Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-29 / 224. szám, szerda

6 POLITIKA O j SZÓ 1999. SZEPTEMBER 29. Ismét bombázták Irakot New York. Az iraki repülésti­lalmi övezetek tiszteletben tar­tását felügyelő amerikai és brit harci repülőgépek ismét hír­adó és radarlétesítményeket támadtak a déli országrész­ben. A légicsapásokat a szövet­séges légierő ellen irányuló iraki légvédelmi rakéták és tü­zérségi tűz által okozott inci­densek sora váltotta ki. (MTI) Reszkessetek merénylők Moszkva. Az orosz rendőrség több nagyvárosban összesen 16 pokolgépes merényletet akadályozott meg az utóbbi hetekben, s 521 tonna robba­nóanyagot foglalt le. Rusajlo közölte azt is, hogy a hatósá­gok azonosították az oroszor­szági házrobbantások elköve­tőit, s a terroristák egy részét már őrizetbe vették, másokat még köröznek. A szélsőséges muszlim terrorcsoportok tag­jai között nincs csecsen. (MTI) Göncz Árpád Horvátországban Zágráb. Göncz Árpád magyar államfő tegnap tárgyalt Zlatko Matesa miniszterel­nökkel. Matesa több ma­gyar-horvát határátkelő meg­nyitásátjavasolta, és remé­nyét fejezte ki, hogy mielőbb aláírják a két ország közötti szabadkereskedelmi megálla­podást. Göncz Árpád külön találkozott a „Hatok", a leg­erősebb ellenzéki pártok kép­viselőivel, megkoszorúzta a Haza Oltára emlékművet, és részt vett a néhai Antall Jó­zsef miniszterelnökről elne­vezett zágrábi utca névtáblá­jának felavatásán. (MTI) Göncz az ellenzékkel is tár­gyalt (Archívum) János nagyherceg leköszön Brüsszel. Leköszön az állam­fői székből novemberben a vi­lág egyik legrégebben hatal­mon lévő uralkodója, János lu­xemburgi nagyherceg. A 78. életévében járó János - aki részt vett a normandiai partra­szállásban, Brüsszel és Luxem­bourg felszabadításában - haj­szálpontosan 35 éwel trónra kerülése után, november 12­én adja át a hatalmat legidő­sebb fiának, Henriknek. (MTI) Amerikai öröm Birdal miatt Washington. Az Egyesült Ál­lamok üdvözölte Törökország döntését, hogy kiengedték a börtönből Akin Birdalt, a tö­rökországi Emberi Jogok Egyesületének volt elnökét. Birdalt júniusban „izgatás és gyűlöletkeltés" vádjában mondták ki bűnösnek és ítél­ték egyéves börtönbüntetés­re, miután nyilatkozataiban a kurd kérdés békés, tárgyalá­sos megoldását szorgalmazta. Egészségi állapotának romlá­sa miatt azonban szombaton szabadlábra helyezték. (MTI) A Londonban élő chileiek nem felejtik el Pinochet bűneit. Tegnap is több százan tiltakoztak (TA SR/EPA) A csecsen-ingus határt ötvenezer menekült lépte át NATO-példa oroszoknak MTI-HÍR Moszkva. Az orosz Szu-24-es és Szu-25-ös harci gépek tegnap több tucat bevetésben támadtak cse­csenföldi célpontokat, főként olaj­létesítményeket bombáztak Groz­nijban, illetve a csecsen fővárostól délre, továbbá az ingus határ köze­lében. A csecsen-ingus határt csak­nem ötvenezer menekült - főként gyermekek, asszonyok és öregek ­lépte át. Ellátásuk óriási gondokat okoz a helyi hatóságoknak. Szállo­dákban, pályaudvarokon, illetve sá­tortáborokban helyezik el a bombá­zások elől menekülőket, s csak ivó­vizet és kenyeret tudnak biztosítani számukra. Ruszlán Ausev az orosz kormányhoz fordult segítségért, mert szerinte az embereket kataszt­rófa fenyegeti, hiszen tízezrek vár­nak határátlépésre. Az ingus oldal­ra egyelőre átengedik a gyalogosan érkezőket, míg a többi csecsen ha­társzakaszon gyakorlatilag teljes zárlat van érvényben. A jugoszlávi­ai NATO-forgatókönyv alapján fo­lyik az orosz erők kaukázusi hábo­rúja. Előbb a bombázások és a cél­zott rakétacsapások nyomán meg­semmisítik a szakadár köztársaság gazdaságát, majd bevetik a száraz­földi csapatokat. A bombázásokra egy-két hónapot szánnak, s a propagandahadjárat is hasonló a brüsszeli fogásokhoz: a tábornokok győzelmi jelentésekben, műhold­felvételekkel számolnak be az eddi­gi sikerekről. Pinochet ügyvédei sürgették a londoni bíróságot, tekintsen el a vádak többségétől Chile Hágához fordul Hága/London/Santiago. Chi­le még az idén az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróságához for­dul, s megtámadja Spanyo­lországnak Augusto Pinochet kiadatására irányuló kérel­mét - közölte a chilei külügy­minisztérium képviselője. ÖSSZEFOGLALÓNK Chile azt akarja elérni, hogy az ENSZ-bíróság állásfoglalásában mondja ki: a spanyol igazságügyi hatóságok nem hozhatnak ítéletet a volt diktátor ügyében. Pinochet tá­bornok ügyvédei sürgették a londo­ni bíróságot, tekintsenek el a volt chilei diktátor ellen felsorakozta­tott döntő vádak többségétől, azok­tól, amelyeket a spanyol hatóságok a nyár folyamán juttattak el Lon­donba. A volt chilei államfő kiada­tásával foglalkozó bírósági meg­hallgatás második napján a tábor­nok ügyvédei sorakoztatták fel ér­veiket a madridi kiadatási kérelem ellen. Bizonyításuk vezérfonala szerint a kiadatásról 1989-ben elfo­gadott nemzetközi szerződés értel­mében érvénytelenek mindazok a vádpontok, amelyeket a spanyol vizsgálóbíró a tavaly októberi ere­deti kiadatási kérelem után, annak kiegészítéseként küldött el a brit hatóságokhoz. Mint emlékeztettek rá, a lordok háza bíráinak állásfog­lalása kizárja azt, hogy a volt chilei államfőt a kiadatásról, valamint a kínzásról szóló nemzetközi szerző­dések elfogadása előtti időszakban elkövetett állítólagos bűncselekmé­nyekért vonják felelősségre. Azaz az eredeti kiadatási kérelem vád­pontjai közül csupán egyetlen állna meg a lábán, az összeesküvésre va­ló szövetkezés - érveltek. A meg­hallgatást vezető Ronald Bartle bíró szerint semmi akadálya annak, hogy Augusto Pinochet tanúként megjelenjen a bíróság előtt, ha ő maga is úgy akarja, Pinochet ügyvé­dei egyelőre nem válaszoltak a bíró kérdésére, hogy akar-e a tábornok élni ezzel a jogával. Amennyiben Augusto Pinochet nem hazájában, hanem külföldön hal meg, az veszélyeztetheti a chi­lei demokratikus átmenetet - je­lentette ki Carlos Mladinic kor­mányfőtitkár. A Barcelonában tar­tózkodó Isabel Allende - az 1973­as katonai puccsban meggyilkolt Salvador Allende lánya - kifejtet­te: amennyiben egy olyan ország, mint Chile, amely aláírta a kínzás elleni nemzetközi megállapodást, nem tesz lépéseket az emberi jogo­kat súlyosan megsértő bűnösök el­ítélésére, akkor jogos, hogy ezt más országok tegyék meg. Három személy vesztette életét Kosovo Polje környékén, ahol két gránát robbant fel Merénylet egy zöldségpiacon MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. Koszovóban három sze­mély életét vesztette és több tucat­nyi megsebesült, miután ismeretlen támadók tegnap délelőtt két gráná­tot lőttek ki egy Kosovo Polje kör­nyéki település zsúfolásig telt pia­cára. Bresja település piacára egy szomszédos épületről lőtték ki a két gránátot. Az áldozatokat még nem azonosították, ám ,jólértesült for­rások" szerb nemzetiségűeknek mondták őket. A merényletre rea­gálva a szerb lakosság újfent eltor­laszolta a szerbiai tartomány szék­helyétől, Pristinától a nyugati Pecbe vezető, Kosovo Poljén áthala­dó utat. A Kosovo Polje-i kórház előtt, ahova a sebesülteket szállítot­ták, mintegy száz szerb gyűlt össze. Az újabb incidensek megakadályo­zása érdekében pedig a KFOR a Kosovo Poljéba bevezető összes utat lezárta. Közben eltűnt az ENSZ polgári missziójának (UNMIK) há­rom munkatársa. Szerb források szerint a három férfinak hétfőn ve­szett nyoma, amikor a legnagyobb észak-koszovói várost, Kosovska Mitrovicát a tőle nyugatra fekvő Zubin Potok településsel összekötő úton haladt. A három munkatárs egyike nevéből ítélve szerb, a másik kettő pedig ausztrál, illetve portu­gál. A nemzetközi rendőrség beje­lentette, befejezte egy Kosovska Mitrovica mellett lévő, 28 tetemet rejtő tömegsír vizsgálatát. A volt Ju­goszlávia területén elkövetett há­borús bűnöket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék francia szakértőinek bevonásával lefolyta­tott vizsgálat megállapította, hogy az áldozatok Kosovska Mitrovicá­ban április 14-én meggyilkolt albán férfiak voltak. Klaus Reinhardt, a koszovói nem­zetközi békefenntartó erők (KFOR) új parancsnoka abbeli meggyőző­dését hangoztatta, hogy hosszabb távon ismét lehetővé válik minden etnikai közösség együttélése a szer­biai tartományban. MTI-HIR Ankara. A törökorszországi börtön­lázadás tegnap harmadik napjába lépett: hét fegyintézetben baloldali elítéltek fegyőrök tucatjait tartják túszként fogva tiltakozásul 11 rab­társuk megölése ellen. A feszültség már hónapok óta parázslik a török börtönökben, amelyeket a hatósá­gok megpróbálnak az eddiginél ha­tékonyabban kézben tartani. Ennek keretében kisebb cellákba költözte­tik szét a rabokat a jelenlegi közös hálótermekből. Összesen 72 fegyőr volt még két isztambuli és más bör­tönök föllázadt rabjainak fogságá­ban. Tucatnyi más börtön lakói pe­dig elbarikádozták magukat. A láza­dássorozat egy ankarai börtönben kezdődött, ahol a csendőrök vasár­nap megrohamozták a baloldali ra­bok által emelt barikádokat - 11 lá­zadót megöltek, és hálótermükben egy kalasnyikovot, hét kézifegyvert, két kézigránátot és robbanószert leltek. A börtönökbe gyakran csem­pésznek be fegyvereket és mobil te­lefonokat, ami megkönnyíti az ösz­szehangolt tiltakozásokat. A Kurd Munkáspárthoz tartozó foglyok nem vettek részt a börtönlázadásban. Százmillió dollárra van szükségük a kelet-timoriaknak Szorult helyzetben ÖSSZEFOGLALÓNK Dili/Sydney/New York. KeieL­timori egyházi források megerősí­tették, hogy indonéz katonák vasár­nap megöltek öt katolikus egyházi személyt. Az ENSZ kelet-timori missziójának (UNAMET) több mint 100 millió dollárra lesz szüksége a következő hat hónapban, hogy rendbehozhassa több százezer ke­let-timori életét. A segélyszerveze­tek kétségbeesetten próbálnak még több élelmiszert, vizet és szükség­szállást eljuttatni Kelet-Timorra az esős évszak beköszönte előtt. A fel­adatot nehezíti, hogy a béketeremtő erők telepítése miatt a segélyeket szállító repülőgépek számát csök­kentették. Kelet-Timor 880 ezer fős lakosságából 740 ezer szorul hama­rosan élelmiszersegélyre - jelentet­te be Christiane Berthiaume, az ENSZ Világélelmezési Programjá­nak szóvivője. Hamarosan bekö­szönt az esős évszak, az utak egyre járhatatlanabbak lesznek. Megkez­dődött a harc az idővel. Eddig 120 ezer kétszersültcsomagot és 172 ezer élelmiszeradagot juttattak Ke­let-Timorra. Az Amnesty Internati­onal nemzetközi emberjogi szerve­zet üdvözölte az ENSZ döntését, amelynek értelmében nemzetközi szakértői bizottságot hoznak létre a kelet-timori túlkapások kivizsgálá­sára, ugyanakkor közölte: Indonézi­ától függetlenül kell cselekedni. Az emberi jogi szervezet attól tart, hogy az indonéz hatóságok meg­próbálják akadályozni a vizsgálatot, megfélemlítve a szemtanúkat és megsemmisítve a bizonyítékokat. Xanana Gusmao és Jósé Ramos­Horta keleti-timori függetlenségi vezetők tárgyalásokat kezdtek ENSZ-tisztviselőkkel a Kis-Szunda­szigetekhez tartozó térség keleti fe­lének függetlenné válásáról. Az ENSZ-erők helikopterekkel rajtaü­töttek egy kelet-timori milícia főha­diszállásán és elfogtak 15 fegyveres férfit. A nemzetközi béketeremtők stábfőnöke elmondta, az ENSZ-csa­patok hétfőn ütöttek rajta a Com vá­rosában lévő milícia-központon. A kéksisakosok egy másik milícia tá­maszpontot is megtámadtak Liqu­icában. Az ezredes elmondta, Com városát egyetlen puskalövés nélkül tisztították meg. A gyors akció segít­séget jelentett több száz embernek, akik a milícia tevékenysége miatt veszélyben voltak. Ideiglenes kormány Belgrád. Újvidéken a hétfő esti tün­tetés résztvevői ideiglenes kor­mányt alakítottak. A Szövetség a Változásokért által meghirdetett és a Demokratikus Pártok Szövetségé­vel közösen szervezett ellenzéki tün­tetések hetedik napján mintegy 5-7 ezer ember gyűlt össze a vajdasági tartományi székhelyen. A tüntetők a múlt héten megalakították az „első szabad vajdasági parlamentnek" nevezett ideiglenes tartományi par­lamentet, melynek tagjai közül köz­felkiáltással húsztagú „ideiglenes kormányt" választottak. A testületet egyik „miniszterelnök-helyettese" Balla József, a VMSZ jugoszláv par­lamenti képviselője. (MTI) Megdöbbentő kép fogadja a kelet-timori visszatérőket (TA SR/AP) Vajdasági tüntetések A Balti-tengertől Kanadán keresztül Constantáig Eltévedt SOS-jelek MTI-HÍR Bukarest. A Balti-tengerről indult, majd Kanadából Oroszország déli részére jutott, végül a romániai Constantában hunyt ki az a riadó­hullám, amelyet egy tévedésből le­adott tengeri vészjelzés keltett. Amit eddig sikerült megállapítani: a múlt hét közepén a Balti-tengeren a Birkenwald nevű német teherszállí­tó hajó minden ok nélkül - egysze­rűen tévedésből - S.O.S. jelzéseket adott le. Előzőleg megszakadt vele a kapcsolat, úgyhogy eltűntként ke­resték a hajót. Nagyon is megvolt, de normális jelentkezés helyett vészjelzéseket küldött, azokat vi­szont nemcsak alaptalanul, hanem pontatlanul irányozva. így történ­hetett, hogy az S.O.S. jeleket a ka­nadai Halifaxban vették. Ott újabb balfogás történt, amennyiben rosz­szul mérték be a jelek forrását. Oly­annyira, hogy „egyenest" a Földkö­zi-tenger keleti medencéjében lévő Novorosszijszk dél-oroszországi ki­kötőt riasztották. Ott újabb „gellert" kapott a dolog: következőnek a ro­mániai Constanta kikötőjébe futott be riasztás. A román haditengeré­szet egyik repülőgépe azonosítani is vélte a hajót a kanadai és orosz ha­tóságok által jelzett helyen, de ké­sőbb kiderült, hogy egy másik vízi járműről van szó. Harmadik napja folytatódnak a török börtönlázadások Baloldali dutyi dili

Next

/
Thumbnails
Contents