Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-27 / 222. szám, hétfő

a El POLITIKA ÚJ SZ Ô 1999. SZEPTEMBER 23. Pándy-per csak jövőre Brüsszel. Várhatóan a jövő év végén kezdődik meg Brüsszel­ben a hatszoros gyilkossággal vádolt Pándy András pere. A magyar állampolgárt azzal gyanúsítják, hogy meggyilkol­ta két feleségét, illetve nyolc gyermeke közül négyet. Nem kizárt, hogy további nyolc gyilkosság is fűződik a nevé­hez. A gyanúsított csaknem negyven éven át köztisztelet­ben álló protestáns lelkész­ként tevékenykedett Belgium­ban, előbb csak az ott élő ma­gyar, majd a flamand lakosság körében is. (MTI) Cseh bírálat Nagy-Britanniának Prága. Petr Uhl, a cseh kor­mány emberi jogi biztosa sze­rint a túlságosan liberális brit bevándorlási szabályok is nagy szerepet játszanak ab­ban, hogy a cseh és a kelet-eu­rópai romák az utóbbi időben tömegesen kérnek menedéket Nagy-Britanniában. A cseh emberi jogi biztos csalódottsá­gát fejezte ki amiatt, hogy London még nem fogadta el a megígért szigorúbb szabályo­zást, de egyben felhívta a fi­gyelmet arra is, hogy a jelen­leg asztalon fekvő elképzelés sem lesz sokkal hatékonyabb elfogadása esetén. (MTI) Hamis bűnbánás Róma. Szabad-e hinni az igazságügyi szervekkel együtt­működő, „bűnbánó" maffió­zóknak? - teszik fel a kérdést Itáliában, miután a perugiai esküdtszék felmentette Giulo Andreotti volt olasz miniszter­elnököt. A nyolcvan esztendős örökös szenátor ellen hat év­vel ezelőtt indult vizsgálat. Ennek alapja az egyik legfőbb „bűnbánó", Tommaso Busce­tta vallomása volt. Azt állítot­ta, Giulio Andreotti adott uta­sítást Mino Pecorelli újságíró meggyilkolására 1979-ben, s hogy a „munkát" a szicíliai al­világtól „rendelte meg". (MTI) Andreotti nem bűnös (ČTK/AP) Korlátozott fegyverexport New York. Az Egyesült Álla­mok kinyilvánította, többé nem exportál fegyvert konflik­tusgócokba, kiváltképp nem kézi lőfegyvereket, amelyek leginkább veszélyeztetik a pol­gári lakosok életét. Az ameri­kai külügyminiszter Made­leine Albright az ENSZ Bizton­sági Tanácsában „hasonló mo­ratóriumokra" buzdította a többi országot is. (MTI) Kivégzések az évfordulóra Peking. Kína fokozta bűnül­döző hadjáratát a népköztár­saság kikiáltásának 50. évfor­dulójára készülve: Kuangtung tartományban 238 halálra ítélt kivégzését határozták el. Ez Kínában rendszerint tarkó­lövéssel történik. (MTI) Szergejev nem zárja ki a szárazföldi beavatkozást sem Menekülő csecsenelc 130 óra után találtak rá a tajvani mentők a romok alatt egy 20 éves testvérpárra (ČTK/AP) Földrengések sorozata rázta meg Tajvant, az elnök féléves rendkívüli állapotot hirdetett Kevesebb az áldozat Tajpej. A tajvani hatóságok szombaton módosították a hét eleji földrengés eddigi halálos áldozatainak szá­mát: kiderült, tévesen ösz­szesítették két szomszédos körzet mérlegét. ÖSSZEFOGLALÓNK Az új bejelentés szerint 1981 em­ber vesztette életét a földmozgás­ban (pénteken már 2146 halottról számoltak be a hatóságok), s több mint 8500-an sebesültek meg. Eközben Tajvanon egyre több bírá­lat éri a kormányt, amely a közvé­lemény egy része szerint túl lassan reagált, s hozzá nem értően szer­vezte meg a mentési munkálato­kat. A hivatalos tajvani hírügynök­ség szerint a kormány most várha­tóan rendkívüli szabályokat vezet majd be a helyzet hatékonyabb ke­zelésére: ezek lehetővé tennék pél­dául katonai csapatokat bevetését a rend fenntartására, illetve ma­gánterületek könnyebb kisajátítá­sát a hajléktalanná vált emberek új lakhelyeinek felépítésére. Közben újabb erős földrengés ráz­ta meg szombat délután Tajvant, megremegtetve a fúváros, Tajpej A földmozgások után trópusi vihar fenyegeti Tajvant. épületeit is. A Richter-skála szerint 5,6-os fokozatú földrengés éppúgy a keddi pusztító rengés utórengé­sei közé tartozott, mint a másik szombati földmozgás, amely né­hány órával megelőzte. Li Teng­huj tajvani elnök hat hónapra szó­A szerbek SNV-t alakítanak válaszul az UCK TMK-vá alakulására Fegyveres önszerveződés MTI-HÍREK Belgrád. A Koszovó északi részén élő szerbek érdekeit képviselő Szerb Nemzeti Tanács (SNV) védel­mi hadtest létrehozását tervezi, a Koszovói Felszabadítási Hadsereg­ből (UCK) nemrégiben alakult Ko­szovói Védelmi Hadtest (TMK) mintájára. A Kosovska Mitrovica-i székhelyű SNV elítéli a TMK meg­alakulását, amelyet hivatalosan szeptember 20-án jelentettek be a NATO és az ENSZ koszovói főmeg­bízottai. Az SNV szerint a lépés el­lentétes a Koszovóban képviselt nemzetközi hatóságok vállalt köte­lezettségeivel, és „az albán félnek kedvez", ezért még október 1. előtt követeli érvénytelenítését. Ellenke­ző esetben „az SNV kötelezőnek tartja magára nézve az önszervező­dést. A szervezet egy részét felfegy­verzik, épületek és felszerelések vé­delmét látja majd el. Az etnikai fe­szültség fennmaradását mutatva a nemzetközi békefenntartó erők (KFOR) közbelépését igénylő tilta­kozó megmozdulások helyszíne volt a koszovói Kosovska Mitrovica város albán és szerb negyede. Az Ibar folyótól délre fekvő, többségé­ben albánok lakta városrészben nagyszámú albán zárta körül a fő­posta és a kenyérgyár épületét. Elé­gedetlenségüket az váltotta ki, hogy mindkét intézményben szer­beket foglalkoztatnak. Ismeretien támadók agyonlőttek egy szerbet Koszovó keleti részén, négyet pedig megsebesítettek. Az elmúlt napok legnagyobb Milosevics-ellenes tün­tetését tartották szombat este Belg­rádban: a tiltakozó megmozdulá­son 55 ezren vettek részt. A közszolgálati médiák történetében először akarnak több száz szerkesztőt meneszteni Berlini médiafal - tüntetéssel SZALAY SÁNDOR Ésszerű koncepciók a tarvágás he­lyett - ezzel a jelszóval szervezte a médiumok foglalkoztatottjainak 4 érdekképviselete azt a demonstrá­ciót, amellyel az egyetlen német külföldre sugárzó rádió- és tévé­adó általános felhördülést kiváltó tervei ellen tiltakoztak. Az akció célja a Deutsche Welle üzemveze­tőségének beadványa elleni tilta­kozás volt, amely ha a grémiumok jóváhagyják, 745 munkavállalót fosztana meg a kenyérkeresettől. Miután a Magyar Adás megszünte­tése szintén szerepelt ezen a feke­telistán, a kölni szerkesztőség tel­jes létszámban megjelent. Transz­parenseinken emlékeztettünk a 10 évvel ezelőtti határnyitásra, a­melynek bizonyára rendkívül mél­tánytalan viszonzása lenne a 27 esztendeje működő program elné­mítása. Adóállomásunk személy­zeti tanácsának és az érintett szak­szervezeteknek a képviselői ki­domborították: a 35 nyelven su­gárzó multikulturális intézmény egyedülálló funkciót tölt be nem­csak a Szövetségi Köztársaságban, hanem mindenütt a világon, ahol Németország hiteles és sokoldalú képének bemutatására kíváncsiak a hallgatók. A nagygyűlés legfor­róbb pillanatait Michael Naumann államminiszter dobogóra lépése okozta, aki hangsúlyozta: az álla­mi pénzek általános megrövidíté­sének nem kell okvetlenül adások törléséhez, illetve elbocsátásokhoz vezetnie. A munkavállalók védel­mében különösen Detlef Hensche, a Média-szakszervezet elnöke je­leskedett, és a Deutsche Welle ve­zetőségét tervei újbóli átgondolá­sára szólította fel. Az SPD nevében hangoztatott pénzelvonási magya­rázkodást a jelenlevők füttykon­certje söpörte el. A tüntetés végki­csengése mégis reményt sugallt: a tarvágást semmiképpen sem lehet a szakszervezetek nélkül keresz­tülvinni, így valószínűleg győz a józan ész és a felek konstruktívan tárgyalnak majd egymással az adóállomás jövőjéről. A szerző a Deutsche Welle mun­katársa ÖSSZEFOGIALÓNK Moszkva/Groznij. Az orosz légierő szombat reggeli grozniji bombázása nyolc ember életét oltotta ki, és 17­et megsebesített. A félórás légitáma­dás után autók százai hagyták el a csecsen fővárost, és a csecsen-ingus határon már több mint húsz kilomé­teres dugó keletkezett. Péntek éj­szaka mintegy hétezer csecsen me­nekült érkezett Ingusföldre - közöl­te a köztársaság moszkvai képvise­lete. Az ingus hatóságok sátrakkal látták el a menekülteket, és segítsé­get kértek az orosz rendkívüli hely­zetek minisztériumától. Közben Moszkva lezárta a csecsen-ingus ha­tárt. A szövetségi erők tegnap is nagy intenzitással támadták a csecsen fővárost. Az orosz légierő­nek sikerült lebombáznia a grozniji tv-adót. Az orosz vadászbombázók először pénteken reggel próbálták lerombolni a tv-központot Groznij délkeleti részén, de akkor nem jár­tak sikerrel. Találat érte azt a gázve­zetéket, amelyen Csecsenföld a sztavropoli területről kapja az ener­giahordozót. így az egész köztársa­ság területén egyelőre szüneteltetik a gázszolgáltatást. Groznij perem­kerületeiben több olajtározó is ki­gyulladt a rakétacsapások nyomán, a csecsen főváros felett sűrű fekete füst gomolygott. Az orosz parancs­nokság nem is titkolja, hogy az olaj­finomítók és -tározók megsemmisí­tésével a csecsen fegyveres osztagok mozgékonyságát kívánja a minimá­lisra csökkenteni. Az orosz felderí­tés adatai szerint a vahabita oszta­gokhoz egyre több zsoldos csatlako­zik, az utóbbi napokban 400 fegyve­res érkezett Groznijba. A csecsen­dagesztáni határon ugyanakkor az orosz egységek az összes hadászati fontosságú magaslaton kiépítették állásaikat, hogy megakadályozzák a szélsőséges fegyveresek újabb betö­réseit. Orosz hírügynökségek sze­rint Igor Szergejev orosz védelmi miniszter nem zárta ki annak lehe­tőségét, hogy szárazföldi hadműve­let is indulhat orosz részről Cse­csenföld ellen. Zárónyilatkozatot fogadtak el a gdanski találkozón Évente találkoznak ló szükségállapotot hirdetett ki. Az életbe lépése előtt törvényhozási jóváhagyást is igénylő döntés egyik fő célja súlyos megtorlások kilátásba helyezésével elejét venni a feketepiaci nyerészkedésnek. A károk helyreállítását több mint 3 milliárd dollárra becsülik. Szom­baton délután még kimentettek egy testvérpárt a romok alól, de erősen megfogyatkozott a remény, hogy még túlélőkre akadnak a ro­mok alatt, és hatalmas buldóze­rekkel hozzáláttak a több tonna törmelék eltakarításához. A men­tési munkálatokat különösen ne­hezíti, hogy Tajvanon beköszön­tött az esús évszak. A földmozgás­okon kívül a Cam névre keresztelt, nagy erejű trópusi vihar tartja ret­tegésben a sziget lakóit; ez néhány száz kilométerre közelítette meg a déli-délnyugati partokat, és köny­nyen tájfunná alakulhat át. MTI-TUDÓSÍTÁS Gdansk. A közép-európai jobbkö­zép pártok konferenciájának részt­vevői zárónyilatkozatot fogadtak el együttműködésük intézményesíté­séről. Évenként találkozókat fog­nak rendezni, amelyek előkészíté­sét egy rotációs elven működő tit­kárságra bízzák. A jövő évi találko­zó házigazdája előreláthatólag Ma­gyarország lesz. Mikuláš Dzurinda szlovák miniszterelnök kétoldalú megbeszélést folytatott Orbán Vik­tor magyar miniszterelnökkel. Eze­ken a kétoldalú kapcsolatok és az európai integráció mellett szóba ke­rült az október közepén a Tátrában rendezendő nem hivatalos visegrá­di csúcstalálkozó, amelynek napi­rendjére vonatkozóan a felek javas­latokat fogalmaztak meg. A tervek között szerepel egy közép-európai intézet létrehozása a jobbközép po­litikai mozgalom támogatására, il­letve egy olyan tudományos kutató­intézet felállítása, amely az elmúlt évtizedek, különösen a kommunis­ta időszak történetével lenne hiva­tott foglalkozni. Bukarestnek nincs bizonyítéka Alföldi László ellen Kolozsvári szelcusparádé MTI-HIR Bukarest. A román titkosszolgálat­nak (SRI) semmilyen olyan adat nem állt rendelkezésére, amely mi­att kifogást kellett volna emelnie Al­földi László bukaresti diplomáciai tevékenysége ellen - jelentette ki Virgil Magureanu, a SRI volt vezető­je. Magureanu, aki 1997 tavaszáig állt a román titkosszolgálat élén, azt is elmondta: nincs tudomása arról, hogy a magyar diplomatát nemkívá­natos személynek nyilvánították volna Romániában. Á kolozsvári magyar főkonzulátus új vezetőjét Gheorghe Funar kolozsvári polgár­mester vádolja azzal, hogy 1988­ban, amikor alkonzulként dolgozott Kolozsvárott, kémtevékenység mi­att kiutasították az országból. Funar volt titkosszolgálati tisztek „tanú­ságtételével" próbálta bizonyítani igazát. A polgármester három egy­kori magas rangú Securitate-tisztet vonultatott fel, akik szerint bizonyí­tékok vannak arra, hogy Alföldi már kisóvodás korában az Államvédelmi Hatóság kipróbált embere volt, je­lenleg pedig a magyar titkosszolgá­lat tábornoka. A városházi szekus­parádé keretében Funar felolvasta Göncz Árpádnak címzett nyílt leve­lét, amelyben a kolozsvári polgár­mester durván becsmérelte Magya­rországot és államfőjét. Rálőttek az ausztrál nagykövetség épületére Diliben Erődemonstráció MTI-HIR Dili. Ismeretlen fegyveresek rálőt­tek Ausztrália indonéziai nagykö­vetségére: szerencsére senki sem sé­rült meg. Egy héten belül ez már a második ilyen eset volt. Az erősza­kos akciók arra vezethetők vissza, hogy Ausztrália irányítja a Kelet­Timorra bevonult nemzetközi béke­erőket. Eközben az indonéz vezetés arról tájékoztatta a világszerveze­tet, hogy az elszakadást ellenző mi­líciák vérengzései elől Nyugat-Ti­morba menekült 200 ezer kelet­timori visszatérhet lakóhelyére. A nemzetközi békeerők katonái ház­ról házra jártak Kelet-Timor főváro­sában, erőszakos akciókkal vádolt indonézpárti milicistákat keresve. A kutatás erődemonstrációként is szolgált. A kutatást irányító ausztrál tiszt közölte, több milicistát rizetbe vettek, s fegyvereket is lefoglaltak. Duray és Torgyán beszéde az egykori munkatábor helyén Recski megemlékezés MTI-HIR Recsk. Amíg a recski kényszer­munkatábor kiagyalóinak szemé­lyét fel nem derítettük, bíróság elé nem állítottuk, addig nyitott kapu­kat hagyunk az újabb gaztettek fe­lé - hangoztatta Torgyán József magyar földművelésügyi miniszter Recsken, az egykori kényszermun­katábor helyén tartott megemléke­zésen. Duray Miklós, az MKP tisz­teletbeli elnöke kiemelete: ebben a században tudatosan pusztították a magyarság azon tagjait Magyar­ország határain belül és túl, akik éltetni és felvirágoztatni lettek vol­na képesek a nemzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents