Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)
1999-09-15 / 215. szám, péntek
8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 18. Átvilágítják a holt-tengeri értékes tekercseket Segít a haditechnika HÍRÖSSZEFOGLALÓ Leképezéssel világítják át az idők során megfeketedett vagy megfakult értékes szövegeket. A technikát eredetileg a kémműholdak számára fejlesztették ki, hogy a ködben vagy akár a dzsungelben elrejtett katonai eszközöket is észre vehessék. A fényhullámok visszaverődésén alapuló technikától a Robert Johnston vezette kutatócsoport azt reméli, hogy a legapróbb különbségeket is észlelni tudják a sérült dokumentum tintája és anyaga között. A szemmel látható fény hullámhossza 400-700 nanométer között mozog. A 200 nanométer (ultraibolya) és az 1100 nanométer-(infravörös) sugarakat is érzékelő kamerával a kutatók a különböző fényhullámtartományokban felvételeket készítenek a dokumentumról. A tinta 900 nanométeren veri vissza a fényt, míg a megfeketedett bőr például 910 nanométeren. A holt-tengeri tekercsek közül az úgynevezett Templom-tekercsen az eltérések eredményeként például tizennyolc új karaktert fedeztek fel. A tekercsek előkerülésük után rendkívül rossz állapotba kerültek. Ezzel a technikával a több ezer darabka szövege ráadásul az anyag megsértése nélkül állítható össze. A holt-tengeri tekercsek vizsgálatát még csak most kezdték el, de a kutatók máris kijelölték a következő feladatot. A nagy görög matematikus Arkhimédész munkájának X. századi másolata maradt csak fenn. Az is nagyon rossz állapotban, mivel a XII. században a bőrt - amelyre a szöveget írták - lemosták és keresztény szentek történeteit írták rá. (É. T.) A kakukkfióka trükkökkel biztosítja táplálékát Kis csőr - nagy hang HÍRÖSSZEFOGLALÓ A kakukkfióka tátott csőrével nem képes nevelőszüleit rávenni arra, hogy élelmet hozzanak neki, ezért fülsiketítő lármával próbálja azt tőlük kicsikarni. Erre az eredményre jutottak amerikai biológusok a nádirigófészek vizsgálata során. A nádirigók egy-egy szezonban átlagban négy fiókát neveltek fel. A szülők annál több táplálékot hordanak a félszekbe, minél erősebb a tátott csőr vizuális ingere, valamint minél hangosabb a fiókák sírása. Ismert, hogy a szüAzonnali önfeláldozással védik meg a szervezetet Öngyilkos baktériumok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az öngyilkos baktériumok azon „nemes" cél érdekében, hogy szomszédjaikat megóvják a vírusok támadásától, szabályosan feláldozzák magukat. Aktivizálják egyébként szunnyadó, kikapcsolt állapotban lévő önleépítő mechanizmusukat. Larry Snyder kollégáival a Michigani Állami Egyetemen kezdetben egy ártalmatlan baktériumtörzs, az Escherichia coli K-12-es vonalánál tanulmányozta a fent leírt mechanizmust. Amint e törzs egyik vírusa, a T4 bakteriofág bejut a baktériumsejtbe, az azonnal elpusztul, mielőtt még a vírus legyártathatta volna vele saját másolatait. Ha a fertőzött baktériumsejt nem pusztul el időben, a vírus és számtalan másolata kiszabadulva később rengeteg szomszédos baktériumot is megfertőz. Snyder kimutatta, hogy ezért az önleépítő mechanizmusért egy enzim felelős, ezt Litnek nevezte el (LI) Már több mint egymillióan a SETI-programban! Földönkívüliek fűrlcészei HÍRÖSSZEFOGLALÓ Májusi meghirdetése óta több mint egymillióan csatlakoztak a SETI home képernyővédő-programhoz, amelynek futtatásával bárki, egy személyi számítógéppel bekapcsolódhat a földönkívüli civilizációk keresésébe. A SETI home ma az emberiség legnagyobb közös számítógépes vállakózása. Ám az így felhalmozódott mintegy 50 ezer évnyi gépidő ellenére sem sikerült eddig idegen civilizációk jeleire bukkanni. A program világszerte kétszázhuszonhárom ország otthonainak, hivatalainak és osztálytermeinek képernyőin fut. „Maguk sem számítottunk ilyen páratlan sikerre" - mondta a SETI home programigazgatója, David Anderson. Kisebb-nagyobb vállalatok, iskolák és egyetemek csoportokat alakítottak, amelyek versengenek egymással abban, hogy melyikük tud nagyobb adatmennyiséget feldolgozni." A képernyővédő-program a számítógép üres idejében automatikusan elemzi a Puerto Rico-i Arecibo rádiótávcső neki küldött adatsorát, és az eredményeket a Kaliforniai Egyetem Berkeleyben működő SETI-központjába továbbítja. Anderson professzor szerint a program sikere más kutatóprogramok irányítóit is felbátoríthatja, arra, hogy nagy gépidőt igénylő számításaikba bevonják a nagyközönséget. A milliónál is több résztvevőből eddig kb. hatszázezren dolgoztak fel legalább egy teljes adatcsomagot. (E. T.) Etruszk nyelven írt hatvan soros írást elemeznek Ismeretlen a szöveg HÍRÖSSZEFOGLALÓ Azt remélik, hogy egy Firenze közelében előkerült bronztábla hozzásegíti a kutatókat az etruszk írás rejtélyének megfejtéséhez. A kőtáblán 60 betűcsoport van, közülük azonban 27 szónak az értelmét nem tudták megfejteni. A fölfedezés elsősorban azért nagy fontosságú, mert az egyik leghosszabb etruszk nyelven írt szöveget tárták fel. Az etruszkok i. e. 900 táján jelentek meg a mai itáliai félsziget közepén, s onnan terjeszkedtek szét dél, illetve észak felé. (É. T.) Hol született valójában a tízparancsolat? Emmanuel Anati olasz professzor tényekkel alátámasztott állításai A Törvény valódi helyszíne lei által a fészekbe csempészett kakukk röviddel azután, hogy kikelt a tojásból, kidobja mostohatestvéreit a fészekből, hogy nevelőszülei figyelmét kizárólag élvezhesse. Csőre azonban olyan kicsi, hogy egyedül csak két kidobott mostohatestvérét tudja pótolni. Ezt a hátrányát úgy igyekszik behozni, hogy olyan hangosan csipog, mint nyolc nádirigófióka. Ezzel eléri, hogy mostohaszülei négy fióka számára elegendő táplálékot szerezzenek be, amely elegendő ahhoz, hogy egy kakukkfióka jóllakjon. (BdW) Emmanuel Anati olasz professzor azt állítja, hogy a Sínai-hegy, ahol az Isten, az eddigi hagyomány szerint, 3250 évvel ezelőtt Mózesnek a Törvényt kihirdette, s ő ezek után népének a tízparancsolatot, illetve az azt ábrázoló kőtáblát továbbadta, máshol volt, s az isteni kinyilatkoztatás is máskor történt, ahogyan eddig tanították. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az eddig képzeitnél több száz kilométernyivel északkeletebbre, azaz nem a mai Egyiptomhoz tartozó Sínai-félszigeten, hanem a modern Izrael állam területén, a Negevsivatagban, s az eddig gondoltnál vagy ezer évvel korábban kell elképzelnünk azt az időpontot, illetve helyszínt, ahol Isten a tízparancsolatot Mózesnek kinyilatkoztatta. Erre a következtetésre jutott húsz év ásatásai után egy olasz régész, Emmanuel Anati. A 70 éves professzor - jelenleg egy, az északolaszországi Valcamonicában székelő régészeti intézet igazgatója új, olaszul napjainkban megjelenő könyvében azt állítja: a kinyilatkoztatás a 840 méter magas, kietlen Har Karkom (Sáfrány-hegy) fennsíkján és nem az arab nevén Dzsebel Musza jóval fenségesebb, a görögországi Olümposzhoz hasonlóan felhőbe burkolózó bércei közt történt. Anati professzor a napokban fejtette ki hipotézisét s foglalta össze kutatásai eddigi eredményeit a jeruzsálemi Héber Egyetemen. Anatinak már fiatal kora óta „rögeszméje" az újonnan kijelölt bibliai színtér. Először az ötvenes években, jeruzsálemi diákként járt a helyi beduinok által Dzsebel Ideidnek nevezett helyen, ahol mindjárt 16 rajzot sikerült feltárnia. Aztán 25 évvel később, már ismert kutatóként visszatért a színhelyre, igaz, a hegyet már másképpen hívták. Izraelben ugyanis a hetvenes évek elején, immár kizárólag héber földrajzi nevekkel, új térképeket adtak ki. Anati professzor negyedszázad alatt 40 ezer kultikus tárgyat, szobrot, szikla-, illetve barlangrajzot talált, illetve dolgozott fel a területen. Anati nemcsak arra a tudományos körökben közismert tényre hívja fel a figyelmet, hogy az eddig a Sínaihegynek gondolt Dzsebel Musza (Mózes-hegy) környékén hiányoznak a Mózes fellépését, illetve a kinyilatkoztatást bizonyítani képes régészeti leletek. Az elmúlt korok időjárási viszonyait feltáró és elemző paleoklimatológusok szerint ez azt jelenti - magyarázza a profeszszor -, hogy az időszámításunk előtti 2000 és 1000 között, vagyis abban az időszakban, amikor a hagyomány szerint a zsidók Egyiptomból való kivonulásának, illetve a tízparancsolat kinyilatkoztatásának történnie kellett volna, a helyszínen, akárcsak napjainkban, elviselhetetlen szárazság és forróság volt. Viszont bőséggel maradt más korokból származó lelet. Az Anati professzor által a bibliai Sínai-hegynek vélt mai Sáfrány-hegy és környéke - ezt a régészeti leletek egyértelműen igazolni látszanak - 40 ezer éve kultikus helye az arra vándorló nomád népeknek. Lényegében az ezt alátámasztó bizonyítékok - oltárok, sziklarajzok és más tárgyak - voltak 25 esztendeig tartó kutatásának kézzelfogható eredményei. Kérdés persze, miként lehet az ilyen hosszú idő alatt felhalmozódott lelettömeget időben jól szétválasztani. S abból a legendás A Sínai-hegy környékén nem maradt fenn megfelelő régészeti lelet. eseményre utalókat elkülöníteni, mi több, korukat pontosan meghatározni. Különösen hogy „a klimatikus viszonyok miatt a területen szerves anyag hosszú ideig nem marad meg, s így a régészetben gyakran alkalmazott, plusz-mínusz kétszáz év pontosságú radiokarbon-módszerrel nem lehetett kormeghatározást végezni" - utalt a nehézségeire maga a kutató is. Mint Anati professzor elmondta: „Ehelyett az egyes rétegek egymással való összehasonlításából, a tárgyakra rakódott patina anyagának elemzéséből s mindezeknek a BibIsten szemének ábrázolása a Har Karkom hegy környékén. Mózes közel 1000 évvel korábban élt? (A HVG felvétele) lia szövegével való akkurátus öszszehasonlításából tudtam csak kiindulni." Ennek alapján született az első hallásra talán merésznek tűnő s bizonyára még sokáig vitatott a feltevés, miszerint Mózes és az Isten találkozása, az égő csipkebokor története, ha megtörtént, nem 3250 esztendeje eshetett meg, mint tanítják, hanem legalább 4 ezer évvel ezelőtt. Az „új Sínai-hegynek" vélt, Sáfrány-hegynek nevezett fennsíkon ugyanis olyan, az ominózus 3250 évnél régebbre datálható tárgyak egész sorát találták meg, amelyek Anati szerint éppen hogy az isteni kinyilatkoztatásra utalnak. Köztük az olasz régész például megtalálni vélte a mózesi törvénytábiáknak és Isten szemének a képi ábrázolását éppúgy, mint azt a tizenkét oszlopot, amelyet az Úrnak emelt volna Mózes a tizenkét izraeli törzsre utalva. Mindezek pedig az ő kormeghatározása szerint legalább fél évezreddel idősebbek annál, mint amikor a hagyomány szerint a tízparancsolat született. A várhatóan nagy visszhangot kiváltó tézisből persze sok más is következik. Ha Ánati következtetései helyesek, akkor például most ezerévnyi űr keletkezett Mózes kijelölt utóda, Józsué nem sokkal a kinyilatkoztatás után történt, a Bibliában is leírt bevonulása Jerikóba vagyis a zsidók honfoglalása, valamint a Királyok könyve születése között. Anati erre is ad - még bizonyításra váró magyarázatot: szerinte a szóban forgó időszakot a Biblia több helyén említett, de máig elveszettnek tudott Emlékek könyve tárgyalhatta. Anatinak persze nem lesz könnyű dolga tézisei elfogadtatásával, még ha bizonyítékai tudományos megalapozottságúak is. Az ugyanis már eddig is sokaknak feltűnt, hogy az „eddigi" Sínai-hegy, vagyis Dzsebel Musza környékén nem maradtak fenn régészeti leletek az isteni kinyilatkoztatás feltételezett idejéből. Az elmúlt évszázadban ezért már többek fejében megfogalmazódott a gondolat: Isten esetleg máshol adta Mózes tudtára a tízparancsolatot. Az is tény, hogy a zsidó és a keresztény hagyomány szerint Dzsebel Muszát csak 1600 éve mondják a Biblia Sínai-hegyének, így az egykori „kijelölők" sem egzakt bizonyítékok, legfeljebb hagyományok alapján döntötték el, hol van. Donáth László evangélikus lelkész úgy véli: az időpontok nem számítanak. Szerinte ugyanis mint ahogyan a zsidó, illetve keresztény hittudósok jó része szerint - „a hagyomány fontosabb, mint a tények". (A HVG nyomán) A titkosszolgálatok azon vannak, hogy a számítógépes világhálón is szilárdan megvessék a lábukat Az igazság odaát van ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Amióta az internet a széles néptömegek játékszerévé vált, azóta divat emlegetni az orwelli rémálmot: a minden lakásban megtalálható képernyőt, amely nemcsak adást sugároz, de figyeli is életünk minden egyes mozzanatát. A Windows operációs rendszerekben talált biztonsági kiskapu újra az érdeklődés középpontjába állította a témát. Andrew Fernandres, a Cryptonym biztonsági szoftverekkel foglalkozó vállalat vezető kutatómérnöke szeptember 3-án saját honlapján tette közzé, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Ügynökségének (NSA) hozzáférése lehet a legtöbb Windows operációs rendszer biztonsági magjához, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül különböző biztonsági komponenseket juttathassanak azok számítógépére. Fernandes arra alapozta feltevését, hogy a Windows NT Service Pack 5 programcsomag visszafejtése során egy új szoftverkulcsra bukkant, mely az „NSAKEY" (NSA KULCS) címkét viselte. A Microsoft természetesen tagadja a vádakat, szerinte a jelentés alaptalan, valótlan állításokat közöl, az „NSAKEY" elnevezés ugyanis azt jelöli, hogy a termék megfelel az amerikai exportelőírásoknak. Semmiképp sem szabadna azonban figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy a titkosszolgálatok teljes erőbedobással azon vannak, hogy a számítógépes világhálón is megvessék a lábukat. Itt is szeretnék ugyanazokat az előjogokat élvezni, mint a „valós" világban: beleolvasni a levelekbe, lehallgatni a beszélgetéseket. Ehhez azonban hagyni kell számukra egy kiskaput, amelyen keresztül mindezt megtehetik. Ez pedig nem megy a szoftvereket gyártók együttműködése nélkül. Erről a problémakörről szól a szintén sok vihart kavart titkosítási vita is. Az Egyesült Államokban ugyanis számos cég képes olyan titkosító szoftver előállítására, amely jelenlegi tudásunk szerint feltörhetetlen, vagyis tökéletes biztonságot garantálna az elektronikus leveleknek, a hitelkártyaadatoknak és minden interneten utazó adatnak, csakhogy az teljesen megakadályozhatná a lehallgatást is. Ezért az ilyen programok az USA-ban hadititoknak minősülnek, nem vagy csak szigorú feltételek mellett exportálhatók, és az exportálás előtt mindenképpen át kell adni egy „kulcsot" az államnak is. Ha ez működik az interneten, miért ne működne az internetre csatlakozó számítógépeken is? Mivel a személyi számítógépek 90%-án Windows fut, a titkosszolgálatok dolga is egyszerű, hiszen a hátsó ajtó kérdésében is csak egyetlen céggel kell egy egységes megoldásban megállapodniuk. Ez pedig a Microsoft. Az egyaránt hatalmas támogatói és ellenzőtáborral rendelkező szoftverAz információs technológiák, a számítógépek leselkedésre, kémkedésre is lehetőséget adnak (Illusztrációs felvétel) óriás operációs rendszerének és böngészőjének biztonságával kapcsolatban rendszeresen merülnek fel rosszindulatú feltételezések és pletykák. Először a nagy generációváltáskor, a Windows 95 megjelenése idején kapott lábra a rémhír, hogy az új, 32 bites, mindenkit mindenkivel összekötő operációs rendszer a tulajdonosa nélkül listát készít a PC-n található legális és illegális szoftverekről egyaránt, és azt a Microsoftnak továbbítja az interneten keresztül. Később a böngészővel kapcsolatban merült fel, hogy összegyűjti és továbbítja használója internetezési szokásait. A Microsoft könnyen a tömeghisztéria és az előítélet rovására írhatná ezeket a megnyilvánulásokat, amelyeket nem érdemes komolyan venni - csakhogy a cég szofvereiben szakemberek rendszeresen találnak jelentős hibákat, biztonsági réseket, ami újra és újra táptalajt ad a céggel kapcsolatos támadásoknak. A legutóbbi Microsoft által is elismert probléma az volt, hogy egy „hátsó kapu" segítségével illegálisan be lehetett jutni a cég által üzemeltetett, több millió ember által használt, ingyenes levelezőszolgáltatásba, így gyakorlatilag bárki bárkinek a leveleit elolvashatta. Ennek ellenére az összeesküvés-elméleteket gyártók sokat sejtetően bólogatnak. Vajon kinek van igaza? Mint tudjuk, az igazság odaát van... (Az Origó nyomán)