsy átvilágítása Hoszni Mubarak óriásplakátja II. Ramszesz kairói szobra előtt. Az elnök­nek nem esett komolyabb bántódása, folytathatta a Port-Szaídban tett lá­togatását, tervezett beszédét is elmondta. (TA SR/EPA) MTI-HIR Varsó. Józef Oleksy volt miniszter­elnök elismerte, a lengyel közérde­kek szóvivője az átvilágítási bíróság­hoz fordult a testület előtt tett ko­rábbi nyilatkozata ügyében. A volt kormányfő a Zet rádióban elmond­ta, hogy átvilágítási nyilatkozatá­ban elismerte: „voltak bizonyos kapcsolatai a katonai felderítéssel", s „tartalékos tiszti kiképzést kapott katonai mozgósítás esetére". Rész­leteket nem árult el. „Az igazságnak megfelelően kijelentettem, hogy a titkosszolgálatokkal sohasem mű­ködtem együtt" - hangsúlyozta. Ha az átvilágítási bíróság megállapítja, hogy az átvilágításra kötelezett sze­mély nem mondott igazat, tíz évre eltiltják attól, hogy bármilyen köz­hivatali posztot töltsön be.

Next

/
Thumbnails
Contents