Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-27 / 222. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 3215. HIRDETÉS 9 Valószínűleg ma már kevés túlélő van kőztünk, de az örökösök érvényesíthetik jogukat a kárpótlásra Nyomozás romák ügyében A közelmúltban kezdetét vet­te azoknak a romáknak a fel­kutatása, akiket a második világháború alatt üldöztek, s akik ezért kártérítésre jogo­sultak. A kutatásról és a ro­ma holocaustról beszélget­tünk René Lužicával, a televí­zió munkatársával, a kutatás egyik irányítójával. SÓKI TIBOR Először talán azt kellene tisztáz­ni, mi is rejlik a „roma holocaust" kifejezés mögött? A roma holocaust meglehetősen is­meretlen fogalom. A második világ­háború és a holocaust mindenki számára a zsidók meghurcoltatá­sát, illetve megsemmisítését jelenti, a romák sorsáról szinte serüti sem tud. A hetvenes években a német­országi romák úgyvédek segítségé­vel kampányt indítottak azok kárta­lanításáért, akiket a második világ­háború alatt roma származásuk mi­att ért sérelem. Évekig tartott, amíg a nyugatnémet kormány megkezd­te a német romák kárpótlását. Te­hát így, a hetvenes években tudato­sodott az emberekben, hogy a ro­mák tragédiája a zsidókéhoz ha­sonlítható. A nyolcvanas években aztán Auschwitzban megtalálták az úgynevezett Cigánykönyvet. Ez pontos adatokkal szolgált azokról a romákról, akik Európából a bre­zinkai koncentrációs táborba kerül­tek, mely egy „zigeunerlager", azaz roma koncentrációs tábor volt. A nyolcvanas években Ausch­witzban megtalálták az úgynevezett Cigánykönyvet. \\ Himmler alapította 1942-ben. 1944 augusztusáig állt fenn, s felté­telezések szerint mintegy 30 000 roma pusztult el benne. A könyv megtalálásáig a romák meghurco­lásáról nem volt ismeretes pontos dokumentáció. 1996-ban egy New­York-i bíróság úgy döntött, a svájci JK IPS^r^ i f ^é " "fa ' : 1 # m TELĽE s-'í'Sl A | Illusztrációs felvétel bankok is felelősek a zsidó, a roma és más kisebbségek holocaustjáért. A svájci bankok a döntésnek kö­szönhetően 2000 és 2003 között megközelítőleg 1 milliárd 250 mil­lió dollárt kénytelenek kifizetni az üldözötteknek. Először fel kell ku­tatni azokat, akik jogosultak a kár­pótlásra. Ki kell deríteni, vannak-e még túlélők, élnek-e az áldozatok utódai, örökösei, rendelkeznek-e valamilyen dokumentumokkal. A túlélők közül valószínűleg kevesen vannak köztünk, de az ő örököseik érvényesíthetnék jogukat a kárpót­lásra. A keresés egész Európában folyik. Az információk az Egyesült Államokba kerülnek, ahol elbírál­ják őket. Ha a kérvények megalapo­zottaknak bizonyulnak, sor kerül­het a kárpótlásra. Ki kaphat kárpótlást? A feltételek nagyon szigorúak. Kár­pótlásért négy feltétel alapján lehet folyamodni, s az itteni romákra ezekből - az európai cigányság nagy részéhez hasonlóan - csak egy pont vonatkozik. Az, amelyik a Har­madik Birodalom területén végzett kényszermunkáról szól. A romák­nak sohasem volt számottevő va­gyonuk, mint a zsidóknak, ezért ilyen szempontból a nácik számára nem voltak érdekesek. Nem volt mit elvenni tőlük. A táborokban végzett rabszolgamunkáért és az ott elszenvedett szörnyűségekért azonban eddig senki sem kárpótol­ta őket. A kényszermunkások közül is csak azok számíthatnak kárpót­lásra, akiket Németországba hur­coltak, s akik ott olyan cégeknél dolgoztak, amelyekben svájci érde­keltség is volt, vagy amelyek bármi­lyen módon kapcsolatban álltak Svájccal s az ottani bankokkal. Az egész szlovákiai cigányság érintett lehet? Elsősorban azok a romák, akik a Magyarországhoz csatolt területe­ken éltek. Őket Dachauon keresztül Németországba vitték kényszer­munkára. Akik a szlovák állam te­rületén maradtak, itthon kerültek munkatáborokba, őket a szlovák kormánynak kellene kártalanítania akár erkölcsileg, akár anyagilag. Mire van szükségük azoknak, akik kárpótlást szeretnének kap­ni? Elég a név és a hely, ahol az illető dolgozott. Milyen városban, milyen üzemben. Attól tartok, az emberek többsége nem rendelkezik erre vo­natkozó dokumentummal. Ahol a romák dolgoztak, lehetnek archí­vumok, az adatok ellenőrizhetők. Hova fordulhatnak az érdeklő­dők? Minden országban kijelöltek koor­dinátorokat, akikkel az érdeklődők felvehetik a kapcsolatot. Nálunk ez a pozsonyi Fórum Intézet, ahova le­vélben, vagy telefonon is fordulhat­nak. A címe: Bratislava, Žabotova 2. A Fórum Intézet csak közvetítő, SS Úgy véljük, novem­ber l-ig továbbít­hatjuk az érdeklő- . . dők adatait. \> nem az osztja el a pénzt. Csak az in­formációkat gyűjti és továbbítja Amerikába. A kárvallottak tehát az USA-ból kapják majd a pénzt. Meddig lehet jelezni az igényt az intézetnek? Hivatalosan október 2-ával lezárul a keresés, de úgy véljük, november l-ig továbbíthatjuk az érdeklődők adatait. Milyen módszerekkel próbálják felvenni a kapcsolatot az érintet­tekkel? A sajtó sokat segíthet, de megvan­nak a maga korlátai. Szlovákiában százötvenezer roma él olyan kör­nyezetben, ahol nincs tévé, rádió, s újságot sem olvasnak. Hozzájuk személyes kapcsolatokon keresztül próbálunk eljutni. Szó szerint nyo­mozunk utánuk. A rozsnyói értelmiségi fórumon a régiók képviselői hasonló gondokról számoltak be Baloldal a Devín Bankban Elszigetelődött választóitól Orosz szabású ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Eszköz helyett céllá vált az MKP kormányban való szerepvállalá­sa" - állapították meg szombaton a Rozsnyói Futár közéleti folyó­irat értelmiségi fórumának részt­vevői. A tanácskozás témája az ér­telmiségnek a Szlovákia magyar közösség életében betöltött helye és szerepe volt. Popély Gyula tör­ténész vázolta a felvidéki magyar értelmiség helyzetét a két világ­háború között. Lampl Zsuzsanna szociológus beszámolt a szlováki­ai magyar értelmiség számbeli és minőségi alakulásáról a 90-es években. Szarka László történész megpróbált valós képet rajzolni a felvidéki magyarság helyzetéről, gondjairól, azok orvoslásának módjáról; kiemelte a magyar kö­zösség regionális önszerveződé­sének és a régiók együttműködé­sének jelentőségét. A régiók képviselői a tavalyi par­lamenti választások óta eltelt idő történéseit vázolták. Fábián Edit rámutatott, hogy a vidéki közélet­ben az egyéni érdekek és a karri­erizmus évényesül, a magyar poli­tikusok elszigetelődtek választó­iktól. A települések önkormány­zatainak vezetői egy-két kivétel­től eltekintve képtelenek meg­szolgálni a bizalmat. Rozsnyó vi­dékén a magyar gyermekek felét szlovák iskolába járatják. A ma­gyar közösség képviselőinek nincs beleszólásuk az iskolák gondjainak orvoslásába. A Cse­madok járási szinten szinte telje­sen megszűnt. Egyedüli remény a magyar civil kezdeményezések. A Losonc környéki helyzetről Pun­tigán József népművelő, a rima­szombatiról B. Kovács István tör­ténész, a szepsiről Mihályi Molnár László pedagógus, a kassairól Ba­lassa Zoltán író, az Ung vidékéről pedig Fuksz Sándor népművelő számolt be. A résztvevők kijelen­tették, a gondok orvoslása érde­kében további értelmiségi fóru­mok szervezését fogják kezdemé­nyezni az ország többi magyar­lakta régiójában is. (-trik) Pozsony. Ján Čamogurský nem is tagadja, hogy az általa összeállított szerződéssel a Szlovák Villamos Művek „orosz szabású" tendert ír­hatott ki - jelentette a Szabad Eu­rópa Rádió. Az igazságügyi minisz­ter - bár cáfolta a DBP-vel folyta­tott tárgyalásokat - nem zárta ki, hogy a Devín Bank jobb ellenőriz­hetősége végett pártjához, a KDM­hez közel álló személyeket jelölnek az ellenőrző tanácsba. Ismeretes, hogy a DBP állítólag korábban ajánlatot kapott a Devín Banktól vezetőségi posztjainak felosztásá­ról - ha az orosz államadósság tör­lesztésével kapcsolatos tendert a Devín Bank kapná meg. (SITA) Az egészségbiztosítók összesen már hétmilliárd koronás adósságot halmoztak fel a patikákban Gyógyszerellátási zavar(gás)olc várhatók PÉTERFI SZONYA Pozsony. A Gyógyszer Szövetség­be (Aliancia Liek) tömörülők - a gyógyszergyártásban, a forgalma­zásban, valamint a lakossági ellá­tásban részt vállaló szubjektumok - a múlt héten elhatározták: ha a kormány nem hoz megfelelő gyors intézkedéseket, sztrájkkészúltsé­get hirdetnek. A szövetség tagjai nem hagyományos lépéseket he­lyeznek kilátásba: kizárólag az egészségbiztosítóktól juttatott a­nyagiak arányában lesznek hajlan­dók kiadni a térített orvosságokat, a gyógyszergyártók és a forgalma­zók viszont a minimumra csökken­tik a patikák ellátását. Mindezt azért, mert az egészségbiztosítók­tól származó anyagiak nem fedezik a patikusok havi gyógyszerkiadá­sait, s emiatt nő az eladósodásuk. A patikákban kiürülnek a polcok, a gyógyszerhiány már 30-50 százalé­kos. A gyakorlatban ez annyit je­lent, hogy a beteg - főleg vidéken ­hiába utazik más városba, rendsze­rint nem válthatja ki a szükséges orvosságot. Bár a szövetségbe tömörülők évek óta az egészségügy megfelelő fi­nanszírozását szorgalmazzák, nem sokra mentek. A gyógyszerel­látásban részt vállalók helyzete egyre romlik, az egészségbiztosí­tók a nyilvános gyógyszertárakban már 5 milliárdos, a kórházi pati­kákban pedig 2 milliárdos adóssá­got halmoztak fel. Valamennyien kétségbeejőnek tartják, hogy a jö­vő évi költségvetés sem szán az egészségügyi kiadásokra többet, mint amennyi idén jutott az ága­zatnak. A magát apolitikusnak tar­tott szaktársulás a válsághelyzet azonnali megoldása, a transzfor­máció meggyorsítása érdekében ­a gyógyszerpiac összeomlását el­kerülendő - kész tárgyalni a kor­mány, illetve a parlament illetéke­seivel. RÖVIDEN Újabb együttműködés Visegrádon belül Magas-Tátra. Míg az Európai Unió tagállamai a nemzeti össztermékük két százalékát fordítják a tudomány és technika fejlődésére, a Visegrádi Négyek országaiban ez mindössze egy százalék - állapította meg Milan Ftáčnik szlovák oktatási miniszter a V4 és Szlovénia által szervezett csorba-tavi talál­kozón. A felek megegyeztek: sürgetni fogják a kölcsönös együtt­működést elősegítő dokumentumok elfogadását saját országuk­ban. A következő találkozóra 2000 májusában, Magyarországon kerül sor. (TA SR) Szakítópróba az SZDK-ban Zsolna. A Demokrata Párt országos tanácsa szombati ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben felkéri tagjait: mondjanak le tagságukról a Szlovák Demokratikus Koalícióban, illetve újítsák meg azt a Demokrata Pártban. Ján Lángoš elnök határo­zottan a kormánykoalíció legerősebb pártjának tartott SZDK ko­alíciós jellegének felújítása mellett foglalt állást. A Demokrata Párt ismét megkezdi különálló működését, a kormányból, illetve az SZDK parlamenti frakciójából azonban képviselői nem távoznak. (TA SR) Nincs megegyezés Bohunice ügyében Pozsony. Inkább politikai, mintsem szakértői az Európai Unió ál­láspontja a Jaslovské Bohunicei erőmű Vl-es blokkját illetően ­állapította meg Pavol Hamžík. A kormány alelnöke elmondta: ezt vették figyelembe a reaktor működését 2006-ig engedélyező döntésnél is. Ha Szlovákia esetleg még 2006 előtt az EU tagjává válna, akkor szó eshet az atomerőmű bezárásáról-jegyezte meg Hamžík. (TA SR) A bírák is az európai normákért Pozsony. A bírák etikai kódexéről és a bíróságok nagyobb mértékű függetlenítéséről is szó esett a Szlovákiai Bírák Szövetségének or­szágos tanácsának szombati megbeszélésén. Elnöke, Pavol Pohárik elmondta: szeretnék, ha az új alkotmány már tartalmazná a Leg­felsőbb Bírói Tanácsról szóló rendelkezést, amely jelentős közelí­téstjelentene az EU normáihoz, így „Szlovákia külföldi megítélésé­nek is jót tenne" (TA SR) Szakszerűbb és határozottabb irányítást Önmagukkal elégedettek TA SR-HLR Dubovica. Befejezte a kormányko­alíció munkájának méltatását a De­mokratikus Baloldal Pártja orszá­gos tanácsa. Elnöke, Jozef Migaš egyelőre nem kívánt bővebben nyi­latkozni, mondván: az értékelést a párt helyi szervezeteinek szintjén dolgozzák fel, természetesen a koa­líció többi tagjával is megbeszélik majd. Migaš azonban elárulta: a kormánykoalíció sok téren megtet­te a magáét, persze vannak bizo­nyos hiányosságai. „Egyszóval szakszerűbben és határozottabban kellene irányítani az országot"­mondta. A DBP által jelölt miniszte­rek munkájával elégedett volt az or­szágos tanács, részéről azonban „eléggé határozott bírálatra számít­hat majd a kormány, főleg a gazda­sági téren tett egyes lépések miatt" - célzott Migaš, hozzátéve: az újjáé­lesztés folyamata eléggé lassú, de ezt nem a (szintén a párt által je­lölt) pénzügyminiszteren fogja szá­mon kérni. Spekulációnak nevezte Vladimír Mečiarnak a Pravda c. na­pilapban tett kijelentését: ,A szám szakadtáig ismételgetem, hogy sem a volt kormányfővel, sem a volt kor­mánypárttal nem tárgyaltunk". Va­laki a háta mögött működik a DBP nevét felhasználva - mondta. A Szlovák Demokratikus Koalícióban szerinte alaposan megváltoztak az erőviszonyok azzal, hogy Mikuláš Dzurinda újból belépett a Keresz­ténydemokrata Mozgalomba. A DBP fokozott figyelemmel kíséri az SZDK-n belüli változásokat, hiszen „kell egy biztos partner, akivel min­denkor tárgyalni tudunk. Ezért az SZDK inkább mondja meg: műkö­dik-e, működni fog-e, vagy már csak működött" - foglalta össze Jozef Migaš. Találkoztak a visegrádi országok kulturális miniszterei Közös érdekek, közös út VRABEC MARIA Nyitra. A kulturális diplomáciá­nak az integrációs folyamatban be­töltött szerepéről és az együttmű­ködés lehetőségeiről tárgyaltak a visegrádi országok kulturális mi­niszterei. Milan Kňažko szlovák, Pavel Dostál cseh, Andrej Zakr­zewski lengyel kulturális miniszter és Pál József a Magyar Köztársaság Kulturális Örökség Minisztériumá­nak államtitkára megállapodtak, hogy ezentúl évente négyszer rendszeresen találkoznak. Pavel Dostál hangsúlyozta: a találkozó legfontosabb politikai üzenetének azt tartja, hogy a kulturális együtt­működéssel támogatját egymás in­tegrációs igyekezetét. „Közösek az érdekeink, ezért közös kell hogy legyen az utunk is" - mondta a cseh miniszter. Andrej Zakrzewski felhívta a figyelmet annak fontos­ságára, hogy „ a visegrádi kvartett mindig összehangolva és élőben játsszon". Külföldről gyakran egy­ségesebb csoportnak látnak ben­nünket, mint amilyen vagyunk, és számunkra ez nagy kihívás" ­mondta Pál József, aki konkrét ja­vaslatokkal érkezett. „Felhívtam a figyelmet arra, hogy a külképvise­letekkel Európa fővárosaiban na­gyobb hangsúlyt kell fektetnünk a térség kultúrájának megjelenítésé­re. Az együttműködés a kultúra menedzselése területén is bővíthe­tő. A Kulturális Örökség Miniszté­riuma felajánlotta, hogy már jövő­re rendezzük meg a visegrádi or­szágok komolyzenei fesztiválját Eszterházán." A miniszterek azt is elárulták, or­szágaikban mennyi jut a költség­vetésből a kultúrára. Pavel Dostál sikerként könyveli el, hogy a tá­mogatás tervezett 20%-os csök­kentését sikerült 8%-ra csökken­teni. Andrej Zakrzewski elmond­ta, hogy a kultúra költségvetési tá­mogatásának 30 %-val a közigaz­gatás alsóbb szintjein rendelkez­nek, de a teherviselésből részt vál­lal a szociális és a külügyi tárca is. Pál József hangsúlyozta: a magyar kormány prioritásának tartja a kultúra támogatását, ezért idén 60 százalékkal emelte a tárca költ­ségvetését.

Next

/
Thumbnails
Contents