Új Szó, 1999. szeptember (52. évfolyam, 201-225. szám)

1999-09-15 / 215. szám, péntek

8 TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA ÚJ SZÓ 1999. SZEPTEMBER 18. Átvilágítják a holt-tengeri értékes tekercseket Segít a haditechnika HÍRÖSSZEFOGLALÓ Leképezéssel világítják át az idők során megfeketedett vagy megfa­kult értékes szövegeket. A techni­kát eredetileg a kémműholdak szá­mára fejlesztették ki, hogy a köd­ben vagy akár a dzsungelben elrej­tett katonai eszközöket is észre ve­hessék. A fényhullámok visszave­rődésén alapuló technikától a Robert Johnston vezette kutató­csoport azt reméli, hogy a legap­róbb különbségeket is észlelni tud­ják a sérült dokumentum tintája és anyaga között. A szemmel látható fény hullámhossza 400-700 nano­méter között mozog. A 200 nano­méter (ultraibolya) és az 1100 na­nométer-(infravörös) sugarakat is érzékelő kamerával a kutatók a kü­lönböző fényhullámtartományok­ban felvételeket készítenek a doku­mentumról. A tinta 900 nanométe­ren veri vissza a fényt, míg a megfe­ketedett bőr például 910 nanomé­teren. A holt-tengeri tekercsek kö­zül az úgynevezett Templom-te­kercsen az eltérések eredménye­ként például tizennyolc új karak­tert fedeztek fel. A tekercsek előke­rülésük után rendkívül rossz álla­potba kerültek. Ezzel a technikával a több ezer darabka szövege ráadá­sul az anyag megsértése nélkül ál­lítható össze. A holt-tengeri teker­csek vizsgálatát még csak most kezdték el, de a kutatók máris kije­lölték a következő feladatot. A nagy görög matematikus Arkhimé­dész munkájának X. századi máso­lata maradt csak fenn. Az is nagyon rossz állapotban, mivel a XII. szá­zadban a bőrt - amelyre a szöveget írták - lemosták és keresztény szentek történeteit írták rá. (É. T.) A kakukkfióka trükkökkel biztosítja táplálékát Kis csőr - nagy hang HÍRÖSSZEFOGLALÓ A kakukkfióka tátott csőrével nem képes nevelőszüleit rávenni arra, hogy élelmet hozzanak neki, ezért fülsiketítő lármával próbálja azt tőlük kicsikarni. Erre az ered­ményre jutottak amerikai bioló­gusok a nádirigófészek vizsgálata során. A nádirigók egy-egy sze­zonban átlagban négy fiókát ne­veltek fel. A szülők annál több táplálékot hordanak a félszekbe, minél erősebb a tátott csőr vizuális ingere, valamint minél hangosabb a fiókák sírása. Ismert, hogy a szü­Azonnali önfeláldozással védik meg a szervezetet Öngyilkos baktériumok HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az öngyilkos baktériumok azon „nemes" cél érdekében, hogy szomszédjaikat megóvják a víru­sok támadásától, szabályosan fel­áldozzák magukat. Aktivizálják egyébként szunnyadó, kikapcsolt állapotban lévő önleépítő mecha­nizmusukat. Larry Snyder kollé­gáival a Michigani Állami Egyete­men kezdetben egy ártalmatlan baktériumtörzs, az Escherichia co­li K-12-es vonalánál tanulmányoz­ta a fent leírt mechanizmust. Amint e törzs egyik vírusa, a T4 bakteriofág bejut a baktériumsejt­be, az azonnal elpusztul, mielőtt még a vírus legyártathatta volna vele saját másolatait. Ha a fertő­zött baktériumsejt nem pusztul el időben, a vírus és számtalan má­solata kiszabadulva később renge­teg szomszédos baktériumot is megfertőz. Snyder kimutatta, hogy ezért az önleépítő mechaniz­musért egy enzim felelős, ezt Lit­nek nevezte el (LI) Már több mint egymillióan a SETI-programban! Földönkívüliek fűrlcészei HÍRÖSSZEFOGLALÓ Májusi meghirdetése óta több mint egymillióan csatlakoztak a SETI home képernyővédő-programhoz, amelynek futtatásával bárki, egy személyi számítógéppel bekapcso­lódhat a földönkívüli civilizációk keresésébe. A SETI home ma az emberiség legnagyobb közös szá­mítógépes vállakózása. Ám az így felhalmozódott mintegy 50 ezer évnyi gépidő ellenére sem sikerült eddig idegen civilizációk jeleire bukkanni. A program világszerte kétszázhuszonhárom ország ottho­nainak, hivatalainak és osztályter­meinek képernyőin fut. „Maguk sem számítottunk ilyen páratlan si­kerre" - mondta a SETI home prog­ramigazgatója, David Anderson. ­Kisebb-nagyobb vállalatok, iskolák és egyetemek csoportokat alakítot­tak, amelyek versengenek egymás­sal abban, hogy melyikük tud na­gyobb adatmennyiséget feldolgoz­ni." A képernyővédő-program a számítógép üres idejében automa­tikusan elemzi a Puerto Rico-i Arecibo rádiótávcső neki küldött adatsorát, és az eredményeket a Kaliforniai Egyetem Berkeleyben működő SETI-központjába továb­bítja. Anderson professzor szerint a program sikere más kutatóprogra­mok irányítóit is felbátoríthatja, ar­ra, hogy nagy gépidőt igénylő szá­mításaikba bevonják a nagyközön­séget. A milliónál is több résztvevő­ből eddig kb. hatszázezren dolgoz­tak fel legalább egy teljes adatcso­magot. (E. T.) Etruszk nyelven írt hatvan soros írást elemeznek Ismeretlen a szöveg HÍRÖSSZEFOGLALÓ Azt remélik, hogy egy Firenze kö­zelében előkerült bronztábla hoz­zásegíti a kutatókat az etruszk írás rejtélyének megfejtéséhez. A kő­táblán 60 betűcsoport van, közü­lük azonban 27 szónak az értelmét nem tudták megfejteni. A fölfede­zés elsősorban azért nagy fontos­ságú, mert az egyik leghosszabb etruszk nyelven írt szöveget tárták fel. Az etruszkok i. e. 900 táján je­lentek meg a mai itáliai félsziget közepén, s onnan terjeszkedtek szét dél, illetve észak felé. (É. T.) Hol született valójában a tízparancsolat? Emmanuel Anati olasz professzor tényekkel alátámasztott állításai A Törvény valódi helyszíne lei által a fészekbe csempészett ka­kukk röviddel azután, hogy kikelt a tojásból, kidobja mostohatestvé­reit a fészekből, hogy nevelőszülei figyelmét kizárólag élvezhesse. Csőre azonban olyan kicsi, hogy egyedül csak két kidobott mosto­hatestvérét tudja pótolni. Ezt a hátrányát úgy igyekszik behozni, hogy olyan hangosan csipog, mint nyolc nádirigófióka. Ezzel eléri, hogy mostohaszülei négy fióka számára elegendő táplálékot sze­rezzenek be, amely elegendő ah­hoz, hogy egy kakukkfióka jóllak­jon. (BdW) Emmanuel Anati olasz pro­fesszor azt állítja, hogy a Sí­nai-hegy, ahol az Isten, az ed­digi hagyomány szerint, 3250 évvel ezelőtt Mózesnek a Törvényt kihirdette, s ő ezek után népének a tízpa­rancsolatot, illetve az azt áb­rázoló kőtáblát továbbadta, máshol volt, s az isteni kinyi­latkoztatás is máskor történt, ahogyan eddig tanították. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Az eddig képzeitnél több száz kilo­méternyivel északkeletebbre, azaz nem a mai Egyiptomhoz tartozó Sí­nai-félszigeten, hanem a modern Izrael állam területén, a Negev­sivatagban, s az eddig gondoltnál vagy ezer évvel korábban kell el­képzelnünk azt az időpontot, illetve helyszínt, ahol Isten a tízparancso­latot Mózesnek kinyilatkoztatta. Erre a következtetésre jutott húsz év ásatásai után egy olasz régész, Emmanuel Anati. A 70 éves pro­fesszor - jelenleg egy, az észak­olaszországi Valcamonicában szé­kelő régészeti intézet igazgatója ­új, olaszul napjainkban megjelenő könyvében azt állítja: a kinyilatkoz­tatás a 840 méter magas, kietlen Har Karkom (Sáfrány-hegy) fenn­síkján és nem az arab nevén Dzsebel Musza jóval fenségesebb, a görögországi Olümposzhoz hason­lóan felhőbe burkolózó bércei közt történt. Anati professzor a napok­ban fejtette ki hipotézisét s foglalta össze kutatásai eddigi eredményeit a jeruzsálemi Héber Egyetemen. A­natinak már fiatal kora óta „rögesz­méje" az újonnan kijelölt bibliai színtér. Először az ötvenes évek­ben, jeruzsálemi diákként járt a he­lyi beduinok által Dzsebel Ideidnek nevezett helyen, ahol mindjárt 16 rajzot sikerült feltárnia. Aztán 25 évvel később, már ismert kutató­ként visszatért a színhelyre, igaz, a hegyet már másképpen hívták. Iz­raelben ugyanis a hetvenes évek elején, immár kizárólag héber föld­rajzi nevekkel, új térképeket adtak ki. Anati professzor negyedszázad alatt 40 ezer kultikus tárgyat, szob­rot, szikla-, illetve barlangrajzot ta­lált, illetve dolgozott fel a területen. Anati nemcsak arra a tudományos körökben közismert tényre hívja fel a figyelmet, hogy az eddig a Sínai­hegynek gondolt Dzsebel Musza (Mózes-hegy) környékén hiányoz­nak a Mózes fellépését, illetve a ki­nyilatkoztatást bizonyítani képes régészeti leletek. Az elmúlt korok időjárási viszonyait feltáró és elem­ző paleoklimatológusok szerint ez azt jelenti - magyarázza a profesz­szor -, hogy az időszámításunk előtti 2000 és 1000 között, vagyis abban az időszakban, amikor a ha­gyomány szerint a zsidók Egyip­tomból való kivonulásának, illetve a tízparancsolat kinyilatkoztatásá­nak történnie kellett volna, a hely­színen, akárcsak napjainkban, elvi­selhetetlen szárazság és forróság volt. Viszont bőséggel maradt más korokból származó lelet. Az Anati professzor által a bibliai Sínai-hegy­nek vélt mai Sáfrány-hegy és kör­nyéke - ezt a régészeti leletek egy­értelműen igazolni látszanak - 40 ezer éve kultikus helye az arra ván­dorló nomád népeknek. Lényegé­ben az ezt alátámasztó bizonyíté­kok - oltárok, sziklarajzok és más tárgyak - voltak 25 esztendeig tartó kutatásának kézzelfogható ered­ményei. Kérdés persze, miként le­het az ilyen hosszú idő alatt felhal­mozódott lelettömeget időben jól szétválasztani. S abból a legendás A Sínai-hegy környékén nem maradt fenn meg­felelő régészeti lelet. eseményre utalókat elkülöníteni, mi több, korukat pontosan megha­tározni. Különösen hogy „a klimati­kus viszonyok miatt a területen szerves anyag hosszú ideig nem marad meg, s így a régészetben gyakran alkalmazott, plusz-mínusz kétszáz év pontosságú radiokar­bon-módszerrel nem lehetett kor­meghatározást végezni" - utalt a nehézségeire maga a kutató is. Mint Anati professzor elmondta: „Ehelyett az egyes rétegek egymás­sal való összehasonlításából, a tár­gyakra rakódott patina anyagának elemzéséből s mindezeknek a Bib­Isten szemének ábrázolása a Har Karkom hegy környékén. Mózes közel 1000 évvel korábban élt? (A HVG felvétele) lia szövegével való akkurátus ösz­szehasonlításából tudtam csak kiin­dulni." Ennek alapján született az első hallásra talán merésznek tűnő s bizonyára még sokáig vitatott a feltevés, miszerint Mózes és az Is­ten találkozása, az égő csipkebokor története, ha megtörtént, nem 3250 esztendeje eshetett meg, mint tanítják, hanem legalább 4 ezer év­vel ezelőtt. Az „új Sínai-hegynek" vélt, Sáfrány-hegynek nevezett fennsíkon ugyanis olyan, az ominó­zus 3250 évnél régebbre datálható tárgyak egész sorát találták meg, amelyek Anati szerint éppen hogy az isteni kinyilatkoztatásra utalnak. Köztük az olasz régész például megtalálni vélte a mózesi törvény­tábiáknak és Isten szemének a képi ábrázolását éppúgy, mint azt a ti­zenkét oszlopot, amelyet az Úrnak emelt volna Mózes a tizenkét izrae­li törzsre utalva. Mindezek pedig az ő kormeghatározása szerint leg­alább fél évezreddel idősebbek an­nál, mint amikor a hagyomány sze­rint a tízparancsolat született. A várhatóan nagy visszhangot kiváltó tézisből persze sok más is követke­zik. Ha Ánati következtetései helye­sek, akkor például most ezerévnyi űr keletkezett Mózes kijelölt utóda, Józsué nem sokkal a kinyilatkozta­tás után történt, a Bibliában is leírt bevonulása Jerikóba vagyis a zsi­dók honfoglalása, valamint a Kirá­lyok könyve születése között. Anati erre is ad - még bizonyításra váró ­magyarázatot: szerinte a szóban forgó időszakot a Biblia több helyén említett, de máig elveszettnek tu­dott Emlékek könyve tárgyalhatta. Anatinak persze nem lesz könnyű dolga tézisei elfogadtatásával, még ha bizonyítékai tudományos mega­lapozottságúak is. Az ugyanis már eddig is sokaknak feltűnt, hogy az „eddigi" Sínai-hegy, vagyis Dzsebel Musza környékén nem maradtak fenn régészeti leletek az isteni ki­nyilatkoztatás feltételezett idejé­ből. Az elmúlt évszázadban ezért már többek fejében megfogalmazó­dott a gondolat: Isten esetleg más­hol adta Mózes tudtára a tízparan­csolatot. Az is tény, hogy a zsidó és a keresztény hagyomány szerint Dzsebel Muszát csak 1600 éve mondják a Biblia Sínai-hegyének, így az egykori „kijelölők" sem eg­zakt bizonyítékok, legfeljebb ha­gyományok alapján döntötték el, hol van. Donáth László evangélikus lelkész úgy véli: az időpontok nem számítanak. Szerinte ugyanis ­mint ahogyan a zsidó, illetve ke­resztény hittudósok jó része szerint - „a hagyomány fontosabb, mint a tények". (A HVG nyomán) A titkosszolgálatok azon vannak, hogy a számítógépes világhálón is szilárdan megvessék a lábukat Az igazság odaát van ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Amióta az internet a széles néptö­megek játékszerévé vált, azóta di­vat emlegetni az orwelli rémálmot: a minden lakásban megtalálható képernyőt, amely nemcsak adást sugároz, de figyeli is életünk min­den egyes mozzanatát. A Windows operációs rendszerekben talált biz­tonsági kiskapu újra az érdeklődés középpontjába állította a témát. Andrew Fernandres, a Cryptonym biztonsági szoftverekkel foglalkozó vállalat vezető kutatómérnöke szeptember 3-án saját honlapján tette közzé, hogy véleménye szerint az Egyesült Államok Nemzetbizton­sági Ügynökségének (NSA) hozzá­férése lehet a legtöbb Windows operációs rendszer biztonsági mag­jához, mely lehetővé teszi, hogy a felhasználók tudta és beleegyezése nélkül különböző biztonsági kom­ponenseket juttathassanak azok számítógépére. Fernandes arra ala­pozta feltevését, hogy a Windows NT Service Pack 5 programcsomag visszafejtése során egy új szoftver­kulcsra bukkant, mely az „NSAKEY" (NSA KULCS) címkét vi­selte. A Microsoft természetesen ta­gadja a vádakat, szerinte a jelentés alaptalan, valótlan állításokat kö­zöl, az „NSAKEY" elnevezés ugyan­is azt jelöli, hogy a termék megfelel az amerikai exportelőírásoknak. Semmiképp sem szabadna azonban figyelmen kívül hagynunk a tényt, hogy a titkosszolgálatok teljes erő­bedobással azon vannak, hogy a számítógépes világhálón is megves­sék a lábukat. Itt is szeretnék ugyanazokat az előjogokat élvezni, mint a „valós" világban: beleolvasni a levelekbe, lehallgatni a beszélge­téseket. Ehhez azonban hagyni kell számukra egy kiskaput, amelyen keresztül mindezt megtehetik. Ez pedig nem megy a szoftvereket gyártók együttműködése nélkül. Erről a problémakörről szól a szin­tén sok vihart kavart titkosítási vita is. Az Egyesült Államokban ugyanis számos cég képes olyan titkosító szoftver előállítására, amely jelen­legi tudásunk szerint feltörhetet­len, vagyis tökéletes biztonságot garantálna az elektronikus levelek­nek, a hitelkártyaadatoknak és minden interneten utazó adatnak, csakhogy az teljesen megakadá­lyozhatná a lehallgatást is. Ezért az ilyen programok az USA-ban hadi­titoknak minősülnek, nem vagy csak szigorú feltételek mellett ex­portálhatók, és az exportálás előtt mindenképpen át kell adni egy „kulcsot" az államnak is. Ha ez mű­ködik az interneten, miért ne mű­ködne az internetre csatlakozó szá­mítógépeken is? Mivel a személyi számítógépek 90%-án Windows fut, a titkosszolgálatok dolga is egy­szerű, hiszen a hátsó ajtó kérdésé­ben is csak egyetlen céggel kell egy egységes megoldásban megálla­podniuk. Ez pedig a Microsoft. Az egyaránt hatalmas támogatói és el­lenzőtáborral rendelkező szoftver­Az információs technológiák, a számítógépek leselkedésre, kémkedésre is lehetőséget adnak (Illusztrációs felvétel) óriás operációs rendszerének és böngészőjének biztonságával kap­csolatban rendszeresen merülnek fel rosszindulatú feltételezések és pletykák. Először a nagy generá­cióváltáskor, a Windows 95 meg­jelenése idején kapott lábra a rém­hír, hogy az új, 32 bites, minden­kit mindenkivel összekötő operá­ciós rendszer a tulajdonosa nélkül listát készít a PC-n található legá­lis és illegális szoftverekről egy­aránt, és azt a Microsoftnak továb­bítja az interneten keresztül. Ké­sőbb a böngészővel kapcsolatban merült fel, hogy összegyűjti és to­vábbítja használója internetezési szokásait. A Microsoft könnyen a tömeghisztéria és az előítélet ro­vására írhatná ezeket a megnyil­vánulásokat, amelyeket nem érde­mes komolyan venni - csakhogy a cég szofvereiben szakemberek rendszeresen találnak jelentős hi­bákat, biztonsági réseket, ami újra és újra táptalajt ad a céggel kap­csolatos támadásoknak. A leg­utóbbi Microsoft által is elismert probléma az volt, hogy egy „hátsó kapu" segítségével illegálisan be lehetett jutni a cég által üzemelte­tett, több millió ember által hasz­nált, ingyenes levelezőszolgálta­tásba, így gyakorlatilag bárki bár­kinek a leveleit elolvashatta. En­nek ellenére az összeesküvés-el­méleteket gyártók sokat sejtetően bólogatnak. Vajon kinek van iga­za? Mint tudjuk, az igazság odaát van... (Az Origó nyomán)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents