Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-21 / 217. szám, kedd

a TÉMA: A HARMADIK SZEKTOR ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 21. KISSZÓTÁR Mi mit jelent? alapszabály - (stanovy, constitution), egy szervezet megalaku­lásához szükséges dokumentum, mely tartalmazza a törvény ál­tal előírt pontokat és amelyben a szervezet működésének, meg­szűnésének, gazdálkodásának stb. szabályai vannak lefektetve audit - egy szervezet gazdálkodásának formális ellenőrzése, melyet egy objektív, hivatalos auditor végez el budget - költségvetés, lehet éves vagy egy programé *budget proposal - költségvetés-tervezet civil society - polgári társadalom environment - környezetvédelem foundation - alapítvány, a szervezetek jogi formáinak egyike fund - alap, a szervezetek jogi formáinak egyike fundraising - adománygyűjtés, a szervezet működéséhez, pro­jekt megvalósításához szükséges anyagi háttér megteremtése grant - alapítványi pénzadomány, ösztöndíj egy bizonyos pro­jekt megvalósításához harmadik szektor - társadalmi célú szervezetek, az állami és üzleti szektor mellett a „harmadik" szféra leadership - vezetés (nem azonos az igazgatással) *lobbyzás - a közérdek védelmének egyik formája, amelynek célja a változtatás management - igazgatás *marketing - a stratégiai kommunikáció folyamata, mely segít a többiekkel (a kliensekkel) megértetni és elfogadtatni a szerve­zet szolgáltatásait misszió - küldetés, pontos és tömör kinyilatkoztatása annak, hogy mi a szervezet feladata, és milyen céllal jött létre MVÓ - mimovládna organizácia - civil társadalmi szervezet, kormányon kívüli, nem állami szervezet NGO - non-governmental organisation (ugyanazt jelenti, mint az MVÓ) non-profit szervezet - közhasznú szervezet, mely nem fejt ki üzleti tevékenységet, és bevételeit nem a tagokra, hanem a kül­detés teljesítésére használja fel *not-for-profit szervezet - szervezet, mely kifejt bizonyos üzle­ti tevékenységet, de bevételeit nem a tagokra, hanem a küldetés teljesítésére használja fel ^önkéntesek - a szervezetben dolgozó olyan munkatársak, vagy a szervezet munkáját segítő olyan emberek, akik nem pénz vagy egyéb jutalom fejében, tehát ingyen dolgoznak pályázati kiírás - az adományozó által kiírt verseny az adott pénz és más támogatás elnyeréséért programkoordinátor - irányítja, vezeti a programot, felel a programért programmenedzser - igazgatja a programot, bebiztosítja a program anyagi és technikai hátterét projekt - a pályázat elnyerésére megírt konkrét cselekvésterv, mely tartalmazza a projekt célját, időbeosztását, költségvetését stb. public relation - kapcsolat a nyilvánossággal, egyedi területe a nyilvánossággal való munkának, mely a szervezet és a nyilvá­nosság közötti harmónia megteremtésére irányul szponzoráció - grant vagy más pénzbeli, vagy nem anyagi tá­mogatás, mely a non-profit tevékenység bizonyos területének támogatására szolgál *think-tank - független analitikai-dokumentációs intézet, mely megteremti a közpolitika szakmai alapjait a társadalmi élet adott területén (külpolitika, gazdaság, környezetvédelem, szoci­ális politika, politikai rendszer stb.) vízió - jövőkép, egy álomkép, amilyennek a szervezetet látni szeretnénk A Fórum Intézet szeptembertől további szemináriumokat indít a civil szférában dolgozók felkészítésére Céljuk a civil szervezetek szakmai felkészítése A Fórum Társadalomtudo­mányi Intézet április 24-én indította el kísérleti prog­ramját Kassán A civil szerve­zetek felkészítése nevű sze­mináriumsorozata kereté­ben. ÚJ SZÓ-HÍR Az intézet kívülről jövő igény alap­ján döntött a projekt kidolgozása mellett. Az év eleje óta ugyanis egyre sűrűbben kezdték el látogat­ni a szervezet pozsonyi és kassai részlegét olyanok, akik a harmadik szektorban dolgoznak vagy ilyen terveik vannak, de nem rendelkez­nek megfelelő és elegendő infor­mációval a civil szférát illetően. Az emberek egyaránt érdeklődtek a non-profit szervezetek működése, a bejegyeztetés lebonyolítása és a könyvelési kérdések iránt. A Fórum Intézet munkatársai készek voltak felvilágosítással szolgálni, de egy idő után annyira megszaporodtak a tanácsadást igénylő kérelmek, hogy ez jelentősen hátráltatta munkájukat. Ezért született az öt­let, hogy az érdeklődőket hétvégi szemináriumokon képezzék to­vább, ahol tájékoztatást kapnak a harmadik szektor működéséről. A szeminárium résztvevőiként első­sorban olyan szervezetek munka­társait várják, akik már rendelkez­nek bizonyos tapasztalatokkal a ci­vil szférában, de nem eléggé tájé­kozottak a szervezet működését il­letően. Ugyanakkor olyanok is je­lentkezhetnek, akik még nem kezdték meg a munkát semmilyen civil szervezetben, de a jövőben szeretnének ilyen tevékenységet folytatni, csak nem tudják, hogyan lássanak hozzá. Az intézet kassai szemináriuma iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés, elsősorban olyan emberek részéről, akik a kul­túra és oktatás területén tevékeny­kednek. A szeminárium szervezői elsősorban olyan szervezetek munkatársait várják, akik már rendelkeznek bizonyos ta­pasztalatokkal A szervezet a kassai szeminárium­sorozatot kísérleti programként indította el, amely része egy globá­lis programnak. Az országos prog­ram Nyugat- és Közép-Szlovákiára is kiterjed majd, s szintén a non­profit szférával foglalkozik, de a felkészítésen kívül kutatások, fel­mérések készítésére irányul. A kas­saihoz hasonló szemináriumsoro­zatok szeptembertől Királyhel­mecen, Rimaszombatban és Ko­máromban is indulnak, az ottani régió érdeklődői számára. A tré­ningek résztvevői a szemináriu­mokon közelebbről is megismer­hetik a harmadik szektort és jel­lemzőit, megismerkedhetnek a be­jegyeztetés módjával, megtudhat­ják, hogyan kell megírni az alap­szabályt vagy a szerződéseket, és mire kell ügyelni a szervezet belső dokumentumainak kidolgozása­kor. Megtanulhatják, hogyan kell megírni a projektokat, de hallhat­nak a kommunikációról, a terve­zésről, pénzügyi kérdésekről, vala­mint a harmadik szektoron belüli és a szektorok közötti együttmű­ködésről. A találkozók fél éven ke­resztül havonta egyszer zajlanak, mindig szombaton. A szeminári­um ingyenes, s a résztvevők a tré­ning anyagait is megkapják - az előadásokat, törvényeket és egyéb, a témával kapcsolatos do­kumentumokat. A tanfolyamnak az a célja, hogy a civil szervezete­ket hosszútávú és professzionális munkára készítse fel, hogy a jövő­ben egyedül is képesek legyenek működni és ehhez anyagi támoga­tást szerezni. A Fórum Intézet ez zel is segíteni szeretné a vidék megerősítését, ahol nagyon sok te­hetséges ember él, akik készek a régió társadalmi életének fellendí­tésére, de nem tudják, hogyan kezdjenek hozzá vagy hogyan vé­gezhetnék munkájukat még haté­konyabban. Miről tanúskodnak a polgárok körében végzett közvélemény-kutatási eredmények? A non-profit szervezetek hasznosságának értékelése 1996 és 1998 között 1996 1997 1998 Egészségügyi és szociális intézmények támogatása 1,22 1,49 1,38 Segítségre szoruló emberek támogatása 1,47 1,51 1,44 Iskolák és a művelődés támogatása 1,94 1,87 1,77 Környezetvédő civil szervezetek 2,00 1,92 1,84 Községek, lakótelepek fejlesztése 2,27 2,05 1,93 Katasztrófa sújtotta országok és menekültek támogatása 2,40 2,34 2,07 Alkoholbetegek és drogfüggőségben szenvedők támogatása 2,42 2,11 2,12 A kultúra és a művészi tevékenység támogatása 2,56 2,27 2,19 A sport- és rekreációs tevékenység támogatása 2,62 2,67 2,20 Az emberi jogok védelme 2,58 2,42 2,26 A demokrácia erősítése ­2,76 2,72 Megjegyzés: A megkérdezettek az iskolai osztályzatok szerint értékel­ték a különböző típusú non-profit szervezeteket. Az 1 azt jelenti, hasznosnak tartják, az 5 azt, hogy nem tartják hasznosnak. Forrás: FOCUS, február 1996, Szociális Analízis Centruma, február 1997, USA ID, február 1998 Az oldal anyagát összeállította: Kósik Andrea Kiálltak a non-profit szervezetek mellett A non-profit szervezetek megítélése fokozatosan tovább javul 1998 a választások éve volt, s a non-profit szervezetek aktivitá­sukkal talán itt érték el a legna­gyobb eredményt. A Polgári Kam­pány (OK) '98 révén jelentős mér­tékben hozzájárultak ahhoz, hogy a parlamenti választásokon sike­rült magas részvételi arányt elérni, s meg tudták szólítani a fiatalokat, elsőválasztókat is. A Közügyi Inté­zet (IVO) még választások előtti felméréséből kiderült, hogy a la­kosság támogatja a civil szerveztek ilyen irányú tevékenységét. A ta­valy májusban végzett közvéle­mény-kutatás során a polgárok vé­leményére voltak kíváncsiak olyan kérdésekben, helyes-e az, ha a civil szervezetek kiveszik részüket a vá­lasztásokkal kapcsolatos tájékoz­tatásból; ha arra törekednek, hogy minél többen vegyenek részt a vá­lasztásokon; ha vitafórumokat rendeznek a városokban és falvak­ban, melyeken bemutatkoznak a politikai pártok jelöltjei; ha polgári ellenőrzést szerveznek a választá­sok tisztasága érdekében; s ha igazságos választójogi törvényért harcolnak. A felmérésből kiderült, hogy a megkérdezettek 60-66 szá­zaléka minden területen támogat­ta a civil szervezeteket azoknak a céloknak az elérésében, melyeket az OK '98 tűzött maga elé, s csupán a lakosság 1-19 százaléka ellenez­te a non-profit szervezetek ilyen irányú tevékenységét. A polgárok egyötöde a kérdésben nem tudott állást foglalni. ÖSSZEÁLLÍTÁS Aki korábban nem is tudatosította, hogy nálunk is működnek non­profit szervezetek, az 1996-ban megbizonyosodhatott róla, amikor is a civil szervezetek láthatóvá tet­ték magukat az S.O.S. Harmadik Szektor nevű kampányuk meghir­detésével. A Harmadik Szektor Grémiuma által elindított kam­pányban a non-profit szervezetek az éppen akkor elfogadás előtt ál­ló, alapítványokról szóló törvény­tervezet jóváhagyása ellen tilta­koztak, mert a Mečiar-kormány tervezete rendkívül hátrányosan érintette az alapítványokat. Bár a jogszabályt a tiltakozás ellenére is jóváhagyta az akkori parlament, a kampány elindítóinak sikerült el­érniük, hogy hatására a köztudat­ba bevonult a civil szervezetek hasznossága, fontossága. Az 1997­es évben a non-profit szektorban tevékenykedő szervezetek nagy részének megítélése a polgárok körében fokozatosan tovább ja­vult. A táblázat azt mutatja, hogy az emberek tudatában a leghasz­nosabb civil szervezetekként az ún. hagyományos non-profit szer­vezetek ragadtak meg, vagyis azok, amelyek az egészségügyi és a szociális gondoskodás területén tevékenykednek. Ezek kapták a legjobb osztályzatot. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a megkér­dezettek által adott osztályzatok átlaga nem éri el a hármast. A pol­gárok tehát a civil szervezeteket többnyire kedvezően értékelték. Ľuboš Hrivnák felvételei

Next

/
Thumbnails
Contents