Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-22 / 218. szám, szerda

6 POLITIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 22. William Cohen kifogásai Washington. William Cohen amerikai védelmi miniszter azt szorgalmazza, hogy az Egyesült Államok NATO-szövetségesei kövessék Washington példáját, és költsenek többet a fejlett technológiájú fegyverekre, illetve hadfelszerelésre. Cohen a NATO védelmi minisztereinek tegnap kezdődött torontói értekezletére utazva újságíróknak panaszkodott amiatt, hogy a szövetséges országok némelyikében a katonai költségvetés csökkenése tapasztalható. Szerinte ezen változtatni kell. (MTI) Földrengés Törökországban Isztambul. Mérsékelt erejű földrengés történt tegnap hajnalban Törökország nyugati részén. Egyelőre nincsenek jelentések arról, hogy az 5-ös erősségű rengés (amelynek központja Tekirdag városánál volt) okozott-e bármilyen kárt vagy sérülést: mindenesetre az Isztambultól 129 kilométerre nyugatra lévő település kormányzója közölte, hogy nincs tudomása károkról. A földmozgást Isztambulban is érezni lehetett, ahol sok lakos pánikszerűen az utcákra menekült, újabb, nagy földrengéstől tartva. Szakemberek szerint a mostani eset már nem tartozott az augusztus 17-i földrengés utórengései közé. (MTI) Ehud Barak Jeruzsálemről Párizs. Az egyesített Jeruzsálem Izrael örökös fővárosa, és az is marad - jelentette ki Ehud Barak izraeli miniszterelnök a Le Monde-ban tegnap megjelent intetjújában. Ugyanakkor hangoztatta, tudatában van annak, hogy Jasszer Arafat palesztin vezetőnek népe érdekeit kell képviselnie. Az Izrael által elfoglalt szíriai Golán-fennsík jövője kapcsán úgy vélte, „fájdalmas kompromisszumot kell majd kötni", de annak lehetséges tartalmát nem részletezte. (MTI) Ehud Barak ma érkezik Párizsba, ahol Chirac elnökkel tárgyal. (Archívum) Szarajevó nem tagad Zágráb. A Bosnyák-Horvát Föderáció polgári és kommunikációs ügyeinek minisztériuma elismerte, hogy a szarajevói hatóságok által kiadott boszniai útlevéllel rendelkezett az az iszlám terrorista, akit szeptember 9-én vettek őrizetbe az isztambuli repülőtéren a török hatóságok. A horvát sajtó szerint Mehrez Amdouni, Oszama bin Laden terrorista vezér egyik legközvetlenebb szövetségese Bukarestből érkezett Isztambulba. Feltételezik, hogy merénylet végrehajtására készült Törökországban. A tunéziai születésű Amdouni 94-ben érkezett Boszniába, és részt a háborúban. A bosnyák fegyveres erők volt tagjaként kaphatott boszniai útlevelet. (MTI) Jakarta/Dili. A függetlenség mellett döntő kelet-timori népszavazás eredményének jóváhagyását kérte tegnap az indonéz törvényhozástól Jusuf Habibie elnök. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Habibie az első indonéz államfő, akit a törvényhozás beidézett, mégpedig azért, hogy magyarázatot adjon kormánya kelet-timori politikájára. Beszédében felszólította a képviselőket, hogy ratifikálják az augusztus 30-i népszavazás eredményét, amelyben a helyi lakosság közel 80 százaléka elutasította a Jakarta által felajánlott autonómiát, egyértelműen kinyilvánítva, hogy függetlenné akar válni Indonéziától. Az elnök ugyanakkor csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Ausztrália „túlreagálta" a kelettimori válságot, és ezzel kárt tett a két ország viszonyában. „Úgy érezzük, Ausztrália megsértett bizonyos szabályokat, amikor beavatkozott más országok belügyeibe" hangsúlyozta Habibie. Indonézia nemrég felmondta az Ausztráliával kötött biztonsági szerződését, miután a canberrai kormány elítélte Jakartát, amiért képtelen véget vetni a kelet-timori függetlenségi szavazást követő erőszakos cselekményeknek, és nemzetközi beavatkozást sürgetett az indonézbarát milíciák vérengzésének megfékezésre. Közben megérkezett Kelet-Timorra a nemzetközi békeerők első hadihajója: a Jervis Bay nevű ausztrál csapatszállító katamarán helyi idő szerint kedden reggel vetett horgonyt a terület fővárosának, Dilinek kikötőjében, fedélzetén mintegy 500 katonával. Egy ausztrál katonai szóvivő még ezt megelőzően közölte: a partok közelében cirkáló Egy napos késéssel írták alá Pristinában a megállapodást az UCK átalakításáról Koszovói Védelmi Hadtest MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád/Pristina. Az eredeti határidőhöz képest csaknem egy napos késéssel, a nemzetközi közösség koszovói képviselői hétfő este Pristinában aláírták a szakadár albán Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) vezetőivel a gerillahadsereg polgári szervezetté történő átalakításáról szóló megállapodást. Az aláírásra a KFOR főhadiszállásán este fél tízkor került sor. Előzőleg, délután Wesley Clark tábornok, a NATO európai erőinek főparancsnoka személyesen is bekapcsolódott a vitás kérdések rendezését célzó intenzív tárgyalásokba. UCK-források szerint a megállapodás polgári részét Bemard Kouchner, a szerbiai tartomány átmeneti ENSZ-igazgatásának vezetője és Hashim Thaqi, az UCK politikai vezetője, míg katonai fejezetét Michael Jackson KFOR-parancsnok és Agim Ceku, az UCK „vezérkari főnöke" írta alá. A megállapodás értelmében az ENSZ koszovói különmegbízottjának vezetése és a KFOR felügyelete alatt tevékenykedik majd a Koszovói Védelmi Hadtest. Az albán elnevezésének rövidítése alapján TMKként emlegetett új szervezet összesen ötezer főből áll, főparancsnokává Agim Cekut nevezték ki. A védelmi szó az UCK sürgetésére került bele a polgári erő nevébe. Ez tükrözi az új szervezet pontosan nem körülhatárolt feladatait övező bizonytalanságot. A szakadárok inkább katonai jellegű szervezetként, egy független Koszovó leendő hadseregének magjaként, a KFOR viszont inkább polgári védelmi erőként képzeli el a TMK-t. A KFOR és az UCK egybevágó forrásai szerint TMK 750 lőfegyvert, köztük 200 Kalasnyikov típusú géppisztolyt állandóan magánál tarthat majd. Emellett három, egyenként tizenegy testőrből álló csapat összesen 50 MP-5 típusú sorozatlövő pisztollyal ügyel majd a TMK vezetőinek biztonságára; 250 tiszt hordhat oldalfegyvert, további 200 fegyvert „a polgári erő két kiképző központjába szánnak, és 50 „díszfegyver" is szerepel a TMK által állandóan elérhető fegyverek között. Bili Clinton elnök szemleútja során segítséget ígért a hurrikán sújtotta térségnek Floyd után már jön Harvey MTI-H ÍT Tarboro. A Floyd hurrikán, amely heves esőzéseket okozva a múlt héten söpört végig az Egyesült Államok keleti partvidékén, csak Észak-Carolinában több mint 1,3 milliárd dolláros kárt okozott, s helyi tisztségviselők szerint később, a teljes felmérés után ez az összeg akár a hatmilliárd dollárt is meghaladhatja. A térségben hétfőn szemleutat tett Bili Clinton elnök, aki hihetetlennek mondta a károkat. Clinton segítséget ígért, például - ideiglenes menedékként - lakókocsikat azoknak, akik házait lerombolta a víz, s alacsony kamatozású kölcsönöket a farmereknek. Észak-Carolina egyes részein egyébként még mindig mentőhelikopterek dolgoznak, elszállítva a víz által körbevett házak tetejére menekült embereket; az egyik helyi szóvivő szerint az állam keleti részén továbbra is 15 ezer ember van nehéz helyzetben. Észak-Carolinában utak százai vannak lezárva, s komoly károk érték a mezőgazdaságot is: a heves esőzések, áradások több mint egymillió csirkét és pulykát, 110 ezer disznót pusztítottak el. Eközben a Mexikóiöböl felől újabb veszély fenyeget: egy trópusi vihar, a Harvey készül lecsapni Florida nyugati partvidékére, s a helyi hatóságok máris felszólították a leginkább veszélyeztetett körzetek lakóit otthonaik elhagyására. Piros-fehér-zöld kóbor kutyák lesznek Kolozsvárott? Funar agyrémei kifogyhatatlanok Apa és gyermeke. A kelet-timoriak ezrei menekülttáborokba kényszerültek a Jakarta-barát milíciák féktelen terrorja és rombolása után. (ČTK/AP) Kelet-timori politikájáról számoltatta be az indonéz parlament Habibie elnököt Jóváhagyásra várva MTI-HIR Bukarest. A tegnapi román napilapok szerint Kolozsvár polgármestere újabb provokációkra készül a magyar főkonzulátus ellen. Az Adevarul és a Cotidianul beszámolója szerint Gheorghe Funar sajtóértekezletén bejelentette: ha Alföldi László főkonzul megkezdi tevékenységét, elrendeli, hogy a város kóbor kutyáit magyar nemzeti színűre, piros-fehér-zöldre fessék. Magyarázatul Funar hozzátette: „Magyarország főkonzuljának négylábú honfitársai meg fogják őt harapni és rábírják majd a város elhagyására". A városban állítólag ötezerre tehető a kóbor kutyák száma, s közülük Funar pár hónap alatt ötszázat akar befestetni. Az Adevarul arról is beszámolt, hogy a polgármester levelet írt Radu Vasile kormányfőnek, akivel telefonon is beszélt és állítólag „megegyezett vele Alföldi László konzuli kinevezéséről". Funar a többi között arra kérte a kormányfőt, hogy ha a magyar hatóságok 48 órán belül nem rakatják vissza a román nemzeti zászlót a szegedi román konzulátus épületére, akkor a kölcsönösségi elv alapján a román hatóságok vetessék le a kolozsvári magyar konzulátus épületéről a „Nagy-Magyarország felségjeleivel ellátott zászlót és cseréljék fel ezt a Magyar Köztársaság állami zászlajával, amin nincs címer". A Ziua című napilap viszont arról adott hírt, hogy a kolozsvári fellebbviteli bíróság ügyészsége elkészítette Funar városgazdálkodási törvénytelenségeinek egyik ügyében a vádiratot, amelynek alapján börtönbüntetésre ítélhetik a polgármestert. A Funar-provokációkról pedig ezt írta a lap: „Felelőtlenség figyelmen kívül hagyni megzavarodott kirohanásait. Előbb vagy utóbb előfordulhat, hogy egyenesen bűnnek bizonyul, ha szándékosan nem vesznek tudomást Funarról." többi hadihajó szintén kikötésre, a fedélzetükön szállított nehézfegyverzet és berendezések partratételére készül, s immár a nemzetközi békeerők 2300 katonája állomásozik Kelet-Timoron. A hadművelet mindeddig incidensek nélkül zajlott: az AP helyszíni jelentése szerint immár a nemzetközi csapatok ellenőrzik Dili kikötőjét és repülőterét, páncélozott szállítójárművek járőröznek a romos város utcáin, sőt, Dili kikötőjénél az ausztrál csapatok tegnap reggel fegyvereket koboztak a milicistáktól. Az ENSZ emberi jogi bizottsága holnap rendkívüli ülést tart a kelettimori erőszakos cselekmények, mészárlások megvitatására. Az elmúlt évtizedben a bizottság amely csak évente egyszer, tavaszszal ülésezik-mindössze három ízben tartott rendkívüli ülést: 1992ben és 1993-ban Jugoszlávia, 1994-ben pedig Ruanda ügyében. Moszkvába szállították Raisza Gorbacsova koporsóját Megkésett elismerés MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz elnök különgépe hozta tegnap Moszkvába az előző nap a németországi Münsterben leukémiában elhunyt Raisza Gorbacsova koporsóját. A vnukovói kormányrepülőtéren leszálló különgéppel tért vissza Moszkvába Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és pártfőtitkár - aki felesége kórházi kezelése idején mindvégig Münsterben tartózkodott - és leánya, Irina. Az első és utolsó szovjet elnök, Mihail Gorbacsov feleségének földi maradványait ma az orosz kulturális alapítvány épületében ravatalozzák fel, a temetésre pedig holnap kerül sor a novogyevicsji temetőben, amely kiemelkedő szovjet és orosz vezetők, a kulturális élet neves személyiségeinek nyughelye. A tegnapi orosz lapok kivétel nélkül nagy teret szenteltek a Gorbacsov család tragédiájának. „Elment az első hölgy", „Elhunyt a Szovjetunió first ladyje" és más hasonló szalagcímek alatt számoltak be Raisza Gorbacsova életútjáról, küzdelméről. Raisza Gorbacsova halálával az ország első asszonyát vesztettük el, mert mindig is egyedülálló jelenség volt és az is maradt. A mai Oroszországba senkit sem lehet egy sorban említeni vele - írta a Kommerszant Daily című gazdasági napilap. Híresztelések Jelcin idő előtti lemondásának lehetőségéről „Felrobbantott" terv MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az orosz fővárosban változatlanul tartják magukat azok a híresztelések, hogy Borisz Jelcin orosz elnök még mandátuma lejárta előtt lemond, s idő előtti elnökválasztást írnak ki Oroszországban. Az orosz lapok szeptember eleje óta cikkeznek erről a lehetőségről, s egyben azt jósolják, hogy Alekszandr Lebegy jelenlegi krasznojarszki kormányzó kapna miniszterelnöki kinevezést, s venné át ideiglenesen az elnöki jogköröket. A Nyezaviszimaja Gazeta című lap tegnapi számában e híresztelések szempontjából nagyon is figyelemre méltó információt közölt. A lap forrásai szerint még augusztus utolsó napján Jegor Sztrojev felsőházi elnök titkos megbeszélést tartott közeli munkatársaival, bejelentve, hogy az orosz elnök tájékoztatta őt lemondási szándékáról, szeptember 17-i dátumot említve. Jelcin felajánlotta Sztrojevnek az ideiglenes államfői jogkört, s egyben azt is, hogy a felsőházi elnök a Kremltől minden támogatást megkapna az előrehozott elnökválasztások megnyeréséhez. Sztrojev állítólag e hatalomátvételhez megszerezte a baloldali ellenzék, így a kommunisták támogatását is. Ezt követően jelentette ki a The New York Times című lapnak nyilatkozva, hogy az orosz elnöknek ideje lenne távoznia posztjáról. A terv megvalósítását a moszkvai robbantássorozat akadályozta meg, s késztette visszavonulásra, legalábbis egyelőre Jegor Sztrojevet - vélte kommentárjában a Nyezaviszimaja Gazeta. Három kaukázusi államfő váratlan találkozója Moszkva háta mögött MTI-HIR Moszkva. Csecsenföld, Ingusföld és Észak-Oszétia elnökei váratlan, Moszkvával nem egyeztetett találkozót tartottak hétfőn este az ingusföldi Magaszban. Ruszlán Ausev ingus elnök ktegnap az NTV orosz televízióban elmondta, hogy Aszlan Maszhadov csecsen és Alekszandr Dzaszohov észak-oszét államfővel mindenekelőtt a köztársaságaik közötti együttműködés és a térségbeli biztonság kérdéseit tekintették át. Ausev szerint a három kaukázusi köztársaság vezetése közösen akarja megakadályozni, hogy a muzulmán lázadók Csecsenföld határát átlépve ismételten betörjenek a szomszédos térségekbe. Az elnökök állást foglaltak amellett, hogy a térségbeli helyzet megszilárdításához további intézkedésekre van szükség. „Egyetértettünk abban: Maszhadov (csecsen) elnöknek haladéktalanul találkoznia kell Borisz Jelcin orosz államfővel, hogy előterjesszen egy sor olyan intézkedést, amely a térség stabilitását szolgálja" - mondta az ingus elnök.