Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-15 / 215. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 21. GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - hirdetés Tanácskozott az Állami Piacszabályozási Alap Tanácsa - 70 ezer tonna étkezési búza exportját javasolják Helyreáll a piaci egyensúly Pozsony. A szlovákiai gabonatermesztők fellélegezhetnek: az Állami Piacszabályozási Alap ugyanis a gabonapiac kínálatát és keresletét mérlegelve úgy döntött, hogy felvásárolja a termelőktől a piacon feleslegnek mondott kenyérbúzát, mégpedig a meghirdetett minimáláron. GÁGYOR ALLZ A kenyérbúza jó exportcikk, a mezőgazdászoknak megéri jó minőségű étkezési gabonát termeszteniük vélik az agrárszakértők. A termelők ugyan időről időre megkérdőjelezik az állítást, főleg amikor terményüket a malmok és a kereskedők csak áron alul akarják felvásárolni, vagy jócskán megkésve fizetnek csak érte. Tény viszont, hogy az idén az összes jó minőségű élelmiszeripari búzát felvásárolják - ha nem a malmok, akkor az Állami Piacszabályozási Alap. A földművelésügyi tárca első embere szerint „a molnárok vessenek magukra, ha eddig nem biztosították be az egész évre elegendő búzamennyiséget". Pavel Koncoš szerint az nem lehet az idén kifogás, hogy a malmok raktározási kapacitása nem megfelelő. „Közraktárak is léteznek" - jegyezte meg a témával kapcsolatban a miniszter egy minapi sajtótájékoztatón. Az idén Szlovákiában kevés étkezési búza termett - az 549,5 ezer tonna a leggyengébb termés 1960 óta -, ám mégis elegendő a hazai kereslet (az éves fogyasztást 600 ezer tonnára becsülik) kielégítésére, sőt felesleg mutatkozik. A szaktárca és az ÁPA szeptember elejei mérlegelése után kiderült, hogy az idei termésből 171,2 ezer tonnára nem sikerült vásárlót találni, tehát ez a mennyiség feleslegnek számít. A búza minőségét illetően el kell mondani, hogy a szélsőséges időjárás alaposan keresztülhúzta a gazdák számításait, azokét is, akik mondhatni tankönyv szerint mindent megadtak a veteménynek. Az idén az első minőségi osztály követelményeinek (25%-os sikértartalom, esési szám 200) 267 ezer tonna felelt meg, ebből 73,4 ezer tonnára nem kötöttek szerződést. A második minőségi kategóriában (23 százalékos sikértartalom, esési szám 170) 282 ezer tonna étkezési búzát takarítottak be, ebből 98 ezer minősül feleslegnek. Az összesen 171,2 ezer tonna élelmiszeripari búza tehát exportálható. Ezért is javasolta az Állami Piacszabályozási Alap kedden az exportot engedélyező tanácsnak a búza kivitelének engedélyezését. Az ÁPA 70 ezer tonna búza exportengedélyezését javasolja első körben. Az alap azzal számol, hogy ezt a mennyiséget a termelők a kereskedő vállalatokon keresztül maguk értékesítik a külpiacokon. Az ÁPA a maradékot vásárolja majd fel a termelőktől, szakértői becslések szerint legfeljebb 100 ezer tonna eladására lesz majd a termelők részéről igény, amit - tekintettel a búza jelenleg alacsonyabb világpiaci árára - az ÁPA inkább liszt formájában exportálna. A kivitelt természetesen állami támogatással bonyolítják le. Az ÁPA - Jaromír Košín ÁPÁ-igazgató elmondása szerint - szigorúan ellenőrzi, hogy a felvásárolt búza, illetve liszt, valóban külpiacra kerüljön. Ugyanakkor az ÁPA igazgatója lapunk kérdésére megerősítette, hogy jelenleg még nincsenek eszközeik arra, hogy ezt ellenőrizzék. A piaci szereplőknek - a termelőknek, kereskedőknek és a malmoknak egyaránt - meg kell szokniuk, hogy az előző évek gyakorlatával ellentétben az Állami Piacszabályozási Alap ezentúl nem avatkozik be a gabonapiacba, nem próbálja diktálni, igazítani a piaci árakat, hanem Januárban új szabványt vezetnek be a tejre. A hatályosnál lényegesen szigorúbb közegészségügyi követelményeket támaszt a termelőkkel szemben (Archívumi felvétel) csak a felesleget, a hazai piacon eladhatatlannak minősülő többletet fogja felvásárolni és exportálni. Az ÁPA előleget fizet majd a termelőknek, a búza minőségétől függően 2000-2500 koronát tonnánként, ugyanakkor tartja magát a meghirdetett minimálárakhoz. Az alap szakértői reálisnak tartják, hogy a mezőgazdasági termelők az idén 380 ezer hektáron vetnek búzát. Az ÁPA kedden foglalkozott a tej kérdéskörével is. Mivel az idei - 945 millió literes - tejkvótát a termelők nem teljesítik, a jövő évit 930 millió literben határozták meg. Košin elmondása szerint az agrárönkormányzatok ellenőrizni fogják ennek teljesítését, illetve szankcionálják majd azokat a termelőket, akik a kvótát nem teljesítik, és a fennmaradó kvótarészt nem adják vissza időben. A tej jövő évi felvásárlási ára (standard minőség) 8,45 korona lesz, ám 2000-től új, szigorúbb szabvány lép életbe. A kormány megtárgyalta a zöld jelentéseket - az agárkamara mértéktartóan értékeli a dokumentumot Az állami dotációk valorizálását követelik ÚJ SZÓ- JELENTÉS Pozsony. A Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara (SPPK) mértéktartóan vélekedik a rendívüli kormányülés eredményéről, a mezőés erdőgazdaság, valamint a vízgazdálkodás múlt évi helyzetét taglaló, ún. zöld jelentések megvitatásáról. Emil Dúfala, az Agrárkamara központi igazgatója ugyan ígéretesnek tartja, hogy a kormány intézkedéseket hagyott jóvá az agrárium stabilizálása céljából, viszont aggasztónak tartja, hogy a dotációk valorizálásáról a testület nem jutott egyértelmű álláspontra. Márpedig a mezőgazdaságról szóló hatályos törvény értelmében a mezőgazdasági dotációk valorizálása törvényből eredő kötelesség - szögezte le az SPPK központi igazgatója. Az Agrárkamara attól tart, hogy ha a tárca költségvetését a tervezett mértékben, tehát csak 2,4 milliárd koronával emelik, akkor ez a pénz az erdőgazdaság és vízgazdálkodás követeléseinek figyelembevételével - messze nem lesz elég a mezőgazdasági és az élelmiszeripari állami támogatások valorizálására. A szlovákiai mezőgazdaság 1997ben még a bruttó hazai termék (GDP) 4,41 százalékát adta, ám tavalyra már a részesedése 1998-ban 3,99%-ra csökkent. Az élelmiszeripar esetében az arány az említett két évben alig változott (4,04%-ról 4,09%-re mérséklődött), ami elsősorban a mezőgazdasági termékek árcsökkenésének tudható be. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma is csökkent - 1997-ben az aktív népesség 5,38%-a az agráriumban kereste meg a kenyerét, addig tavaly ez az arány 4,93 százalékra zsugorodott. Amíg 1997-ben a mezőgazdaságban dolgozók bére még a nemzetgazdasági átlagbér 77,6 százalékának felelt meg, addig 1998-ban már csupán az átlagbér 76,6 %-át érte el. Ez a trend sajnos, az idén is megmaradt - légfrissebb kimutatások szerint a második negyedévben a havi átlagbér 10 583 korona volt, viszont a mezőgazdaságban dolgozók átlagosan csak 7 963 koronás jövedelmet értek el. (gyor) ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony Komárom Zseliz Rimaszombat Losonc Kassa szeptember 16-án szeptember 16-án szeptember 16-án szeptember 16-án szeptember 16-án szept. 16-án sárgarépa 10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10 Sk/kg 22 Sk/kg 10 Sk/köteg 10 Sk/köteg petrezselyem 20 Sk/kg 12-14 Sk/kg 14 Sk/kg 25 Sk/kg 8-10 Sk/köteg 10 Sk/köteg burgonya 8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 5-8 Sk/kg 8 Sk/kg 6-10 Sk/kg 8 Sk/kg mák 80 Sk/kg 80-100 Sk/kg 50 Sk/kg X X 80 Sk/kg paprika 16-20 Sk/kg 12-20 Sk/kg X 20 Sk/kg 18-35 Sk/kg 18-20 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 3-6 Sk/db 5 Sk/db 10 Sk/db 7-8 Sk/db 5 Sk/db zeller 8 Sk/db 4-6 Sk/db X 8 Sk/db 8-10 Sk/db 8 Sk/db káposzta 6 Sk/kg 6 Sk/kg 7 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8-9 Sk/kg 8 Sk/kg karfiol 15-40 Sk/db 10-28 Sk/db 20-25 Sk/db 30 Sk/db 15-30 Sk/db 20-25 Sk/db kukorica 2-5 Sk/csö 6 Sk/cső X X 2,50-3 Sk/cső X hagyma 8 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 13 Sk/kg 11-13 Sk/kg 10 Sk/kg paradicsom 16-20 Sk/kg 15-20 Sk/kg 18-20 Sk/kg 25 Sk/kg 20-36 Sk/kg 16-20 Sk/kg fokhagyma 65-70 Sk/kg 40-45 Sk/kg 50 Sk/kg 65 Sk/kg 50-55 Sk/kg 50-55 Sk/kg őszibarack 35 Sk/kg 16 Sk/kg 20 Sk/kg 45 Sk/kg 37-40 Sk/kg 30-35 Sk/kg szilva 16 Sk/kg 16 Sk/kg 15-18 Sk/kg X X 15-20 Sk/kg szőlő 35-40 Sk/ kg X 20 Sk/kg 50 Sk/kg 20-50 Sk/kg 35-45 Sk/kg dióbél 180-200 Sk/kg 140 Sk/kg X X 140 Sk/kg 140 Sk/kg kel 15 Sk/kg 6-10 Sk/fej 6 Sk/db 20 Sk/kg 8-13 Sk/kg X alma 15-25 Sk/kg 12-22 Sk/kg 20 Sk/kg 10-30 Sk/kg 15-35 Sk/kg 15-28 Sk/kg sárgadinnye 12 Sk/kg X X 24 Sk/kg X X körte 26 Sk/kg 22 Sk/kg 15 Sk/kg 20 Sk/kg 25 Sk/kg 20 Sk/kg uborka 22 Sk/kg X 18-20 Sk/kg 10 Sk/kg 14-22 Sk/kg 8-10 Sk/kg tojás 2,40 Sk/db 2,30-2,60 Sk/db 2,50 Sk/db 2,50 Sk/db 2,10-2,40 Sk/db 2,20-2,40 Sk/db dinnye 6 Sk/kg 6 Sk/kg X 10 Sk/kg 5-7 Sk/kg 8 Sk/kg tök 8 Sk/kg 4-5 Sk/kg X X 10-18 Sk/db 6 Sk/kg TANACSADO A községi lakásról V. J.: Tizenegy éwel ezelőtt házasodtunk össze. Én költözködtem a férjem lakásába, mert a munkáltatója még a házasságkötésünk előtt elintézte, hogy a nemzeti bizottság kiutalt neki egy kétszobás lakást. FEKETE MARIAN A nemzeti bizottság által kiutalt lakások ma községi lakások. Ha valóban községi lakásban laknak, nem igazán lényeges az, hogy a lakást eredetileg a férjének utalták ki még a házasságkötésük előtt. A Polgári Törvénykönyv 704. §-ának első bekezdése szerint, ha a házastársak valamelyike még a házasságkötés előtt vált lakásbérlővé, a házasságkötéssel mindkét házastársnak közös lakáshasználati joga keletkezik. Ez azt jelenti, hogy Önnek ugyanannyijoga van a lakáshoz, mint a férjének. így például, ha a férje kérvényezte a lakás megvételét a községtől, a község nem adhatná el a lakást csak neki. Önnek is alá kellene írnia a lakásvételről szóló szerződést, Ön is tulajdonlapot kapna, azaz a lakás a házastársi osztatlan közös tulajdonba kerülne. Másrészt a lakásbérlettel kapcsolatban felmerült esetleges adósságokért Ön is felelősségei tartozik. Éppen ezért a férje nem követelheti azt, hogy ón költözködjön a lakásból el. Egy esetleges válás után sem újulna meg az eredeti állapot, azaz Ön nem veszthetné el automatikusan a közös lakásbérletijogát. Válás után a házastársak bármelyike bírósághoz fordulhat, és indítványozhatja a közös lakáshasználatijog megszüntetését. A bíróság egy ilyen indítványról döntve azt is meghatározná, hogy ki marad a továbbiakban a lakás bérlője, miközben a törvény a bíróságot arra kötelezi, hogy ilyen esetekben főként a kiskorú gyermekek érdekeit vegye figyelembe. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Amerikai érdeklődés Prága. Cseh lapértesülések szerint az amerikai Anheuser Busch söripari társaság meg akarja venni a japán Nomurától a cseh sörgyárak részvényeit. A vételi szándék a pilzeni Prazdrojra és a Radegastra vonatkozik, illetve egyes források szerint a DélCsehországi Sörgyárakra is. A híreket a Nomura cáfolja. Japán kézben van jelenleg a Prazdroj részvényeinek 85, illetve a Radegast részvényeinek több mint 60 százaléka. (Čn) Cseh agrárdotációk Prága. A cseh földművelésügyi tárca 24 milliárd koronát kér a jövő évi állami költségvetésből. Azonban a kabinet csak 14 milliárd koronával számol. Jan Fencl tárcafőnök a kabinet javaslatát félresikerült tréfának tartja. Szerinte a 24 milliárd a minimum, amit az agráriumnak jövőre kapnia kell. (AN) Vizezik a tejet Prága. A cseh agrárönkormányzatok és a tejfeldolgozók egybehangzó véleménye szerint romlott a cseh tej minősége. Az okokat az egységes felvásárlási árakban látják, amely a minőségi mutatókat már nem veszi figyelembe. Egyes feldolgozók szerint „a termelők ma úgy vizezik a tejet, mint az átkosban". Az Agrárkamara a kérdéssel összefüggésben még rámutat arra, hogy a tejpiacon semmilyen szabályok nem léteznek, a termelőknek a feldolgozók csak késve és keveset fizetnek. (AN) Szigorítják a normákat Pozsony. Szlovákiában a jövő évtől szigorítják az étkezési búzára vonatkozó állami szabványt -jelentette be Jaromír Košín. Áz Állami Piacszabályozási Alap igazgatója szerint a környező országokban már sehol sem felel meg az élelmiszeripari kategóriának a 23 százalékos sikértartalmú búza. Amennyiben Szlovákia versenyképes akar lenni a külpiacokon, a normát is szigorítani kell - véli Košín. (g) Szlovák tejkvóta Pozsony. Jövőre is fix felvásárlási ára íesz a tejnek. A standard minőségért literenként 8,45 koronát fizetnek, azaz a termelő az állami hozzájárulással együtt 10,44 koronát kap. Ez az ár - a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Kutatóintézet szakértői szerint - 12 százalékos rentabilitást jelent a termelőnek. A hazai tejfogyasztás éves szinten 750 millió liter. Az Állami Piacszabályozási Alap jövőre 200 millió liter tej exportját kívánja támogatni. 20 millió koronát szán a juhtejből készített termékek exporttámogatására. (ga) Cukortermési kilátások Pozsony. Szeptember 13-ától, az idei répakampány kezdetétől a legnagyobb hazai cukorgyár, a Dunaszerdahelyi Juhocukor Rt. 23 ezer tonna répát dolgozott fel. A répa cukortartalma 15-15,5 százalék között van. A dunaszerdahelyiek az idei kampányban 500 ezer tonna alapanyag feldolgozását tervezik, ebből hozzávetőleg 60 ezer tonna cukrot állítanak elő. A gyár naponta átlagosan 5300 tonna répát dolgoz fel. Az idei időjárás kedvezett a répának, ennek köszönhetően úgy tűnik, hogy a tervezettnél több cukor nyerhető ki belőle. Becslések szerint ez országos vizsonylatban többlettermelést eredményez, azaz a kitermelt cukor meghaladja majd a 180 ezer tonnát. Nehéz helyzetbe kerülhetnek viszont a hazai gyártók, ha az állam nem foganatosít kellő piacvédelmi intézkedéseket a cukorimport megfékezésére, (ű) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1999. szeptember 20-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,845 Magyar forint (100) 17,181 Angol font 68,339 Német márka 22,418 Cseh korona 1,204 Olasz líra (1000) 22,644 Francia frank 6,684 Osztrák schilling 3,186 Japán jen (100) 39,549 Spanyol peseta (100) 26,351 Kanadai dollár 28,662 Svájci frank 27,367 Lengyel zloty 10,237 USA-dollár 42,213